Az ENSZ Főtitkára a bolygó állapotáról

Kedves Barátaim!

Egy pusztító járvánnyal, a globális felmelegedés újabb csúcspontjaival, valamint a környezetszennyezés újabb mélypontjaival állunk szemben, ráadásul az igazságosabb, befogadóbb és fenntarthatóbb fejlődés iránti globális törekvéseink elé is további akadályok gördülnek.
Egyszerűen fogalmazva, a bolygó állapota siralmas.

Az ENSZ Főtitkára a bolygó állapotáról | ClimeNews

Az emberiség háborút indított a természet ellen.
Ez öngyilkosság.
A természet mindig visszavág – és egyre növekvő erejével és haragjával már most is ezt teszi.
A biodiverzitás összeomlik. Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
Az ökoszisztémák a szemünk láttára tűnnek el.
A sivatagok egyre terjednek.
A vizes élőhelyek pusztulnak.
Évente 10 millió hektár erdőterületet veszítünk el.
Az óceánokat túlhalásszák – miközben fuldokolnak a műanyag hulladéktól. Az általuk elnyelt szén-dioxid savassá teszi a tengereket.
A korallzátonyok kifehérednek és elpusztulnak.
A levegő és a víz szennyezettsége évente 9 millió ember halálát okozza – ez több, mint a jelenlegi járvány halálos áldozatainak a hatszorosa.
Ráadásul azzal, hogy az emberiség és a haszonállatok egyre mélyebbre merészkednek a természetes élőhelyekre és megzavarják a vadvilágot, egyre több olyan vírussal és egyéb kórokozóval találkozhatunk, amelyek az állatokról átterjednek az emberekre.
Ne feledjük, hogy az új és újonnan kialakuló fertőző emberi betegségek 75%-a zoonótikus.
Napjainkban a Meteorológiai Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának két új irányadó jelentése is hangsúlyozza, hogy mennyire közel állunk a klímakatasztrófához.
A 2020-as évet globálisan a három legmelegebb esztendő között fogjuk számon tartani – még az idei La Nina hűtő hatása ellenére is.
Az elmúlt évtized az emberiség történelmének legmelegebb évtizede volt.
Az óceánok hőmérséklete rekordszinteket ért el.
Idén a világ óceánjainak több mint 80%-ánál tapasztaltunk tengeri hőhullámokat.
A 2020-as esztendő az Északi-sarkon különösen meleg volt, a hőmérséklet az átlagosnál több mint 3°C-kal volt magasabb – Észak-Szibériában pedig több mint 5°C-kal.
A sarkvidéki jégtakaró októberben elérte a valaha mért legkisebb értéket – és most a visszafagyása is lassabb, mint korábban bármikor.
A grönlandi jég tovább folytatja a hosszú távú csökkenését, évente átlagosan 278 gigatonna jeget veszít.
A permafroszt olvad, ez pedig metánkibocsátással jár, ami egy erős üvegházhatású gáz.
Az apokaliptikus tűzvészek és árvizek, ciklonok és hurrikánok egyre megszokottabbá válnak.
Az észak-atlanti hurrikánévszak során 30 vihar volt, ami a hosszú távú átlag duplája, ráadásul az egész évszakra való tekintettel új rekordnak is számít.
Közép-Amerika még mindig a két egymást érő hurrikán utóhatásaitól szenved – az elmúlt években tornádók tekintetében ez volt a legintenzívebb időszak.
A tavalyi évben az ilyen és ehhez hasonló katasztrófák 150 milliárd dollárba kerültek a világ számára.
A COVID-19 okozta korlátozások átmenetileg csökkentették a káros kibocsátásokat és szennyezést.
Viszont a szén-dioxid szint még mindig rekordmagas – és egyre emelkedik.
A szén-dioxid szintje 2019-ben elérte az iparosodás előtti érték 148%-át.
A tendencia a járvány ellenére 2020-ban tovább növekedett.
A metán mértéke még nagyobbat ugrott – 260%-ra.
A dinitrogén-oxid, amely egy olyan erős üvegházhatású gáz, ami az ózonréteget is károsítja, 123%-kal nőtt.
Mindeközben a klímapolitika még most sem száll szembe ezekkel a kihívásokkal.
Jelenleg 62%-kal több a szennyezőanyag-kibocsátás, mint 1990-ben, amikor a nemzetközi klímaügyi tárgyalások megkezdődtek.
A hőmérséklet-emelkedésnél minden tizedfok sokat számít.
Jelenleg 1,2°C-os felmelegedésnél járunk, és máris minden régióban és minden kontinensen soha nem látott szélsőséges klímaváltozást és ingadozásokat tapasztalunk.
Ebben az évszázadban egy rendkívüli, 3-5°C-os hőmérséklet-emelkedés felé tartunk.

