Archive for the ‘Fenntartható fejlődés’ Category

Volt egyszer egy bolygó – One Strange Rock

szerda, április 18th, 2018

A Föld Napjához kapcsolódó “Volt egyszer egy bolygó” természetfilm sorozat vasárnap esténként látható a NatGeo TV-n.

Az univerzumban több milliárd bolygó kering, ám van egy közöttük, amelyik más, mint a többi: annyira különleges és gyönyörű, hogy nehéz elhinni, hogy egyáltalán létezik.
Ezt a bolygót valamennyien jól ismerjük, és szinte minden fontosat tudunk róla. Vagy mégse? A sorozat amellett, hogy megismertet a Föld izgalmas történetével, bolygónk legcsodálatosabb, legritkábban járt vidékeire is elkalauzol lélegzetelállító felvételek segítségével.

Két éven keresztül, 195 helyszínen forgatták az Oscar-jelölt alkotó, Darren Aronofsky nagyszabású sorozatát. A Volt egyszer egy bolygó műsorvezetője Will Smith. A hollywoodi színész, Will Smith egy 45 országon, 6 kontinensen és a világűrön átívelő utazásra invitálja a nézőket, hogy exkluzív felvételek segítségével bemutassa a Föld rendkívüli történetét. A műsor alkotója az Oscar-jelölt Darren Aronofsky, aki olyan filmeket jegyez, mint a Fekete hattyú, a Noé vagy a Rekviem egy álomért, ám ezúttal egy tízrészes sorozattal állt elő, amely újradefiniálja a tudományos és természetfilmek műfaját.

A sorozat bemutatja, miért és miként vált bolygónk egészen egyedivé és élettel telivé a nagyrészt ismeretlen és rideg kozmikus térben. Smith mellett a műsorhoz ismert űrhajósokat is felkértek, hogy egyedi szemszögből meséljék el a Föld különleges történetét. “Amikor 400 kilométeres magasságban keringsz a Föld körül, teljesen új perspektívából látod a világot” – mondja Nicole Stott egykori űrhajós, aki személyesen tapasztalhatta meg az űrutazások szépségeit és nehézségeit. Az asztronauták nem mindennapi rálátással rendelkeznek bolygónkra, így sajátos megközelítést kínálnak, és személyes emlékeikről is beszámolnak azzal kapcsolatban, hogy milyen Földünk az űrből. A műsor készítésében olyan világhírű asztronauták működtek közre, mint Chris Hadfield, Jeff Hoffman, Mae Jemison, Jerry Linenger, Mike Massimino, Leland Melvin, Nicole Stott és Peggy Whitson.

A National Geographic új műsora, a Volt egyszer egy bolygó sok tekintetben a legek sorozata: a kétéves forgatás során annyi nyersanyag keletkezett, hogy abból egy több éven át tartó mozimaratont lehetne rendezni. A műsort 195 különböző helyszínen vették fel, köztük egészen rendhagyó helyeken: a legnagyobb mélységben található forgatási helyszín az új-mexikói Lechuguilla barlang volt, 489 méterrel a felszín alatt; a másik végletet a Nemzetközi Űrállomás jelentette, mely 370-460 kilométeres magasságban kering a Föld körül. De más szélsőségekkel is találkoztak a filmesek: a világ egyik leghidegebb (Kangiqsujuaq, Kanada) és legforróbb (Danakil mélyföld, Etiópia) pontján is forgattak. Mindemellett a Volt egyszer egy bolygó stábja az első külföldi forgatócsoport, amely engedélyt kapott a thaiföldi Wat Phra Dhammakaya templomnál tartott Mágha Pudzsá (Tabodve hónap teliholdja) fesztivál megörökítésére, és a sorozat készítőinek a híres Actun Tunichil Muknal barlangba is sikerült bejutniuk, ahova hosszú évek óta egyetlen stábnak sem. A barlang különlegessége, hogy maja emberáldozatok kalcitkristályokkal borított maradványaival is találkozhat a látogató.

A sorozat lélegzetelállító utazásra hívja a nézőket – olyan helyekre, ahová csak igazán kevesek juthatnak el -, hogy exkluzív felvételek segítségével bemutassa Földünk múltját, jelenét és jövőjét.

