Olyan forrásra alapozzuk a fűtés kizöldítését, amely a szénnél is klímapusztítóbb lehet.

A nagyrészt tűzifahasználatot jelentő erdei biomassza energetikai célokra való alkalmazása többnyire károsabb a Föld légkörére nézve, mint a fosszilis tüzelők ezáltal kiváltandó égetése – állítja az Európai Bizottság témában készült új jelentésében. A jelentés alapján a hosszú távon érvényesülő negatív hatások miatt az Unió jelenlegi biomassza-égetési gyakorlatának fennmaradása veszélybe sodorná az EU 2050-es klímasemlegességi célját és a klímaváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítést. A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve.

A biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős az Európai Unióban, vagyis a teljes uniós karbonemisszió több mint tizede e forrásból származik. Miközben azonban a jelentés szerint a klímára és környezetre veszélyes, az EU klímapolitikai céljaival ellentétes tevékenységről van szó, az EU jelenlegi energiapolitikája ösztönzi az ilyen típusú biomassza égetését. Az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerveként működő Európai Bizottság mégsem az uniós szabályozás megváltoztatását javasolja, ehelyett nemzeti szintű korrekciós intézkedéseket tart kívánatosnak.

Az Európai Unió tagállamainak 2030-as céljait és az azok elérésére vonatkozó terveket tartalmazó Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) többsége nem vizsgálja az erdei biomassza növekvő felhasználásának lehetséges hatásait a szén-dioxid-megkötésre, biodiverzitásra, valamint víz- és légszennyezésre nézve. A kérdés különösen releváns Közép- és Kelet-Európában, ahol a tűzifahasználat sok vidéki háztartás egyetlen fűtési lehetősége. Romániában például egy 2011-es tanulmány szerint összesen mintegy 3,5 millió háztartás égetett tűzifát 2009-ben, míg egy 2012-es bolgár jelentés szerint az országos fűtési igény harmadát biomasszából elégítik ki.

Négy ok, amiért a civilizációnk nem hanyatlani fog, hanem összeomlani

Nagy terveik vannak

Ráadásul a régióban több ország is tovább fokozná a biomassza felhasználását. A legtöbb térségi ország NEKT-jeiben növekvő biomassza-használatot jelez előre az ipari szektorban és a lakossági fűtésben egyaránt. Bulgária például 44 százalékkal tervezi emelni a biomassza fűtési célú felhasználását, ráadásul nagyjából ez az egyetlen megújuló forrás, amelynél bővüléssel számol 2030-ig. A balkáni államban a 2016-os 1,1 millióról 2030-ra 1,7 millióra emelkedhet a tűzifával tüzelő háztartások száma, amely szám az országos lakóingatlan-állomány 80 százaléka. A csak becsülhető illegális fagyűjtést is beleszámolva a terv alapján megtörténhet, hogy 2030-ig Bulgária megduplázza biomassza-felhasználását, és gyakorlatilag a teljes éves biomassza-növekményt energiatermelési célokra használhatja.

A magyar energia- és klímaterv 50 százalékos bővülést prognosztizál a biomassza- (és megújuló hulladék) alapú villamosenergia-termelésben 2030-ig, amely a NEKT szerint abban az évben elérheti a 3328 gigawattórát. Ezzel a 2030-as árammix második legnagyobb súlyú elemét képezheti a napenergia után, miközben például a karbonmentesen termelő, jóval klíma-, környezet- és egészségbarátabb új szélerőművek építése egyáltalán nem szerepel a kormány terveiben, annak ellenére sem, hogy a REKK-nek éppen a NEKT-et összeállító Innovációs és Technológiai Minisztérium által megrendelt tanulmánya szerint a szélerőmű-kapacitást a jelenlegi többszörösére lehetne emelni gazdaságosan.

A fűtés területén a magyar kormányzati terv a biomassza és a megújuló hulladék felhasználásának mintegy 40 százalékos bővülésével számol, így ezek felhasználása 2030-ban elérheti a 2504 ktoe-t (kilotonna olaj egyenérték), míg a geotermia felhasználását az ország adottságaihoz képest igen szerény 84,6 ktoe-ről mindössze 116,6 ktoe-re tervezik növelni.

A biomassza fűtési célú felhasználásában tervezett több mint 700 ktoe-s bővülés közel tízszerese az összes többi megújuló energiaforrás területén tervezett növekedésnek, így a biomassza aránya a megújuló fűtésben alig csökkenne, a mostani közel 95 százalékról valamivel 94 százalék alá.

