HALLANAK ENGEM?

Greta Thunberg, a fiatal aktivista, aki egy nemzedék hangjává vált, történelmi és úttörő beszédei.

Mindennek meg kell változnia. És ennek ma kell kezdődnie.

 

HALLANAK ENGEM? | ClimeNews - Hírportál2018 augusztusában egy tizenöt éves svéd lány, Greta Thunberg úgy döntött, hogy egyik nap nem jár iskolába. Akciói az éghajlati válság elleni globális fellépési mozgalom felvirágzására ösztönözték a tanulók millióit, hogy sztrájkoljanak a bolygónkért. Arra kényszerítsék a kormányokat, hogy hallgassanak rá, és jelöljék Nobel-békedíjra.

Ez a május 30-án angol nyelven megjelent könyv először mondja el hamisítatlanul Greta szavait. Összegyűjtve beszédeit, amelyek Európa-szerte történelemé váltak, az ENSZ-től a tömegek utcai tiltakozásáig. Senki sem túl kicsi a változtatáshoz.

A III. Globális klímasztrájkig van még időnk arra, hogy megjelenjen egy-egy beszéde időrendi sorrendben, magyar nyelven, természetesen az Ő jóváhagyásával.

 

GRETA THUNBERG: HALLANAK ENGEM?
(Houses of Parliament, London, 23 April 2019)

