JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Hazánk is túlnépesedettnek számít

Sokan nem tudják, de a magas átlagfogyasztás miatt valójában hazánk is túlnépesedettnek számít, így túlélésünk szempontjából valójában örvendetes, hogy csökken a népesség.

Hazánk is túlnépesedettnek számít - ClimeNews

A lakosság ökológiai lábnyoma ugyanis az ország (biológiailag aktív) területének 130%-a, a világ lakosságának ökológiai lábnyoma pedig a Föld (biológiailag aktív) területének 160%-a.[1][2] Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi fogyasztási szint mellett csak kevesebb, mint 2/3-ad ennyi embert tudna eltartani mind az oszágunk, mind pedig a bolygó. Tehát vagy a fogyasztásnak, vagy a népességnek (vagy mindekettőnek) legalább addig csökkennie kellene, amíg újra 1 Magyarországnyi terület alá csökken az ökológiai lábnyomunk (és 1 Föld alá a globális ökológiai lábnyom). A nyugdíjasokat úgysem a fiatalok fogják eltartani, mert már most sem jut nekik munka, hát még 20 év múlva, amikor a munkák felét automatizálni lehet.[3] Az automatizálás miatt az alapjövedelem bevezetése elkerülhetetlen. A fogyasztás, és a lakosság növekedésének erőltetése pedig öncélú, önpusztító célok, mivel már rég túlléptük a rendelkezésre álló terület eltartóképességét, és most a tartalékokat éljük föl (lásd: talajpusztulás, vízszennyezés, légszennyezés, nyersanyagok fogyása, stb.).

A közhiedelemmel ellentétben a fogyasztás csökkenése nem feltétlenül jár együtt a jólét, azaz a társadalmi mutatók romlásával. Egy bizonyos szint fölött ugyanis (amit mi már rég elértünk) nem a GDP-től függ a jólét, hanem az egyenlőség mértékétől. Minél egyenlőtlenebb egy társadalom, annál rosszabbak a társadalmi mutatói, azaz a valódi jóléte.[4] A GDP csupán egy túlértékelt „proxi”, ami miatt szem elől tévesztjük a lényeget.

Megjegyzés: a tőke természetesen szolgálja legjobban a társadalom érdekét, ha azoknak a tulajdonában van, akiknek a szükségleteit kielégíti. Lásd: közösségi tulajdonú mezőgazdálkodás (pl. Herencsényi ökotársulás). Ahhoz pl. hogy életünk végéig bioélelmiszerekkel legyünk ellátva, jelenleg mindössze kb. 300.000 Ft befektetésre van szükség, és 6 hektár föld kb. 100 embert tud ellátni élelmiszerrel.[5][6] Ugyanez megvalósítható ipari javak esetén (lásd: non-profit közösségi vállalkozás), és ha a helyben termelt javak elosztására egy közösség kamatmentes helyi pénz használ, akkor a bankok szorításából is szabadulhat, és úgy érezhetik a lakók, hogy sokkal olcsóbb az élet, és hirtelen minden fontos dologra jut pénz (lásd: Soproni Kékfrank, Balatoni Korona, stb.).

Sztella Nóra Kántor

[1] http://www.footprintnetwork.org/content/ecological_footprint_nations/ecological_per_capita.html
[2] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/world_footprint/
[3] http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
[4]

[5] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/herencseny-otvenot-csalad-egy-lelkes-falu-es-egy-mintagazdasag
[6] http://www.elixironline.hu/egeszseg/herencsenyi_okotarsulas