Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni

Kollégáival együtt ő maga is attól tart, hogy az új koronavírus legközelebbi rokonainkra, az emberszabású majmokra is súlyos hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor bízik abban, hogy a károk ellenére a járványnak lesz pozitív következménye, megtanít minket a természet megóvásának fontosságára. Az örök optimista Jane Goodallel beszélgettünk csimpánzokról, koronavírusról és a környezet tiszteletéről.

Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni | ClimeNews

Jane Goodallt kevés embernek kell bemutatni, a világhírű primatológus nagyban hozzájárult a csimpánzok viselkedésének alaposabb megértéséhez, de természet- és környezetvédő munkája miatt is sokan ismerik. A szakértővel új dokumentumfilmje, a Jane Goodall: A remény (Jane Goodall: The Hope) kapcsán beszélgethettünk egy telefonos konferencia keretében. A kutató munkásságát és életét bemutató film április 22-én, a Föld napja 50. évfordulóján lesz látható a National Geographic műsorán.

A címválasztás nem véletlen, hiszen Goodallt sokan jellemzik örök optimistaként, aki még a legnehezebb helyzetekben, így a mostani pandémia idején is azt üzeni a világnak: van még remény.

A tudománytól az aktivizmusig

Jane Goodall 60 éve, 1960-ban kezdte meg úttörő munkáját a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban, ahol a helyi csimpánzokat kezdte megfigyelni. Goodall a hagyományokkal szakítva nem számokkal, hanem nevekkel jelölte meg az állatokat, az élőlényekhez pedig emberi érzelmeket társított. A szakértő felfedezte, hogy a majmok a mieinkhez hasonló gesztusokkal kommunikálnak, a csimpánzcsaládokban pedig szoros kötelékek alakulnak ki.

A legijesztőbb dolog, ami valóban sokkolt, mégis az volt számomra, hogy képesek az extrém erőszakra, és még egyfajta háborúzásra is, hogy megölhessék egymást. Csalódott voltam, azt hittem, hogy olyanok, mint mi, csak kedvesebbek

– mondta a szakértő.

Módszerei miatt sok szakmai kritika érte, utóbb viszont éppen az ő eredményei hoztak fordulatot a primatológiában. Vizsgálataival, így a majmok termeszgyűjtésének tanulmányozásával többek közt azt a korábbi elméletet is cáfolta, ami szerint csak az ember képes az eszközkészítésre és -használatra. Goodall a csimpánzok megóvásán dolgozva utóbb tudósból aktivistává vált, később pedig már nemcsak az emberszabásúakért állt ki, hanem a szélesebb természet- és környezetvédelemért, a tudományos területen dolgozó nőkért és az emberi jogokért is. A Jane Goodall Intézet célja ma a természet és az emberiség együttes védelme.

Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni | ClimeNewsJane Goodall Tanzániában, karrierje kezdetén. Kép: National Geographic Creative/ Hugo van Lawick

Goodall és kollégái különös hangsúlyt fektetnek a jövő generációjára: a Rügyek és Gyökerek (Roots and Shoots) hálózat kifejezetten gyermekeket és fiatalokat vezet be a környezet- és természetvédelem világába. A szakértő úgy véli, hogy a program segítségével a gyerekek szüleikre és nagyszüleikre is hatnak, felnőve pedig az oktatásban, a jogérvényesítésben, a döntéshozásban és egyéb területeken alakíthatják a bolygó életét.

Az ifjúsági programunk fő üzenete éppen ez: mindannyian napi szinten hatunk a bolygóra

– mondta, kiemelve, hogy táplálkozásunk, öltözködésünk, közlekedésünk, vízhasználatunk mind nagyban befolyásolja a világot. Az ökotudatos életmódunk mellett azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok ember, például a fejlődő régiók lakói számára a mindennapi fogyasztás során nincs sok tér a választásra. Goodall szerint az egyik hosszú távú feladatunk éppen az, hogy nekik is megteremtsük a lehetőségeket.

