Sötétebb napok: a Föld rekord albedó-csökkenése új lendületet adhat a klímaválságnak.

2025 áprilisában újabb negatív rekordot ért el a bolygónk albedója, vagyis a visszaverőképessége.

A NASA CERES műholdas megfigyelései alapján az albedó 36 hónapos futóátlaga most 28,714%-ra süllyedt, ami soha nem látott alacsony érték a mérési sorozat kezdete óta. Ez azt jelenti, hogy a Föld egyre kevesebb napfényt ver vissza az űrbe, és egyre több napenergiát nyel el — a következmények pedig beláthatatlanok lehetnek.

Az albedó csökkenése nem pusztán számadat: fizikai valóság, amely megmutatja, hogy a jég- és hótakaró gyors olvadása, a sötétebb tengervíz, valamint a felhőzet szerkezetének megváltozása miként gyengíti a bolygó „védőernyőjét”. Minél kevesebb a visszaverődő sugárzás, annál több energia marad a Föld klímarendszerében — ez gyorsítja a melegedést, és felerősítheti az eddig is nehezen fékezhető éghajlati visszacsatolásokat.

Metaforikusan beszélhetünk „sötétebb napokról”, hiszen az albedó hanyatlása közvetetten előrevetíti az egyre súlyosbodó társadalmi válságokat:

• szélsőséges időjárási események,
• terméskiesések,
• vízhiány,
• megugró klímamigráció,
• és gazdasági bizonytalanságok követhetik egymást egyre sűrűbben.

Mindez joggal kelthet aggodalmat, de nem jelenti azt, hogy nincs kiút.

Van remény, ha minél gyorsabban csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és közben támogatjuk a természetalapú megoldásokat is. Az önkéntes karbonpiac, és különösen a minősített karbonkreditek egy fontos eszközt adnak a kezünkbe: lehetőséget arra, hogy vállalatok és magánszemélyek egyaránt kompenzálják saját kibocsátásukat, miközben valódi pénzügyi támogatást nyújtanak erdővédelmi, helyreállítási vagy megújulóenergia-projekteknek.

Magyarországon és Közép-Európában ezen a téren egyre hangsúlyosabb az OurOffset (ouroffset.com) szerepe, amely kizárólag hiteles, elkötelezett fenntarthatósági szervezeteket támogat — például a Mitigia Carbon Zrt. (mitigia.com) vagy a Crowe FST (crowe.com/hu) partnereit — hogy garantálja a karbonkreditek szakmai megalapozottságát és valódi klímavédelmi hatását. Ezek az együttműködések biztosítják, hogy a karbonpiac ne üres ígéretekről szóljon, hanem tényleges, mérhető eredményekről.

Ha ezek a programok tovább fejlődnek, és a társadalom is egyre tudatosabban használja ezeket az eszközöket, akkor a fenntarthatósági átállás üteme jelentősen gyorsulni fog — és talán valóban meg tudjuk akadályozni, hogy a „sötétebb napok” állandó valósággá váljanak.

Mi az a CERES?

A Föld éghajlatát az határozza meg, hogy mennyi napfényt nyel el a bolygó, és mennyi infravörös energiát sugároz vissza az űrbe. Ezek az értékek – valamint a kettő közötti különbség – definiálják a Föld sugárzási egyenlegét (Earth’s Radiation Budget, ERB).

A Clouds and the Earth’s Radiant Energy System (CERES) projekt műholdas megfigyelésekkel szolgál a Föld sugárzási egyenlegéről és a felhőzetről. A CERES műszerei több különböző műhold fedélzetén repülnek, és más mérőműszerek adataival együtt egy átfogó ERB-adatkészletet biztosítanak az éghajlati, időjárási és alkalmazott tudományos kutatások számára.

Mi az az Albedó?

Az albedó azt mutatja meg, hogy egy felszín a ráeső napfény hány százalékát veri vissza. A Föld különböző felszínei eltérő albedóval rendelkeznek. A friss hó albedója elérheti akár a 0,85-öt is, vagyis a ráeső napfény 85%-át visszaveri. A skála másik végén a nyílt óceán albedója 0,1 alá is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy a beérkező napfény több mint 90%-át elnyeli, és kevesebb mint 10%-át veri vissza.

A Föld egyik legmagasabb albedójú jelensége a felhőzet, amely a napfény jelentős részét visszaveri az űrbe. A magasabb albedójú szárazföldi felszínek közé tartoznak például a hóval vagy jéggel borított területek, illetve a sivatagok, míg az alacsonyabb albedójúak közé sorolhatók a városok és az erdők. A vízfelületek szintén alacsony albedóval bírnak.

Ha a beérkező napfény mennyisége átlagosan megegyezik a kisugárzott napfény mennyiségével, a Föld hőmérséklete nagyjából állandó marad az időben. Ellenkező esetben a Föld hőmérséklete megváltozik.

A NASA Föld-megfigyelő műholdjai olyan műszerekkel rendelkeznek, amelyek világszerte mérik az albedót és a felszín fényvisszaverő képességét. Ezek az adatok segítik a kutatókat annak megértésében, hogy miként változik a bolygó hőmérséklete az idő előrehaladtával, milyen hatással van az emberi tevékenység a felszíni visszaverőképességre, és hogyan lép kölcsönhatásba a Nap energiája a Földdel.

Rampasek László A.

---