Az emberi szervezet CO2 kibocsátását el kell számolni?

Az ökolábnyom számító programok egyik hiányossága, hogy az emberek kilégzésével a légkörbe kerülő szén-dioxiddal nem számolnak.

Miért szükséges mégis leltárba venni ezt a kibocsátást, hogy ne legyen hiány az egyenlegekben?

Az emberi szervezet CO<sub>2</sub> kibocsátását el kell számolni?

A kérdés megválaszolásához meg kell értenünk az elszámolási rendszereket, melyek kibocsátó és nyelő forrásokkal számolnak. Tipikus kibocsátó forrás a fosszilis tüzelőanyagok égetése például egy elektromos áramot termelő erőműben, vagy egy kerozint égető repülőgép. Az innen a légkörbe kerülő szén-dioxid korábban évmilliókon át a föld mélyén, kőzetekben raktározva pihent, majd emberi tevékenység során lett belőle tüzelő- és hajtóanyag. De ilyen üvegházgáz a dinitrogén-oxid is, mely a fosszilis tüzelőanyagok magas hőmérsékletű égésekor melléktermékként keletkezik a levegőben lévő nitrogénből és oxigénből.

Az emberi szervezet CO<sub>2</sub> kibocsátását el kell számolni?

Tipikus nyelő források azok az erdők, amelyek új telepítésűek és például szántóföldi mezőgazdasági kultúrát váltanak fel. A fák több évtizeden keresztül elnyelik és testükbe építik a légköri szén-dioxidot, mely csak akkor kerül vissza a légkörbe, ha a fa elpusztul és elkorhad, vagy elégetik például egy kályhában. De bútor vagy parketta formájában például további évtizedekig tárolja a korábban megkötött szenet.

Minőségi szabványok a szén-dioxid-kiegyenlítési ágazat elszámoltatására

Az elszámolási rendszerek nem csak az erdők által megkötött szén-dioxiddal számolnak, hanem a mezőgazdasági terményekkel is. Viszont az így megkötött szén-dioxid néhány év múlva visszakerül a légkörbe, sokszor áttéteken keresztül, egy része az emberi kilégzésen át. Ezt viszont már nem veszik számításba az ökolábnyom-karbonlábnyom számító rendszerek az iCC ingyenes kalkulátora kivételével. Ez nem elhanyagolandó mennyiség, naponta fejenként átlagosan 0,660,69 kg, évente 241-251 kg!

Példanövényünk a búza

A búza – amíg le nem aratják – jelentős szén megkötő az ugaron hagyott területhez képest. A megkötött szén nagyobb része szántáskor visszakerül a talajba, ott részben elbomlik CO2 kibocsátása közben, nagyjából a fele hosszú távon tárolódik humusz formájában. A szalmában lévő szén jellemzően 1-2 évig kivonódik a szénkörforgásból, tárolják bálákban, almoznak vele az állattartásban vagy erőműben eltüzelik, de az építőiparban is hasznosítják vályogtégla és szalmabálaház építészetben, ebben az esetben is tartósan megkötődik a széntartalma. A szalma feléből a szerves trágyán keresztül humusz lesz, így hosszan kikerül a szénkörforgásból, de egy része az égetéskor vagy komposztálódáskor visszakerül a légkörbe.

A búza növény életciklusának szénforgalma
A búza növény életciklusának szénforgalma. Az adatok forrása a Google Bard mesterséges intelligencia válaszai, közelítő értékek, hivatkozások a cikkben.

A búzaszemek gabonaraktárakba kerülnek, onnan takarmány és étkezési célokra. A tárolt gabonaszem így szintén legfeljebb néhány évre magába zárja a légkörből kivont szenet. Viszont amikor a haszonállat elfogyasztja, részben a létfenntartása során a szervezetében elég és kilélegzi, nagy részét beépíti a testébe hús és zsír formájában. Egy szarvasmarha esetén ez a rész akár 15 évig is kikerül a szén-körforgásból az állat élettartamának végéig, vagy már korábban vágóhídon végzi. A búza jelentős részét azonban emberek fogyasztják el, nagy része megemésztődik és az életfolyamatok fenntartása során szén-dioxid formájában a légkörbe kerül, kisebb része emésztetlenül az emberi ürülékkel szennyvíztisztítóba, fejletlen országokban komposzt toalettben végzi. Ennek egy részéből szintén tartósan humusz lesz.

Az egész folyamat ugyan bonyolultnak tűnik, de ha nem vesszük figyelembe valamennyi részét, súlyos hiba kerülhet a számításokba. A búzát – példanövényként – igyekeztem a fenti ábrán szemléltetni az életciklusához kötődő szénforgalommal együtt. Látható, hogy igen jelentős az a szén-dioxid, mely az emberi és állati légzéssel, trágyával a légkörbe kerül, ezt tehát óriási hiba kihagyni a számításokból.

Lenkei Péter, iCC szakértő


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.