Kell-e foglalkozni a rászorulókkal, és ha nem, miért igen?

Avagy kell-e foglalkozni a fogyasztással, és ha igen, az miért csupán egy újabb érv amellett, hogy a sürgősen meg kell állítani az egyébként senki által nem kívánt népességnövekedést?

Kell-e foglalkozni a rászorulókkal, és ha nem, miért igen? | ClimeNews - Hírportál

Szemléztük a Qubiten megjelent “Kell-e foglalkoznunk a túlnépesedéssel, és ha igen, akkor miért nem?” című véleménycikket, ugyanis pár olvasónk felhívta rá a figyelmünket. Sajnos rengeteg fiatal fejében teljes a zűrzavar a klímakérdés kapcsán, noha már a saját bőrükön tapasztalják a változásokat, és emiatt jogosan tartanak a jövőtől.  Megrendült a bizalmuk az idősebb korosztályban, mivel a szakértők javaslatai ellenére egyre több az ÜHG kibocsátás, és tovább emelkedik CO2 szint. Megjelentek olyan kifejezések, hogy klímagyilkos, klímatüntetés, iskolasztrájk a klímáért, klímamegbolondulás…

A már említett véleménycikk írója Bart István tanúbizonyságot tett arról, hogy megértett néhány, a népesedéssel kapcsolatos alapvető összefüggést, de sajnos jópár dologgal kapcsolatban láthatóan tévhitben él.

Fontos leszögezni rögtön az elején, hogy az emberek alapvetően nem akarnak ennyi gyereket, főleg a szegények, csak nem jutnak hozzá a családtervezési lehetőségekhez (tudás, eszköz, jog, stb.).

„A fogamzásgátlás emberi jog, és ha nem lenne ökológiai válság, túlnépesedés, erőszak és igazságtalanság, akkor is alapvető humanitárius kötelesség biztosítani mindenki számára. Emellett minden gyermeknek joga, hogy mindkét szülője által kívánt, mégpedig önmagáért (s nem valami érdekből) kívánt gyermekként foganjon meg, aki felnőve elmondhatja: “szeretőbb s felkészültebb szülőket, jobb kort s melegebb otthont nem is kívánhattam volna.” A fogamzásgátlás elérhetővé tétele azon kevés dolgok egyike, ami szegény és gazdag közös érdeke.” – fogalmazott Simonyi I. Gyula, a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány elnöke.


Igazából már a „gyermekvállalás” kifejezés sem túl szerencsés, mivel azt sugallja, hogy ez valamiféle társadalmi kötelezettség volna. A BOCS Alapítvány „gyermek-vállalkozás” kifejezése némileg jobban leírja a helyzetet, hisz nem kötelező, és célszerű jó alaposan megtervezni.

 „Ezért szerintem az elsődleges kérdés nem az, hogy egy-egy párnak helyes-e gyermeket vállalnia (vagy éppen nem vállalnia).” – B.I.

Először is megjegyeznénk, hogy a „helyes-helytelen” kifejezés nem túl szerencsés, mert abszolút erkölcsöt feltételez, ami körülményektől függetlenül érvényes, ráadásul nem tisztázza, hogy mi az emberek közös érdeke, amit az erkölcs hivatott szolgálni. Úgy véljük (és ezzel eddig még nagyon kevesen vitatkoztak), hogy minden ember közös érdeke a társadalmi életminőség fenntartható módon történő javítása.

Másrészt rámutatnánk, hogy igazából a „gyermekvállalás” sem szerencsés kifejezés, mivel azt sugallja, hogy ez valamiféle társadalmi kötelezettség volna. Ezért szerencsésebbnek tartjuk a „gyermek-vállalkozás” kifejezést, ami némileg jobban leírja a helyzetet, hisz nem kötelező, és célszerű jó alaposan megtervezni. A gyermek-vállalkozás tulajdonképpen olyan, mint egy korlátlan felelősségű vállalkozás. Az erre vállalkozóknak föl kell tenni maguknak a kérdést, hogy vajon képesek lennénk-e kb. 20 évig biztosítani a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését, illetve hogy a Föld eltudja majd tartani legalább 80 évig.

