Copernicus-jelentés: Európa éghajlata 2019-ben

Ugyan a hőmérsékleti rekordoknak még van hírértéke, tudományos szempontból nincs min csodálkozni.

Copernicus-jelentés: Európa éghajlata 2019-ben | ClimeNews - Hírportál

Az Európai Bizottság megbízásából a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) által létrehozott Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) az elmúlt héten publikálta az éves szinten megjelentetett legfontosabb munkáját, az Európa éghajlatáról szóló 2019-es jelentést. A jelentés számba veszi az aktuális éghajlati körülményeket, trendeket és az elmúlt év meghatározó szélsőséges időjárási eseményeit, illetve megvizsgálja, hogy miként illenek bele az említett jelenségek az elmúlt pár évtized során tapasztalt tendenciákba. A jelentés segíthet jobban megérteni, miként alakulhat a jövő, ezzel elősegítve az egyes szektorok alkalmazkodását és hatékonyságuk növelését, különösképp az európai zöld megállapodás keretében.

Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozási szolgálat igazgatója a jelentés legfontosabb megállapításairól, valamint azok Európa jövőjére vonatkozó hatásáról mesélt.

A jelentésben szereplő számos mutató egyértelműen rávilágít: Európa egyre melegszik. Milyen szempontból volt egyedi a 2019-es év, és milyen alapvető következtetéseket kell levonnunk a hőmérsékleti adatokból?

Carlo Buontempo: 2019 az eddig jegyzett legmelegebb év volt Európa történetében és a kontinens szinte minden szegletében átlag feletti értékeket hozott. Általában vegyesen vannak jelen az extrém meleg és hideg anomáliák, a tavalyi év során azonban egyöntetűen a meleg időjárás dominált, ami egészen rendkívüli; és ugyan a hőmérsékleti rekordoknak még van hírértéke, tudományos szempontból nincs min csodálkozni, mivel tudjuk, hogy az éghajlat egyre forróbb és forróbb. A melegrekordok nagyobb rendszerességgel dőlnek meg, mint ahogy az az éghajlat természetes változékonysága mellett történne. A legutolsó 12 évből 11 a valaha mért legmelegebbek közé tartozik; ez nem holmi fura statisztikai fluktuáció – ez a melegedő éghajlat egyértelmű jele.

Copernicus-jelentés: Európa éghajlata 2019-ben | ClimeNews - HírportálFelszíni levegőhőmérsékleti anomália az éves átlagértékek tekintetében 1979 és 2019 között, az 1981 és 2010 közötti referenciaidőszak éves átlagaihoz viszonyítva

Mennyivel volt melegebb 2019 a többi forró évhez képest?

Nem egyetlen, aránytalanul kiugró, példátlan értékről van szó. 2019 valóban melegebb volt minden korábbi évnél, de közel volt 2014-hez és 2015-höz is. Inkább egy halmazt láthatunk kirajzolódni, amelyben több olyan év található, amelyek közel 1,3 °C-kal voltak melegebbek az 1970-es éveknél. Nagy valószínűséggel az egyre melegedő éghajlati rendszerek velejárója az, hogy sorra követik egymást a forró évek. Mindezt alátámasztja az a tény, hogy minden kétséget kizáróan Európa minden vidékén melegszik az éghajlat, és ezen melegedés legfőbb mozgatórugói az emberi tevékenységből származó üvegházhatást okozó gázok (ÜHG).

Mire számítsunk tehát a jövőben?

Még nagyobb arányú hőmérsékletnövekedésre. Ezt mutatja a modell, valamint a megfigyeléseink is. Az éghajlatban bekövetkező természetes változások mellett egy másik tendencia is kifejteni látszik a hatását. Mindig fennáll az esélye annak, hogy jön egy hidegebb év, ez az esély azonban a forrósodási tendenciák fényében a jövőre nézve egyre csökken. Nem tudjuk mennyire lesznek melegek az elkövetkező éveink, de összességében valószínű, hogy a korábbiaknál is magasabbra szökik majd a hőmérő szála.

Hogyan hatott a hőség a 2019-es mindennapokra?

A tavalyi nem csupán az eddigi legforróbb évünk volt, hanem számos hőhullám is tarkította: az első februárban, amikor több régióban is 20°C fölé emelkedett a hőmérséklet, majd ezt követték a június végi, júliusi rekordokat döntögető események Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezek a szélsőséges időjárási események egy már eleve meleg évszakban következtek be, így betekintést nyújthatnak arra, hogy milyen az élet a mostaninál melegebb éghajlatban. Természetesen ennek az analógiának is vannak korlátai.

