“Őrület”: a petrosztatikus országok a fosszilis tüzelőanyagok hatalmas bővítését tervezik – állítja az ENSZ jelentése.
A Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek tervei meghiúsítanák az éghajlati célokat és “megkérdőjeleznék az emberiség jövőjét”.
Egy szénbánya az indiai Dhanbad közelében, ahol az ENSZ jelentése szerint a tervezett fosszilis tüzelőanyag-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás várhatóan a legmagasabb lesz. Fénykép: Altaf Qadri/AP
Az ENSZ jelentése szerint a világ fosszilis tüzelőanyag-termelői olyan bővítéseket terveznek, amelyek kétszeresen is túllépnék a bolygó szén-dioxid-kibocsátási keretét. A szakértők “őrültségnek” nevezték a terveket, amelyek “megkérdőjelezik az emberiség jövőjét”.
A jelentés szerint a kőolajtermelő államok energiaügyi tervei ellentmondanak éghajlat-politikájuknak és ígéreteiknek. A tervek szerint 2030-ra 460%-kal több szenet, 83%-kal több gázt és 29%-kal több olajat termelnének, mint amennyit el lehetne égetni, ha a globális hőmérséklet-emelkedést a nemzetközileg elfogadott 1,5 Celsius-fok alatt akarnák tartani. A tervek szerint 69%-kal több fosszilis tüzelőanyagot termelnének ki, mint amennyi a kockázatosabb 2°C-os célkitűzéssel összeegyeztethető lenne.
A tervezett fosszilis tüzelőanyag-termelésből származó legnagyobb szén-dioxid-kibocsátásért felelős országok: India (szén), Szaúd-Arábia (olaj) és Oroszország (szén, olaj és gáz). Az USA és Kanada szintén jelentős olajtermelőnek tervezi magát, akárcsak az Egyesült Arab Emírségek. Az Egyesült Arab Emírségek ad otthont a november 30-án kezdődő, döntő fontosságú Cop28-as ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozónak.
A jelentés világosan megfogalmazza az éghajlati válságot okozó alapvető konfliktust: a fosszilis tüzelőanyagok elégetését gyorsan nullára kell csökkenteni, a petrosztatikus államok és vállalatok azonban a termelés növelésével továbbra is évi trillió dollárt akarnak keresni.
“A fosszilis tüzelőanyagok iránti függőség még mindig mélyen beleivódott számos nemzetbe” – mondta Inger Andersen, az ENSZ környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója. “Ezek a tervek megkérdőjelezik az emberiség jövőjét. A kormányoknak abba kell hagyniuk, hogy egyet mondjanak, és mást tegyenek.”
Neil Grant, a Climate Analytics thinktank elemzője és a jelentés egyik szerzője elmondta: “A kormányok éghajlati ígéreteik ellenére még több pénzt akarnak egy piszkos, haldokló iparágba fektetni, miközben a virágzó tiszta energiaágazatban rengeteg a lehetőség. A gazdasági őrültségen felül ez a saját magunk által okozott éghajlati katasztrófa.”
A jelentés 20 fosszilis tüzelőanyag-termelő országot mutat be, amelyek együttesen a 2021-es CO2-kibocsátás 84%-át okozták. Közülük 17 vállalta, hogy nettó nulla kibocsátást ér el – mondta Michael Lazarus, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) munkatársa, a jelentés egyik vezető szerzője.
“[A problémát] az jelenti, hogy minden ország a saját termelésének maximalizálására törekszik” – mondta. Lazarus szerint nemzetközileg összehangolt és méltányos globális kivonásra van szükség a fosszilis tüzelőanyagokból.
Tudományos tanulmányok hosszú sora, köztük a Nemzetközi Energiaügynökség 2021-es elemzése is arra a következtetésre jutott, hogy az új olaj- és gázmezők nem egyeztethetők össze a Párizsban elfogadott 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési határérték alatt tartásával. A Guardian 2022-ben fedte fel, hogy a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalkozásai számos “karbonbomba” olaj- és gázprojektet terveznek.