A nevem Greta Thunberg. 16 éves vagyok, Svédországból érkeztem. A jövő generációk nevében
beszélek.
Tudom, hogy Önök közül sokan nem akarnak figyelni ránk; azt mondják, hogy mi csak gyerekek vagyunk. Ám mi kizárólag az egyesült klímatudomány üzeneteit ismételgetjük.
Sokan Önök közül aggódnak, hogy elvesztegetjük az értékes leckeidőnket, de biztosíthatom Önöket, hogy visszamegyünk az iskolába, amint elkezdenek a tudományra figyelni és biztosítják számunkra a jövőnket.
Ez tényleg olyan nagy kérés lenne?
2030-ban 26 éves leszek. A húgom, Beata 23. Ahogyan sokan az Önök gyermekei és unokái közül is.
Azt mondják, ez nagyszerű kor. Még az egész élet előtted áll. Ám én nem vagyok biztos abban, hogy számunkra ez olyan nagyszerű lesz.
Szerencsés voltam, hogy abban a korban és helyen születtem, ahol mindenki azt mondta, hogy „álmodj nagyot!” és azzá válhatsz, amivé csak akarsz. Ott élhetsz, ahol akarsz. A hozzám hasonlóknak mindenük megvan, amire szükségük van – gyakran még több is. Olyan dolgok, amelyekről a nagyszüleink nem is álmodhattak. Mindenünk megvan, amit valaha is kívántunk és most még sincs semmink. Mert valószínűleg már jövőnk sincs.
A jövőt ugyanis eladták, hogy egy elenyésző számú ember elképzelhetetlen mennyiségű pénzt csinálhasson. Minden egyes alkalommal ellopták tőlünk, amikor azt mondták, hogy „a határ a csillagos ég” és „csak egyszer élünk”.
Önök hazudtak nekünk. Hamis reményekkel kecsegtettek. Azt mondták, hogy a jövő olyasmi, aminek örülhetünk. A legszomorúbb dolog az, hogy a legtöbb gyermek azonban nem tud arról, milyen sors vár rá. Addig nem fogjuk megérteni, amíg túl késő nem lesz. És mi még szerencsések vagyunk. A leginkább érintettek már most szenvednek a következményektől. Az ő hangjuk azonban nem hallatszik.
Be van kapcsolva a mikrofonom?
Hallanak engem?
2030-ban, 10 év, 252 nap és 10 óra múlva olyan helyzetben leszünk, amikor már nem tudjuk kontrollálni azokat a visszafordíthatatlan láncreakciókat, melyek valószínűleg a ma ismert civilizációnk végét fogják jelenteni. Hacsak nem kezdjük el végrehajtani társadalmainkban a folyamatos és eddig példa nélküli változtatásokat, beleértve a CO2 kibocsátás legalább 50%-os csökkentését is. De kérem, ebbe számítsák bele azokat a kalkulációkat is, amelyek olyan felfedezésektől függenek, amelyek ezen a szinten még nincsenek feltalálva; találmányok, amelyek arra hivatottak, hogy megtisztítsák a légkört a csillagászati mennyiségű szén-dioxidtól.
Továbbá ezek a számítások nem tartalmazzák az előre megjósolhatatlan fordulópontokat és visszacsatolásokat sem, mint például az extrém erős metángáz szivárgás a gyorsan olvadó sarkvidéki jégtakaró alól.
A már csapdába esett hő sincs benne, amelyet elrejt a mérgező levegőszennyezés. Sem a méltányosság vagy klímaigazságosság kérdése, amelyet a Párizsi Egyezmény világosan leír, és amely abszolút fontosságú ahhoz, hogy mindez világméretekben működőképes legyen.
Valamint azt is észben kell tartanunk, hogy ezek csak számítások. Becslések. Ez azt jelenti, hogy ez a „innen már nincs visszaút”-pont egy kicsit előbb vagy később is bekövetkezhet, mint 2030. Senki sem tud biztosat. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy körülbelül ezen időintervallumon belül bekövetkeznek, mert ezek a számítások nem vélemények vagy vad találgatások.
Ezeket az előrejelzéseket tudományos tények támasztják alá, amelyeket az IPCC-n keresztül minden nemzet elfogadott. Világszerte szinte minden nagy nemzeti tudományos testület fenntartás nélkül támogatja az IPCC munkáját és megállapításait.
Hallják, amit mondok?
Érthető az angolom?
Be van kapcsolva a mikrofon? Mert még csak a kérdéseim elején járok.
Az elmúlt 6 hónapban több száz órát utaztam Európán belül vonattal, elektromos kocsikkal és buszokkal, újra és újra ismételve ezeket a sorsfordító szavakat. De úgy tűnik, senki sem beszél róla és semmi sem változott. Valójában a kibocsátás még mindig növekszik.
Amikor a különböző országokban járva erről beszéltem, mindig segítséget ajánlottak fel ahhoz, hogy konkrét országok éghajlati politikáiról írjak. Ez azonban nem szükséges. Mert az alapprobléma mindenütt ugyanaz. Az, hogy valójában minden csodás frázis és ígéret ellenére semmi sem történik, hogy megállítsuk – vagy legalább késleltessük – az éghajlati és ökológiai összeomlást.
Az Egyesült Királyság ráadásul nagyon sajátságos. Nem csak az óriási, történelmi szén-dioxid adóssága miatt, hanem a jelenlegi, nagyon kreatív szén-dioxid elszámolása miatt is.
A Globális Szén-dioxid Projekt szerint 1990 óta az Egyesült Királyság elérte a 37 százalékos helyi szén-dioxid csökkenést. Ez lenyűgözően hangzik. De ezek a számok nem tartalmazzák a repülésből, és hajózásból származó, valamint az importhoz/exporthoz máshogyan kötődő kibocsátásokat. Ha ezeket a számokat is beleszámítjuk, akkor 1990 óta a csökkenés kb. 10%-os, ami általánosságban évi 0,4 százalékot jelent a Tyndall Manchester szerint.
A csökkenés fő oka pedig nem a klímapolitikai következmények levonása volt, hanem inkább az a levegő minőségéről szóló 2001-es direktíva, amely arra kötelezte az Egyesült Királyságot, hogy bezárja a nagyon régi és extrém módon szennyező szénerőműveit, és azokat kevésbé szennyező
gázerőművekre cserélje. Az egyik katasztrofális energiaforrás lecserélése egy kicsit kevésbé katasztrofálisra természetesen a kibocsátás csökkenését vonta maga után.
