A klímaváltozás kommunikációja és a mögöttes tudomány kommunikációja közötti szakadék akadályozza a hatékony cselekvést.
A kutatók gyakran nem szakértők a kommunikációban, ami megnehezíti a tudományos üzenetek megfelelő értelmezését a nagyközönség és a döntéshozók számára.
Május 6-én publikált tanulmányban (.PDF) Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint a jelenleg használt kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy a valódi súlyának megfelelően kezelhessük a problémát. Az innovatív kommunikációs elméletek szerint nem az üzenetek dekódolásával értjük meg azokat, hanem azzal, hogy kikövetkeztetjük, mit akar a beszélő kifejezni. A tudományos metaforák lehetőséget adnak a többértelmű értelmezésre, ami megnehezítheti a klímatudomány üzeneteinek megértését.
Klímatudományi Metaforák
A klímatudományban használt metaforák, mint például az “üvegházhatás”, gyakran félreértéseket okoznak. Az üvegház metafora például azt sugallja, hogy a túlmelegedés könnyen visszafordítható, ami hozzájárulhat a tétlen hozzáálláshoz. Az ilyen metaforák félrevezethetik a közönséget, és alábecsülhetik a probléma súlyosságát. Néhányan javasoltak potenciális újszerű klímametaforákat (Volmert, 2014; Armstrong et al., 2018; Bernstein és Hoffmann, 2019), de ezek többsége még mindig meglehetősen problematikus, és egyik sem hozta meg a régóta várt kommunikációs áttörést. Például mind a “takaró” metafora (azaz a CO2 takaróként borítja be bolygónkat), mind a “fürdőkád” metafora (azaz az üvegházhatású gázok úgy töltik meg a légkört, mint a víz a fürdőkádat) (Armstrong et al., 2018), megint csak túl kényelmes képek egy potenciális kataklizmához. A “fraktális széncsapda” megragadhat egy mély tudományos igazságot, de összetett, elvont, nem képzelhető el, és úgy tűnik, hogy kiterjedt magyarázatra szorul (Bernstein és Hoffmann, 2019). Lehetségesnek kellene lennie olyan kifejezések megalkotásának, amelyek kevesebb megfontolást igényelnek ahhoz, hogy ütős üzenetet közvetítsenek. Az olyan kifejezéseket, mint a “sütő” vagy a “kemencehatás”, talán nehezebb ártalmatlanná tenni.
Jelenlegi és Javasolt Kifejezések
A szerző rámutat arra, hogy a jelenlegi klímakommunikációban használt kifejezések gyakran túl enyhék vagy félrevezetőek. Például:
- Jelenlegi kifejezések:
- “Climate change” (Klímaváltozás)
- “Global warming” (Globális felmelegedés)
- “Greenhouse effect” (Üvegházhatás)
- “Net zero” (Nettó nulla kibocsátás)
- “Offsetting” (Kibocsátás-kompenzálás)
- “Climate neutral” (Klímasemleges)
- Javasolt kifejezések:
- “Climate destruction” (Klímapusztítás)
- “Climate suicide” (Klímaöngyilkosság)
- “Global burning” (Globális égés)
- “Overheating” (Túlmelegedés)
- “Oven effect” (Sütőhatás)
- “Furnace effect” (Kohóhatás)
Ezek az új kifejezések sokkal drámaibbak és világosabbak, és jobban tükrözik a helyzet súlyosságát. Az orvosi nyelvezet alkalmazása, például a klimatikus fordulópontokat “áttéteknek” (metasztázisoknak) nevezve, segíthet a helyzet sürgősségének kommunikálásában, hasonlóan ahhoz, ahogy az orvosi vészhelyzeteket kezeljük.
Klímakommunikáció Átalakítása az orvosi nyelvezet használatával
A klímakommunikáció átalakítása érdekében új, őszinte és hatékony nyelvezet bevezetése szükséges. Az orvosi nyelvezet, amely biztonsági és kockázatkerülési szempontokra helyezi a hangsúlyt, segíthet a klímaváltozás új megvilágításba helyezésében. Az orvosi döntések általában személyes érintettséget és hosszú távú gondolkodást igényelnek, ami előnyös lehet a klímaváltozás kezelésében. Az orvosi keret lehetővé teheti a klímapolitikai javaslatok hatékonyabb megfogalmazását és végrehajtását.
Záró Gondolatok
Az orvosi nyelvezet használata a klímadiskurzusban segíthet világossá tenni a tét nagyságát a nagyközönség és a politikai döntéshozók számára. A klímaváltozást nem egy elkerülhetetlen kellemetlenségként, hanem egy rendszerszintű válságként kell kezelni. Az emberiség intenzív osztályon van, és a megfelelő politikai lépések nélkül a technológiai civilizáció fennmaradása is veszélybe került. A nyelvezet megváltoztatása megváltoztathatja a vitákat, a perspektívákat és a politikai döntéseket is.
Az eredeti cikk elérhető itt: Forgács B (2024) A medical language for climate discourse. Front. Clim. 6:1384753 (.PDF).
Rampasek László A.