A globális felmelegedés felgyorsul, figyelmeztet egy tudós, aki a 80-as években riadót fújt az éghajlat miatt.

A tanulmány vészjósló figyelmeztetést ad ki, bár egyes tudósok vitatják a növekedés mértékét a rekordhőmérsékletű év közepette.

A kutatás szerint a felmelegedés “veszélyes” robbanásszerű növekedése 2050-re 2 Celsius-fokkal melegebbé teszi a hőmérsékletet. Fénykép: Dmitry Rukhlenko/Travel Photos/Alamy

A globális felmelegedés a jelenleg ismertnél gyorsabban gyorsul, és már ebben az évtizedben átlép egy kulcsfontosságú hőmérsékleti küszöbértéket – derül ki a James Hansen amerikai tudós által vezetett kutatásból, aki először figyelmeztette a világot az üvegházhatásra.

A Föld éghajlata érzékenyebb az ember okozta változásokra, mint azt a tudósok eddig felismerték, ami azt jelenti, hogy “veszélyes” felmelegedés indul meg, amely a 2020-as évekre 1,5 Celsius-fokkal, 2050-re pedig 2 Celsius-fokkal melegebbé teszi a világot, mint az iparosodás előtti időkben átlagosan volt – jósolja a csütörtökön közzétett tanulmány (.PDF)

A globális felmelegedés ilyen riasztó felgyorsulása, amely azt jelentené, hogy a világ a vártnál jóval hamarabb átlépi a párizsi klímamegállapodásban meghatározott, nemzetközileg elfogadott 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket, azt kockáztatja, hogy az emberiség számára “kevésbé elviselhető, szélsőségesebb éghajlati jelenségekkel jellemezhető világ” alakul ki – áll a Hansen, a Nasa egykori tudósa által vezetett tanulmányban, aki még az 1980-as években alapvető figyelmeztetést adott ki az amerikai kongresszusnak az éghajlatváltozásról.

Hansen szerint a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos elégetése miatt hatalmas globális felmelegedés van “előkészületben”, és a Föld “nagyon érzékeny” ennek hatásaira –

“Átkozott bolondok és rossz tudósok lennénk, ha nem számítanánk a globális felmelegedés felgyorsulására” – mondta Hansen. “Kezdjük elszenvedni a fausti alku hatását. Ezért gyorsul a globális felmelegedés üteme”.

A kérdés, hogy a globális felmelegedés üteme felgyorsul-e, idén a tudósok között élénk vitát váltott ki a hónapok óta tartó rekordhőmérsékletű hónapok közepette.

Hansen rámutat a Napból érkező energia és a Földről távozó energia közötti egyensúlyhiányra, amely “jelentősen megnőtt”, és az elmúlt évtizedben majdnem megduplázódott. Ez a növekedés – figyelmeztetett – katasztrofális tengerszint-emelkedést eredményezhet a világ tengerparti városai számára.

Az új kutatás, amely Hansen és több mint egy tucat más tudós szakértői véleményezett munkáját tartalmazza, azt állítja, hogy ez az egyensúlyhiány, a Föld nagyobb éghajlati érzékenysége és a hajózásból származó szennyezés csökkenése – amely csökkentette a levegőben lévő, a beérkező napfényt visszaverő kénrészecskék mennyiségét – a globális felmelegedés fokozódását okozza.

“Az éghajlati vészhelyzet korai szakaszában vagyunk” – figyelmeztet a tanulmány. “Az ilyen gyorsulás veszélyes egy olyan éghajlati rendszerben, amely már most is messze van az egyensúlytól. A tendencia megfordítása elengedhetetlen – le kell hűtenünk a bolygót – a tengerpartok megőrzése és a világ tengerparti városainak megmentése érdekében”.

E válság kezelése érdekében Hansen és kollégái globális szén-dioxid-adó bevezetését, valamint – ami még ellentmondásosabb – olyan törekvéseket támogatnak, amelyek célja, hogy szándékosan ként szórjanak a légkörbe, hogy eltereljék a hőt a bolygóról, és mesterségesen csökkentsék a világ hőmérsékletét.

