A 21. század egyik legsúlyosabb vulkánkitörése zajlik

A 21. század egyik legsúlyosabb vulkánkitörése zajlik, evakuálják a lakosokat.

A 21. század egyik legsúlyosabb vulkánkitörése zajlik | ClimeNews

Az április 9-én kezdődött robbanásos vulkánkitörés a karibi Saint Vincent sziget északi részén jelenleg is zajlik. A La Soufriére vulkánból néhány óránként ismételten hatalmas robbanással tör fel a szétszakított magma és több mint 10 kilométer magasba tornyosul a vulkáni hamufelhő – tudósított Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, akinek írását alább olvashatják.

Kénszag terjed mindenhol, a szürke vulkáni hamu teljesen beterítette a 100 ezer lakosú, piciny, mindössze 390 négyzetkilométeres, Budapest területénél is kisebb nagyságú szigetet. A szigeten nappal is sötétség van, a magyar idő szerint vasárnap hajnali kitörés után megszakadt az áramellátás.

A vulkáni hamufelhő keleti irányba terjed és Barbados szigetén is hasonló súlyos helyzet alakult ki. Az első mérések szerint 0,4 millió tonna kén-dioxid jut a légkörbe egyes kitörések során, ami a térségben a legnagyobb mért érték a modern műszeres megfigyelések óta.

Frissítés: A helyi vulkanológusok legfrissebb értékelése szerint a vulkáni működés jellege nagyon hasonlít az 1902-es kitöréshez, és esély van arra, hogy a kitörési felhő összeomlása végül pusztító piroklaszt-árak kialakulásához vezessen.

A helyzet súlyos és a kilátások sem jók

A La Soufriére vulkán ritkán tör ki, de ha működésbe lép, akkor annak komoly következményei vannak. A történelmi időkben ez 1718, 1812, 1902 és 1979 után az ötödik kitörése. 1902. április végén csupán néhány nappal korábban tört ki, mint a közeli Martinique szigetén lévő Mt. Pelée.

A La Soufriére vulkán kitörése 1700 halálos áldozatot követelt, a Mt. Pelée kitörése pedig közel 30 ezret.

E kitörések alapjában változtatták meg a vulkáni megfigyelésre vonatkozó felfogást és indították el a folyamatos monitorozást lehetővé tevő vulkánobszervatóriumok megalakítását. Az 1902-es La Soufriére kitörés tragikus volt, elpusztította a karibi őslakos kultúra utolsó maradványát. Több mint 70 évig kellett várni aztán a következő nagy kitörésre, azonban ekkor a pontos vulkanológiai előrejelzés tízezrek életét óvta meg.

Felismerte az előjeleket, elkezdődött a kitelepítés

Hősök nem csak a könyvekben, mesékben és filmekben vannak. Itt vannak körülöttünk is, dolgoznak és aztán adódik egy esemény, egy pillanat, amikor kamatoztatják képességeiket. Richard Robertson gyerek volt, amikor a La Soufriére utolsó kitörése történt. Ez is közrejátszott, hogy vulkanológusnak tanult, majd a Montserrat Vulkánobszervatórium munkatársa lett. Ekkor zajlottak a karibi sziget déli részét elpusztító Soufriére Hill vulkán kitörései. Aztán a Nyugat-Indiai Egyetem vulkánmegfigyelő csoportjának vezetője lett.

2020 végén eljött az a nap, amiért évtizedeken keresztül dolgozott. December végén vulkánkitörés indult szülőhelyén, a La Soufriére vulkán kráterében. A kitörés nem kapott nagy médiafigyelmet, mivel csupán lassú lávadóm kitüremkedés történt. Ez a folyamat egészen április elejéig tartott, a lávadóm több millió köbméter nagyságúra duzzadt. Ám

március utolsó napjaiban Robertson szokatlan földrengésjeleket észlelt.

Egyre gyakoribbakká váltak az úgynevezett vulkanotektonikus rengésjelek, ami felnyomuló magma nyomására történő törések, repedések kialakulásához köthetők. Emellett folyamatos földremegés jelek is megjelentek a szeizmogramon, ami magma mozgására utalt. A jelek jöttek, majd megszűntek, aztán ismét észlelhetők voltak.

Április 7-én aztán a kráterben lévő lávadóm körül is egyre erősebb gáz kiáramlást észleltek, a lávadóm egyes részei felszakadtak. Robertson számára egyértelmű volt, egy hatalmas robbanásos kitörés bármikor elindulhat.

Április 9-én kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot és ennek alapján a miniszterelnök elrendelte a kitelepítést.

A vörös zónában mintegy 20 ezer ember élt. Az úthálózat gyenge a szigeten, ezért hajókkal szállították az embereket, ami közben be kellett tartani a Covid járványügyi helyzet miatti előírásokat is. A kitelepítés megkezdése után nem egészen 24 órával a vulkán pedig kitört, több mint 12 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamufelhő.

A 21. század egyik legsúlyosabb vulkánkitörése zajlik | ClimeNewsHamufelhőt lövell ki a La Soufriére vulkán a karib-tengeri Saint Vincent szigetén 2021. április 9-én. MTI/AP/Orvil Samuel

Ha Robertson nem ismeri fel jól az előjeleket vagy vár még egy-két napig, akkor tragikus eseményről számolhattak volna be a hírforrások.

Mi várható?

Ehhez ismerni kell a vulkán korábbi működését, amihez szintén kell a vulkanológiai tapasztalat. A La Soufriére tűzhányó kitörései általában nem egyszeri eseményt jelentenek, hanem napokig, sőt akár hetekig is elhúzódhat a vulkáni működés. Azaz

ismétlődő, nagy robbanásos kitörésekre lehet számítani,

ahogy ez az elmúlt bő másfél napban is történt. Már az eddigi kitörések alapján elmondhatjuk, hogy ez a 21. század egyik legnagyobb és legpusztítóbb kitörése.

1902. óta sokat fejlődött a tudomány. A vulkanológusok munkája segített a pontos előrejelzésben, azonban ennek hatékonyságához még valami kellett:

az elmúlt években jelentős erőfeszítések történtek a helyi lakosság felkészítésében.

Bár sokuknak nincs emléke az 1979-es kitörésről, azonban el kellett velük is fogadtatni, hogy a zöldellő szigeten az élet akár egyik napról a másikra megváltozhat, bekövetkezhet egy veszélyes vulkánkitörés. A tájékoztatások, a gyakorlatok segítették azt, hogy a súlyos helyzetben a lakosok többsége fegyelmezetten tudta, hogy mit kell tennie. Így együtt, monitorozás és lakosság felkészítés, ez szükséges egy hatékony vulkánkitörés előrejelzéshez és veszélykezeléshez – erre pedig egyre nagyobb a szükség. Hasonló helyzet körvonalazódik a Fülöp-szigeteki Taal vulkán környezetében is, ahol viszont már közel 2 millió ember él, a jelek pedig magma mozgását jelzik – zárta figyelmeztetéssel írását Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető.

Forrás: Infostart | NASA

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.