A troposzféra vízpára mennyiségének növekedése felerősíti a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást.
Napjainkban az egyik legerőteljesebb, mégis a legkevésbé kritizált folyamat a hőmérséklet-vízgőz visszacsatolás, melyet ez a tanulmány (.PDF) is pontosan bemutat.
Ez azt jelenti, hogy amikor a megnövekedett üvegházhatás miatt emelkedik a felszíni hőmérséklet, fokozódik a párolgás is, és a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani,
A vízgőz erős üvegházhatású gáz, így tovább növeli a hőmérsékletet, ami még több nedvességet juttat a légkörbe – ez egy önfelerősítő körfolyamat. A jelenség visszafelé is igaz, tehát ha a hőmérséklet csökken, akkor kevesebb vízgőz és kisebb üvegházhatás alakul ki. Ez a visszacsatolási mechanizmus olyan, mint egy lendkerekes motor: ha egyszer mozgásba lendül, nehéz megállítani, de ha a kezdő lendület elmarad, a rendszer lelassul. Számítások szerint a vízgőz megduplázza a többi üvegházhatású gáz által termelt többletenergiát. Szerencsére, más üvegházhatású gázoktól eltérően, a vízgőz légköri tartózkodási ideje rövid, átlagosan mindössze 10 nap, így ha kedvező változások következnek be (például csökken a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok koncentrációja), a vízgőz gyorsan alkalmazkodik.
A légköri vízgőz a leggyakoribb üvegházhatású gáz (ÜHG), amely jelentős hatást gyakorol a Föld sugárzási mérlegére, és döntő szerepet játszik a helyi időjárási folyamatokban. Ez a kutatás a globális troposzféra vízgőzének hosszú távú változásait vizsgálta 1980 és 2020 között, műholdas, rádiószondás és elemzési adatok felhasználásával. Emellett felmérték, hogyan befolyásolják ezek a változások a regionális és globális klímát a vízgőz sugárzási visszacsatolási hatásának figyelembevételével.
A troposzférikus vízgőz mennyisége éves szinten 5–60 kg/m² között változik a különböző régiókban. A trópusokat kivéve mind az északi, mind a déli féltekén erőteljesen évszakfüggő: nyáron a legnagyobb (25–65 kg/m²), télen a legkisebb (5–20 kg/m²). 1980 és 2020 között a legtöbb régióban növekedett az éves átlagos troposzférikus vízgőz mennyisége, 0,025–0,1 kg/m²/év értékben, különösen az Északi-sarkvidéken, ahol a magas hőmérséklet-emelkedés fokozta a vízgőz jelenlétét. A troposzféra nagy részében (kivéve 200 hPa magasságot) a fajlagos páratartalom is jelentős növekedést mutat mind a szárazföldek, mind az óceánok fölött, a legnagyobb értékek a trópusokban, kb. 0,015 g/kg/év szinten jelentkeznek.
A vízgőz sugárzási hatása a felszíni rövidhullámú sugárzásra −5 és −70 W/m² között változik: a legmagasabb értékeket Manaus, Porto és Hanty-Manszijszk (trópusi állomások) térségében mérik, míg a sarkvidéki régiókban ez −5 és −10 W/m² körül mozog. A jövőre vonatkozó, magas kibocsátási forgatókönyvek azt jelzik, hogy a sarkvidékek légköri vízgőz mennyisége az évszázad végére akár a jelenlegi szint kétszeresére nőhet. Ez aggasztó a globális és regionális klíma szempontjából, mivel a vízgőz mennyiségének emelkedése tovább fokozhatja a globális felmelegedést, és súlyosbíthatja például az Északi-sarkkör gyors melegedését (sarki amplifikáció). A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a troposzférikus vízgőz jelentős növekedése tovább gyorsítja a globális klímaváltozást.
A légköri vízgőz mennyisége szoros kapcsolatban áll a viharok, különösen a hurrikánok és a villámárvizek intenzitásával és gyakoriságával. A melegebb légkör több vízgőzt képes megtartani, mivel a párolgás mértéke a hőmérséklettel együtt nő. Az éghajlatváltozás következtében ez az extra vízgőz nemcsak a hőmérsékletet emeli tovább, hanem komoly hatással van a csapadékképződésre és a viharok intenzitására is.