Copernicus-jelentés: Európa éghajlata 2019-ben | ClimeNews - HírportálMaximum hőmérséklet (°C) június 25 és 29 között (bal oldal), és az anomália az 1981 és 2010 közötti referenciaidőszak összevetése június 25 és 29 között (jobb oldal)Adatforrás: E-OBS, Készítette: C3S/KNMI

Láthattuk, hogy nem csak a lakosságra, hanem Európa eszközkészletére és infrastruktúrájára is hatással voltak az anomáliák. A hőtágulás miatt a vasúti infrastruktúrában is károk keletkeztek; a nagy melegben meghajlottak a sínek, forgalmi fennakadásokat okozva az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban is. A hidak, az erőművek, az elektromos elosztó és áramfejlesztő rendszerek, valamint a mezőgazdaság is megsínylette a perzselő hőséget. A felmelegedés hatásai alól feltehetően egy szektor sem lesz kivétel. Új alapokra kell helyezni a kritikus fontosságú infrastruktúrákat, hogy sikerrel birkózzunk meg az éghajlati változásokkal.

Tavaly a november is rekordokat hozott, csak épp esőzés tekintetében. Mit jelent ez számunkra?

Elsősorban Nyugat-Európát érintette az extrém csapadékos időjárás – a korábban szárazsággal küzdő Franciaországot, Észak-Spanyolországot, Észak-Olaszországot, és az Egyesült Királyságot. Annyit mindenképp el lehet mondani, hogy rendkívül változékony volt az időjárás 2019-ben: aszályok, áradások és egyéb rekordokat döntögető események tarkították. Az esőzés tekintetében nem igazán beszélhetünk egységes, a kontinens egészére igaz tendenciákról, mivel nehéz egyértelmű mintákat találni. Regionális szinten azonban más a helyzet. Dél-Európát vizsgálva jól látható, hogy még a legcsapadékosabb helyeken is tovább növekszik majd az éves mennyiség, még az olyan régiókban is, ahol egyébként az éves csapadékhozam csökkenése várható.

A jelentés arra is rámutat, hogy 1979 óta idén volt a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma. Mi állhat emögött?

Európai szinten a történelmi feljegyzések a talaj nedvességtartalmának folyamatos csökkenését mutatják. Ez nem is meglepő: a legegyszerűbb magyarázata az, hogy ha csapadékmennyiség stagnál, a hőmérséklet azonban emelkedik, akkor abból egyértelműen következik a nagyobb fokú elpárolgás is. Természetesen helyenként más és más tényezők befolyásolhatják a talajnedvességet. Tavaly Nyugat-Európától egészen Németországig – tehát egy olyan területen, amelyre nem jellemzőek nagy szárazságok – számos, a talajnedvességet negatívan érintő anomáliának voltunk szemtanúi.

Copernicus-jelentés: Európa éghajlata 2019-ben | ClimeNews - HírportálA 2019-es évre vonatkozó talajnedvességgel kapcsolatos anomáliák, az adatkészlet-specifikus referenciaidőszakban mért éves átlagértékekhez viszonyítva

Már Grönlandon is egyre vékonyabb jégen járunk. Mi okozza a jégtakarók zsugorodását a sarkvidéki területeken?

A grönlandi jelenség mértéke meglepetésként hatott, ugyanis a felettébb magas hőmérséklet miatt a jégsapka teljes területén olvadni kezdett. Az északi-sarki jég azonban összességében lassabban olvadt, és a Spitzbergáknál is több volt a tengeri jég a télen, mint általában. Ez azonban nincs ellentmondásban a tengeri jégtakaró korábban tapasztalt visszaszorulásával; több, mint valószínű, hogy az elkövetkező évek során újabb negatív rekordokat döntöget majd a tengeri jég kiterjedése, mivel az egyre zsugorodó jégtakaró tovább fokozza a melegedést; a sarki területeken egyértelműen megfigyelhető ez a visszacsatolási mechanizmus. Ez csak még tovább súlyosbítja a régió felmelegedését.

Hogyan hat ez Európára?

Kétségtelen, hogy a változás a helyi éghajlatot és a helyiek megélhetését is befolyásolja, noha új lehetőségekkel is kecsegtet az Északi-sarkvidéken. Valószínűsíthető, hogy a sarkvidéken beálló változások a távolabbra fekvő területeket is érinteni fogják, és egyre több kutatás utal arra, hogy szoros összefüggés van az északi-sarki jégtakaró és Európa időjárása között.

Hogyan alakult az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2019-ben?

A gázok légköri koncentrációja tovább növekedett. Nem tapasztalható csökkenés, tehát az üvegházhatás okozói továbbra is jelen vannak, ez pedig további felmelegedést hozhat. Semmi jelét nem látjuk a tendenciák megfordulásának. Az ÜHG-koncentráció növekedési ritmusa a tavalyi év során is összhangban volt a közelmúltban mért értékekkel.