Forrás: NatGeo

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni?

kedd, április 17th, 2018

Kathleen Rogers a Föld Napja Hálózat elnökének üzenete

Kathleen Rogers | Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - HírportálKözel 48 évvel ezelőtt, 1970. április 22-én emberek milliói vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a 150 éves ipari fejlődés negatív hatásai ellen.
Az Egyesült Államokban és a világ minden táján a szmog halálos lett, és bizonyíték volt arra, hogy a szennyezés a gyermekek fejlődési késedelméhez vezetett. A biológiai sokféleség hanyatlásnak indult a növényvédő szerek és más szennyező anyagok nagymértékű felhasználása miatt.
A globális ökológiai tudatosság egyre nőtt, és az amerikai kongresszus és Nixon elnök gyorsan reagált. Ugyanezen év júliusában létrehozták a Környezetvédelmi Ügynökséget és számos környezetvédelmi törvényt, mint például a tiszta víz törvény és a veszélyeztetett fajokról szóló törvény.

Egy milliárd ember

A Föld Napja minden évben globális esemény, és úgy gondoljuk, hogy több mint 1 milliárd ember 192 országban vesz részt a világ legnagyobb polgári célú cselekvési napján.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - Hírportál
Ez a politika, és a polgári részvétel napja. Az emberek menetelnek, aláírják a petíciókat, találkoznak választott tisztségviselőikkel, fákat ültetnek, megtisztítják városukat és útjaikat a szeméttől. A vállalatok és a kormányok arra használják, hogy ígéreteket hajtsanak végre, és fenntarthatósági intézkedéseket tesznek közzé. A hit vezetők, ideértve a Ferenc Pápát is, összekötik a Föld Napot az Isten legnagyobb alkotásaival, az emberekkel, a biológiai sokféleséggel, és a bolygóval, amelyen mindannyian élünk.

A Föld Napja Hálózat, a Föld Napja világszerte vezető szervezet bejelentette, hogy a 2018-as Föld Napja arra összpontosít, hogy mobilizálják a világot a műanyagszennyezés megszüntetésére, beleértve az egységes felhasználású műanyagok megszüntetésére irányuló globális erőfeszítések támogatását, valamint a műanyagok ártalmatlanítására vonatkozó globális szabályozást. A Föld Napja Hálózat több millió embert oktat a műanyagok használatával és ártalmatlanításával kapcsolatos egészségre és egyéb kockázatokra, ideértve az óceánok, a víz és a vadon élő állatok szennyezését, valamint az egyre növekvő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a bomló műanyagok komoly globális problémákat okoznak.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - Hírportál
A méregtelenítéstől, és a tengeri élet károsításától kezdve, a műanyagok mindenütt jelenlétére az élelmiszerekben, az emberi hormonok megzavarása, és a súlyos életveszélyes betegségek, és korai pubertás miatt a műanyagok exponenciális növekedése fenyegeti bolygónk túlélését. A Föld Napja Hálózat több éves kampányt épített ki a műanyagszennyezés befejezésére. Céljaink közé tartozik az egyszer használatos műanyagok megszüntetése, a fosszilis tüzelőanyag-alapú anyagok alternatíváinak előmozdítása, a műanyag 100 százalékos újrahasznosításának elősegítése, vállalati és kormányzati elszámoltathatóság, valamint a műanyagokkal kapcsolatos emberi viselkedések megváltoztatása.

A Föld Napja Hálózat műanyagszennyezési kampánya négy fő összetevőből áll:

  • Létrehozva az alulról jövő mozgalmat, hogy támogassa a műanyag-szennyezés szabályozására szolgáló globális keret elfogadását;
  • A polgárok oktatása, mozgósítása és aktiválása világszerte, annak érdekében, hogy a kormányok és a vállalatok ellenőrizzék és szüntessék be a műanyagszennyezést;
  • Az emberek világméretű oktatása a műanyagszennyezéssel kapcsolatos személyes felelősségvállalásra a műanyagok visszautasítására, csökkentésére, újrafelhasználására és újrahasznosítására vonatkozóan;
  • A helyi kormányzati szabályozási és egyéb erőfeszítések előmozdítása a műanyag-szennyezés leküzdésére.

A Föld Napi Hálózat kihasználja a Föld Napjának platformját és a Föld Napjának 50. évfordulója iránti növekvő érdeklődését, mint a globális cselekvés katalizátora.

