Tényleg szélsőségesebbé válik az időjárásunk?

2016 és 2019 között a meteorológusok minden eddiginél forróbb hőhullámokat észleltek a Földön, féktelen erdőtüzeket Kaliforniában és Ausztráliában, és 5-ös kategóriájú ciklonokat, amelyek rekord ideig maradtak fenn.

A szélsőséges időjárási események száma egyre nőtt az elmúlt 40 évben, és az előrejelzések alapján tovább fog emelkedni. De vajon e természeti katasztrófák oka csupán a rossz időjárás, vagy ezek az éghajlatváltozás következményei? R. Saravanan erre keresi a választ. Előadás: R. Saravanan, rendezés: Hype CG.

A teljes előadás itt tekinthető meg: https://ed.ted.com/lessons/is-the-weather-becoming-more-extreme-r-saravanan

Videóátirat:

2016 és 2019 között a meteorológusok soha nem látott hőhullámokat észleltek a Földön, féktelen erdőtüzeket Kaliforniában és Ausztráliában, és 5-ös kategóriájú ciklonokat, melyek rekord ideig maradtak fenn. A szélsőséges időjárási események száma egyre nőtt az elmúlt 40 évben, és az előrejelzések alapján tovább fog emelkedni.

De vajon e természeti katasztrófák egyszerűen rossz időjárásnak tekintendők? Vagy az éghajlatváltozás következményei? A kérdés megválaszolásához értenünk kell az időjárás és az éghajlat közötti különbséget: mik ezek, hogyan jelezzük előre őket, és az előrejelzések mit árulnak el nekünk.

A meteorológusok időjárásnak nevezik a légkör adott időben és helyen észlelhető tulajdonságait. A kutatók jelenleg egy hétre előre, közel 80%-os pontossággal, előre tudják jelezni egy térség időjárását. Az éghajlat egy térség átlagos légköri viszonyait írja le, egy vagy több hónap távlatában. Az éghajlat-előrejelzés a jövő évtizedek átlaghőmérsékletére ad becslést, de nem tudja megjósolni az időjárási eseményeket.

A két típusú előrejelzés eredménye azért ilyen eltérő, mert eltérő adatokon alapulnak.

Az időjárás előrejelzéséhez a meteorológusok a légkör kiinduló tulajdonságait mérik. Egy térség időjárását a csapadékmennyiség, légnyomás, nedvesség, szélsebesség és szélirány határozza meg. A meteorológusok naponta kétszer léggömböket engednek föl a légkörbe, világszerte több mint 800 állomáshelyről. A léggömbökre szerelt rádiószondák mérik a légkör kiinduló értékeit és továbbítják az eredményeket a nemzetközi meteorológiai központokba. A meteorológusok a kapott adatokat időjárás-előrejelző modellekbe töltik, ezek állítják elő a végleges időjárás-előrejelzést.

Sajnos nem lehet – e globális méretű adatbázis ellenére sem – hibátlan előrejelzést adni, mivel az időjárás alapvetően kaotikus rendszer. Mint ilyen, rendkívül befolyásolható, így az előrejelzés akkor lehetne pontos, ha a rendszer valamennyi eleméről átfogó információval rendelkeznénk. Egy apró változás megváltoztathatja a légköri viszonyokat, akár tíz napon belül is, így szinte lehetetlen két héten túl megbízható előrejelzést adni.

Ezzel szemben az éghajlat-előrejelzés jóval kiszámíthatóbb. Egyrészt azért, mert egy terület éghajlata tulajdonképpen a terület időjárási adatainak átlaga. Másrészt, az éghajlat-előrejelzés nem foglalkozik aktuális légköri jelenségekkel, csak azzal, hogy a jelenségek milyen tartományban mozoghatnak. Az adatok szélső értékei, az úgynevezett peremfeltételek, az éghajlati és az időjárási viszonyok lehetséges határait jelentik.

E peremfeltételek egyike a napsugárzás. Egy földrajzi terület Naphoz viszonyított távolsága és szöge meghatározza a területet érő hőmennyiséget. Mivel ismerjük a Nap viselkedésének éves változásait, előre jelezhetjük annak hatását a hőmérsékletre. Az éveken át gyűjtött adatokból ismétlődő minták, például az évszakok rajzolódnak ki.

A peremfeltételek általában jól ismertek, és ha változnak is, csak lassan. A kutatók így képesek az éghajlatváltozást évekre előre pontosan jelezni. És itt válik a dolog bonyolulttá. A peremfeltételek legkisebb változása jelentős eltérést okozhat a kaotikus időjárási rendszerben. Például, a Föld felszíni hőmérséklete az elmúlt 150 évben közel 1 Celsius fokot emelkedett. Jelentéktelen eltérésnek tűnik, de az 1 fokos változás hozzávetőleg 1 millió atomtöltetnek megfelelő energiát juttatott az atmoszférába. Ez a hatalmas energiatöbblet vezetett a hőhullámok, aszályok és árvizek számának drasztikus növekedéséhez.

Vajon a szélsőséges időjárás a vakvéletlen vagy a változó éghajlat következménye? A válasz, hogy bár az időjárás mindig is kaotikus rendszer marad, az éghajlatváltozás növeli a szélsőséges időjárás valószínűségét.

Mára jóformán minden tudós egyetért abban, hogy az éghajlatunk változik, és az emberi tevékenység felgyorsítja e változást. Szerencsére, a legjelentősebb változásokat okozó tevékenységek beazonosíthatók, ha megfigyeljük, mely peremfeltételek változnak. Így, bár a jövő hónap időjárása továbbra is ködbe vész, az éghajlatot, közös munkával, megóvhatjuk a jövendő századoknak.

2016 és 2019 között a meteorológusok minden eddiginél forróbb hőhullámokat észleltek

Load More


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.