Load More

„A párok a kellő tudás és az eszközök birtokában általában alapvetően jobb döntéseket hoznak a gyermekeik számáról, mint a „kommunista tervgazdaság-szerűen” vagy vallási fanatizmussal népesség-politikákat barkácsolók. A társadalomnak csak az a dolga, hogy fogamzásgátlás kompetenciát és ingyenes eszközöket biztosítson már kora serdülőkortól, mert hiába tudja valaki, hogy merre akar vezetni, ha nem működik a kormánykerék.” – mondta Simonyi I. Gyula.

„Sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan érhetjük el azt, hogy a teljes közösségben ne legyen se túl sok, se túl kevés gyerek.” – B.I.

Az a tapasztalat, hogy ha az emberek jól érzik magukat, és biztosnak látják a jövőt, akkor szívesen csinálnak gyereket, ha viszont nehezek a körülmények, bizonytalan a jövő, de hozzájutnak a fogamzásgátlás eszközeihez, akkor használják (főleg a nők). Ha hozzájutnak a szükséges tudáshoz és az eszközökhöz, akkor a párok jól döntenek. Amikor csökken a népesség, annak komoly okai vannak, és azokkal kell foglalkozni, nem a fogyással. A népességfogyás társadalmi-gazdasági-ökológiai problémák tünete, egyfajta adaptáció, illetve az egyensúlyi állapotra való törekvés.

Amikor a vezetés „bele akar szólni” a gyerekek számába, abból csak a baj van. A vezetés részéről az etikus hozzáállás a népesedéshez a fogamzásgátlással kapcsolatos tudás és a lehetőségek biztosítása.

Load More

Elmondható, hogy alapvetően nem születik kevesebb gyerek, mint amennyit a párok kívánnak, legföljebb több.

„És itt elérkeztünk az első erkölcsi dilemmához: miközben egyértelmű, hogy a Föld túlnépesedik, és ez már most is nagyon súlyos erőforrás-problémákat okoz, lehet, hogy a számunkra fontos közösségben (családban, faluban, országban) éppen a kívántnál kevesebb gyermek születik.” – B.I.

Bár a cikk írója nem tisztázta, hogy a felvázolt szituációban ki által „kívánt” számnál születik kevesebb (pl. a párok, a közösség egy csoportja, netán a vezetés), szeretném egyértelművé tenni, hogy végeredményben csak a párok szempontja számít.

Elmondható, hogy alapvetően nem születik kevesebb gyerek, mint amennyit a párok kívánnak, legföljebb több. Inkább azzal szokott gond lenni, hogy megelőznék, de nincs rá módjuk (még a fejlett országokban is a nemzések közel fele nem kívánt).[1] A meddő párok természetesen kivételt jelentenek ez alól (ami részben a túlnépesedett emberiség által kiszórt mérgek következménye).

Load More

Talán sokakat meglep, de a szegény és jómódú országokban egyaránt a teherbeesések közel fele baleset, vagyis a párok nem szeretnének annyi gyereket, amennyi születik. A kevesebb születést preferáló kormányoknak könnyű dolguk van, csupán biztosítaniuk kell a fogamzásgátlási lehetőségeket (tudás, eszközök, jogok, stb.).

„A Föld más részein, mondjuk Angolában, fordított a helyzet: hiába szeretné a kormány, hogy kevesebb gyerek szülessen, nehezen tudja rávenni az embereket, hogy lemondjanak a családonkénti 5-6 gyerekről, még akkor is, ha nyilvánvalóan nem jut elég termőföld mindenkinek.” – B.I.

