Egyszer volt, hol nem volt a természetes kiválasztódás. Száz éve még egyetlen anya is akár tíz-tizenkét gyereket szült, hogy közülük 2-3 (a legéletképesebbek) megélje a felnőttkort. Ez volt az élet rendje.
Aztán jött az orvostudomány és megmentettük a gyengéket (valószínűleg én se éltem volna sokáig a gyermekkori asztmámmal), mára az a különlegesebb, ha valaki nem éri meg a felnőttkort.
Nem csak a legjobb egyedek szaporodnak, hanem mindenki. Napról napra így korcsosul el a fajunk. Ez biológia.
Lenne. Ha az ember csak egy tenyészállat lenne, mint ahogyan sokan hirdetik. Mert ha “egy nőnek szégyen nem szülni, de sok gyereket világra hozni dicsőség” vagy ha “a homoszexualitás bűn, mert nem lehet belőle gyerek”
akkor mivel is vagyunk többek a hízónál? Csak minket nem a húsunkért, hanem a munkaerőnkért tartanak, mint az igáslovakat.
Az ember nem haszonállat, de legalábbis nem kell, hogy az legyen. Freddy Mercury nem hagyott volna nagyságrendileg nagyobb örökséget a világra, ha hét gyermeket nemz és Stephen Hawking nem lett kevésbé értékes miután elvesztette a nemzőképességét.
Az ember nem csak testi lény, ezért lehetősége van a szülésre az ellés helyett. És ez a lényeg.
Amikor kiiktattuk az orvoslás és a tudomány révén a természetes kiválasztódást, óriási terhet vettünk a nyakunkba: méltóvá kéne válnunk ehhez.
Vagy a természet öli meg a gyerekeinket a megszokott módon vagy mi magunk szabályozzuk a saját szaporulatunkat. Ésszel és belátással – tudva, hogy ha egy vagy két gyereket szülünk, jobb élete lesz, mintha hármat vagy pláne többet.
Mert a Föld betelt.
Én magam is úgy vagyok vele, hogy ha ennél nagyobb családot akarok, hát örökbe fogunk fogadni. Mert ez szolgálja az utódaink érdekét. Logikus, nem?
“Laci, de miért nekünk, az egyre fogyatkozó magyaroknak mondod ezt?”
Mert ilyen nincs. A világ jelenleg egy nagy közös probléma előtt áll, amely nem ismer országhatárokat és nemzetségeket. Az emberiségnek általában kell tudatossá válnia és visszaszorítania a szaporodását.
Aki meg az ellenkezőjét mondja, de oktatást nem épít hozzá, szerinted mit akar? Sok kiegyensúlyozott, életképes, XXI. századi embert – vagy csak több olcsó munkaerőt?
És lenne lehetőségünk az oktatás révén növelni azoknak az életképességét, akik kevésbé szerencsés adottságokkal születtek. Mert igen, az oktatás egyik kiemelt feladata kéne, hogy legyen a felzárkóztatás.
Így tud fajunk a természetes kiválasztódás nélkül is ellenállni az elkorcsosulásnak.
Tudna. Ha tenné.
Elértük azt, hogy nem kell a saját gyerekeink halálát végignéznünk (szerencsés esetben), ahogy a dédszüleinknek kellett, mert vannak oltások, van modern orvoslás.
Méltóvá kéne ehhez válni. Először azzal, hogy beadjuk az oltást. Aztán azzal, hogy ha átvettük a családtervezés feladatát a természettől, akkor ésszel és belátással el is végezzük azt.
Harmadrészt pedig azzal, hogy megértjük, az emberi élet célja nem a puszta szaporodás, hanem ennél valami sokkal több. Valami szellemi, spirituális, ha úgy tetszik.
És ennek szellemében kéne tekintenünk nem csak magunkra, de embertársainkra is.
Ágoston László
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
