Videóátirat

12 éves voltam, amikor először megtapasztaltam a szennyezés pusztító hatását Iránban, ahonnan a szüleim származnak. Az egyik nyári látogatásom során olyan sűrű volt a szmog, hogy teljesen befedte az eget, eltakarva a csillagokat, amelyeket az éjszakai égen kerestem. Úgy döntöttem, hogy utánaolvasok az iráni klímaváltozásnak, és egyre jobban aggódni kezdtem. Főleg, amikor megtudtam, hogy a Közel-Keleten a hőmérséklet-növekedés a globális átlag több mint kétszerese. Ezzel a tudással felfegyverkezve úgy döntöttem, megkérdezem a rokonaim. Megdöbbentem, amikor közölték, hogy szinte semmit sem tudnak a klímaváltozásról.

Ezért megpróbáltam megtudni, miért hiányos Iránban a klímahelyzettel kapcsolatos oktatás, és találtam egy kutatást, amely szerint az iráni diákok csupán 5%-a tudta rendesen elmagyarázni az üvegházhatást. Az interneten további információ után kutatva elkezdett összeállni a kép. Azt vettem észre, hogy nagyon kevés éghajlattal foglalkozó forrás volt elérhető perzsa nyelven, Irán hivatalos nyelvén.

De én még mindig eltökélt voltam, hogy felvilágosítsam a rokonaim, úgyhogy elhatároztam, hogy az anyukámmal lefordítjuk perzsára ezeket az anyagokat, hogy megmutathassam a családomnak, hogy a klímakatasztrófák milliónyi iránit érintenek. Miközben a rokonaim a fordításaimat olvasták, kiült az arcukra a félelem. Sosem örültem még ilyesminek ennyire.

(Nevetés)

A fordításaimmal ugyanis sikerült meggyőznőm őket a klímaváltozás valós és sürgető fenyegetéséről.

Ez egy személyes történet, de az a tény, hogy a tudományos kutatás legnagyobb része csak angolul elérhető, nagy problémát jelent a klímaváltozás kérdésében.

(Taps)

Mert a világon a legtöbb ember nem beszél angolul. Sőt, 75% egyáltalán nem tud angolul. És mégis, egy 2012-es tanulmány szerint a Scopuson, a világ legnagyobb lektorált folyóirat-adatbázisában, a cikkek 80%-a teljes egészében angolul van. Még az ENSZ IPCC jelentése, a világon az egyik legnevesebb, klímaváltozással foglalkozó szakirodalom hivatalosan szintén csak az ENSZ hat nyelvén elérhető: arabul, kínaiul, angolul, franciául, oroszul és spanyolul. Ezeket a nyelveket azonban a világ nyelvhasználóinak kevesebb mint fele beszéli. Tehát a Föld népességének nagy része nem érti a dokumentumokat és megállapodásokat, amelyeket a világ legmagasabb szintű nemzetközi politikai szervezete bocsát ki. A könnyen hozzáférhető dokumentumok és források hiánya téves információkhoz és alacsony érdeklődéshez vezet a klímaváltozáshoz hasonló problémák megoldásában.

Sőt, csupán hat évvel ezelőtt a világon a felnőttek 40%-a nem is hallott még a klímaváltozásról. Hadd ismételjem ezt meg. Ötből két felnőtt soha nem hallott még a klímaváltozásról. Ha megnézzük azokat a régiókat, ahol ez a probléma jelen van, láthatjuk, hogy számos kutatás szerint Afrikában komoly hiányosságok vannak a klímaoktatásban és tananyagokban, amelyek az afrikai őshonos és helyi nyelveken elérhetők. Az információhiány tehát pont azokat sújtja, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. Néhány országban, mint Japán és a Fülöp-szigetek, a klímaváltozás súlyosbította a tájfunokat, és fennakadást okozott az mezőgazdaságban. Rajtuk kívül további 10 országot érint leginkább a klímaváltozás, és közülük egyedül Kanada többségében angol anyanyelvű.

A nyelv továbbra is jelentős akadályt jelent a tudományos ismeretek globális átadásában – legyen az a médián keresztül, iskolákban vagy politikai folyamatokon át. Annak érdekében, hogy megszüntessük a klímaügy és a fordítás közti szakadékot, úgy döntöttem, hogy létrehozom a Climate Cardinals-t, egy nemzetközi, fiatalok által vezetett, non-profit szervezetet, melynek célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatos oktatás azoknak is elérhető legyen, akik nem beszélnek angolul. Több mint 8000 kétnyelvű önkéntes diákkal dolgozunk, akik lefordítják az éghajlati információkat, közösségi szolgálati órákért cserébe. Alig több mint egy év alatt több százezer szót fordítottunk le a klímaváltozásról, több mint száz nyelvre, többek között jorubára, szomálira, szuahélire és gudzsarátira. Ha egy közösségi médiában összeverődött, szedett-vedett kamasz társaság meg tudja ezt csinálni, képzeljük csak el, milyen hatása lenne kormányok, tudósok és döntéshozók együttes erőfeszítésének. Azok az embercsoportok, akiket aránytalanul nagy mértékben érint a klímaváltozás, megérdemlik, hogy hozzáférjenek a forrásokhoz, amelyekre szükségük van, hogy megértsék a katasztrófákat, amelyek tönkreteszik a közösségeiket.

(Éljenzés és taps)

Minél többen tudnak az éghajlati krízisről, annál több esélyünk van, hogy összehangolt, közös lépéseket tegyünk a bolygónk jövőjének megőrzéséért. Mert minden egyes ember a világon, minden egyes ember ebben a teremben, előre tudja mozdítani az éghajlatvédelmet.

Így be kell vonnunk embereket minden országból, fiatalokat és időseket, hogy csatlakozzanak a harchoz az éghajlati igazságosságért.

Az angol nem lehet belépési korlát.

Köszönöm.