Itt egyértelművé vált, hogy a cikk írója nem igazán ért a népesedés témához. A valóságban Angolában is magas a nem kívánt nemzések aránya (38,3%),[2] vagyis maguk a párok szeretnének kevesebb gyereket, a kormány viszont nem biztosítja számukra a fogamzásgátlási lehetőségeket (tudás, eszköz, jogok, stb.). Ennek biztosítása után egy kormány még lentebb tudná tornázni a születésszámot pusztán azzal, hogy minden állampolgár számára biztosítja a középszintű oktatást (az UNESCO adatai alapján ugyanis az általános iskola eggyel, a középiskola pedig hárommal csökkenti a tervezett gyermekek számát).[3] A párokat tehát nem kell „rávenni, hogy lemondjanak” az 5-6 gyerekről, hisz ők maguk sem akarnak annyit.

Load More

„Több évtizeddel ezelőtt kezdtünk indiai iskolákat támogatni és ott is azt tapasztaltuk, hogy a szegény földműves jól tudja, hogy a kevés, de épp ezért jól táplált, egészséges és tanult utódra tud majd öregkorában támaszkodni, míg sok tanulatlan, beteges utódra aligha. Persze a villámgyorsan változó világban a gondolkodásmód folyamatosan elavul, így nem mindenki ismeri föl saját érdekeit. Mivel a nőkre nehezedik a gyakori terhesség, gyerekszülés és nevelés terhe, ők jóval tudatosabbak – már ha egyáltalán van valamicske beleszólásuk. Például Afrikában a nők átlagosan hárommal kevesebb gyermeket szeretnének, mint a férfiak.” – számolt be tapasztalatiról Simonyi I. Gyula.

„És itt jelenik meg a második dilemma: az egyén érdekei gyakran szembekerülnek a nagyobb közösség érdekeivel. Egy angolai földművelő számára, aki az államtól nyugdíjra nem számíthat, viszont tudja, hogy sok gyermek nem éri meg a felnőttkort betegség vagy háború miatt, az ott szokásos 5-6 gyerek teljesen logikus és indokolt.” – B.I.

A közösség érdeke valójában az egyének érdekeinek eredője. Ugyanakkor a vezetés érdeke valóban szembe szokott kerülni az egyének érdekeivel, ám jellemzően fordítva, vagyis a kormány szeretne több születést (jellemzően gazdasági okokból). Ám egy ökológiailag túlterhelt világban az egyének és a kormányok érdeke is a kis születésszám és a fogyás, legföljebb a rövidtávú (jellemzően gazdasági) érdekek bezavarnak.

Valójában a földművelő részéről sem indokolt vagy logikus, hogy sok, tanulatlan utódja legyen, akik jó eséllyel koldussá válnak, és ha akarnák se tudnák eltartani szüleiket. Gyakori, hogy a földművelők nem ismerik föl saját érdekeiket, és emiatt több gyereket akarnak, mint feleségeik. Afrikában például a nők átlagosan hárommal kevesebb gyermeket szeretnének, mint a férfiak.[4] Ennek oka többek között az, hogy nekik kell kihordani, megszülni, szoptatni, felnevelni, stb.

Load More

„Az IPAT formula 3 tényezője teljesen más természetű: pl. a fogyasztás gáz-szerűen (összenyomhatóan), a népesedés folyadék-szerűen viselkedik. Ráadásul nem független tényezők, hanem a fogyasztás és a hatékonyság is a népesedés függvénye. A népességnövekedés ugyanis kényszerfogyasztást okoz (pl. ingázás, biztonsági kiadások, hadikiadások, stb.), a népesség-növekmény ellátása miatt pedig annyival kevesebb erőforrás és pénz jut a hatékony, környezetbarát beruházásokra.” – fogalmazott Simonyi I. Gyula.