Forrás: earthday.org

 

 

Az utolsó órában járunk?

péntek, április 13th, 2018

“Az utóbbi 300 évben történt valami, ami a történelemben korábban soha nem volt, ez pedig az, hogy fosszilis forrásokból tüzelünk… Az kételkedhet abban, hogy ennek emberi eredete van, aki talán egy pillantást se vetett az adatokra.”

A fenti idézet Hetesi Zsolt szájából hangzott el, és Őt nem kell már bemutatni a legtöbb ClimeNews-t olvasónak. Személy szerint nagyon örülök neki, hogy ez a kérdés egyre gyakrabban előkerül a televízióban, és eljut a hiteles információ sokakhoz. Ebben próbálunk segíteni itt, és segíthet bárki, ha megosztja a szeretteivel. Az elhangzott beszélgetés segít megérteni a karbonsemlegesítés fontosságát, és rávilágít arra, hogy mennyire szokatlanul és másként kell gondolkozni a probléma megoldásán.

Rampasek László

 

A népességrobbanás okairól és következményeiről

vasárnap, április 8th, 2018

A belső-ázsiai, közel-keleti és afrikai népességnövekedés szinte felfoghatatlan az elöregedő Európa lakosságának.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - Hírportál

Az Európát sújtó migrációs válság legfontosabb oka a muszlim világ Belső-Ásziától a Közel-Keleten át egészen a Maghrebig (Észak-Afrikáig), vagyis Afganisztántól Marokkóig terjedő övezetét jellemző társadalmi és gazdasági feszültség.

Ennek a válságnak volt a drámai megjelenési formája az „arab tavasz”, a szíriai polgárháború (szunnita—síita ellentét), az Iszlám Állam megjelenése, a kirobbanó migrációs hullám, valamint a „soha véget nem érő” afganisztáni háború. Számtalanszor beszéltünk róla, hogy mindezek az események nem magát a betegséget jelentik, hanem annak csak a tünetei. Európa szempontjából az egyik legdrámaibb tanulság, hogy

mi még a tüneteket sem tudjuk kezelni, nemhogy a betegséget gyógyítani.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - HírportálA fent említett fejlemények hátterében elsősorban az a drámai demográfiai robbanás áll, amely alapjaiban változtatta meg a három vizsgált régió képét. Az ENSZ (Department of Economic and Social Affairs, Population Division) adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált régiók (Belső-Ázsia, Közel-Kelet és a Maghreb (Észak-Afrika) muszlim államainak) népessége az elmúlt hét évtizedben az 1955-ös 193.416.897 főről 2018-ra 879.038.864 főre nőtt.

Ez az átlagos 454 %-os (!) népességnövekedés felkészületlenül érte a régió országait. Ez a demográfiai stresszhatás az egyik fontos, ha nem a legfontosabb oka azoknak a társadalmi feszültségeknek, amelyek a 2012-től kezdődő időszakban a fent említett eseményekhez vezettek.

Ezzel azonban a folyamat nem ér véget. Az amúgy is feszültségekkel teli és kivándorlók millióit útnak indító három régióban a népességnövekedés nem ér véget. Az ENSZ (Department of Economic and Social Affairs, Population Division), hangsúlyozom az ENSZ szakembereinek előrejelzése (közepes változat) szerint a három régió népessége 2020 és 2050 között 1.282.578.210 főre fog nőni.

Ez a 403.539.346 fős növekedés

tovább fogja súlyosbítani a három muszlim régió és sajnos Európa gondjait.

Európa már most sem lenne képes a három régió (nem beszélve a szubszaharai Afrika migránsairól) összes útra kelő bevándorlóját befogadni. Ez a népesség fog – ha a szubszaharai Afrika népességnövekedését is számításba vesszük – 2050-re egy EU méretű népességgel, 500 millió fővel tovább nőni. Ez a további robbanásszerű népességnövekedés elviselhetetlen terhet fog jelenteni az érintett régiók (Belső-Ázsia, Közel-Kelet és a Maghreb) muszlim államai számára és további kivándorlási hullámokat fog útnak indítani.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - HírportálA vizsgált régió egyik legnagyobb és hála égnek legstabilabb államának, Pakisztánnak a népessége 1980-ban még csak 78.068.144 fő volt, ami 2018-ra 200.813.818 főre nőtt. Népessége évente 1.93%-kal nő. Ez a növekedés 2015-ben 3,764,066 fő, 2016-ban 3,822,963 fő, 2017-ben pedig 3,812,479 fő volt. Ez az éves, megközelítőleg 4 millió fős népességnövekedés azt jelenti, hogy Pakisztán népessége két és fél évente annyival nő, mint hazánk lakossága, 10 év alatt pedig mint négy Magyarország.