Ismeretlen forrásból

A tűzifa a teljes hazai megújulóenergia-felhasználásnak is döntő többségét biztosítja, azonban nagyon nagyrészt ellenőrizhetetlen forrásból származik – mutatott rá a REKK egy korábbi elemzésében. 2009-es fapiaci elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy a KSH háztartásstatisztikája alapján számolt lakossági tűzifa-felhasználás négy-ötszöröse a hivatalos erdészeti kitermelési adatokból számítottnak. Ez csak kétféleképpen lehetséges: vagy a háztartások becsülik jelentősen felül a tűzifa-felhasználásukat, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetünk az országban. A helyzet pedig sajnos a közelmúltban sem változott.

Az Európai Bizottság jelentésének érdekesebb megállapításai:

• Az országok hivatalos adatai alapján az EU erdei biomassza felhasználása meghaladja a rendelkezésre álló forrásokét, így az Unióban égetett erdei biomassza akár 20 százaléka ismeretlen forrásból származik.
• Addig, amíg nem tudjuk, pontosan mennyi és milyen típusú erdei biomasszát használunk, a problémát hatékonyan kezelő energiapolitikát sem lehet bevezetni.
• Amennyiben az EU valóban érdemben kíván számolni az erdők szén-dioxid-megkötő képességével kibocsátáscsökkentési céljai megvalósítása során, úgy a jelenlegi földhasználati és karbon-elszámolási szabályozás átfogó reformja elengedhetetlen.
• A kutatók által vizsgált 24 lehetséges biomassza-használati szcenárióból mindössze egy esetében találták úgy, hogy már rövid távon mérsékli a szén-dioxid-kibocsátás szintjét a biológiai sokféleség veszélyeztetése nélkül, de a “rövid táv” is azt jelenti, hogy az ehhez fűződő emisszió csak az első két évtized után lenne alacsonyabb a fosszilisokénál. A többi esetben úgy találta, az erdei biomassza használata negatív hatással jár a klímára, a környezetre (illetve biológiai sokféleségre) vagy mindkettőre.

A kérdés már régóta foglalkoztatja szakembereket. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2020 őszén nyílt levében sürgette radikálisan új standard bevezetésére sürgetik az európai tudományos akadémiák az EU törvényhozóit, mivel megállapításuk szerint a jelenlegi európai biomassza-felhasználás zömében nem karbonsemleges és fenntartható. Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) mai szén-dioxid-elszámolási szabályai azt feltételezik, hogy a biomassza teljesen karbonsemleges energiaforrás, az európai tudományos akadémiák szerint viszont ez többnyire nem így van, és a rendszer így hatalmas mennyiségű emissziót hagy figyelmen kívül. A biomassza-üzletben érdekelt Bioenergy Europe kereskedelmi szövetség természetesen vitatja az állítást.

Változás előtt az uniós szabályozás?

A WWF európai irodája erős kritikával illette az Európai Bizottságot, mondván, a testület a felelősség alól igyekszik kibújni, amikor elismeri ugyan, hogy az EU bioenergia- (biomassza- és biogáz-) politikája részben maga is hozzájárul a klímaváltozáshoz, de a labdát a tagállamok térfelére dobva tőlük követeli a probléma megoldását. A zöldszervezet szerint az uniós megújulóenergia-irányelv biomasszára vonatkozó szabályainak sürgős szigorítására van szükség a további pusztítás megelőzése érdekében. Erre az előbbiek ellenére azért van is esély, a mostani jelentés megállapításait pedig várhatóan az uniós megújuló energia irányelv júniusban esedékes felülvizsgálata során is figyelembe veszi majd az Európai Bizottság.

A masszív erdőirtások és az erdőkre nehezedő nyomás fokozódásának megelőzése érdekében a WWF bolgár, magyar és román szervezete igyekszik egy, az Európai Éghajlat-változási Kezdeményezés (EUKI) által finanszírozott program keretében mélyebben is vizsgálni a problémát és korlátozni az erdei biomassza energetikai célú felhasználásának bővülését. A projekt végső soron az erdei biomassza fenntartható kitermelésének és felhasználásának követelményrendszerét kívánja kidolgozni, egyben felmutatni a fatüzeléssel szembeni lehetséges alternatívákat.

A jelentés teljes terjedelemben angol nyelven letölthető innen és közvetlenül itt is elérhető.

Forrás: Portfolio | Major András