Az úgynevezett “szoláris geomérnökséget” széles körben bírálták a környezetre gyakorolt potenciális káros hatások veszélye miatt, valamint a kén befecskendezésének megszűnése esetén fellépő ostorcsapásszerű felmelegedés kockázata miatt, de a tudósok egy kisebbsége támogatja, akik arra figyelmeztetnek, hogy a világ kifut az időből és a lehetőségekből a katasztrofális hőmérsékletnövekedés elkerülésére.

Hansen szerint bár a kibocsátások csökkentésének kellene a legfőbb prioritásnak lennie, “a megfelelő karbonmentes energiák kifejlesztése lassúságának és a szén-dioxid-kibocsátás beárazása elmulasztásának köszönhetően ma már nem valószínű, hogy innen a napsugárzás kezelésének átmeneti segítsége nélkül eljuthatunk – a fiatalok fényes jövőjébe”.

Az idei év szinte biztos, hogy a valaha megbízhatóan feljegyzett legmelegebb lesz, a szeptemberi hőmérsékletet egy éghajlatkutató “elképesztően banánszerűnek” nevezte. Egy e heti jelentés szerint a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos égetése és az erdőirtás miatt a világ 1,5 Celsius-fokos felmelegedésének korlátozására szolgáló szén-dioxid-keret már majdnem kimerült.

De bár a tudósok tisztában vannak azzal, hogy ez a globális felmelegedés emelkedő tendenciájának része, abban még nincs egyetértés, hogy ez a tendencia milyen mértékben gyorsul.

Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem éghajlatkutatója szerint Hansen és szerzőtársai “nagyon is kívül esnek a főáramlaton”, amikor a felszíni felmelegedés gyorsulását állapítják meg, amely “az elmúlt néhány évtizedben figyelemre méltóan állandó ütemben folytatódott”. Mann szerint a hajózási kibocsátások csökkentésének csak csekély hatása van az éghajlati rendszerre, és a napenergia geomérnökségére irányuló felhívások félrevezetők és “nagyon csúszós lejtő”.

Bärbel Hönisch, a Columbia Egyetem paleoklimatológusa azt mondta, hogy “bizonyos fenntartásai” vannak a Hansen kutatásában kifejtett, a Föld éghajlatának évmilliókkal ezelőtti állapotára vonatkozó bizonyosságokkal kapcsolatban, amelyek segítenek megjósolni a felmelegedés következményeit napjainkban. “Én egy kicsit visszafogottabb lennék, de lehet, hogy igazuk van – ez egy szépen megírt tanulmány” – mondta. “Rengeteg kérdést vet fel, amely sok olyan kutatást fog elindítani, amely előbbre viszi a megértésünket”.

Néhány más kutató kevésbé szkeptikus Hansennek a globális felmelegedés túlfűtöttségére vonatkozó vészjósló figyelmeztetésével kapcsolatban, kiemelve az éghajlati válságra vonatkozó korábbi, előrelátó figyelmeztetéseit, amelyek nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok használatának megfékezésére irányuló több évtizedes tétlenség miatt váltak valóra.

“Úgy gondolom, hogy [Hansen] állítása, miszerint az IPCC némileg alábecsülte az éghajlat érzékenységét, helyesnek fog bizonyulni” – mondta Rob Jackson, a Stanford Egyetem tudósa, a Global Carbon Project elnöke. “Nehéz megmondani, hogy mi az, ami már nem valószínű a felmelegedés szempontjából. Egyetlen fosszilis tüzelőanyag felhasználása sem csökkent még globálisan, még a széné sem.

Szerintem Hansen pesszimizmusa indokolt. Ő 35 évvel ezelőtt kiállt és megkongatta a vészharangot – és a világ többnyire figyelmen kívül hagyta őt, és mindannyiunkat.”

Forrás: Oliver Milman | The Guardian