Ez a belső-ázsiai, közel-keleti és afrikai népességnövekedés szinte felfoghatatlan az elöregedő Európa lakosságának.

Az is felfoghatatlan, hogy Afganisztánban az átlagéletkor 17,6 év! Pakisztánban 22,6 év, Irakban 19,5 év, Szíriában 21,5 év, Szudánban 19,0 év; Egyiptomban pedig 24,8 év. Magyarországon 42 év. Ezek a fiatal társadalmak ezért annyira dinamikusak és mobilisak. Az átlagéletkor csak azokban az országokban éri el a még mindig nagyon alacsonynak számító 30 évet, ahol a népességrobbanás már korábban elérte a kritikus csúcsot (Iránban 30,1 év; Szaud-Arábiában 30,2 év; Törökországban 30,2 év; Algériában 27,8 év; Marokkóban pedig 28,3 év).

Amíg Európában a gyermekvállalási átlagéletkor közeledik a 30 évhez, addig ez az átlagéletkor a vizsgált régiókban a kulturális determináltság következtében sokkal, de sokkal, legalább egy évtizeddel alacsonyabb. Amíg Európában az a kérdés, hogy egy évszázadba, 100 évbe belefér-e 3 generáció, addig ezekben a régiókban az a kérdés, hogy 4 vagy esetleg 5 generáció fér-e bele 100 évbe. Azt is tudni kell, hogy Európával szemben, ahol több a nő mint a férfi, a vizsgált régiókban ez pont fordítva van, és számos olyan statisztika (ENSZ, Világbank) is elérhető, amely szerint az Afganisztántól Marokkóig terjedő övezet országai a világ vizsgált kettőszázegynéhány országa rangsorában a szélsőértékeken találhatók: itt jut a legkevesebb nő az adott férfinépességre.

Ha Európa a 2020 és 2050 közötti időszakban befogadna évente mondjuk 2 millió migránst, akkor a 60 millió új bevándorló és a már itt élők leszármazottai véglegesen és végletesen megváltoztatnák Európa és a nemzetállamok etnikai, kulturális, vallási és politikai berendezkedését. A 60 millió ember kivándorlása a vizsgált régiókból azonban valószínűleg alig enyhítené az ezekre a régiókra nehezedő nyomást (még mindig maradna egy 343 milliós növekmény!) és nem oldana meg semmit.

Ha megvizsgáljuk a fenntartható fejlődés problémakörével és a környezeti változásokkal foglalkozó kutatóintézetek tanulmányait (pl. World Resources Institute), a legjobb esetben is arra a következtetésre juthatunk, hogy 2050-re a vizsgált régiók (Afganisztántól Marokkóig, beleértve Dél-Európa államait is!) drámai édesvízkészlet csökkenést fognak elszenvedni, amely tovább növeli a demográfiai stresszhatástól sújtott muszlim régiók gondjait és újabb, még nagyobb kivándorlási hullámokat indít majd útnak.

Ezek után egy pillanatig sem csodálkozhatunk azon, ha az ENSZ – mely tagállamainak 75 %-a migrációs szempontból kibocsátó ország – a saját hivatalai adatsorainak ismeretében és attól megrettenve az egyik legkönnyebb és legkézenfekvőbb megoldást választja:

a demográfiai stresszhatást, a drámai népességnövekedést szerintük szét kell teríteni a világon.

Ehhez a gazdasági és politikai célhoz próbál erkölcsi és jogi alapokat teremteni.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - HírportálEzzel szemben sokkal hatékonyabb, ugyanakkor munkásabb megoldás lenne, ha a világ fejlett régiói pénzt és energiát fektetnének a válságövezetek élhetőbbé tételébe. Németországnak évente több mint 20 milliárd eurójába kerül a menekültek/migránsok eltartása/’integrációja’. Európa többi fejlett állama is rengeteg pénzt költ erre a célra. Ezekből az összegekből szilárd meggyőződésem szerint meg lehetne oldani a válságövezetek gondjait. Akár véglegesen is. Támogatni kellene Pakisztán, Irán, Irak, Szíria, Jemen, Szudán, Egyiptom, Líbia, Algéria és Marokkó államait (nem beszélve a szubszaharai Afrika államairól), hogy hatékonyabb vízgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekkel, valamint munkahelyteremtő beruházásokkal fejleszteni tudják a növekvő népességük eltartásához szükséges erőforrásokat. Ha nem indulnak meg ezek a fejlesztések, migráció ide vagy migráció oda, ezekre az államokra is olyan belső nyomás fog nehezedni, amely könnyen szétfeszítheti a kereteiket.