A COVID-19 a csimpánzokat sem kíméli

A koronavírus-járvány Goodall életvitelét is nagyban befolyásolja, a szakértő jelenleg egyesül királyságbeli otthonában tartózkodik.

Általában egy évben 300 napot utazom, most ez természetesen kivitelezhetetlen

– nyilatkozta. A nemzetközi korlátozások azzal járnak, hogy kénytelen lemondani előadásairól, látogatásairól és egyéb tevékenységeiről. Ezt a helyzetet még el tudja fogadni, a pandémia ugyanakkor egyéb szakmai okokból kifejezetten nyugtalanítja.

A primatológus és kollégái attól félnek, hogy a COVID-19-járvány legközelebbi rokonainkat, az emberszabásúakat sem fogja kímélni. A kutatók rengeteg óvintézkedést vezetnek be, Afrikában például sorra zárják be a nemzeti parkokat, hogy csökkentsék az emberek és állatok közötti interakciót; a csimpánz-, gorilla- és orangutángondozó intézményekben pedig a dolgozók mind védőfelszerelést hordanak. A szakértők még a vadon élő populációk vizsgálatát is korlátozták, az egyedeket például már csak maximum egy, megfelelő védőöltözékkel ellátott kutató követheti biztonságos távolságból, és ő is kifejezetten azzal a céllal, hogy monitorozza az esetleges pusztulásukat. Kollégái emellett most arra is fokozott hangsúlyt fektetnek, hogy a helyi közösségekkel is megismertessék az állatok védelmében tett intézkedéseket, illetve azok fontosságát.

Mindent megteszünk, amit csak tudunk, de komoly az aggodalom, mert nem védhetünk meg Afrika-szerte minden csimpánzt. Imádkozunk, hogy a vírus ne jusson el hozzájuk, ha viszont egyszer ez megtörténik, nem tudom, mit lehet tenni, hiszen vadon élő csimpánzokról van szó.

Egy krízis ébreszthet rá a valódi problémára

Goodall szerint az élővilágok pusztulása, a környezetszennyezés és a klímaváltozás mára komoly krízist idézett elő. Mint mondta, mi is a természeti világhoz tartozunk, és nagyban függünk tőle, ezért fel kell ismernünk: elengedhetetlen a megóvása. Abban reménykedik, hogy éppen a mostani nehéz helyzet fogja rádöbbenteni fajunkat erre.

Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni | ClimeNewsKép: National Geographic/Michael Haertlein

Goodall úgy látja, hogy a természetben véghezvitt pusztítás és a vadállatokkal szembeni tiszteletlenségünk idézte elő a pandémiát. Az egészségügyi szakértők, virológusok és biológusok már régen megjósolták, hogy az élőhelyek zsugorodása és az emberiség terjeszkedése miatt egyre emelkedik a világjárványok esélye: ahogy benyomulunk az állatok korábbi területeire, egyre közelebb kerülünk hozzájuk, ezzel egy időben pedig megnő a kórokozók fajok közötti terjedésének kockázata.

A vadállat- és vadhús-kereskedelem Afrikában és Ázsiában, különösen Kínában még tovább növelik a veszélyt. Goodall abban bízik, hogy a világszerte tapasztalható korlátozások és a média hatására az emberek felismerik, hogy éppen mi hoztuk létre a globális krízist.

Tanulnunk kell ebből, és minimalizálnunk kell a megismétlődés esélyét

– nyilatkozta.

Goodall szerint pozitívum, hogy Kínában gyorsan lezárták az állatpiacokat. Reménykedik, hogy az átmeneti tilalmat kiterjesztik, és utóbb más ázsiai országok is követik a példát. Afrikában nehezebb lesz a helyzet, hiszen itt sokak számára egyszerűen nincsenek az alternatívák – később a fejlett országok feladata lehet, hogy ezeket megteremtsék.

Jane Goodall: A remény cimű filmet a Föld napja 50. évfordulója alkalmából április 22-én este világpremierrel mutatja be a National Geographic.

Forrás: 24HU | Kiemelt kép: National Geographic/Michael Haertlein


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.