Miért a népesedés a kulcstényező? Az IPAT formula

„Ennek az oka szimpla matek: a kibocsátásokat három fő tényező adja össze: a létszám, a fogyasztás szintje és a technológia jellege. Ezt fejezi ki tömören az I=P*A*T képlet (azaz Impact = Population * Affluence * Technology). A három tényezőből a legkisebb változást a népességszám mutatja: tavaly a Föld lakossága 1,07 százalékkal nőtt, és a növekedés mértéke úgy 30 éve folyamatosan csökken. Ehhez képest a globális GDP évek óta 2-3 százalékkal nő.” – B.I

Az IPAT formula egy hasznos eszköz, ugyanakkor nem valami pontos modell, mivel nem veszi figyelembe, hogy valójában a fogyasztás és a hatékonyság is a népesség függvénye. A népességnövekedés ugyanis kényszerfogyasztást okoz (pl. ingázás, biztonsági kiadások, hadikiadások, stb.), a népesség-növekmény ellátása miatt pedig annyival kevesebb erőforrás és pénz jut a hatékony, környezetbarát beruházásokra. A matek tehát kicsit bonyolultabb.

A GDP-növekmény egy jelentős része is a népességnövekedésből fakad (amennyiben az emberek jövedelemhez jutnak), ahogy a hatékony, környezetbarát technológiákra való áttérés lassú üteme is. A GDP ráadásul nem egyenesen arányos a természeti erőforrások fogyásával, ugyanis minél hatékonyabb a termelés, valamint minél inkább eltolódik egy gazdaság a szolgáltatások felé, annál kevésbé lesz anyag-, és energiaigénye. Emiatt például a fejlett országokban mind az egy főre jutó ökolábnyom, mind pedig az egy főre jutó karbonlábnyom évtizedek óta csökken (pl. USA, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország esetében), bár nem kivétel nélkül (pl. Norvégia).[5]

A hatékonyság-növelést is lehet számszerűsíteni; az elmúlt évtizedek során éppen elég volt arra, hogy ellensúlyozza a fogyasztás gyors növekedését. Ennek eredményeképp az egy főre jutó ökolábnyom (A*T) 1973 óta nem nőtt.[6] Más szóval, az emberiség teljes környezetterhelésének növekedése lassan ötven éve a népességnövekedésből fakad. Persze, ha a fogyasztás nem nőtt volna ennyire, akkor a hatékonyság növelése révén az egy főre jutó ökolábnyom elvileg még csökkent is volna, ám a gyakorlatban ez nem így működik  (lásd: Jevons-paradoxon). Ha viszont a népesség lassabban nőtt volna, akkor a föntebbi összefüggések ismeretében elmondható, hogy az mindhárom, az egyenlet jobb oldalán szereplő tényező kisebb lenne. Tehát a három tényező közül a legnagyobb hatása a népesedésnek van a teljes környezetterhelésre, sőt, a tapasztalatok alapján egyedül ennek van rá érdemi hatása.

Load More

A környezetterhelés kapcsán sokan mutogatnak a szegény országokra, hogy bezzeg ők nem fogyasztanak „túl sokat”, ezért fenntarthatóak. Fontos feismerni, hogy a szegény országok lakói nem ökotudatosságból fogyasztanak keveset. Ha lenne rá módjuk, a nyomorgók is úgy élnének, mint a jómódúak. Érdemes látni azt is, hogy eleve csak azért téma a túlfogyasztás, mert sok a fogyasztó. A legtöbb szegény ország annyira túlnépesedett, hogy még egy igen alacsony egy főre jutó fogyasztás mellett is súlyosan túlterheli a területét.

„Egyetlen átlagos amerikai annyira terheli a Földet, mint tizenkét és fél angolai, akkor is, ha ugyanannyi ideig élnek. (Egyébként az USA-ban a várható életkor a kétszerese az angolainak.)” – B.I.

Sokan vannak, akik sokat fogyasztanak, ugyanakkor még többen nyomorognak, akik szeretnének többet fogyasztani (jogosan). Ne feledjük, a nyomorgók nem ökotudatosságból fogyasztanak kevese, hanem kényszerből! Megjegyzendő, hogy maga a nyomor is jórészt a fogamzásgátlás hiányából fakad. „A szegénység oka épp a fogamzásgátlási lehetőségek hiánya – mutatja 103 ország utóbbi 60 évének klaszteranalízise, amit angolul, németül és magyarul jelentettünk meg.” – mondja Simonyi I. Gyula.

