Honnan származnak a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátások?

Szektoronként: honnan származnak a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátások?

Honnan származnak a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátások?

Energiából (villamos energia, hő és szállítás): 73,2%
Közvetlen ipari folyamatokból: 5,2%
Hulladékból: 3,2%
Mezőgazdaságból, erdészet és földhasználatból: 18,4%

A súlyos éghajlatváltozás következményeinek megelőzése érdekében gyorsan csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátását. A jelenlegi népesség 7,8 milliárd ember (és évi több mint 80 millióval növekszik) már évente körülbelül 50 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsát ki [szén-dioxid-egyenértékben (CO2eq) mérve] *.

Ahhoz, hogy kitaláljuk, hogyan tudjuk a népességrobbanás visszafordításán túl hatékonyan csökkenteni a kibocsátást, és milyen kibocsátásokat lehet és mit nem lehet megszüntetni a jelenlegi technológiákkal, először meg kell értenünk, mennyi és honnan származnak kibocsátásaink. Mindeközben nem szabad megfelejtkeznünk arról tényről, hogy a leghatékonyabb kibocsátáscsökkentés témája a mai napig tabu, és nem lehet vele választásokat nyerni.

A következőkben bemutatott ábra, nagyon fontos vizuális képet ad a 2016-os globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás megoszlásának. Ez a Climate Watch és a World Resources Institute által közzétett, a globális kibocsátások ágazatonkénti a mai napig legfrissebb bontása.

Ebből a diagramból látható az a teljes kép ami mutatja, hogy a kibocsátások majdnem háromnegyede energiafelhasználásból; a mezőgazdaság és a földhasználat csaknem egyötöde [ez egynegyedre nő, ha az élelmiszer-rendszert összességében vesszük figyelembe – beleértve a feldolgozást, a csomagolást, a szállítást és a kiskereskedelmet]; a fennmaradó 8% pedig az iparból és a hulladékból származik.

Annak érdekében, hogy tudjuk, mi tartozik az egyes ágazati kategóriákba, rövid leírást kap mindegyikről. Ezek az információk az IPCC ötödik értékelő jelentésben (AR5) szereplő magyarázatokon és a World Resources Institute által közzétett módszertani dokumentumon alapulnak.

A kibocsátás sok ágazatból származik: sokféle megoldásra van szükség a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez.

Ebből a lebontásból egyértelmű, hogy számos ágazat és folyamat hozzájárul a globális kibocsátáshoz. Ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen vagy egyszerű megoldás az éghajlatváltozás kezelésére. A villamos energiára, a közlekedésre, az élelmiszerekre vagy az erdőirtásra való összpontosítás önmagában nem elegendő.

Még az energiaszektoron belül sem – amely a kibocsátások majdnem háromnegyedét adja – nincs egyszerű megoldás. Még akkor is, ha teljes mértékben képesek vagyunk szén-dioxid-mentesíteni az áramellátást, villamosítani kell az összes fűtési és közúti szállításunkat is. És még mindig foglalkoznunk kell a hajózás és a légi közlekedés kibocsátásaival – amelyekre még nincs alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiánk.

A nettó nulla kibocsátás eléréséhez számos ágazatban innovációra van szükség. Az ‘egyetlen megoldások’ nem vezetnek el minket a célhoz.

Járjuk végig a kördiagram egyes szektorait és alszektorait, egyesével.

Energia (villamos energia, hő és szállítás): 73,2%

Energiafelhasználás az iparban: 24,2%.

Vas és acél (7,2%): a vas és acél gyártásának energiával kapcsolatos kibocsátásai.

Vegyi és petrolkémiai kibocsátások (3,6%): műtrágyák, gyógyszerek, hűtőközegek, olaj- és gázkitermelés stb.

Élelmiszer és dohány (1%): a dohánytermékek gyártásának és az élelmiszer-feldolgozásnak az energiával kapcsolatos kibocsátásai (a nyers mezőgazdasági termékek végtermékké történő átalakítása, például a búza kenyérré alakítása).

Színesfémek: 0,7%: A színesfémek olyan fémek, amelyek nagyon kevés vasat tartalmaznak: ide tartoznak az alumínium, réz, ólom, nikkel, ón, titán és cink, valamint ötvözetei, például sárgaréz. Ezen fémek előállításához energiára van szükség, ami kibocsátást eredményez.

Papír és cellulóz (0,6%): a faanyag papírokká és cellulózzá történő átalakításához szükséges energiával kapcsolatos kibocsátások.

Gépek (0,5%): a gépgyártás energiával kapcsolatos kibocsátásai.

