A világsajtó beharangozta, hogy az Apple lett a legzöldebb cég a Greenpeace szerint. De egy futó ránézés a szervezet környezetbarát vállalatokat rangsoroló listájára is elég arra, hogy lássuk: 9 vállalatnak sikerült legalább négy szempontból is “A” osztályzatot kapnia. De amelyik 100%-ban megújulókból működik és 5 jeles osztályzattal büszkélkedhet, az nem az Apple, hanem a Switch. Alaposan leszerepelt az összesítésben viszont a Netflix.
Az elemzés csak az energiafogyasztásra és -előállításra terjed ki. De egy technológiai eszközöket előállító vállalatnak oly sok minden más is beletartozik az ökolábnyomába (az anyagbeszerzése, a konfliktus ásványok jelenléte a termékeikben, a logisztikájának emissziója, stb.) Ezért a legzöldebbnek beállítani az Apple-t csúsztatás. Másrészt az Apple négy kategóriában kapott jeles osztályzatot (A-t), egy kategóriában (B-t). A Switch, mely adatközpontokat működtet, viszont színjelesre vizsgázott, mind az öt témában A-t érdemelt ki. A Switch ráadásul 100%-ban megújulókból dolgozik. Akkor hát miért az Apple lenne a legzöldebb?!
Valójában arról lehet szó, hogy a Greenpeace márkatudatosan külön listába szedte a világmárkákat. Máskülönben miért nem összesíti az összes tech-céget is legalább egy felsorolásban? Íme a “fő” lista:
Ha a sajtó ebből akar szemezgetni, akkor nyugodtan megtalálja a húzóneveket, ami növeli az esélyeit, hogy a hír kiemelt helyet kap a neten és figyelemben részesül.
Külön kategóriákban szerepeltette a Greenpeace az adatközpontokat több helyszínen üzemeltető cégeket (colocation & content delivery companies), mintha ezek lennének kizárólag a felhő és a net letéteményesei. De ez az elkülönítés azért is érthetetlen, mert a Facebook, a Google és Apple éppúgy építettek, birtokolnak és üzemeltetnek szerverközpontokat (data centers), tehát ők is az internet infrastrukturális gerincét alkotják. Ők viszont az első listában kaptak helyet. Aminek nincs kategóriája (csak az, hogy “company”)..
Hogy még zavarosabb legyen a szétválasztás logikája, a content delivery cégek listáján ott van például az Acer is, holott az szintén gyárt technológiai eszközöket, tehát nyugodtan szerepelhetne az Apple-t feltüntető első listában. Nem szerepel.
A felelős vállalatoké a jövőNövekszik a társadalmi és gazdasági fejlődésért stratégiai megoldásokat megvalósító közép-európai vállalatok száma és egy 2017-ben életbe lépő EU-s előírás szerint a nem pénzügyi és diverzitási jelentések súlya is – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.
10 márka vezet
Ha tehát az összes cégkategóriát egybevetjük, 12 márka vezet: Switch (kitűnő, 5 db A) és ezt követi 4 db A-t tartalmazó teljesítménnyel az Apple, a Google, a Facebook (mint cég), a YouTube, az iTunes, az iMessage, a WhatsApp, a Google.com, az Instagram.com, a Blogger.com, és a Facebook.com (mint honlap). Vagyis 10 az a 12, mert a Facebook és a Facebook.com, vagy a Google és a Google.com egy márkának tekinthető.
A cégek száma azért ennél kisebb, mert itt is vannak átfedések: a Google.com, a YouTube és a Google egy vállalatbirodalom része, az Apple-höz tartozik az iTunes és az iMessage, a Facebook tulajdona a WhatsApp és az Instagram.
De még ebben az élmezőnyben is nagyok a különbségek a megújulók arányát illetően. A Google.com/YouTube 39 %-ban még atom- és fosszilis energiára hagyatkozik, a Whatsapp 31%-ban, az iTunes/iMessage csak 14%-ban működik szennyező energiából.
Zöld alma
Az Apple menedzsmentje 2012-ben határozta el, hogy a jövőben 100%-ban megújuló energiákból fogják fedezni a cég áramfogyasztását. A Greenpeace összesítése szerint azonban még -kis részben ugyan- használnak fosszilis energiahordozókat (5 % szén, 5 % atomenergia, 4 % földgáz). Jelenleg építik az Apple új központját, ez a komplexum már nem fog fosszilis energiákat használni, mert körülbelül 65 000 négyzetméternyi napkollektorral lesz felszerelve.