A fogyasztáscsökkentésre nincs kielégítetlen igény, de tegyük fel, sikerülne lentebb tornázni a gazdagok fogyasztását. Ugyanakkor kegyetlenek volnánk, ha nem segítenénk növelni a nyomorgó milliárdok fogyasztását. Ha tehát átlagoljuk, rájövünk, hogy a globális átlagfogyasztás igazából nem valami sok. Ökolábnyom alapján ez kb. Brazília szintje (2,75 gha/fő), ami a magyar átlag 75%-a.[6][7] Persze aki szerint a magyar átlag háromnegyede már soknak számít, aszerint igen…

Ugyanakkor érdemes látni, hogy eleve csak azért téma a túlfogyasztás, mert sok a fogyasztó. A legtöbb szegény ország már így is annyira túlnépesedett, hogy a rendkívül alacsony egy főre jutó fogyasztás mellett is súlyosan túlterheli a területét. Akkor most ők is túl sokat fogyasztanak? Nyilván nem, csak túl sokan vannak. Ehhez képest Norvégia egy főre jutó fogyasztása (ökolábnyoma) viszonylag, ám mégis zöldben vannak, mivel nincsenek túl sokan.[7] Ezek a példák kontextusba helyezik a „túlfogyasztás” szűklátókörű ideáját.

Ha még mindig feleennyi ember lenne, akkor a jelenlegi átlagfogyasztással is bőven beleférnénk a Föld eltartóképességébe. Fontos megértenünk, hogy az átlagfogyasztást igazából nem is lehetne nagyon csökkenteni, hisz a jelenlegi globális egy főre jutó ökolábnyom kétharmada (1,8 gha) már világnyomort jelentene (ez kb. Szváziföld, Kuba, és a Dominikai Köztársaság szintje), pedig már az is túl sok volna, mivel csak 1,63 jutna.[6]

Load More

Egy amerikai kisbaba környezetterhelése jóval nagyobb, mint egy afrikaié, ugyanakkor Afrika éves népességnövekménye még így is nagyobb extra ökológiai terhelést jelent, mint az USA-é és Európáé együttvéve. A fogamzásgátlás emberi joga persze ettől függetlenül is mindenkit megillet, a szegényeket is, visszatartása pedig a legnagyobb humanitárius kegyetlenség.

„Nyilván nem mindegy tehát, hogy egy amerikai kisbaba megszületéséről beszélünk, vagy egy angolaiéról.” – B.I.

Valóban nem mindegy. Ezért van az, hogy a leghatásosabb környezetvédelmi cselekedet egy nem kívánt nemzés megelőzése az USA-ban, Kanadában, vagy épp Katarban. Ugyanakkor összességében még mindig kevesebb ökológiai terhet jelent, mint az afrikai nem kívánt nemzések. Sokak számára talán meglepő a tény, hogy Afrika éves népességnövekménye nagyobb extra ökológiai terhelést jelent, mint az USA-é és Európáé együttvéve.[7][8][9]

Arról nem is beszélve, hogy a fogamzásgátlás emberi jog, és ha csak a fejlett országokra koncentrálnánk, az azt jelentené, hogy a fogamzásgátlás továbbra is a jómúdúak kiváltsága maradna. Pedig ez a legsúlyosabb szegénységcsapda, és az ökológiai válság alapja. Arról nem is beszélve, hogy a családtervezési lehetőségek biztosítása messze a leghatékonyabb segélyezési mód (akár 120-szor hatásosabb, mint egyéb módszerek).[10]

Load More

„A népességszabályozásról beszélőknek” – mondta Simonyi I. Gyula. – „fogalmuk sincs a szegényekről, akik mint egy természeti csapással, küzdenek a baleset-teherbeesések ellen. Világszerte óriási a kielégítetlen igény a fogamzásgátlásra. A fogamzásgátlás emberi jogának segítése messze a leghatékonyabb egyéni klíma-, környezet- és természetvédelmi stratégia. Nem csak pár százalékkal lehet vele csökkenteni az életformánk környezeti terhét, hanem akár teljesen le lehet nullázni, még bogaraskodás, nehéz megszorítások nélkül is. A fogamzásgátlás elérhetősége azonnal hat, nem csak hosszútávon. Ugyanakkor a fogyasztás csökkentését szinte senki nem akarja és nincs is a megvalósítására komoly akcióterv. A fogamzásgátlás terén ilyen az idén 25 éves Kairói Akcióprogram.”

