A legalattomosabb globális problémák

Miért elkerülhetetlen a globális összeomlás, és hogyan készülj föl rá?

A legalattomosabb globális problémák | ClimeNews - Hírportál

 

A látványos globális problémák

A kormányok fókuszát és a sajtót figyelve jelenleg az első számú problémának a koronavírus-járvány tűnik. A járványt valószínűleg az emberi terjeszkedés eredményezte, a vírus terjedése elleni harc pedig súlyosan akadályozza a globális gazdasági gépezet működését, aminek ki kellene elégíteni a ma már közel 8 milliárd ember szükségleteit. Meglehetősen ironikus…

A kapitalizmusban azonban alapvető működéséből fakadóan 7-10 évente bekövetkezik egy nagyobb válság, és a következő már igencsak esedékes volt. A hetvenes évek óta világszerte egyre gyorsabban nőnek az egyenlőtlenségek, aminek számos oka van (pl. tőkekoncentráció, kamat, automatizáció, stb.). Válságok idején pedig még jobban előtérbe kerülnek a különbségek; a leépítések súlyosan érintik a lakosságot, mivel sokan hónapról hónapra élnek, vagy éppen el vannak adósodva.

A madarak számának csökkenése összefüggésben van a tömeges rovarpusztulással! | ClimeNews

Manapság már a globális környezeti problémák is kezdenek látványossá válni. Az ökolábnyom-számítás alapján az emberiség 1970 óta terheli túl a Földet. Vagyis azóta fogyasztjuk a természeti tőkét, ami a gazdaság alapja. A természeti tőke fogyásának számos megjelenési formája van, mint például az erdőirtás, a fajok kihalása, vagy a klímaváltozás. A biodiverzitás-vesztés terén talán a rovarok pusztulása a legijesztőbb. Ugyanis számos fajuk az természet alapfunkcióit látják el, illetve táplálékként szolgálnak más állatok számára. Egyes becslések szerint az elmúlt néhány évtizedben a rovarok 80%-a eltűnt, ami már az ökoszisztémák összeomlásával fenyeget.[1]

 

A mélyben meghúzódó globális problémák

Ugyanakkor a mélyben számtalan egyéb, az ökoszisztémák és az emberi civilizációk szempontjából negatív folyamat zajlik. Ezekről pedig az átlagember nem is hallott, vagy nem fogja fel jelentőségét, mert nem ismeri a kulcsfontosságú összefüggéseket. Az egyik ilyen összefüggés, hogy a gazdaság a természeti tőke hozamait veszi igénybe, illetve ma már magát a természeti tőkét éli fel. Ez utóbbi azért probléma, mert így a gazdaság idővel elpusztítja saját létalapját. Arról nem is beszélve, hogy közben számtalan élőhelyet, ökosziszémát és fajt elpusztít. Egy másik társadalmi vakfolt az energia. A fosszilis tüzelőanyagok fogyásával egyre kevesebb, és egyre nehezebben megszerezhető energia áll rendelkezésünkre, emiatt idővel elkerülhetetlenül beszűkül a gazdaság.

1970 óta felére csökkent a tengerek és óceánok halpopulációja,[2] miközben a kétszeresére nőtt az emberiség létszáma. Milliárdok függenek a halászattól fehérjebevitelük miatt, és ahogy egyre több halpopuláció omlik össze, egyre többen fognak éhezni (és éhen halni).

Az szennyvízhálózat és az ipari mezőgazdaság miatt a nitrogén és a foszfor a szárazföldekről a tengerekbe és óceánokba vándorol. A nitrogént a levegőből kötjük meg, a foszfort pedig bányásszuk, ami végül a tengerekben és óceánokban halmozódik fel, megzavarva azok természetes anyagkörforgását. A partok közelében nagyobb esők után átmenetileg elszaporodnak az algák, amik elveszik a fényt a többi vízinövénytől. Aztán amikor elpusztulnak, a lebontó organizmusok felhasználják a vízben oldott oxigént, emiatt pedig megfulladnak a vízi állatok.

