Miért elkerülhetetlen a globális összeomlás, és hogyan készülj föl rá?
A látványos globális problémák
A kormányok fókuszát és a sajtót figyelve jelenleg az első számú problémának a koronavírus-járvány tűnik. A járványt valószínűleg az emberi terjeszkedés eredményezte, a vírus terjedése elleni harc pedig súlyosan akadályozza a globális gazdasági gépezet működését, aminek ki kellene elégíteni a ma már közel 8 milliárd ember szükségleteit. Meglehetősen ironikus…
A kapitalizmusban azonban alapvető működéséből fakadóan 7-10 évente bekövetkezik egy nagyobb válság, és a következő már igencsak esedékes volt. A hetvenes évek óta világszerte egyre gyorsabban nőnek az egyenlőtlenségek, aminek számos oka van (pl. tőkekoncentráció, kamat, automatizáció, stb.). Válságok idején pedig még jobban előtérbe kerülnek a különbségek; a leépítések súlyosan érintik a lakosságot, mivel sokan hónapról hónapra élnek, vagy éppen el vannak adósodva.
Manapság már a globális környezeti problémák is kezdenek látványossá válni. Az ökolábnyom-számítás alapján az emberiség 1970 óta terheli túl a Földet. Vagyis azóta fogyasztjuk a természeti tőkét, ami a gazdaság alapja. A természeti tőke fogyásának számos megjelenési formája van, mint például az erdőirtás, a fajok kihalása, vagy a klímaváltozás. A biodiverzitás-vesztés terén talán a rovarok pusztulása a legijesztőbb. Ugyanis számos fajuk az természet alapfunkcióit látják el, illetve táplálékként szolgálnak más állatok számára. Egyes becslések szerint az elmúlt néhány évtizedben a rovarok 80%-a eltűnt, ami már az ökoszisztémák összeomlásával fenyeget.[1]
A mélyben meghúzódó globális problémák
Ugyanakkor a mélyben számtalan egyéb, az ökoszisztémák és az emberi civilizációk szempontjából negatív folyamat zajlik. Ezekről pedig az átlagember nem is hallott, vagy nem fogja fel jelentőségét, mert nem ismeri a kulcsfontosságú összefüggéseket. Az egyik ilyen összefüggés, hogy a gazdaság a természeti tőke hozamait veszi igénybe, illetve ma már magát a természeti tőkét éli fel. Ez utóbbi azért probléma, mert így a gazdaság idővel elpusztítja saját létalapját. Arról nem is beszélve, hogy közben számtalan élőhelyet, ökosziszémát és fajt elpusztít. Egy másik társadalmi vakfolt az energia. A fosszilis tüzelőanyagok fogyásával egyre kevesebb, és egyre nehezebben megszerezhető energia áll rendelkezésünkre, emiatt idővel elkerülhetetlenül beszűkül a gazdaság.
A modern mezőgazdaság másik végzetes rejtett hibája, hogy a magas hozamokat egyre inkább öntözésre alapozzuk, az öntözést pedig egyre inkább rétegvizekre, ugyanis az eső és a folyók vize már nem elég ennyi élelmiszer termeléséhez.
A rétegvizek fosszilis készletek, vagyis nem, vagy nagyon lassan újulnak meg, és gyakran több százszor gyorsabban merítjük ki azokat, mint ahogy megújulni képesek. Emiatt szerte a világban, gazdag és szegény országokban egyaránt válnak terméketlenné területek (pl. Szaúd-Arábia, Punjab, California). Mindez egyre súlyosabb kríziseket okoz az ivóvíz terén is, amit a szegény országokban várhatóan nem fognak tudni tengervíz-sótalanítással megoldani (főleg, ha nincs tengerpartjuk).
Nem csak a fogyó fosszilis készletek minősége egyre rosszabb, hanem a bányászott nyersanyagoké is (pl. rézérc, ritkafémek, stb.). Mivel először a legjobb minőségűeket aknáztuk ki, így egyre alacsonyabb az ércek fémtartalma. Tehát egyre kevesebb nettó energia áll rendelkezésre az egyre több energiát igénylő nyersanyagok kibányászására. Ez számtalan ipar jövőjét bizonytalanná teszi (pl. elektronika), illetve jellemzően körülményesebben előállítható, drágább alternatívákra kell átállniuk.
A legmélyebben meghúzódó probléma
Az összes fentebbi problémát súlyosbítja a túlnépesedés. Sőt, akár azzal is érvelhetnénk, hogy a legtöbbjük nem is jelentkezett volna, ha nem népesedünk túl. (A kevés kivétel egyike a bányászat, ami bármekkora népesség mellett fenntarthatatlan hosszútávon). Persze, a gazdagok aránytalanul sokat fogyasztanak, ugyanakkor szegények milliárdjai szeretnének többet fogyasztani, hogy ne éhezzenek, és emberhez méltó életet élhessenek. Emiatt van ráció az egyenlőtlenségek csökkentésében. Ám globális szinten az egy főre jutó fogyasztást, pontosabban a fejenkénti ökolábnyomot (fogyasztás x hatékonyság) nem igazán lehetne jelentősen csökkenteni anélkül, hogy szegénységre ítélnénk az emberiséget. Ugyanakkor ahogy egyre inkább kifogyunk az olcsó fosszilis energiahordozókból, úgyis elszegényedik az emberiség, várhatóan az ipari forradalom előtti szintre. (Kivéve ott, ahol van vízerőmű vagy atomerőmű, és elég nyersanyag).
A vadállatok aránya is rámutat, hogy egyszerűen túl sok ember van a bolygón. Gondoltad volna, hogy ma már az emberek és háziállataik az emlősök össztömegének 96%-át teszik ki, amiből 36% ember?[8] Akár sokat fogyasztunk, akár keveset, ha az emlősök több, mint 36%-a mi vagyunk, 60%-a pedig háziállataink, akkor egyszerűen túl sokan vagyunk ezen a bolygón. Érdemes megjegyezni, hogy az 2000-ben az összes fotoszintézis 20%-át használta az emberiség, ami 2010-re a 40%-ra nőt.[9] Ilyen ütemben nőve ma már annak 80%-át használjuk, de legalábbis a többségét. Pedig egyetlen faj vagyunk. Hozzátartozik, hogy 2000 körül értük el a 6 milliárdot, 2010 körül a 7 milliárdot, lassan pedig már a 8 milliárdot, miközben a fejlődő országokban egyre nőtt a húsfogyasztás. Egy globális vegán fordulat pedig valószínűtlen, mert az egyre növekvő népességű szegény milliárdok alig várják, hogy több húst ehessenek.
Kántor Sztella Nóra
[1] https://www.theguardian.com/environment/2019/feb/10/plummeting-insect-numbers-threaten-collapse-of-nature
[2] https://www.scientificamerican.com/article/ocean-fish-numbers-cut-in-half-since-1970/
[3] https://link.springer.com/referenceworkentry/10.1057%2F978-1-349-95189-5_3015
[4] https://www.ecoliteracy.org/article/fossil-food-consuming-our-future
[5] https://energytransition.org/2014/09/renewables-ko-by-eroi/
[6] https://climenews.com/hogyan-elvezhetjuk-a-vilagveget
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/World_energy_consumption
[8] https://www.ecowatch.com/biomass-humans-animals-2571413930.html
[9] https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/9/11/111003
[10] https://edition.cnn.com/2019/08/29/asia/south-korea-fertility-intl-hnk-trnd/index.html
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