A jelentés állításai között szerepel az is, hogy Európa gyorsabban melegszik más régióknál. Ezt mivel magyarázná?

Európa 2019-ben 2 °C-kal volt melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest, miközben globális szinten ez a szám 1,1 °C. Van azonban két hiányossága a számításnak. Egyrészt a szárazföld általánosságban véve gyorsabban melegszik, mint az óceánok; másrészt pedig az elemzésünk központjában a szárazföldi területek és nem a tengerek állnak, így az Északi-sark számottevő része is az elemzés tárgyát képezte. Azt pedig tudjuk, hogy a sarkvidékeken sokkal jelentősebb a felmelegedés, mint más területeken. Ezek azok a tényezők, amelyek tehát hozzájárulhatnak az Európában észlelt nagyobb fokú melegedéshez.

Vannak jó hírek is a jelentésben?

2019 volt a valaha rögzített legnaposabb év. Nem csak Dél-Európában, hanem Közép- és Észak-Európában is nagyon magas volt a napsütéses órák száma. Ez pedig beleillik a mintába – egyértelműen gyarapszik a napsütéses órák száma.

Copernicus-jelentés: Európa éghajlata 2019-ben | ClimeNews - HírportálA napfénytartam (órákban megadva) tekintetében észlelt anomáliák átlagos száma éve szinten 1983 és 2019 között az 1983 és 2012 közötti referenciaidőszakkal összevetve

Miként hathat a COVID-19 járvány az éghajlati mutatók alakulására?

A levegőminőséget befolyásoló szennyező anyagok tekintetében már érzékelhető valamelyest a hatás; a PM 2,5 és nitrogén-oxid szintje Kínában és Európa-szerte is csökkent a magas szennyezettségű területeken. Egyesek azt állították, hogy a lezárások érzékelhető csökkenést hoznak majd az ÜHG-gázok mennyiségében, de nem gondolom, hogy ez a hatás mérhető lesz majd az éghajlati mutatókkal. Ez azért van, mert az éghajlati rendszerek tehetetlensége igen jelentős, így még ha a mai naptól kezdődően le is állítanánk minden kibocsátást, a globális átlaghőmérsékletben még vagy 20 évig nem érzékelnénk az eredményeket.

Hogyan segítheti a jelentés és az éghajlati adatok az alkalmazkodást?

A C3S szívesen vállalja magára a változás mozgatórugójának szerepét. Nem mi magunk ültetjük át a gyakorlatba ezeket az alkalmazkodási stratégiákat, mi jó minőségű adatokkal próbáljuk segíteni az alkalmazkodást vezető hatóságok munkáját, így ezen adatokra alapozva dolgozhatják ki terveiket. A jelentést a szélesebb közönségnek szántuk, azért, hogy részletesebb éghajlati adatokhoz juthassanak. Természetesen a jelentés mögött egy hatalmas adatmennyiség bújik meg, amely bárki számára hozzáférhető, és bármilyen felhasználásra ingyenesen felhasználható.

Jelenleg 40 000 regisztrált felhasználónk van, és nap mint nap 50 TB-nyi adatot szolgáltatunk. Az Éghajlati adattár létrehozása óta folyamatosan nő azon vállalatok, valamint kormányzati és nemzetközi szervezetek száma, amelyek az adatainkat használják. Mindezt, illetve a jelentés létrejöttét is a C3S szisztematikus adatgyűjtési tevékenysége, infrastruktúrája, minőségbiztosítási rendszere, valamint az egyes művelteteket szinte folyamatosan támogató csapat munkája teszi lehetővé.

Az éghajlatot már egyáltalán nem tekinthetjük állandónak; a múlt éghajlati folyamataiba beletekintve már nem tudjuk biztosan megmondani, mit is tartogat számunkra a jövő. Ez pedig azt jelenti, hogy változtatnunk kell azon, ahogy az éghajlati információkhoz és adatokhoz viszonyulunk. A közlekedéstől kezdve az egészségügyön át egészen a mezőgazdaságig és a biztosítási szektorig számos olyan ágazat van, amelyeknek szüksége van a jó minőségű éghajlati adatokra – nem csak a minőségi múltbéli adatokra vannak ráutalva, hanem azzal is tisztában kell lenniük mivel számoljanak a jövőben, hogy alkalmazkodhassanak és hatékonyabbá válhassanak.

Copernicus-jelentés: Európa éghajlata 2019-ben | ClimeNews - HírportálAz összefoglaló letöltéséhez kattintson ide.
A teljes jelentés megtekintéséhez kattintson ide.

Forrás: Climate Now


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.