„És itt elérkeztünk egy fontos, de ritkán tárgyalt tételhez: a klímaváltozás elleni harcban nem a népességszabályozás a leghatékonyabb eszköz.” – B.I.

Fontos leszögezni, hogy a „népességszabályozás” valóban nem old meg semmit. Amire szükség van, az az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása (ami rövid-, és hosszútávon egyaránt bizonyítottan csökkentő hatással van a népességnövekedésre).

A fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása  viszont igenis hatásos, és egyben költséghatékony eszköze a klímaváltozás elleni harcnak, bár hatását hosszútávon fejti ki. A kutatások alapján az eggyel kevesebb gyermek messze a leghatásosabb, és az egyik legköltséghatékonyabb egyéni klímavédelmi stratégia, illetve alternatív módon a nem kívánt nemzések megelőzésének támogatása.[11][12] Ez a módszer a fejlett országok esetén átlagosan több, mint húszszor hatásosabb, mint a második legjobb, az autómentes életmód. Ha pedig a Szubszaharai Afrikában előzzük meg a nem kívánt nemzéseket, annak is majdnem akkora a hatása (2t),[11][13] mint az autómentességnek (2,4t).[11] Ezek a számok karbonhagyatékon alapulnak, vagyis beleszámolták a lehetséges utódok kibocsátását is. De még enélkül, rövidtávon is többet ér, mint a fogyasztás-csökkentés, mivel nem csak kisebb lesz valaki karbonlábnyoma, hanem nulla. Ráadásul az emberek akarják, ellentétben a fogyasztáscsökkentéssel, aminek milliárdok inkább az ellenkezőjét szeretnék.

A nem kívánt nemzések megelőzése egyfajta karbonsemlegesítés. És bár karbonsemlegesítés elengedhetetlen, általa az emberiség nem tudná nullára redukálni a karbonlábnyomát (ami a tudósok szerint szükséges volna a katasztrófa elkerüléséhez).[14] Ahogy a fogyasztás csökkentésével sem. A nettó zéró emisszió eléréséhez szén-dioxid-megkötési technológiákat kellene alkalmazni tömegesen, méghozzá úgy, hogy a terméket nem égetjük el, hanem elzárjuk a Föld mélyére (ahová való). És akkor még nem is beszéltünk a légköri aeroszolok rövidtávú hőmérséklet-csökkentő hatásáról, amit a szénerőművek és dízelautók leállításával elveszítenénk.

Load More

A szegény országok nincsenek magukra utalva; a fejlett országok támogatják a szegény országokat (lásd: Nemzetközi Fejlesztés), csak el kell érni, hogy ezeknek az összegeknek egy jelentős része a családtervezési lehetőségek megteremtésére irányuljon. Amíg ezt nem sikerül elérni, a jómódú egyének maguk is támogathatják a kezdeményezést.

„Arról nem is beszélve, hogy a népességnövekedés túlnyomórészt olyan afrikai államokban történik, amelyek amúgy sem elég erősek ahhoz, hogy érdemben korlátozzák állampolgáraikat a gyermekvállalásban.” – B.I.

Igazából nem korlátozni kell az embereket a „gyermekvállalásban”, hanem biztosítani kell számukra az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogát. Emellett az urbanizáció is segít, a lakosság ökológiai képzése, illetve annak az erkölcsnek az átadása, hogy a leendő gyermek érdekeit helyezzék előtérbe (mindenféle gazdasági-, politikai-, társadalmi-, esetleg kicsinyes személyes érdekek helyett).

