Miért elkerülhetetlen a globális összeomlás, és hogyan készülj föl rá?
A látványos globális problémák
A kormányok fókuszát és a sajtót figyelve jelenleg az első számú problémának a koronavírus-járvány tűnik. A járványt valószínűleg az emberi terjeszkedés eredményezte, a vírus terjedése elleni harc pedig súlyosan akadályozza a globális gazdasági gépezet működését, aminek ki kellene elégíteni a ma már közel 8 milliárd ember szükségleteit. Meglehetősen ironikus…
A kapitalizmusban azonban alapvető működéséből fakadóan 7-10 évente bekövetkezik egy nagyobb válság, és a következő már igencsak esedékes volt. A hetvenes évek óta világszerte egyre gyorsabban nőnek az egyenlőtlenségek, aminek számos oka van (pl. tőkekoncentráció, kamat, automatizáció, stb.). Válságok idején pedig még jobban előtérbe kerülnek a különbségek; a leépítések súlyosan érintik a lakosságot, mivel sokan hónapról hónapra élnek, vagy éppen el vannak adósodva.
Manapság már a globális környezeti problémák is kezdenek látványossá válni. Az ökolábnyom-számítás alapján az emberiség 1970 óta terheli túl a Földet. Vagyis azóta fogyasztjuk a természeti tőkét, ami a gazdaság alapja. A természeti tőke fogyásának számos megjelenési formája van, mint például az erdőirtás, a fajok kihalása, vagy a klímaváltozás. A biodiverzitás-vesztés terén talán a rovarok pusztulása a legijesztőbb. Ugyanis számos fajuk az természet alapfunkcióit látják el, illetve táplálékként szolgálnak más állatok számára. Egyes becslések szerint az elmúlt néhány évtizedben a rovarok 80%-a eltűnt, ami már az ökoszisztémák összeomlásával fenyeget.[1]
A mélyben meghúzódó globális problémák
Ugyanakkor a mélyben számtalan egyéb, az ökoszisztémák és az emberi civilizációk szempontjából negatív folyamat zajlik. Ezekről pedig az átlagember nem is hallott, vagy nem fogja fel jelentőségét, mert nem ismeri a kulcsfontosságú összefüggéseket. Az egyik ilyen összefüggés, hogy a gazdaság a természeti tőke hozamait veszi igénybe, illetve ma már magát a természeti tőkét éli fel. Ez utóbbi azért probléma, mert így a gazdaság idővel elpusztítja saját létalapját. Arról nem is beszélve, hogy közben számtalan élőhelyet, ökosziszémát és fajt elpusztít. Egy másik társadalmi vakfolt az energia. A fosszilis tüzelőanyagok fogyásával egyre kevesebb, és egyre nehezebben megszerezhető energia áll rendelkezésünkre, emiatt idővel elkerülhetetlenül beszűkül a gazdaság.
A legmélyebben meghúzódó probléma
Az összes fentebbi problémát súlyosbítja a túlnépesedés. Sőt, akár azzal is érvelhetnénk, hogy a legtöbbjük nem is jelentkezett volna, ha nem népesedünk túl. (A kevés kivétel egyike a bányászat, ami bármekkora népesség mellett fenntarthatatlan hosszútávon). Persze, a gazdagok aránytalanul sokat fogyasztanak, ugyanakkor szegények milliárdjai szeretnének többet fogyasztani, hogy ne éhezzenek, és emberhez méltó életet élhessenek. Emiatt van ráció az egyenlőtlenségek csökkentésében. Ám globális szinten az egy főre jutó fogyasztást, pontosabban a fejenkénti ökolábnyomot (fogyasztás x hatékonyság) nem igazán lehetne jelentősen csökkenteni anélkül, hogy szegénységre ítélnénk az emberiséget. Ugyanakkor ahogy egyre inkább kifogyunk az olcsó fosszilis energiahordozókból, úgyis elszegényedik az emberiség, várhatóan az ipari forradalom előtti szintre. (Kivéve ott, ahol van vízerőmű vagy atomerőmű, és elég nyersanyag).
A vadállatok aránya is rámutat, hogy egyszerűen túl sok ember van a bolygón. Gondoltad volna, hogy ma már az emberek és háziállataik az emlősök össztömegének 96%-át teszik ki, amiből 36% ember?[8] Akár sokat fogyasztunk, akár keveset, ha az emlősök több, mint 36%-a mi vagyunk, 60%-a pedig háziállataink, akkor egyszerűen túl sokan vagyunk ezen a bolygón. Érdemes megjegyezni, hogy az 2000-ben az összes fotoszintézis 20%-át használta az emberiség, ami 2010-re a 40%-ra nőt.[9] Ilyen ütemben nőve ma már annak 80%-át használjuk, de legalábbis a többségét. Pedig egyetlen faj vagyunk. Hozzátartozik, hogy 2000 körül értük el a 6 milliárdot, 2010 körül a 7 milliárdot, lassan pedig már a 8 milliárdot, miközben a fejlődő országokban egyre nőtt a húsfogyasztás. Egy globális vegán fordulat pedig valószínűtlen, mert az egyre növekvő népességű szegény milliárdok alig várják, hogy több húst ehessenek.