Ezek után ki kell mondanunk, hogy aki ma Európában a bevándorlást megoldásnak tartja, az vagy nincs az ENSZ adatainak birtokában, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja azokat. Esetleg teljesen más Európában gondolkodik.

Teljesen világos, hogy a korlátlan befogadó filozófia nem a megoldás filozófiája,

és a hátterében egészen más gondolatok rejtőznek.

Jól tudjuk a világtörténelemből, hogy a változásoknak mindig volt egy ideológiai máza, amely arra volt hivatott, hogy elfedje a valós okokat. Az üzenet, a kód mindig erkölcsi, a valós indok azonban mindig politikai és gazdasági.

Ha a világ bizonyos körei nem kihasználni, hanem megoldani akarnák a problémát, sokkal közelebb kerülhetnénk a megoldáshoz. Ha ezek a szereplők nem a pénzügyi és/vagy politikai haszonszerzési lehetőséget látnák a migráció jelenségében, sokkal tisztább lehetne a kép. Amint Európa népe megtalálja a választ a legősibb és legfontosabb kérdésre: cui prodest (kinek az érdeke?), abban a pillanatban megtalálhatja a megoldást is.

(Nyitókép: a világ országainak népességnövekedési összehasonlítása)

Dr. Dezső Tamás egyetemi tanár, az ELTE Bölcsészettudományi Kar volt dékánjának írása

Forrás: mandiner

 

A napenergia hasznosítás forradalma

vasárnap, április 8th, 2018

A napaenergia hasznosítás forradalma zajlik az egész világon és nem csak Afrikába. Nem véletlenül. Hiszen a fotonok eljutnak mindenhová, nem kell nekik hálózatot kialakítani.

A napenergia hasznosítás forradalma - ClimeNews - HírportálJómagam úgy is el tudom képzelni az életemet, hogy első körben az otthoni energiatakarékos eszközeim töltését napenergiával biztosítom egy arra alkalmas eszközzel. Mobiltelefon, nootebook, és az otthont varázsló LED világítás egy részét kint és bent is.
Ez a lehetőség szerintem mindannyiunkat lázba kéne hozzon. Sok már a vállalkozás, amelyek az elmúlt 10 év alatt közelebb hozták a megoldást. Felismert tény, hogy ott, fenn az égen van egy nagy nukleáris reaktor, és itt elégségesen meg vagyunk áldva napenergiával. Ez az égből, a Naptól jön. Eljött tehát a lehetősége, hogy a háztartások szintjén megoldjuk a napenergia – a vezeték nélküli áram – egy részének átalakítását. Véleményem szerint nagyon jó piac a napenergia minél sokrétűbb hasznosítása, a klímaváltozásra gyakorolt gyógyító hatásáról nem is beszélve. A decentralizált villamosenergia biztosítása a jövő egyik legnagyobb piaca lehet. Az alábbi videó is tanulságos az alacsony széndioxid-kibocsájtású jövőhöz. Minden háztartás büszke előállítója és felhasználója is egyben az energiának. Mint minden ez is fejben dől el, és nagyon fontos lépés a minőségi civilizáció eléréséhez.