Hurrikánok és Vízgőz Kapcsolata
A hurrikánok kialakulásához és erősödéséhez az óceánok felszínén lévő meleg víz szükséges, mivel a meleg víz párolgással rengeteg energiát ad át a levegőnek. Ez a folyamat nagy mennyiségű vízgőzt juttat a légkörbe, amely az emelkedés során lehűl, és a kondenzáció során felszabaduló hő további energiával látja el a hurrikánt. Ahogy a globális hőmérséklet emelkedik, egyre melegebb óceáni hőmérsékletekkel kell számolni, ami több energiát ad a hurrikánoknak, így azok nemcsak intenzívebbek lesznek, hanem hosszabb ideig is fennmaradhatnak. Emellett az egyre növekvő mennyiségű vízgőz miatt a hurrikánok több csapadékot okoznak, mivel nagyobb a párolgás és a kondenzáció közötti ciklus energiája.
Villámárvizek és Hirtelen Esőzések
A légkörben lévő több vízgőz hatására hevesebb záporok alakulhatnak ki, amelyek rövid idő alatt hatalmas csapadékmennyiséget juttatnak a felszínre. Ez különösen akkor veszélyes, ha a talaj vagy a városi vízelvezető rendszer nem tudja kezelni a hirtelen vízmennyiséget, ami villámárvizeket okoz. Mivel a vízgőz melegebb légkörben gyorsabban kondenzálódik, intenzívebb esőzések alakulnak ki, gyakran rövid idő alatt annyi csapadék esik, ami korábban több nap alatt hullott volna le. Ez a jelenség különösen veszélyes városi területeken, ahol a burkolt felszínek korlátozzák a talajba szivárgást, és a gyors lefolyás áradásokhoz vezet.
Fokozódó Gyakoriság
A tudományos vizsgálatok és megfigyelések alapján elmondható, hogy a globális felmelegedés következtében egyre gyakrabban alakulnak ki szélsőséges időjárási események, köztük hurrikánok és villámárvizek. A melegebb légkör és az óceánok által kibocsátott több vízgőz kedvező feltételeket teremt ezen eseményekhez. Mivel a vízgőz maga is egy üvegházhatású gáz, ez tovább növeli a hőmérsékletet és az energiát, amelyet a légköri folyamatokban felszabadulhat. Ennek eredményeként a hurrikánok és heves esőzések nagyobb károkat okozhatnak, és gyakrabban is előfordulnak, mint korábban.
A melegebb légkörben felhalmozódó vízgőz komoly hatással van az időjárási események, különösen a hurrikánok és villámárvizek gyakoriságára és erősségére. Az éghajlatváltozás hatására a jövőben várhatóan még több ilyen szélsőséges eseménnyel kell számolnunk.
Tehát a légköri vízgőz és a viharos időjárási események – beleértve a hurrikánokat és villámárvizeket – között jelentős kapcsolat áll fenn. Ahogy a klímaváltozás növeli az óceánok és a légkör hőmérsékletét, több víz párolog a légkörbe, amely így több nedvességet képes megtartani. Ez növeli a nagyobb mennyiségű csapadék esélyét és intenzitását, különösen heves viharok esetén, például hurrikánoknál és trópusi ciklonoknál. A hőmérséklet emelkedésével a hurrikánok intenzitása is növekszik, mivel az extra vízpára felszabaduló hőt eredményez, ami a szelek erősségét fokozza, és több esőt hoz magával. Minden 1 °C-os hőmérsékletemelkedés körülbelül 7%-kal több vízgőzt jelent, ami növeli a csapadékhullás mértékét hurrikánok során.
A lassan mozgó vagy “beragadt” hurrikánok pedig különösen pusztítóak lehetnek, mivel nagy mennyiségű csapadékot zúdíthatnak egy adott területre, ami gyorsan túltelíti a talajt, és áradásokat okoz. A klímaváltozás miatt a hurrikánok lelassulása gyakrabban eredményez villámárvizeket, mivel a föld már nem képes felszívni az intenzív esőzéseket. Ez a jelenség különösen gyakran figyelhető meg az Egyesült Államok délkeleti partvidékén, ahol az áradások és erős szelek miatt a hurrikánok halálos és anyagi károkat okoznak. Az előző évek során a hurrikánok lassulása gyakoribbá vált, különösen az Atlanti-óceán térségében, amit részben az északi és középső szélességeken jelentkező éghajlatváltozásnak tulajdonítanak. Ez a jelenség a 2017-es Harvey hurrikánnál is megfigyelhető volt, amikor a vihar négy napig lelassult Texas fölött, hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítva Houstonra, ami rendkívüli áradásokat okozott. Az újabb tanulmányok egyre több bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy ezek a szokatlanul heves viharok és az áradások valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek a jövőben, ahogy a globális hőmérséklet emelkedik.
