Nem mindegy, hogy milyen szavakat használunk!
Greta Thunberg egy május 4-i tweetjében kérte, hogy a klímaváltozás helyett a klímaösszeomlás, klímaválság, klímavészhelyzet, illetve ökológiai összeomlás, ökológiai válság, ökológiai vészhelyzet kifejezéseket használjuk. A nagy nyugati médiumok közül a The Guardian nevű brit országos napilap reagált a felhívásra.
Szeptemberben az Extinction Rebellion Magyarország kérte ugyanezt nyílt levélben a magyar sajtó képviselőitől. A kezdeményezéshez a Fridays for Future Magyarország is csatlakozott.
„A 2019-es év fordulatot hozott a klímaválsággal, illetve az ökológiai és társadalmi összeomlás reális lehetőségével kapcsolatos nemzetközi diskurzusban. Ez többek között azoknak a mozgalmaknak is köszönhető, amelyek tömegmegmozdulásokkal hívják fel a figyelmet, milyen vészesen közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút.
Világszerte fiatalok tízezrei tüntetnek péntekenként, hogy rábírják a politikusokat arra, hogy a helyzet súlyosságának megfelelően kezeljék a problémát. Londonban több ezren zártak le hidakat és utakat annak érdekében, hogy az eseményről szóló beszámolókon keresztül eljusson végre a szélesebb közönséghez is: óriási bajban van az emberiség.
Önök, akiknek írásai sok százezer emberhez eljutnak nap mint nap, hatékonyan segíthetik annak megértését, hogy mi okozza a kialakult helyzetet, mit kellene tennünk a hatások csökkentése érdekében, és mi vár ránk a nem túl távoli jövőben. Ennélfogva szükségét látjuk annak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos szóhasználat megváltozzon, hiszen ez már nem pusztán változás, hanem válság.
Arra kérjük tehát Önöket, hogy a témával kapcsolatos cikkeikben és beszámolóikban a továbbiakban ne a »klímaváltozás« kifejezést használják, hanem a valóságot sokkal inkább leíró »klímaválság«, »klímaösszeomlás« vagy »klímavészhelyzet« szavakat.
Vannak, akik elkötelezettek a közönség tájékoztatásában, és napról napra beszámolnak azokról a jelenségekről, amelyek minden kétséget kizáróan az ember által okozott klímaválság tünetei. Köszönjük, hogy megteszik ezt, mert az egyik legfontosabb feladatunk annak megvilágítása, hogy ez egy jelenleg zajló, minket már most érintő folyamat, nem csak a távoli jövő ügye.
Vannak azonban akik pusztán az időjárás okozta kellemetlenségként számolnak be a villámárvizekről, hőhullámokról és pusztító jégesőkről. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy ezek nem egyszeri, egymástól független jelenségek, hanem egy globálisan zajló folyamat egyértelmű következményei. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kiegyensúlyozott, hiteles tájékoztatás érdekében minél hamarabb mutassák be azokat az okokat, amelyek hatásait mi itt Magyarországon is egyre gyakrabban megtapasztaljuk.”
Most a The Guardian újabb jegyzetet tett közzé a szerkesztőség által alkalmazott irányelvekről. Eszerint például a klímavészhelyzet és klímaválság kifejezések használatát helyezik előtérbe, a tudományos bizonyítékok tagadóit pedig mostantól nem szkeptikusoknak, hanem klímatagadóknak fogják nevezni. A globális felmelegedés helyett át fognak térni a “global heating” (kb. globális fűtés) használatára. A kifejezés George Monbiot brit írótól és környezetvédőtől származik, és arra utal, hogy a bolygónk nem magától melegszik, hanem mi fűtjük.
A terminológiai váltás azért fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: bolygónk nem csak kiaknázandó nyersanyagok forrása. Közös otthonunk, melyen számtalan érző, szenvedő élőlénnyel közösen osztozunk, és amelyre éppen az emberi tevékenység jelenti a legnagyobb veszélyt.
Források: FFF | Extinction Rebellion Magyarország
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
