Az üvegházhatást okozó gáz szivárgását a szakértők szerint könnyen helyre lehetne hozni, és ez gyorsan csökkentené a globális felmelegedést.

A Nasa műholdfelvétele a türkmenisztáni Hazartól keletre lévő metánfelhőkről 2022 októberében. Fénykép: Nasa/JPL-Caltech/AFP/Getty

Egyedül a Türkmenisztán két fő fosszilis tüzelőanyag-mezőjéből származó metánszivárgás okozott 2022-ben több globális felmelegedést, mint az Egyesült Királyság teljes szén-dioxid-kibocsátása – derült ki műholdas adatokból.

Az olajban és gázban gazdag országból származó erős üvegházhatású gáz kibocsátása “elképesztő”, és “dühítő” probléma, amelyet könnyű lenne megoldani – mondták a szakértők.

A Kayrros által készített adatok szerint a Kaszpi-tenger partján fekvő Türkmenisztán nyugati fosszilis tüzelőanyag-mezőjéről 2022-ben 2,6 millió tonna metán szivárgott ki. A keleti mező 1,8 millió tonnát bocsátott ki. A két mező együttesen 366 millió tonna CO₂-nek megfelelő kibocsátást bocsátott ki, ami több, mint az Egyesült Királyság éves kibocsátása, amely a 17. legnagyobb a világon.

A tudósok szerint a metánkibocsátás 2007 óta riasztóan megugrott, és ez a gyorsulás jelentheti a legnagyobb veszélyt a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására. A kutatók szerint komolyan fennáll a veszélye annak, hogy katasztrofális éghajlati fordulópontokat idéz elő.

A türkmenisztáni fosszilis tüzelőanyag-mezők metánkibocsátása

A Guardian nemrégiben fedte fel, hogy Türkmenisztán a világon a legrosszabb a metán “szuperkibocsátó” szivárgások tekintetében. Külön kutatások szerint a metán fáklyázásról a metán kiengedésére való áttérés állhat e hatalmas kiáramlások némelyikének hátterében.

A fáklyázás a nem kívánt gáz elégetésére szolgál, CO₂-t juttatva a légkörbe, de könnyen kimutatható, és az utóbbi években egyre inkább elítélik. A kiengedés egyszerűen a láthatatlan metánt égetés nélkül juttatja a levegőbe, amelyet a műholdas technológia legújabb fejlesztéséig nehéz volt kimutatni. A metán 20 év alatt 80-szor több hőt köt meg, mint a CO₂, így a kiengedés sokkal rosszabb hatással van az éghajlatra.

Szakértők a Guardiannek elmondták, hogy a decemberben az Egyesült Arab Emírségekben megrendezésre kerülő Cop28-as ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozó lehetőséget kínál arra, hogy Türkmenisztánban is fellépjenek a metán csökkentésére. A két kőolajtermelő ország szoros kapcsolatban áll egymással, és az Egyesült Arab Emírségekre nagy nyomás nehezedik, hogy eloszlassák a kételyeket, miszerint egy nagy olaj- és gáztermelő ország képes lesz erős eredményeket elérni a csúcstalálkozón.

A fosszilis tüzelőanyag-lelőhelyek szivárgásainak kezelése a leggyorsabb és legolcsóbb módja a metánkibocsátás és ezáltal a globális felmelegedés csökkentésének. A szivárgások megfékezésére irányuló intézkedések gyakran megtérülnek, mivel a felfogott gáz eladható. Szakértők szerint azonban Türkmenisztánban az infrastruktúra karbantartása nagyon gyenge.

‘Irányíthatatlanná vált’

“A metán felelős a rövid távú [éghajlati] felmelegedés közel feléért, és eddig egyáltalán nem kezelték – teljesen elszabadult” – mondta Antoine Rostand, a Kayrros elnöke.

“Tudjuk, hogy hol vannak a szuperkibocsátók, és hogy kik csinálják” – mondta. “Már csak arra van szükségünk, hogy a politikai döntéshozók és a befektetők tegyék a dolgukat, azaz szorítsák vissza a metánkibocsátást. Nincs hasonló intézkedés a rövid távú éghajlati hatások [csökkentése] tekintetében.”