A másik fontos dolog, hogy a szegény országok igazából nincsenek magukra utalva. A fejlett országok támogatják a szegény országokat (lásd: Nemzetközi Fejlesztés), csak el kell érni, hogy ezeknek az összegeknek egy jelentős része (pl. 10%) a családtervezési lehetőségek megteremtésére irányuljon (ami egyébként messze a leghatékonyabb segélyezési mód). Amíg ezt nem sikerül elérni, a jómódú egyének maguk is támogathatják a kezdeményezést.

A harmadik pedig az, hogy a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása mindenkit megillet, attól függetlenül, hogy gazdag vagy szegény országban él, és hogy van-e ökológiai válság vagy sem. A fogyasztás-csökkentéssel ellentétben óriási a kielégítetlen igény a fogamzásgátlásra világszerte. Ez a legnagyobb humanitárius katasztrófa, és a globális ökológiai válság legalapvetőbb oka.

Load More

Az egyes közösségek (és így az emberiség) túlélése nagyban függ attól, hogy egy adott területen mennyien vannak a kevés megmaradó erőforrásra (pl. talaj, ivóvíz, stb.). A fogyasztás-csökkentés mozgástere kicsi, és általa az emberiség karbonkibocsátása nem csökkenhet nullára (amire a klímatudósok szerint szükség volna a klímakatasztrófa elkerüléséhez). Ráadásul az emberek alapvetően nem akarják (sőt, a nyomorgó milliárdok inkább növelnék fogyasztásukat), a korlátozás pedig ellenállást szül.

„Ezért szinte biztosak lehetünk benne, hogy az emberiség fennmaradása a következő évtizedekben nem azon fog múlni, hogy mennyien vagyunk a Földön.” – B.I.

Az egyes közösségek (és így az emberiség) túlélése valójában nagyban függ attól, hogy egy adott területen mennyien vannak a kevés megmaradó erőforrásra (pl. talaj, ivóvíz, stb.). Már olyan sokan vagyunk a Földön, hogy az ökolábnyom-számítás alapján a fenntarthatóság eléréséhez annyira le kellene csökkenteni a fogyasztást, hogy mindenki nyomorogna, és minél tovább zajlik a népességnövekedés, ez évről évre egyre nagyobb nyomort jelent.

De igazából még ez sem volna elég. Az IPCC legfrissebb jelentése alapján ugyanis két évtizeden belül nullára kellene csökkenteni az emberiség karbonkibocsátását a klímakatasztrófa, és a globális civilizáció összeomlása elkerülése érdekében. Ami viszont a szén-dioxid-megkötő technológiák tömeges alkalmazása nélkül lehetetlen. Ez pedig a népességnövekedés mellett nehezebb.

Load More

Sokan azzal érvelnek, hogy ha az energiamixből kiiktatnánk a fosszilis tüzelőanyagokat, akkor az energiafelhasználásból fakadó kibocsátásunk nullára csökkenne. Ez egy kívánatos állapotnak tűnik, ám nem egy gyors megoldás. Mivel az energia-infrastruktúra lecserélése sok energiába kerül, így hosszú évekig csak azért szennyeznénk többet, hogy utána kevesebbet szennyezzünk. Ami a fogyasztás-csökkentést illeti, ne feledjük, hogy a már élő emberek (fogyasztók) száma másodpercről másodpercre nő, másrészt túlnyomó többségük inkább többet fogyasztana, mivel nyomorog.

„Ennél sokkal sürgetőbb kérdés az, hogy milyen módon termeljük meg az energiát, illetve, hogy az már élő emberek mennyit fogyasztanak.” – B.I.

Valójában nincs annyi időnk, hogy az energia-infrastruktúrát megpróbáljuk átállítani pl. nukleáris, plusz megújuló, plusz földgáz kombinációra. Tulajdonképpen az energia- infrastruktúra lecserélése is sok energiába kerül, így hosszú évekig csak azért szennyeznénk többet, hogy utána kevesebbet szennyezzünk. Szóval igazából nem ez a legsürgetőbb kérdés.