Valószínűleg a legveszélyesebb félreértés pedig az, hogy „mérsékelnünk” kell a kibocsátásunkat. Ez messze nem elég. Meg kell állítanunk a kibocsátásunkat, hogy a 1,5-2 Celsius fokos emelkedés alatt maradjunk. A „kibocsátás mérséklése” természetesen szükséges, de ez csak a kezdete lehet egy gyors folyamatnak, amelynek a kibocsátás teljes megszüntetéséhez kell vezetnie néhány évtizeden – vagy még kevesebb időn – belül. A „teljes megszüntetésen” nulla kibocsátást értek – majd gyors továbbhaladást a negatív számadatok felé. Ezek a szabályozások a mai politikákban nem találhatók meg.
A „megszüntetés” helyett a „csökkentés” kifejezés használata talán a legnagyobb erő a folyamatos „csináljukúgyahogyeddig”-megoldások mögött. A fosszilis energiahordozók kitermelésére vonatkozó aktív és folyamatos támogatás (például a palagáz frakcionáló ipar esetében), az északitengeri olajmezők kiterjesztése, a repterek bővítése és a tervben lévő engedély egy teljesen új szénbányára – teljesen abszurd. Ez a folyamatos felelőtlen viselkedés nem hagy kétséget afelől, hogy a jövő nemzedékek úgy emlékeznek majd ránk, mint az egyik legnagyobb baklövésre az emberiség történetében.
Az emberek mindig azt mondják nekem és a több millió iskolai sztrájkolónak, hogy legyünk büszkék magunkra, és arra, amit elértünk. Ám az egyedüli dolog, amit meg kell vizsgálnunk, az a kibocsátási görbe. És sajnálom, de ez a görbe még mindig emelkedik. Ez a grafikon az egyetlen dolog, amit figyelnünk kell.
Minden nap, amikor döntünk, meg kellene kérdeznünk magunkat: hogyan fogja érinteni ez a döntés a grafikont? Az egészségünket és a sikereinket többé nem a gazdasági növekedési grafikonokon kellene méregetnünk, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátási görbéjén. Többé nem csak azt kellene kérdeznünk, hogy „Van-e elég pénzünk arra, hogy ezt megtegyük?”, hanem azt is, hogy „Van-e elég szén-dioxid büdzsénk ahhoz, hogy ezt megtegyük?”
Ennek kell állnia új valutánk középpontjában.
Sokan azt mondják, hogy nincs megoldásunk az éghajlati válságra. Igazuk is van. Mert hogyan is tudnánk megoldani? Hogyan tudjuk „megoldani” a legnagyobb válságot, amellyel az emberiség valaha szembesült? Hogy „oldunk meg” egy háborút? Hogyan „oldottuk meg” első alkalommal a Holdra menetelt? Hogyan „oldjuk meg” az új találmányok feltalálását?
Az éghajlati válság az egyik legkönnyebb és legnehezebb probléma, amellyel valaha szembesültünk. A legkönnyebb, mert pontosan tudjuk, mit kell tennünk. Meg kell állítanunk az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ám a legnehezebb is egyben, mert jelenlegi gazdaságunk még teljes egészében az éghető, fosszilis tüzelőanyagokra épül, emiatt pedig az állandó gazdasági növekedés érdekében leromboljuk az ökoszisztémát.
Egészen pontosan hogyan tudjuk ezt megoldani? – kérdeznek bennünket, klímáért tüntető iskolásokat.
A válaszunk erre: senki sem tud biztosat. De meg kell állítanunk a fosszilis tüzelőanyagok égetését, visszaállítani a természet rendjét és rengeteg más dolgot, amelynek módját még nem ismerjük.
Ez nem válasz! – mondják erre.
El kell kezdenünk a válságot válságként kezelni – feleljük mi –, és eszerint cselekedni akkor is, amikor még nincs mindenre kész megoldásunk.
Ez még mindig nem válasz! – mondják.
Ekkor elkezdünk beszélni a gazdasági körforgásról, a természet újjáépítéséről és az ésszerű átmenet szükségességéről. Ekkor persze már nem értik, hogy mit mondunk.
Azt mondjuk, hogy ezek a szükséges megoldások még mindenki előtt ismeretlenek, ezért fel kell sorakoznunk a tudomány mögött és együtt megkeresni ezeket a megoldásokat.
Ám Önök nem hallgatnak erre. Hiszen ezek a válaszok egy olyan válság megoldására szolgálnak, amelyet a többségük még csak nem is ért meg teljesen. Vagy nem akar megérteni.
Nem hallgatnak a tudományra, mert Önök egyedül azokban a megoldásokban érdekeltek, amelyek megengedik, hogy ugyanazt folytassák, amit eddig. Amit most is tesznek. Ám ezek a megoldások nem léteznek többé. Azért nem, mert Önök nem cselekedtek időben.
Az éghajlati katasztrófa elkerülése katedrális gondolkodást igényel. Le kell fektetnünk az alapokat, miközben még nem tudjuk pontosan, hogyan építjük fel a mennyezetet.
Olykor egyszerűen csak el kell indulnunk egy úton. Abban a pillanatban, amikor eldöntjük, hogy megteszünk valamit, bármit meg tudunk tenni. Én biztos vagyok benne, hogy abban a pillanatban, amikor elkezdünk úgy cselekedni, mintha vészhelyzetben lennénk, el tudjuk kerülni az éghajlati és gazdasági katasztrófát. Az emberi faj nagyon rugalmas. Még tudunk javítani. De már nem sokáig él ez a lehetőség. Ma kell elkezdenünk. Nincs több kifogás.
Mi, gyerekek, nem áldozzuk fel az oktatásunkat és a gyerekkorunkat azért, hogy azt hallgassuk, hogy mit tartanak politikailag lehetségesnek az Önök által felépített társadalomban.
Nem azért mentünk ki az utcákra, hogy szelfiket készítsenek velünk és elmondják, mennyire csodálnak bennünket azért, amit teszünk.
Mi, gyerekek, azért tesszük mindezt, hogy felébresszük a felnőtteket.
Mi, gyerekek, azért tesszük mindezt, hogy Önök félretegyék a különbségeiket és úgy cselekedjenek, mintha válságban lennének.
Mi, gyerekek, azért tesszük mindezt, mert vissza akarjuk kapni a reményeinket és az álmainkat.
Remélem, a mikrofonom be volt kapcsolva.
Remélem, mindannyian jól hallottak engem.

Magyar nyelvre fordította: Rutkai Zsuzsanna

Korábban:
EGYÜTT VÁLTOZTATNI TUDUNK
KATEDRÁLIS GONDOLKODÁS
FURCSA VILÁG
ÚGY VISELKEDNEK, MINT AZ ELKÉNYEZTETETT, FELELŐTLEN GYEREKEK
TÚL FIATAL VAGYOK AHHOZ, HOGY EZT CSINÁLJAM
ÉG A HÁZ A FEJÜNK FELETT
BIZONYÍTSD BE, HOGY NINCS IGAZAM
GRETA THUNBERG: NÉPSZERŰTLEN
MAJDNEM MINDEN FEKETE-FEHÉR
AZ ÉLETÜNK AZ ÖNÖK KEZÉBEN VAN


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.