Senkit nem érdekel a Shell csalódottsága

A Shell nyersolaj- és gázkitermelő vállalat nem- vagy nem akarja érteni a dörgést. Most is például nem az éghajlatra, hanem a gazdaságosságra hivatkozva veti el a Cambo olajmező fejlesztésének tervét. Pont egy éve annak, hogy történelmi perben kezdték felelősségre vonni a klímaváltozás miatt a Shell olajvállalatot Hágában.

Shell - A Föld Barátai aktivistái egy november eleji tüntetésenA Föld Barátai aktivistái egy november eleji tüntetésen, amelyen az északi-tengeri olaj- és gázipari projektek leállítását követelték.

A Shell viszont most visszalépett egy vitatott skóciai olajprojektből, amelyet klímaaktivista csoportok hevesen elleneztek.

A vállalat közölte, hogy döntését a projekt gazdaságosságára és a késedelmek kockázatára alapozta, és hogy továbbra is elkötelezett az északi-tengeri olaj- és gázipari tevékenységei mellett.
A Shell a Blackstone által támogatott Siccar Point vállalattal együtt a brit kormány engedélyére várt, hogy megkezdhesse a Cambo olajmező fejlesztését. A vállalkozás, amely a fejlesztés első szakaszában 164 millió hordó nyersolajat termelne ki, az energetikai átmenetről és a fosszilis tüzelőanyagok feltárásának jövőjéről szóló viták középpontjába került az olajban és gázban gazdag Északi-tengeren.

Az Egyesült Királyság kormányára, amely a közelmúltban Skóciában rendezett COP26-találkozó házigazdája volt, és globális klímavédelmi vezető szerepben tüntette fel magát, hatalmas nyomás nehezedett a hatalmas projekt elutasítása érdekében. A Cambo ellenzői azzal érvelnek, hogy az olajkitermelés bővítése aláássa az ország azon célkitűzését, hogy az évszázad közepére szén-dioxid-semlegessé váljon.

A Shell 30%-os részesedéssel rendelkezett az olajmezőben, míg a Siccar Point a vállalkozás többi részét ellenőrzi. Jövője most kétséges.

“A tervezett Cambo-fejlesztés átfogó átvilágítása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a projektbe történő beruházás gazdasági érvei jelenleg nem elég erősek, valamint fennáll a késedelem lehetősége” – mondta a Shell szóvivője a CNN Businessnek pénteken küldött nyilatkozatában.

A vállalat azonban egyértelművé tette, hogy továbbra is tervezi az olaj- és gázipari beruházásokat az Egyesült Királyságban, mondván, hogy ez “kritikus az ország energiabiztonsága szempontjából”.

“Hiszünk abban, hogy az Északi-tenger – és benne a Shell – kritikus szerepet játszik az Egyesült Királyság energiamixében, támogatva a munkahelyeket és a készségeket, amelyek lehetővé teszik a zökkenőmentes átmenetet Nagy-Britannia alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőjére.”

A Nemzetközi Energiaügynökség egy nemrégiben kiadott jelentésében kijelentette, hogy az új fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrába történő beruházásokat azonnal le kell állítani, ha a világ jó eséllyel el akarja érni a nettó nulla kibocsátást 2050-re. A nettó nulla olyan állapot, amikor a világ a lehető legkevesebb üvegházhatású gázt bocsátja ki, és minden olyan gázt, amelyet nem tud megakadályozni a légkörbe jutásban, eltávolít vagy ellensúlyoz.

A tudósok szerint a világnak az évszázad közepére el kell érnie a nettó nullát ahhoz, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos kritikus küszöbértékre korlátozza.

Tudósok Világszövetsége az éghajlati vészhelyzetről

Csütörtök előtt a Shell csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya nem ad egyértelmű politikai irányt. Októberben egy brit szabályozó hatóság környezetvédelmi okokra hivatkozva megakadályozta a Shell terveit az északi-tengeri Jackdaw gázmező fejlesztésére.

“A Shell beismerése, hogy a Cambo gazdaságossága “nem elég erős”, a legújabb bizonyíték arra, hogy az új fosszilis tüzelőanyag-projektek egyre nagyobb kihívást jelentenek, miközben a világ az éghajlatváltozás alapvető okaival foglalkozik” – mondta Simon Cran-McGreehin, az Energy and Climate Intelligence Unit elemzési vezetője a CNN Businessnek.

Hozzátette, hogy miközben a Shell csütörtökön késő este bejelentette, hogy kivonul a Cambo projektből, a brit tengeri szélenergia-ágazat két új turbinagyárat jelentett be, amelyek munkahelyeket biztosítanának és megújítanák a fosszilis tüzelőanyag-ipar által elhagyott skót kikötőket.

“Ezek együttesen rávilágítanak a politikai döntéshozók előtt álló kihívásra, hogy új, tiszta energiaformákat fejlesszenek ki, miközben biztosítják a fosszilis tüzelőanyagokról való méltányos átállást az ezekben az ágazatokban dolgozó emberek számára.”

A Cambo üzemeltetője megpróbál továbblépni

Sok fosszilis tüzelőanyag-előállítóhoz hasonlóan a Shell-t is kampányok, politikai nyomás és peres ügyek késztetik arra, hogy gyorsan dekarbonizálja üzletágát, és gyorsabban térjen át a megújuló energiaforrásokra.

Egy holland bíróság májusban Hágában arra kötelezte a Shellt, hogy 2030-ig a 2019-es szintről 45%-kal csökkentse kibocsátását, hogy összhangban legyen a Párizsi Megállapodással, egy olyan mérföldkőnek számító döntésben, amely más olajvállalatok ellen is hasonló ügyeket inspirált. A Shell fellebbez a döntés ellen.

Történelmi perben a Shell olajvállalat Hágában

Jonathan Roger, a Siccar Point Energy vezérigazgatója elmondta, hogy cége “csalódott a Shell álláspontjának megváltozása miatt”, de továbbra is bízik a Cambo projekt előnyeiben, rámutatva arra, hogy közvetlenül több mint 1000, közvetve pedig több ezer munkahelyet teremthet.

Elmondta, hogy a Cambo-i olajkitermelés segítené az Egyesült Királyságot abban, hogy felelősségteljesebben szerezze be az olajat, minthogy még inkább függővé váljon a nagyobb szén-dioxid-kibocsátású importtól.

“Továbbra is együttműködünk az Egyesült Királyság kormányával és a szélesebb körű érdekeltekkel Cambo jövőbeli fejlesztéséről” – mondta.

A Föld Barátai nevű környezetvédelmi csoport, amely a Cambo ellen kampányolt, a Twitteren közölte: “A projekt jövője most komolyan kétségessé vált – ahogy annak lennie kell. Nincs szükség egy új olajmezőre az éghajlati válság idején!”

Rampasek, László A.
Forrás: Angela Dewan and Julia Horowitz, CNN Business