Műtrágya kimosódás okozta alga virágzás az egyik kínai öbölben | ClimeNews

A mezőgazdasági termelés a szántáson és a műtrágyázáson alapul, a szármaradványokat pedig jellemzően lehordják a szántóföldekről. Mindez pusztítja a talajlakó organizmusokat, és hosszútávon kimeríti a talaj szervesanyag-tartalmát, így a táplálékuk is eltűnik. Emiatt a talajok műtrágya nélkül teljesen alkalmatlanná válnak termelésre, a talajszemcséket összetartó szervesanyag csökkenése miatt pedig a szél és az eső idővel elhordja azt (talajerózió).



 

A legmélyebben meghúzódó probléma

Az összes fentebbi problémát súlyosbítja a túlnépesedés. Sőt, akár azzal is érvelhetnénk, hogy a legtöbbjük nem is jelentkezett volna, ha nem népesedünk túl. (A kevés kivétel egyike a bányászat, ami bármekkora népesség mellett fenntarthatatlan hosszútávon). Persze, a gazdagok aránytalanul sokat fogyasztanak, ugyanakkor szegények milliárdjai szeretnének többet fogyasztani, hogy ne éhezzenek, és emberhez méltó életet élhessenek. Emiatt van ráció az egyenlőtlenségek csökkentésében. Ám globális szinten az egy főre jutó fogyasztást, pontosabban a fejenkénti ökolábnyomot (fogyasztás x hatékonyság) nem igazán lehetne jelentősen csökkenteni anélkül, hogy szegénységre ítélnénk az emberiséget. Ugyanakkor ahogy egyre inkább kifogyunk az olcsó fosszilis energiahordozókból, úgyis elszegényedik az emberiség, várhatóan az ipari forradalom előtti szintre. (Kivéve ott, ahol van vízerőmű vagy atomerőmű, és elég nyersanyag).

A legalattomosabb globális problémák | ClimeNews - Hírportál

A vadállatok aránya is rámutat, hogy egyszerűen túl sok ember van a bolygón. Gondoltad volna, hogy ma már az emberek és háziállataik az emlősök össztömegének 96%-át teszik ki, amiből 36% ember?[8] Akár sokat fogyasztunk, akár keveset, ha az emlősök több, mint 36%-a mi vagyunk, 60%-a pedig háziállataink, akkor egyszerűen túl sokan vagyunk ezen a bolygón. Érdemes megjegyezni, hogy az 2000-ben az összes fotoszintézis 20%-át használta az emberiség, ami 2010-re a 40%-ra nőt.[9] Ilyen ütemben nőve ma már annak 80%-át használjuk, de legalábbis a többségét. Pedig egyetlen faj vagyunk. Hozzátartozik, hogy 2000 körül értük el a 6 milliárdot, 2010 körül a 7 milliárdot, lassan pedig már a 8 milliárdot, miközben a fejlődő országokban egyre nőtt a húsfogyasztás. Egy globális vegán fordulat pedig valószínűtlen, mert az egyre növekvő népességű szegény milliárdok alig várják, hogy több húst ehessenek.

Kántor Sztella Nóra

[1] https://www.theguardian.com/environment/2019/feb/10/plummeting-insect-numbers-threaten-collapse-of-nature
[2] https://www.scientificamerican.com/article/ocean-fish-numbers-cut-in-half-since-1970/

[3] https://link.springer.com/referenceworkentry/10.1057%2F978-1-349-95189-5_3015
[4] https://www.ecoliteracy.org/article/fossil-food-consuming-our-future
[5] https://energytransition.org/2014/09/renewables-ko-by-eroi/
[6] https://climenews.com/hogyan-elvezhetjuk-a-vilagveget
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/World_energy_consumption
[8] https://www.ecowatch.com/biomass-humans-animals-2571413930.html
[9] https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/9/11/111003
[10] https://edition.cnn.com/2019/08/29/asia/south-korea-fertility-intl-hnk-trnd/index.html

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.