Egyéb ipar (10,6%): más iparágak gyártása, ideértve a bányászatot és a kőfejtést, az építőipart, a textíliát, a fatermékeket és a szállítóeszközöket (például az autógyártást), az ezekhez szükséges energiával kapcsolatos kibocsátások.

Szállítás: 16,2%

Ez magában foglalja a kis mennyiségű villamos energiát (közvetett kibocsátás), valamint a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből az elektromos közlekedési tevékenységekbe történő összes közvetlen kibocsátást. Ezek a számok nem tartalmazzák a gépjárművek vagy más szállítóeszközök gyártásából származó kibocsátásokat – ezt az előző „Energiafelhasználás az iparban” pont tartalmazza.

Közúti szállítás (11,9%): a közúti közlekedés minden formájából származó benzin és dízel égetéséből származó kibocsátás, ideértve az autókat, kamionokat, teherautókat, motorkerékpárokat és buszokat is. A közúti közlekedés kibocsátásának 60 százaléka az emberek (személygépkocsik, motorkerékpárok és buszok) utazásából származik; a fennmaradó negyven százalék pedig közúti áruszállításból (kamionok és teherautók). Ez azt jelenti, hogy ha a teljes közúti közlekedési ágazatot villamosítani tudnánk, és átállnánk egy teljesen dekarbonizált villamos energia-keverékre, akkor megvalósíthatóan 11,9% -kal csökkenthetnénk a globális kibocsátást.

Légi közlekedés (1,9%): a személyszállítás és az áruszállítás, valamint a belföldi és nemzetközi repülés kibocsátása. A légi közlekedés kibocsátásának 81% -a az utasok utazásából származik; és 19% az áruszállításból. Az utasszállító repülésből a kibocsátás 60% -a nemzetközi utazásból származik, 40% -a pedig belföldiből.

Hajózás (1,7%): a hajókon történő benzin- vagy dízelüzemanyag-égetésből származó kibocsátás. Ez magában foglalja mind a személy-, mind a teherhajózási utakat.

Vasút (0,4%): személy- és teherszállító vasúti közlekedésből származó kibocsátás.

Csővezetékek (0,3%): üzemanyagok és áruk (pl. kőolajat, gázt, vizet vagy gőzt) gyakran kell szállítani (akár országokon belül, akár országok között) csővezetékeken keresztül. Ehhez energiabevitelre van szükség, ami kibocsátást eredményez. A rosszul megépített csővezetékek is szivároghatnak, ami közvetlen metán-kibocsátást eredményezhet a légkörbe – azonban ezt a szempontot az „Energiatermelésből származó diffúz kibocsátások” kategóriába sorolják.

Energiafelhasználás épületekben: 17,5%

Lakóépületek (10,9%): a világítás, a készülékek, a főzés stb. És az otthoni fűtés villamosenergia-termeléséből származó energiafogyasztása.

Kereskedelmi épületek (6,6%): a világításhoz, készülékekhez stb. használt villamos energia előállításából és a kereskedelmi épületek, például irodák, éttermek és üzletek fűtéséből származó energiával kapcsolatos kibocsátások.

Nem hozzárendelt tüzelőanyagok égetése (7,8%).

Az egyéb tüzelőanyagokból történő energiatermelésből származó energiával kapcsolatos kibocsátások, beleértve a biomasszából származó villamos energiát és hőt; helyszíni hőforrások; kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP); nukleáris ipar; és szivattyús víztárolás.

Az energiatermelésből származó diffúz kibocsátások: 5.8%

Az olaj- és gázkitermelésből származó diffúz kibocsátások (3,9%): a diffúz kibocsátások a metánnak az olaj- és gázkitermelés és -szállítás során a légkörbe történő, gyakran véletlenszerű kiszivárgását jelentik a sérült vagy rosszul karbantartott csövekből. Ide tartozik a fáklyázás is – a gáz szándékos elégetése az olajipari létesítményekben. Az olajkutakból a kitermelés során gázok, köztük metán is felszabadulhat – a termelők gyakran nem rendelkeznek meglévő csővezeték-hálózattal a szállításhoz, vagy nem lenne gazdaságos a hatékony felfogáshoz és szállításhoz szükséges infrastruktúra kiépítése. A környezetvédelmi előírások értelmében azonban valahogyan kezelniük kell: a szándékos elégetés gyakran olcsó megoldás erre.

Szénből származó diffúz kibocsátás (1,9%): A diffúz kibocsátás a szénbányászat során véletlenül kiszivárgó metán.

Energiafelhasználás a mezőgazdaságban és a halászatban (1,7%)

A mezőgazdaságban és a halászatban használt gépek, például a mezőgazdasági gépek és halászhajók üzemanyagának felhasználásából származó energiával kapcsolatos kibocsátások.