Vállalati vállalások: itthon hiánycikkA Párizsi Éghajlatvédelmi Csúcstalálkozón a kormányzati éghajlatvédelmi felelősség mellett a vállalatok elkötelezettsége is előtérbe került. A WWF Magyarország azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nagyvállalatok közül mindössze hat rendelkezik éghajlatvédelmi céllal, és csak két vállalatnak van kibocsátás-csökkentési stratégiája! (Erről korábban ebben a cikkben írtunk a szerk.: Amikor nagy ívben tesznek környezetvédelemre
Az Apple Lisa Jacksont szerződtette néhány éve a zöld kezdeményezései vezetőjének. Jackson annak a Környezetvédelmi Hatóságnak (EPA) volt a feje, melynek hatáskörét éppen most kezdte meg lefarigcsálni Donald Trump. A Greenpeace jelentése szerint az Apple felelősségvállalása katalizálta a vállalati szektort, s utat mutatott más nagyvállalatoknak, hogy kövessék a zöldülés és a dekarbonizáció felé vezető úton. Elsősorban más IT-cégeket inspirált arra, hogy szerverközpontjaik irdatlan nagy energiaigényét megújuló energiákkal elégítsék ki.
A Greenpeace 2009 óta méri és elemzi az IT-cégek energiatermelését és -fogyasztását, s olyan kategóriákban osztályozza, mint az energia átláthatóság, megújuló energiák iránti elkötelezettség, energiahatékonyság, környezeti teher enyhítése, megújuló energia beszerzése vagy “pártfogás” (vagyis a megújulók társadalmi renoméjának és piaci térnyerésének segítése). Az Apple azonban nem erős a megújuló energiák népszerűsítésében és jogi, közéleti, politikai védelmében. Érdekes módon a Facebook szintén az advocacy terén gyengélkedik (ott kapta az egyetlen B besorolást), míg a Google az energiatranszparenciában. Az Apple így 83%-os eredményt ért el a tiszta energia indexben, a Google 56 %-ot, a Facebook 67 %-ot.
Internet & felhő: energiafaló óriás
Az adatközpontok üzemeltetése óriási energiát igényel, jelenleg a globális áramfogyasztás 7%-át emészti fel az IT-szektor. Mivel ma már egyre több dolgot tárolunk és menedzselünk a felhőben és azon keresztül, s a Dolgok Internete is ezt a trendet erősíti majd, becslések szerint 2020-ra -vagyis alig 3 éven belül- megháromszorozódik az információs technológiák energiaigénye (azaz évente megduplázódik!) A Greenpeace szerint az Apple és a Google jár élen abban, hogy növekvő energiakapacitásait nagy mértékben igyekszik egyre több megújulóval lefedni. Az Apple, a Google és a Facebook csatlakoztak a RE100 csoporthoz, melynek keretében a világ legnagyobb vállalatai igyekeznek átállni a megújulókra. Ebben nem kis része van a Greenpeace okos, évek óta tartó kampányának.
100% megújuló termelés – ilyen is vanSok szó esik arról, hogy a cégeknek, nagyvállalatoknak milyen fontos szerepe van a fenntartható fejlődés felé való haladásban. Vannak cégek, amelyek bizonyítják, hogy nem álom teljes mértékben megújuló forrásokból működtetni akár egy nagyvállalatot sem. /Kik? –Alstria, Autodesk, Aviva, British Telecom Group, Commerzbank, DSM, Elion Resources Group, Formula E, Givaudan, Goldman Sachs, H&M, IKEA Group, Infosys, J. Safra Sarasin, Johnson & Johnson, Kingspan, KPN, Land Securities, Marks & Spencer, Mars Incorporated, Nestlé, Nike, Inc., Philips, Procter & Gamble, Proximus, RELX Group, Salesforce, SAP, SGS, Starbucks, Steelcase, Swiss RE, UBS, Unilever, Vaisala, Voya Financial, Walmart, YOOX Group.
Mikor? Már elérte: Marks & Spencer (egyes országokban), SAP | 2020 Ikea (ma 70%), UBS, Goldman Sachs, British Telecom Group, Unilever (40%) | 2025 Aviva, Nike | 2050 Johnson & Johnson
Nem is akar zöldülni a Netflix?
A Netflix meghökkentő módon alulteljesít a mezőnyben, ami globális jelenlétét és hatalmas adatforgalmát tekintve rendkívül szomorú tény. Az észak-amerikai interneten áramló adatmennyiségnek a harmadáért(!) a Netflix felelős. A cég eddig nem jelentett be konkrét célkitűzést, hogy X éven belül energiafogyasztása hány százalékát szeretné megújulókkal megoldani. Az is elmarasztaló a Netflixre nézve, hogy a többi streaminggel (is) foglalkozó cégektől eltérően nem tesz közzé adatokat a cég globális ÜHG-emissziójáról, adatforgalmáról vagy arról, hogy milyen energiamixet használ, s abban mennyi a megújuló. A Greenpeace nagy kockázati tényezőnek tartja továbbá, hogy a feljövőben lévő ázsiai IT-cégek nem kapnak elegendő hozzáférést a megújulókhoz a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatóktól.
Forrás: Piac&Profit