A tanulmány szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátása minden idők legmagasabb szintjén van.

A tudósok szerint a világ elhasználja a “szén-dioxid-keretet”, amelyet úgy lehet kibocsátani, hogy közben 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt, annak ellenére, hogy 2020-ban, amikor számos országban Covid-zárlat volt érvényben, jelentősen csökkent. Fénykép: PNK Photo/Getty Images/iStockphoto

Az üvegházhatású gázok kibocsátása minden idők legmagasabb szintjét érte el, ami azzal fenyeget, hogy a világot “soha nem látott” mértékű globális felmelegedésbe sodorja – figyelmeztetnek a tudósok.

Az Earth System Science Data című folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmány szerint (.PDF) a világ gyorsan kifogy a “szén-dioxid-keretből”, vagyis abból a szén-dioxid-mennyiségből, amelyet a légkörbe lehet juttatni, ha az iparosodás előtti hőmérsékletet meghaladó 1,5 Celsius-fokos küszöbérték alatt akarunk maradni.

Már csak mintegy 250 milliárd tonna szén-dioxidot lehet kibocsátani ahhoz, hogy elkerüljük a légkörben a szén-dioxid felhalmozódását, ami 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést eredményezne. Ez a mennyiség a néhány évvel ezelőtti 500 milliárd tonnához képest csökkent, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi, az elmúlt évtizedben évente mintegy 54 milliárd tonnás éves üteme mellett ez a mennyiség még jóval az évtized vége előtt elfogyna.

Piers Forster professzor, a Leedsi Egyetem Priestley Centre for Climate Futures igazgatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta: “Ez a kritikus évtized az éghajlatváltozás szempontjából. A most meghozott döntések hatással lesznek arra, hogy mennyire fog emelkedni a hőmérséklet, és hogy ennek következtében milyen mértékű és súlyosságú hatásokat fogunk tapasztalni.”

Elmondta, hogy a kibocsátás éves növekedési üteme lelassult, de sokkal erőteljesebb fellépésre van szükség. “Az éghajlati rendszer állapotára vonatkozó legújabb bizonyítékok fényében változtatnunk kell a politikán és a megközelítéseken. Az idő már nem a mi oldalunkon áll” – mondta.

A kormányok Bonnban üléseznek, hogy előkészítsék az ENSZ nagyszabású klímacsúcsát, a Cop28-at, amely idén novemberben az Egyesült Arab Emírségekben kerül megrendezésre. A Cop28 az egyik utolsó lehetőség a világ számára, hogy a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban foglalt célok teljesítése és az 1,5 Celsius-fok alatt tartása érdekében a helyes útra térjen.

Sultan Al Jaber, a Cop28 kijelölt elnöke csütörtökön érkezik Bonnba, és nagy nyomás nehezedik rá, hogy olyan tervet dolgozzon ki a tárgyalásokra, amely megvalósítja az általa szorgalmazott “pályakorrekciót”. Al Jaber a tárgyalások vezetése mellett megtartotta az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatának, az Adnocnak a vezetőjeként betöltött szerepét, amely az olaj- és gázkitermelési kapacitásának növelését tervezi.

Al Jaber korábban azt nyilatkozta a Guardiannek, hogy kettős szerepe előnyös a tárgyalások szempontjából, mivel “üzleti gondolkodásmódot” fog képviselni, és mozgósítani fogja a magánszektort. A tárgyalások fontos szereplői, köztük az amerikai John Kerry és az uniós Frans Timmermans is elismerően nyilatkoztak róla. A kampányolók azonban továbbra sincsenek meggyőződve, és csütörtökre tüntetést terveznek Bonnban az Al Jaber szerepével kapcsolatos vélt összeférhetetlenség ellen.

A Cop28-on a nemzetek a párizsi megállapodás 2015-ös aláírása óta először tartanak majd “globális helyzetfelmérést”, hogy felmérjék, a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó vállalásaik teljesítése terén jó úton haladnak-e.

Ez a felmérés valószínűleg azt fogja mutatni, hogy a világ messze elmarad a kitűzött céltól, amint azt a csütörtökön közzétett dokumentum is mutatja. Az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt, annak ellenére, hogy 2020-ban, amikor számos országban Covid-korlátozás volt érvényben, meredeken csökkent.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2018-as számításai szerint a világnak 2030-ig a 2010-es szinthez képest csaknem a felére kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték alatt maradjon, és 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ez a számítás azonban azon a feltételezésen alapult, hogy a világ a 2020-as években évente mintegy 7%-kal csökkenti a kibocsátást.

Mivel a kibocsátás tovább nőtt, a kibocsátás éves csökkenési ütemének sokkal meredekebbnek kell lennie ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos határérték alatt maradjon.

Joeri Rogelj, az új tanulmány társszerzője, a londoni Imperial College klímatudományi professzora a Guardiannek elmondta: “A fennmaradó szén-dioxid-kibocsátás aktualizálása során évekig tartó magas kibocsátás azt jelenti, hogy mostanra már többet kellene tennünk. Ez azt jelenti, hogy vagy előrehozzuk a CO₂-kibocsátás nettó nullára vonatkozó globális céldátumát 2050 környékéről 2035-re, vagy 2030-ig sokkal mélyebbre kell csökkenteni a kibocsátást”.

Az év elején a Nemzetközi Energiaügynökség megállapította, hogy az energiából származó kibocsátás – a legnagyobb kibocsátási forrás – a plató elérésének jeleit mutatja. De csak 18 ország mutatott tartós csökkenést a kibocsátásában.

Majid Al Suwaidi, a Cop28 főigazgatója és Al Jaber egyik legfőbb segítője a Guardiannek elmondta, hogy az Egyesült Arab Emírségek nem fogja felhasználni a globális felmérést arra, hogy megnevezze és megszégyenítse azokat a nemzeteket, amelyek nem teljesítik a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, vagy nem csökkentik elég gyorsan a kibocsátást.

“Az éghajlatváltozás egyike azoknak a dolgoknak, ahol mindannyian össze vagyunk kötve” – mondta. “Egyenként nem tudjuk megoldani a problémát. Kollektívan kell megoldanunk. Ez az, ami megnehezíti a helyzetet. Ezért ebben a vitában nincs egyszerű rosszfiú vagy jófiú. Mindenkinek megvan a maga megoldása. Mindenkinek megvannak az ötletei. És ha össze tudjuk hozni az embereket az ilyen közös megoldások mögé, és a napirendet ennek megfelelően irányítjuk, akkor ez egy igazán erőteljes pillanat lesz. És ezt próbáljuk elérni a Cop28-on.”

Forrás: The Guardian | Fiona Harvey