A népesség – a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása, valamint a kis családok népszerűsítése révén – akár tizedére, századára, sőt, ezredére is csökkenhetne jelentős negatív hatás nélkül.
Így minden ember viszonylag jól élhetne, lokális és globális szinten is fenntartható módon. Mivel a természeti erőforrások végesek, a népesség sem nőhet örökké, sőt, idővel el kell kezdenie csökkenni. Az egyetlen kérdés az, hogy tabuként kezeljük-e a kérdést, aminek eredményeképp a népességcsökkenést a természet kényszeríti ránk a halálozási ráta megnövekedése által… vagy beszélünk róla, és teszünk azért, hogy önként, az emberi jogok, és a jövő generációk iránti felelősségérzet által vezérelve kezdjen el végre csökkenni az emberi népesség. (Azáltal, hogy globális szinten egyre csökken az egy nőre jutó gyermekszám, mint Dél-Korában).[10]
A világ hatalmas változások elé néz. Az szinte bizonyos, hogy a rendelkezésre álló energiaforrások és nyersanyagok romlása miatt a globális civilizáció 10-20 éven belül több kisebb, egyszerűbb civilizációra szakad szét. Meglehet, jópár ország is megszűnik létezni, és helyettük újak alakulnak. Az egyszerűbb világra való felkészülés gyanánt célszerű vidékre költözni (lehetőleg víz mellé), helyi közösségeket építeni, és elmozdulni az önellátás irányába. A három legfontosabb tényező az ivóvíz, az élelmiszer, és az energia.
Célszerű minél előbb megszabadulni az adósságoktól, és meglévő pénzeszközeinket olyan javakra költeni, amik segítenek biztosítani a család megélhetését a földből vagy a környék erőforrásaiból. Méghozzá emberi, állati, és megújuló energia felhasználásával (lehetőleg könnyen javítható, low-tech megoldások révén). Várhatóan ismét fontossá válik majd a természet ismerete, valamint a mezőgazdasági alapismeretek (pl. gombászat, kertészet, állattartás, stb.). A talajok minőségének megőrzése és javítása érdekében célszerű a talajmegújító mezőgazdaságot alkalmazni. Emellett újra megnőhet a jelentősége a régi mesterségeknek (pl. asztalos, kovács, szabó, stb.). Meglehet, néhány modern szakma is megmarad, de csak azok, amikhez viszonylag egyszerű eszközöket gyártani (pl. gépész, villanyszerelő, rádiós, stb.). A fajpusztulás ellen Te magad is tehetsz. Alakíts ki telkeden egy kis földi paradicsomot az állatoknak! Egy háborítatlan sarkot, ahol mindig van egy darab korhadó fa, egy kőrakás, némi árnyék, és az nő, ami akar, te sosem nyírod le, vagy irtod ki. (Kivéve az invazív fajokat, mint pl. parlagfű, akác, stb.)
A klímaváltozást nem lehet megállítani az egyén, a család, vagy a közösség szintjén. Viszont fel lehet rá készülni (pl. a lakhatás, élelmezés, stb. terén). Az energetikával és a klímával foglalkozó tudósok már elkezdték az átállást az egyszerűbb életmódra. Minél hamarabb kezded el a felkészülést, családodnak és közösségednek annál több esélye lesz a túlélésre és a jó életre… Mert a boldogsághoz nincs szükség a modern ipari komplexumra, csak az alapvető szükségletek kielégítésére, és kiegyensúlyozott kapcsolatokra emberekkel és a természettel.
Kántor Sztella Nóra
[1] https://www.theguardian.com/environment/2019/feb/10/plummeting-insect-numbers-threaten-collapse-of-nature
[2] https://www.scientificamerican.com/article/ocean-fish-numbers-cut-in-half-since-1970/
[3] https://link.springer.com/referenceworkentry/10.1057%2F978-1-349-95189-5_3015
[4] https://www.ecoliteracy.org/article/fossil-food-consuming-our-future
[5] https://energytransition.org/2014/09/renewables-ko-by-eroi/
[6] https://climenews.com/hogyan-elvezhetjuk-a-vilagveget
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/World_energy_consumption
[8] https://www.ecowatch.com/biomass-humans-animals-2571413930.html
[9] https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/9/11/111003
[10] https://edition.cnn.com/2019/08/29/asia/south-korea-fertility-intl-hnk-trnd/index.html
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