Rampasek László

Beszélnünk kell a népességnövekedésről

péntek, március 16th, 2018

Jöttünk, láttunk, hódítottunk, túlnépesedtünk

Beszélnünk kell a népességnövekedésről - ClimeNews - HírportálGeológiai értelemben egy szempillantás alatt globális népességünk egy-két milliónyi vadászó-halászó-gyűjtögetőről elképesztő 7,6 milliárdra nőtt, és most környezeti szempontból mi vagyunk a legintenzívebb lény, ami valaha élt a bolygón. Az emberi népek gyakran túlterhelték saját területüket, emiatt a termelés fokozására, illetve a hatékonyság növelésére kényszerültek, ha pedig a technológiai korlátok ezt nem tették lehetővé, akkor háborúk törtek ki. A történelem során sok civilizáció összeomlott már a túlnépesedés okozta ökológiai katasztrófák miatt (lásd: Mezopotámia, Húsvét-sziget, stb.), az emberiség pedig egy nagy globalizálódott civilizációt alkot, a Föld nevű „szigeten”. Az ökolábnyom-számítás alapján elmondható, hogy az emberiség 1970 óta már globális szinten is túlterheli a Föld erőforrásait.[1] Az elmúlt negyven év alatt a tengeri gerincesek felét kiirtottuk,[2] és a szárazföldi vadvilág kétharmadát.[3] Tömeg alapján az emberek és háziállataik adják az emberi szárazföldi emlősök túlnyomó hányadát.[4] Jelenleg az országok háromnegyede nem fenntartható.[5] Márpedig amelyik rendszer nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik.

A jelenlegi trendek mellett  egy globális összeomlás felé haladunk, ami 2030 körül várható.[6] Ennek során várhatóan újra megnő a halálozási ráta, aminek viszont elébe mehetnénk azáltal, hogy inkább a születési rátát csökkentjük le. Az a helyzet, hogy igazából már senki sem akarja, hogy nőjön a világnépesség, csak a szegények százmilliói nem jutnak hozzá a családtervezés eszközeihez, tudásához, és jogához.[7] Ha viszont minden nő hozzájutna a fogamzásgátlóhoz és a középiskolai képzéshez, akkor megállna, sőt, csökkenésbe fordulna a globális népességnövekedés.[8] Az általános iskola ugyanis átlagosan eggyel, a középiskola pedig hárommal csökkenti a tervezett gyermekek számát.[9] Ráadásul az az általános tapasztalat, hogy miután a nők hallanak a családtervezés előnyeiről, akkor nagyon gyorsan úgy döntenek, hogy kisebb családot szeretnének.[10]

A technológia megment minket… ha a kultúra hagyja

Beszélnünk kell a népességnövekedésről - ClimeNews - HírportálSokak szerint viszont nem kell aggódni, mert a technológia majd megment minket… Nos ez végülis igaz, ugyanis a technológia már a 60-as években előállt a leghatékonyabb megoldási módszerrel: a fogamzásgátlóval. Az ökológusok kimutatták, hogy a tervezett gyermekek számának csökkentése, illetve a családtervezési lehetőségek megteremtése messze a leghatékonyabb klímavédelmi stratégia, mivel ez a lépés csökkenti a legnagyobb mértékben egy-egy ember karbonlábnyomát (közvetve).[11] És mivel egy meg nem született (nem kívánt) gyermeknek nem csak karbonlábnyoma lett volna, hanem az ökolábnyom egyéb összetevői is érvényesültek volna, így ez egyúttal a leghatékonyabb környezetvédelmi stratégia.

Talán igaz az, hogy ne lenne olyan probléma, amit az emberi találékonyság ne tudna megoldani, ám ehhez le kell bontani az elavult tabukat. Mióta az emberek a természetes ellenségeik legyőzése óta először túlnépesedtek, és az elvevő kultúrák teljesen áttértek a mezőgazdaságra, a további népességnövekedés folyamatos kényszer volt. A katonai védelem kulcsa ugyanis sok ezer éven át a katonaság létszáma volt. Ez persze egy ördögi kör, amit végül a géppuska és a drónok törtek meg. A mezőgazdasági gépek, az ipari robotok, az automaták, és a robotadó óta már gazdasági okokból sem jelent semmiféle előnyt a népességnövekedés. Ma már az ember számára jóformán csak a fogyasztó és a szennyező szerep jut, így mindenféle kulturális és vallásos tabu és tiltás a fogamzásgátlás alkalmazása ellen mélységesen elavult és kártékony. Ezek egy letűnt kor maradványai, amik már teljesen feleslegesen eredményeznek egyenlőtlenséget, nyomort, környezetpusztítást és háborút.