Honnan származnak az üvegházhatású gázok kibocsátása? | ClimeNews
Ez a diagram az összes üvegházhatású gáz (az összes üvegházhatású gáz összegét, széndioxid-egyenérték tonnában kifejezve) szektoronkénti bontását mutatja. Itt azt látjuk, hogy a villamos energia és a hőtermelés járul hozzá a legnagyobb mértékben a globális kibocsátáshoz. Ezt követi a szállítás, a gyártás és az építőipar (nagyrészt cement és hasonló anyagok), valamint a mezőgazdaság. De ez nem mindenhol ugyanaz. Ha például az Egyesült Államokat nézzük, a közlekedés sokkal nagyobb hozzájárulást nyújt, mint a globális átlag. Brazíliában a kibocsátások többsége a mezőgazdaságból és a földhasználat megváltozásából származik.

Közvetlen ipari folyamatok: 5.2%

Cement (3%): a cement egyik összetevőjének, a klinkernek az előállításához használt kémiai átalakítási folyamat melléktermékeként szén-dioxid keletkezik. Ebben a reakcióban a mészkő (CaCO3) mésszé (CaO) alakul, és melléktermékként CO2 keletkezik. A cementgyártás során az energiafelhasználásból származó kibocsátások is keletkeznek – ezek a kapcsolódó kibocsátások az “Energiafelhasználás az iparban” alatt szerepelnek.

Vegyipari és petrolkémiai termékek (2,2%): a kémiai folyamatok melléktermékeként üvegházhatású gázok keletkezhetnek – például az ammónia előállítása során CO2 szabadulhat fel, amelyet a vízkészletek tisztítására, tisztítószerekhez és hűtőközegként használnak, és számos anyag, többek között műanyag, műtrágya, növényvédő szerek és textíliák előállításához használnak. A vegyipari és petrolkémiai gyártás az energiafelhasználásból származó kibocsátásokat is termel – ezeket a kapcsolódó kibocsátásokat az “Energiafelhasználás az iparban” című fejezet tartalmazza.

Hulladék: 3,2%

Szennyvíz (1,3%): az állatokból, növényekből, emberekből és azok hulladékaiból származó szerves anyagok és maradványok összegyűlhetnek a szennyvízrendszerekben. Amikor ez a szerves anyag lebomlik, metánt és dinitrogén-oxidot termel.

Szeméttelepek (1,9%): a szeméttelepek gyakran oxigénszegény környezetet alkotnak. Ezekben a környezetekben a szerves anyagok bomlásuk során metánná alakulnak át.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és földhasználat: 18,4%

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és földhasználat közvetlenül az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18,4%-áért felelős. Az élelmiszerrendszer egésze – beleértve a hűtést, az élelmiszer-feldolgozást, a csomagolást és a szállítást – az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül egynegyedéért felelős.

Füves területek (0,1%): Amikor a füves területek degradálódnak, ezek a talajok szenet veszíthetnek, és eközben szén-dioxiddá alakulnak át. Ezzel szemben, amikor a gyepterületeket helyreállítják (például szántóföldekből), a szén megkötődhet. A kibocsátások itt tehát a gyepi biomasszából és talajból származó szénveszteségek és -nyereségek nettó egyenlegére vonatkoznak.

Szántóföldek (1,4%): a szántóföldeken alkalmazott gazdálkodási gyakorlatoktól függően a szén elveszhet vagy megkötődhet a talajban és a biomasszában. Ez befolyásolja a szén-dioxid-kibocsátás egyensúlyát: A szántóföldek degradációja esetén CO2 kerülhet kibocsátásra, helyreállításuk esetén pedig szén-dioxid megkötés történik. A szénkészletekben bekövetkező nettó változás a szén-dioxid-kibocsátásban mutatkozik meg. Ez nem foglalja magában az állattartás legelőterületeit.

Erdőirtás (2,2%): az erdősültség változásából származó nettó szén-dioxid-kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy az újraerdősítés „negatív kibocsátásnak”, az erdőirtás pedig „pozitív kibocsátásnak” számít. A nettó erdőgazdálkodási változás tehát az erdőterületek csökkenése és növekedése közötti különbség. A kibocsátások az erdőkből elveszett szénkészleteken és az erdőtalajok szénkészletének változásán alapulnak.

Növényégetés (3,5%): A mezőgazdasági maradékok – a rizs, búza, cukornád és más növények termesztéséből származó növényi maradványok – elégetése szén-dioxidot, dinitrogén-oxidot és metánt szabadít fel. A gazdák gyakran égetik el a növényi maradványokat betakarítás után, hogy előkészítsék a földet az újbóli vetéshez.

Rampasek, László A.
Forrás: Our World in Data

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.