Az olaj- és gázipari létesítményekből származó szuperkibocsátásoknak Rostand szerint könnyen véget lehet vetni a szelepek vagy csövek javításával, vagy legalábbis a fáklyák újbóli meggyújtásával: “Ez nagyon egyszerűen elvégezhető, a polgárok számára nem jár költségekkel, a termelők számára pedig a költségek teljesen marginálisak.”

A Kayrros által a metán kimutatására használt műholdas adatokat 2019 eleje óta gyűjtik, és Türkmenisztán teljes kibocsátása azóta egyenletes tendenciát mutat. A műholdak 840 szuperkibocsátó eseményt is észleltek, azaz egyetlen kútból, tartályból vagy csőből származó, óránként néhány tonnás vagy annál nagyobb mértékű szivárgást, ami a legtöbb bármely nemzet esetében.

Türkmenisztánban van a világon a legtöbb metán szuperkibocsátó esemény

A metánszivárgást okozó létesítmények többsége a Turkmenoil, a nemzeti olajtársaság tulajdonában volt – mondta Kayrros. További fel nem fedezett metánkibocsátások származnak a Kaszpi-tengeren található türkmenisztáni tengeri olaj- és gázipari létesítményekből, de a műholdaknak a víz feletti metánszivárgások mérésére szolgáló képessége még fejlesztés alatt áll.

Kayrros nagy felbontású megfigyelést végzett a nyugat-turkmenisztáni North Bugdayly mezőn is. Az ottani szuperkibocsátási események száma 2021 és 2022 között megduplázódott, majdnem 60-ra emelkedett, és az egyik legutóbbi szuperkibocsátás csaknem hat hétig ontotta magából a metánt.

Türkmenisztán Ausztrália után Kína második legnagyobb gázszállítója, és az országba irányuló exportjának megduplázását tervezi. A türkmén állampolgárok 2018-ig ingyen kaptak gázt és áramot. Az ország azonban nagyon érzékeny az éghajlati válság hatásaira is, mivel a súlyos aszályok valószínűsége az előrejelzések szerint “nagyon jelentősen” megnő (.PDF) a 21. század folyamán, és a főbb termények hozamai várhatóan csökkenni fognak.

‘Hatalmas lehetőség’

Az elnyomó és tekintélyelvű államról nehéz szabadon beszélni, de a Guardian forrásai szerint a helyzet “nagyon lehangoló”, és Türkmenisztán valószínűleg a világ legrosszabb országa a metánszivárgás kezelésében.

Azt mondták, hogy a szivárgások megelőzése vagy kijavítása “hatalmas lehetőséget” jelent, de a cselekvés hiánya “dühítő”. Szerintük Türkmenisztán megállíthatja az elöregedett szovjet korabeli berendezésekből és gyakorlatokból eredő szivárgásokat, és az ország lehetne “a világ legnagyobb metáncsökkentője”. De a hatalmas gázkészletek miatt “soha nem érdekelte őket, hogy szivárog-e”.

Szerdar Berdimuhamedov elnök számára sem volt prioritás, mondták, akinek jóváhagyása nélkül kevés dolog történik. Mindezt annak ellenére, hogy Berdimuhamedov, a miniszteri kabinet akkori elnökhelyettese 2021-ben az ENSZ glasgow-i Cop26 klímacsúcsán azt mondta, hogy Türkmenisztán csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását “a modern technológiák bevezetésével az állam gazdaságának minden területén”, “különös tekintettel” a metánkibocsátás csökkentésére.

Türkmenisztán elnöke, Serdar Berdimuhamedov beiktatási ünnepségén a türkmenisztáni Aszgabatban 2022 márciusában. Fénykép: AP

Berdimuhamedov üdvözölte a kibocsátás csökkentésére irányuló globális metánfelajánlást (GMP) is, de Türkmenisztán nem csatlakozott a most aláírt 150 országhoz. A Turkmenoil és a Turkengas állami vállalatok sem tagjai a szivárgás csökkentésére irányuló önkéntes ENSZ-kezdeményezésnek, az Olaj- és gázipari metánpartnerség 2.0-nak (OGMP2), amely a globális olaj- és gáztermelés mintegy 40%-ára terjed ki. “Az elnök nem járt utána” – mondta egy forrás.