Befejezésképpen néhány keresetlen szót hagy írjak az összeesküvés elméletet terjesztő HAARP hívőkről, akik szerint ezeket a pusztító erőket odaföntről emberek irányítják és okozzák.
Egy 4-es kategóriájú hurrikán energiája hatalmas. Az ilyen viharok energiájának kiszámítása több tényezőn alapszik, ideértve a levegő mozgási energiáját, a tengerfelszín feletti párolgást, és a felszabaduló kondenzációs hőt.
Hurrikán Energiája
-
Kondenzációs hő: Egy tipikus hurrikán energiájának túlnyomó része a vízgőz kondenzálódásából származik, amely a hurrikánban feláramló levegőben van jelen. Egy nagy hurrikán napi energiája körülbelül 5–20 exajoule (EJ), ami több, mint a világ teljes napi energiatermelése.
- Mozgási energia: A 4-es kategóriájú hurrikánban a mozgási energia hozzávetőlegesen napi 1,5 EJ-ra tehető. Ez az energia a levegő sebességéből származik, amely a szem körüli erős sávokban halad.
Összehasonlítás
Egy átlagos hurrikán teljes energiája nagyjából megfelel 10 000 egy megatonnás hidrogénbomba energiájának. Ha ez az energia emberi eszközökkel lenne előállítható és irányítható, rendkívüli mennyiségű forrást és technológiai fejlettséget igényelne, jelenleg elérhetetlen mértékben.
Egy ilyen energia előidézése és a hurrikán irányítása technológiailag nem megoldott kérdés. Az időjárás manipulálása etikailag és politikailag is érzékeny téma, így jelenleg főleg kutatási szinten foglalkoznak hasonló kérdésekkel, például a felhőmagvasítás kapcsán, amivel a csapadékmennyiséget próbálják befolyásolni.
Összességében egy 4-es szintű hurrikán indításához és Floridán való áthaladásához szükséges energiát a természet bámulatos módon biztosítja, de emberi eszközökkel nem reprodukálható.
Az atmoszférában növekvő vízgőz és az egyre erőteljesebb időjárási események, például hurrikánok és villámárvizek kapcsolatát számos forrás elemzi:
-
George Washington University (GWU) – Dr. Lisa Benton-Short szerint a globális hőmérséklet emelkedése fokozza az óceánok és a légkör párolgását, ami több vízgőzt juttat a légkörbe. Ez különösen a trópusi területeken vezethet intenzívebb viharokhoz és több csapadékhoz. A GWU tanulmánya is hangsúlyozza, hogy a melegebb légkör és óceánvíz nagyobb energiával táplálja a hurrikánokat, amelyek így erősebbé válnak, lassabban mozognak, és súlyosabb áradásokat okoznak
-
NASA Earth Observatory – NASA kutatások is megerősítik, hogy az egyre melegebb légkör több vízgőzt tud megtartani, amely üvegházhatású gázként is szerepet játszik. Az óceánok felszíni hőmérsékletének emelkedése miatt gyakoribbak és erőteljesebbek lehetnek a hurrikánok és trópusi ciklonok. A vízgőz hatása a hőmérsékletre növeli a ciklonok intenzitását és a belőlük származó csapadékmennyiséget, ami nagyobb kockázatot jelent az áradások szempontjából
-
IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) – Az IPCC 6. értékelő jelentése is arra figyelmeztet, hogy a légkörben lévő vízgőz növekedése különösen veszélyes az extrém időjárási események szempontjából. A jelentés szerint a trópusi régiók és a sarkvidékek különösen érzékenyek, és várható, hogy ezen területeken a hőmérséklet növekedése következtében egyre gyakoribbak lesznek a heves csapadékhullások és áradások
E források alapján tehát kijelenthető, hogy az atmoszférában növekvő vízgőz és a hőmérséklet-emelkedés közvetlenül hozzájárul a heves időjárási események, például a hurrikánok és villámárvizek gyakoriságához és intenzitásához.
Rampasek László A.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
