Már nem csak a Föld egy szeméttelep!

Ha nem találjuk ki, hogy hozzuk vissza a kiszolgált műholdakat, hatalmas probléma elé nézünk. 30000 kilométeres sebességgel száguldó, óriási probléma elé – mondja a NASA kutatója, Donald Kessler.

Szerinte már most is a tarthatatlanság határán van az űrszemét állapota, és a véletlen műholdütközések mellett a jövő tervei lehetnek azok, amelyek átbillenthetik a menthetetlenbe a jelenlegi helyzetet.

A Szputnyik-1 1957-es felbocsátása óta annyi műhold és egyéb tárgy (pályára állt rakétafokozat-darabok, főleg) kerint alacsony pályán, hogy a kritikus sűrűség kifejezés írja le legjobban a helyzetet. Kessler szerint pár év múlva eljuthatunk oda, hogy az űrkutatást veszélyezteti majd az űrszemét, hiszen csak teniszlabda méretű hulladékdarabból 23 ezer darab kering odafent észvesztő sebességgel. Képzeljük el, mi történne egy űrhajóval, ha nekicsapódna egy óránként 30 ezer kilométeres sebességgel száguldó, éles fémdarab.

Kessler szerint ráadásul a globális internetlefedettséget tervező projektek a lehető legrosszabb irányba viszik a jövőt. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója 4000 darab, alacsony pályára állított műholddal érné el, hogy a Föld minden pontján legyen internetelérés. Ez a magasság amúgy pont az, ahol a már létező űrszemét nagy része eleve is van.

Kessler szerint csak az hozna megoldást, ha a műholdak tervezőinek kötelezővé tennék, hogy az eszköz megalkotásánál arra is kitaláljanak valamit, hogy hozzák majd vissza a Földre, ha véget ér a küldetés. A műholdak egy részénél ez megoldott: miután kifogynak a pályamagasság biztosításához kellő üzemanyagból, egyszerűen visszasüllyednek a légkör felső rétegeibe, ahol a legtartósabb anyagokat leszámítva elégnek. Ezzel a módszerrel a legnagyobb baj (Kessler szerint) az, hogy nem egy irányított, kiszámítható funkcióról van szó.

Az űrszemét ráadásul valamennyire öngerjesztő folyamat: 2009-ben egy kiöregedett orosz katonai és egy működő távközlési műhold, az Iridium 33 csapódott egymásnak. Az eredmény legalább ezer új, tíz centiméternél nagyobb, és számtalan kisebb szemétdarab az űrben. Ez egy képen ábrázolva nagyjából így néz ki:

Már nem csak a Föld egy szeméttelep! - ClimeNews

Ahhoz, hogy értsük, az űrszemétnek csak a nyilvántartása milyen nehéz feladat, elég azt tudni, hogy már a műholdak pályaadatainak számolása sem egzakt tudomány. A műholdbalesetek elkerülésére használt CelesTrak nevű rendszer nem méterre pontos helyadatokkal dolgozik, hanem valószínűségekkel: a 2009-es karambol például úgy jött össze, hogy a rendszer 584 méteres távolságú elhaladással számolt. Az Iridium-műholdak tervezésekor úgy számoltak, hogy bár hetente akár 400 olyan eset is lehet, mikor az eredeti tervek szerint 77 műholdból álló hálózat egy-egy darabja nagyon közel egy másik műholdhoz, az ütközés esélye egy az ötvenmillióhoz.

Forrás: INDEX – Kolbert András


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.