A legnagyobb forró pont

Az Environmental Science and Technology című folyóiratban közzétett legújabb tudományos kutatás (.PDF) megállapította, hogy Türkmenisztán nyugati partvidéke “a világ egyik legnagyobb metán forró pontja”.

A műholdas adatok részletes elemzése 29 különböző szuperkibocsátási eseményt tárt fel 2017 és 2020 között, bár a régebbi műholdas adatok azt mutatták, hogy “ez a fajta kibocsátás már évtizedek óta előfordul”.

A kutatók szerint a 29 szuperkibocsátó eseményből 24 olyan fáklyakürtökből származott, amelyeket kioltottak, majd közvetlenül a levegőbe bocsátottak ki metánt, és amelyek mindegyikét állami vállalatok kezelték. A másik öt csővezeték-szivárgásokhoz kapcsolódott. A tudósok szerint “a gyakoribb kibocsátók ellentétben állnának a türkmén törvényekkel, amelyek tiltják a folyamatos gázfáklyázást és -szellőztetést”.

“A fáklyázás nagyon könnyen azonosítható magáról a lángról” – mondta Itziar Irakulis-Loitxate, a spanyolországi Universitat Politècnica de València munkatársa, a tanulmány vezetője. “De a kiengedést egészen két évvel ezelőttig nem lehetett könnyen azonosítani.” Egy másik szakértő szerint a szellőztetésre való áttérés, amely sokkal rosszabb környezetvédelmi gyakorlat, “észbontó” volt.

A tudósok szerint a fáklyázás elterjedtsége “rámutat a fáklyázás szankcionálásának kockázatára a fáklyázás ellenőrzésére irányuló hatékony intézkedések nélkül”. A Világbank 2015-ben globális kezdeményezést hozott létre a fáklyázás megszüntetésére.

Kényszerítő mechanizmus

A források szerint az ENSZ decemberi éghajlat-változási csúcstalálkozója lehetőséget jelent a változásra, mivel annak házigazdája az Egyesült Arab Emírségek lesz, amely szoros kapcsolatokkal rendelkezik Türkmenisztánnal, és szakértelemmel rendelkezik az olaj- és gázkitermelés terén. Mansour bin Zayed sejk, az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnök-helyettese legutóbb februárban látogatott Türkmenisztánba. Találkozott Berdimuhamedovval, és megvitatta vele a kétoldalú együttműködést “olyan létfontosságú ágazatokban, mint az olaj és a gáz”.

Az Egyesült Arab Emírségek tagja a Global Methane Pledge-nek, az állami olajvállalat, az Adnoc pedig az OGMP2-nek. Az Adnoc nemrégiben jelentette be, hogy partnerséget kötött a Galkynysh nevű “szuperóriás gázmező” és más energiaprojektek fejlesztésére Türkmenisztánban. Az Adnoc azonban nem válaszolt arra a megkeresésre, hogy tájékoztatást kérjünk arról, hogy a vállalat hogyan fog hozzájárulni a metánkibocsátás korlátozásához az országban.

A The Guardian úgy tudja, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy Türkmenisztánt a metánkibocsátás csökkentésére ösztönözzék. “Nagyon reméljük, hogy a Cop28 egy kényszerítő mechanizmus” – mondta egy forrás.

A Guardian megkereste a Turkmenoilt, a Turkmengaz-t, a türkmenisztáni külügyminisztériumot és a türkmén nagykövetséget az Egyesült Királyságban, de egyikük sem válaszolt.

* Ezt a cikket 2023. május 9-én módosítottuk, mivel egy korábbi változatban Türkmenisztán Kína legnagyobb gázszállítójaként szerepelt. Valójában az ország Ausztrália után Kína második legnagyobb gázszállítója.

Forrás: Damian Carrington környezetvédelmi szerkesztő | The Guardian

---