Az Emberi Jogi Tanács pénteken először ismerte el, hogy a tiszta, egészséges és fenntartható környezet emberi jog.
A 48/13-as határozatban a Tanács felszólította a világ minden államát, hogy közösen és más partnerekkel együttműködve dolgozzanak ennek az újonnan elismert jognak a megvalósításán.
A Costa Rica, a Maldív-szigetek, Marokkó, Szlovénia és Svájc által javasolt szöveget 43 igen szavazattal és 4 tartózkodással – Oroszország, India, Kína és Japán – fogadták el.
Ezzel egyidejűleg a Tanács egy második állásfoglalással (48/14) az éghajlatváltozás emberi jogi hatásaira is nagyobb hangsúlyt fektetett azáltal,hogy egy kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozó különmegbízottat hozott létre.
Merész fellépés
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nyilatkozatában felszólította a tagállamokat, hogy tegyenek bátor lépéseket az egészséges környezethez való jog azonnali és tényleges érvényesítésére.
Bachelet asszony elmondta, hogy mivel már régóta szorgalmazta ezt a lépést, “örömmel” vette tudomásul, hogy a határozat “egyértelműen elismeri, hogy a környezeti állapot romlása és az éghajlatváltozás egymással összefüggő emberi jogi válsághelyzet”.
“Most bátor cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jogról szóló határozat ugródeszkaként szolgáljon az embereket és a természetet védő, átalakító gazdasági, szociális és környezetvédelmi politikák előmozdításához” – tette hozzá.
Az Emberi Jogi Tanács jelenlegi ülésszakának kezdetén a főbiztos korunk legnagyobb emberi jogi kihívásának nevezte az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a természetvesztés hármasát.
Az új állásfoglalás elismeri az éghajlatváltozás és a környezetpusztítás által világszerte emberek millióinak okozott károkat. Hangsúlyozza továbbá, hogy a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeit ez a legsúlyosabban érinti.
A kérdés most az ENSZ New York-i Közgyűlése elé kerül további megvitatásra.
Évtizedek óta tartó erőfeszítés
A határozat elfogadását követően Michelle Bachelet elismerését fejezte ki a civil társadalmi szervezetek – köztük ifjúsági csoportok, nemzeti emberi jogi intézmények, őslakosok szervezetei, vállalkozások és sokan mások – erőfeszítéseinek.
A főbiztos azt is megjegyezte, hogy tavaly példátlanul sok környezetvédő emberi jogi aktivistát öltek meg, és sürgette a tagállamokat, hogy hozzanak határozott intézkedéseket védelmük és felhatalmazásuk érdekében.
“Erre a lendületre kell építenünk, hogy túllépjünk a környezetvédelmi intézkedések és az emberi jogok védelmének hamis szétválasztásán. Túlságosan is nyilvánvaló, hogy egyik cél sem érhető el a másik nélkül” – mondta.
Catalina Devandas Aguilar, Costa Rica nagykövete, az állásfoglalás egyik társszponzora szerint a döntés “erőteljes üzenetet küld a világ minden táján az éghajlati nehézségekkel küzdő közösségeknek, hogy nincsenek egyedül”.
A döntés hetekkel a november elején Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26 elnevezésű, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kulcsfontosságú csúcstalálkozója előtt született.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a globális halálesetek 24%-a, azaz évente nagyjából 13,7 millió ember halála a környezethez köthető, olyan kockázatok miatt, mint a légszennyezés és a vegyi anyagoknak való kitettség.
Rampasek, László A.
Forrás: UN – 2021.10.08.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