A fogyasztással kapcsolatban egyrészt fontos tisztázni, hogy a „már élő emberek” (fogyasztók) száma másodpercről másodpercre nő, másrészt azt, hogy a már élő emberek túlnyomó többsége inkább többet fogyasztana (jogosan), harmadrészt pedig azt, hogy alapvetően nincs kielégítetlen igény a fogyasztáscsökkentésre (ellentétben a fogamzásgátlásra, amire van). Minél sürgetőbbnek tűnik tehát a fogyasztás-korlátozás, annál sürgősebb az – egyébként senki által nem kívánt – népességnövekedés megállítása (az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása révén).

Load More


A népesedés és az ökológia viszonyával kapcsolatban fontos megérteni két dolgot. Az egyik, hogy amíg a népességnövekedés tart, addig minden egyéb környezetvédelmi erőfeszítés nehezebb, sőt, kárba vész. A másik pedig az, hogy amíg nő az emberiség létszáma, addig a fogyó természeti erőforrások fényében az emberi csoportoknak valójában az az érdeke, hogy minél hamarabb bekövetkezzen az összeomlás, mert így utána annyival több erőforrás jutna, annyival kevesebb emberre. Ha viszont már csökkenne a népesség, akkor az volna az érdekünk, hogy minél később következzen be az összeomlás, mert így utána annyival kevesebb ember jutna annyival több erőforrásra (lassabban is fogynának). Amíg tehát nő a népesség, addig nemcsak, hogy nehezebb megelőzni az összeomlást, de az emberek kifejezetten ellenérdekeltek benne!

Reméljük, cikkünk fontos tanulságokkal szolgált az ökológiai válság témája iránt érdeklődők számára. Tudj meg többet a népesedés ökológiai vonatkozásairól, és támogasd Te is a fogamzásgátlás emberi jogát, egyúttal karbonsemlegesítsd életformádat!

Kántor Sztella Nóra
Rampasek László

 

[1] https://www.contraceptioninfo.eu/node/71
[2] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6312300/
[3] http://en.unesco.org/gem-report/sites/gem-report/files/girls-factsheet-en.pdf
[4] https://www.scientificamerican.com/article/africa-s-population-will-soar-dangerously-unless-women-are-more-empowered/
[5] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=US-GB-DE-HU-CA-NO-FR
[6] http://data.footprintnetwork.org/#/countryTrends?cn=5001&type=BCpc,EFCpc
[7] http://data.footprintnetwork.org/#/
[8] https://www.worldometers.info/world-population/africa-population/
[9] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=US-CN-IN-ZG-EG-LY-TN-DZ-MA-EU
[10] https://www.copenhagenconsensus.com/sites/default/files/population_assessment_-_kohler_behrman_0.pdf
[11] http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/aa7541/pdf
[12] https://bocs.eu/100-kozul-a-leghatekonyabb-klimavedelem-amirol-megsem-hallasz/
[13] http://www.biologicaldiversity.org/programs/population_and_sustainability/pdfs/OSUCarbonStudy.pdf
[14] http://www.ccrc.unsw.edu.au/sites/default/files/Copenhagen_Diagnosis_HIGH.pdf

 


A ClimeNews – Hírportál számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlatról, a természetről és a szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.
Legyen a ClimeNews - Hírportál Támogató Tagja! A független médiát olvasóink zöme a ClimeNews digitális és ingyenes tartalmaiból is tájékozódik. A klímaváltozás felgyorsult és a kapcsolódó események megsűrűsödtek! Annak érdekében, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon még több információval szolgáljuk ki olvasóinkat, támogasson minket rendszeres vagy egyszeri hozzájárulással! Köszönjük. Lépjen a támogatói oldalunkra.
ClimeNews TÁMOGATÁS


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.