Ne köntörfalazzunk: a káosz felé tartó lejtmenetünk fő oka az emberi tevékenység.

Meghatározó feladatunk a 21. században, hogy békét kössünk a természettel. A világ minden táján minden ember számára ennek kell a legeslegmagasabb prioritást élveznie.

Hadd kezdjem a klímaváltozás vészhelyzetével. Ennek orvosolása során három fő teendővel kell foglalkoznunk:
· Először is, a következő három évtizedben el kell érnünk a globális karbonsemlegességet.
· Másodsorban a világ pénzügyeit össze kell hangolni a Párizsi Megállapodással, amely a világ éghajlat-politikai intézkedéseinek az alapköve.
· Harmadrészt pedig áttörést kell elérnünk alkalmazkodás terén, annak érdekében, hogy a világot – és különösen a legveszélyeztetettebb embereket és országokat – megóvjuk az éghajlatváltozás hatásaitól.

Itt az ideje, hogy:
· Beárazzuk a szén-dioxid-kibocsátást.
· Fokozatosan megszüntessük a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozását és támogatását.
· Véget vessünk az új szénerőművek építésének – és megszüntessük a szénenergia hazai és nemzetközi finanszírozását.
· Az adóterheket a jövedelemről a szénre, illetve az adófizetőkről a szennyezőkre tereljük át.
· A karbonsemlegesség célját minden gazdasági és pénzügyi politikába és döntésbe belefoglaljuk.
· Végezetül pedig az éghajlatváltozással összefüggő, pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos közzétételeket kötelezővé tegyük.
A tőkének a zöld gazdaság, a reziliencia, az alkalmazkodás és a méltányos átállási programok felé kell áramlania.

A vállalatoknak át kell alakítaniuk az üzleti modelljüket – a befektetőknek pedig nyomást kell gyakorolniuk a vállalatokra azért, hogy igazolják üzleti modelljeik rezilienciáját.

Áttörést kell elérnünk az alkalmazkodás és a reziliencia terén.
A gyors éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében versenyt futunk az idővel.
Nem hagyhatjuk, hogy az alkalmazkodás az éghajlat-politikai intézkedések elfeledett szegmensévé váljon.

A Globális Alkalmazkodási Bizottság megállapította, hogy az alkalmazkodásba fektetett minden egyes dollár közel négy dollárral egyenértékű hasznot hozhat.

Át kell állnunk az alkalmazkodás nagyszabású, megelőző jellegű és rendszerszintű támogatására.

A reziliencia elérése legalább ugyanolyan fontos, mint a nulla nettó kibocsátás elérése.

Egy újfajta világ van kialakulóban.
Egyre több ember ismeri fel a hagyományos referenciaértékek – mint a bruttó hazai termék – korlátait, amelyeknél a környezetkárosító tevékenységek gazdasági pozitívumnak számítanak.
A gondolkodásmód változik.
Egyre több ember érti meg, hogy a saját karbonlábnyoma csökkentése és a bolygónk tűrőképessége határainak tiszteletben tartása felé a saját mindennapi döntésein keresztül vezet az út.
És inspiráló társadalmi megmozdulás-hullámokat láthatunk a fiatalok részéről.
Az utcai fellépésektől az online érdekvédelemig…
A tantermi oktatástól a közösségi szerepvállalásig…
A szavazófülkéktől a munkahelyekig…
A fiatalok helyes cselekedetekre ösztönzik az elődeiket. Mi mindnyájan ugyanannak az „egyetemnek” vagyunk a „diákjai”.
Az emberiség és a bolygó számára egyaránt elérkezett az igazság pillanata.
A COVID és az éghajlatváltozás megmutatta nekünk, hogy hol a határ.
Nem térhetünk vissza az egyenlőtlenség, az igazságtalanság és a Föld feletti következetlen uralkodás régi normáihoz.
Eljött az idő, hogy az emberiségnek a természethez és az egymáshoz való hozzáállását megváltoztassuk.
Ezt együtt kell megtennünk.
A szolidaritás erény. A szolidaritás maga a túlélés.

Stumpf-Biró Balázs | 2020.12.17
Forrás: United Nations Secretary-General


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.