Sokan nem tudják, de a magas átlagfogyasztás miatt valójában hazánk is túlnépesedettnek számít, így túlélésünk szempontjából valójában örvendetes, hogy csökken a népesség.
A lakosság ökológiai lábnyoma ugyanis az ország (biológiailag aktív) területének 130%-a, a világ lakosságának ökológiai lábnyoma pedig a Föld (biológiailag aktív) területének 160%-a.[1][2] Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi fogyasztási szint mellett csak kevesebb, mint 2/3-ad ennyi embert tudna eltartani mind az országunk, mind pedig a bolygó. Tehát vagy a fogyasztásnak, vagy a népességnek (vagy mindekettőnek) legalább addig csökkennie kellene, amíg újra 1 Magyarországnyi terület alá csökken az ökológiai lábnyomunk (és 1 Föld alá a globális ökológiai lábnyom). A nyugdíjasokat úgysem a fiatalok fogják eltartani, mert már most sem jut nekik munka, hát még 20 év múlva, amikor a munkák felét automatizálni lehet.[3] Az automatizálás miatt az alapjövedelem bevezetése elkerülhetetlen. A fogyasztás, és a lakosság növekedésének erőltetése pedig öncélú, önpusztító célok, mivel már rég túlléptük a rendelkezésre álló terület eltartóképességét, és most a tartalékokat éljük föl (lásd: talajpusztulás, vízszennyezés, légszennyezés, nyersanyagok fogyása, stb.).
A közhiedelemmel ellentétben a fogyasztás csökkenése nem feltétlenül jár együtt a jólét, azaz a társadalmi mutatók romlásával. Egy bizonyos szint fölött ugyanis (amit mi már rég elértünk) nem a GDP-től függ a jólét, hanem az egyenlőség mértékétől. Minél egyenlőtlenebb egy társadalom, annál rosszabbak a társadalmi mutatói, azaz a valódi jóléte.[4] A GDP csupán egy túlértékelt „proxi”, ami miatt szem elől tévesztjük a lényeget.
Megjegyzés: a tőke természetesen szolgálja legjobban a társadalom érdekét, ha azoknak a tulajdonában van, akiknek a szükségleteit kielégíti. Lásd: közösségi tulajdonú mezőgazdálkodás (pl. Herencsényi ökotársulás). Ahhoz pl. hogy életünk végéig bioélelmiszerekkel legyünk ellátva, jelenleg mindössze kb. 300.000 Ft befektetésre van szükség, és 6 hektár föld kb. 100 embert tud ellátni élelmiszerrel.[5][6] Ugyanez megvalósítható ipari javak esetén (lásd: non-profit közösségi vállalkozás), és ha a helyben termelt javak elosztására egy közösség kamatmentes helyi pénz használ, akkor a bankok szorításából is szabadulhat, és úgy érezhetik a lakók, hogy sokkal olcsóbb az élet, és hirtelen minden fontos dologra jut pénz (lásd: Soproni Kékfrank, Balatoni Korona, stb.).
Sztella Nóra Kántor
[1] http://www.footprintnetwork.org/content/ecological_footprint_nations/ecological_per_capita.html
[2] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/world_footprint/
[3] http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
[4]
[5] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/herencseny-otvenot-csalad-egy-lelkes-falu-es-egy-mintagazdasag
[6] http://www.elixironline.hu/egeszseg/herencsenyi_okotarsulas