Az új jelentés a nagy fosszilis tüzelőanyag-termelők bővítési terveit elemezte a nyilvánosan elérhető adatok alapján. Megállapította, hogy a tervezett termelés és a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásával összhangban lévő mennyiség közötti különbség most is ugyanolyan nagy, mint amikor az elemzés először készült 2019-ben. A szakadék 2030-ban a becslések szerint 20 milliárd tonna CO2-t tesz ki, ami a mai éves globális kibocsátás mintegy felét teszi ki.
Szaúd-Arábia után az Egyesült Államok, Brazília és Kanada rendelkezik a következő legnagyobb olajbővítési tervekkel, a Cop28-nak otthont adó Egyesült Arab Emírségek pedig a hetedik a listán. Katar rendelkezik a legnagyobb gázipari bővítési tervekkel, és Oroszország után Nigéria a harmadik helyen áll. India széntermelési tervei óriásiak: háromszor akkorák, mint a második helyen álló Oroszországé, a harmadik helyen Indonézia, az ötödiken pedig Ausztrália áll.
Összességében csak négy országnak vannak olyan tervei, amelyek szerint az általuk termelt fosszilis tüzelőanyagokból származó teljes kibocsátás csökkenne: az Egyesült Királyságnak, Kínának, Norvégiának és Németországnak.
A jelentés szerint kockázatos a szén-dioxid leválasztásának és föld alá juttatásának bizonytalan jövőbeli technológiájára hagyatkozni: “Az országoknak arra kellene törekedniük, hogy 2040-re szinte teljesen megszüntessék a szénkitermelést és -felhasználást, és 2050-re legalább háromnegyedére csökkentsék az olaj- és gázkitermelést és -felhasználást.”
A tervezett bővítésekkel a fosszilis tüzelőanyag-termelők végül sok milliárd dollárt veszíthetnek, ha a világ valóban lépéseket tesz a CO2-kibocsátás csökkentése és az éghajlati válság megállítása érdekében – mondta Ploy Achakulwisut, a SEI másik vezető szerzője: “Sok ilyen beruházást fenyeget az a veszély, hogy a világ szén-dioxid-mentesítésével a befektetett eszközök közül sokan elvesznek”.
Romain Ioualalen, az Oil Change International kutatócsoport munkatársa elmondta: “Nemrégiben végzett elemzésünk (.PDF) azt mutatja, hogy a 2050-ig tervezett új olaj- és gázkitermelés nagy része (51%) mindössze öt gazdag északi országra hárul: az Egyesült Államokra, Kanadára, Ausztráliára, Norvégiára és az Egyesült Királyságra. Ezekre az országokra hárul az erkölcsi és történelmi felelősség, hogy elsőként és leggyorsabban lépjenek a fosszilis tüzelőanyag-kitermelés fokozatos megszüntetése felé.”
A fosszilis tüzelőanyagok az éghajlati válság alapvető okai, de az ENSZ-csúcstalálkozó végleges szövegében először 2021-ben kerültek említésre. Ez volt az ENSZ 26. éves klímaértekezlete, ahol kizárólag a szén “fokozatos leállítását” szorgalmazták.
“A Cop28-tól kezdve a nemzeteknek egyesülniük kell a szén, az olaj és a gáz irányított és igazságos fokozatos kivonása mögött, hogy enyhítsük az előttünk álló zavarokat, és minden ember javát szolgáljuk ezen a bolygón” – mondta Andersen. “A gazdaságok tiszta energiával való ellátása az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk az energiaszegénységnek, és egyidejűleg csökkentsük a kibocsátást.”
António Guterres, az ENSZ főtitkára elmondta: “A kormányok szó szerint megduplázzák a fosszilis tüzelőanyagok termelését – ez dupla bajt jelent az emberek és a bolygó számára. A fosszilis tüzelőanyagok miatt az alapvető éghajlati célok füstbe mennek”.
Forrás: The Guardian | Damian Carrington
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