Földi paradicsom, vagy globális nyomor

Beszélnünk kell a népességnövekedésről - ClimeNews - HírportálA FAO becslései alapján a talajpusztulás minden évben 0,3%-kal csökkenti az élelmiszertermelési képességünket, ami 2050-re 10%-ot jelent,[12] a klímaváltozás pedig további 10%-ot ugyanennyi idő alatt.[13] Mindeközben továbbra is nő a népesség, amihez viszont egyre több élelmiszerre volna szükség, és ez a talajok kizsigerelését eredményezi. Ez történt Szíriában is, ahol az elmúlt 50 éveben megnényszereződött a népesség, ami túllegeltetéshez, és így talajpusztuláshoz vezetett. Az utolsó szög a koporsóban egy elhúzódó aszályos időszak volt, amit a klímaváltozás számlájára szoktak írni. Az IPCC jelentése alapján ugyanakkor a klímaváltozás legfőbb oka nem más, mint a globális népességnövekedés.[14]

„A klímaváltozás és a népességnövekedés csupán ugyanannak az éremnek a két oldala” – James Lovelock (klimatológus, a Gaia-hipotézis atyja)

Techno-optimizmus ide vagy oda, addig, amíg egy-egy ország szintjén, illetve globális szinten az emberiség nem éri el a fenntarthatóságot, addig a belátható jövő sci-fi utópia helyett inkább Mad Max világ lesz. A globális összeomlás persze még mindig elkerülhető, csak a leghatékonyabb módszereket kell alkalmaznunk minél szélesebb körben, méghozzá minél hamarabb! Jelenleg abban a helyzetben vagyunk, hogy a jövőben vagy földi paradicsomot teremtünk, vagy csináljuk tovább, amit eddig, ami miatt globális nyomorba süllyedünk. Mára már felismertük, miért jellemezte egyenlőtlenség, nyomor, környezetpusztítás és háború az elmúlt tízezer évet, és hogy mi a fenntarthatóság és a jó életminőség kulcsa. Ez a pozitív hozzáállás.

„Vagy limitáljuk a népessénövekedést, vagy a természetes világ fogja megtenni helyettünk” – Sir David Attenborough

A cikket Kántor Sztella Nóra írta Karin Kuhlemann „We need to talk about overpopulation” c. cikke alapján, kiegészítve azt a saját ismereteivel.

[1] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[2] https://www.zsl.org/science/news/crisis-in-global-oceans-as-populations-of-marine-species-halve-since-1970
[3] https://www.zsl.org/science/whats-on/the-living-planet-report-2016-threats-pressures-and-addressing-the-challenges
[4] https://xkcd.com/1338/
[5] https://www.footprintnetwork.org/content/documents/ecological_footprint_nations/
[6] https://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/02/limits-to-growth-was-right-new-research-shows-were-nearing-collapse
[7] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[8] https://bocs.eu/gyik/
[9] http://en.unesco.org/gem-report/sites/gem-report/files/girls-factsheet-en.pdf
[10] https://populationpress.org/2012/11/29/the-crucial-distinction-between-unmet-need-and-unmet-demand-by-william-n-ryerson/
[11] http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/aa7541
[12] http://www.fao.org/3/a-i5199e.pdf
[13] https://globalchange.mit.edu/publication/16063
[14] http://www.ipcc.ch/report/ar5/syr/


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.
Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.


Allan Savory – Az elképzelhetetlent kell csinálni

hétfő, március 12th, 2018

A tévedések sürgős helyreigazításainak korát kell éljük annak érdekében, hogy az emberiség fennmaradjon!

Ezek közül a felismerések közül az első helyen a népességrobbanás szükségszerű megállítása áll, a szaporodást erőltetők megfékezése. A következő felismerés a karbonsemlegesítés azonnali bevezetése mindenhol, a dekarbonizáció felgyorsítása érdekében. Megfékezni az olyan törekvéseket, akik szénalapon gondolkoznak még mindig a 21. században. A  szén, és kőolaj-kitermeléstől, a műanyaggyártáson keresztül, a fosszilis energiatermelésen át, a műtrágyagyártásig stb…

Allan Savory - Az elképzelhetetlent kell csinálni - ClimeNews - HírportálAllan Savory tudományos felismerése a következő, ebbe a sorba illeszthető gyöngyszem. Persze minden, mindennel összefügg, de ha már nagy a baj (ami tény) ne halmozzuk tovább hülyeségekkel, hogy minden ember legyen vegetáriánus, mert az megoldja a globális felmelegedés problémáját. Kivétel persze, ha az ember marha módjára megtanulja lelegelni az Afrikai szavannákat. Mondja Ő: Valamikor biztosak voltunk abban, hogy a Föld lapos. Tévedtünk akkor, és tévedünk most is.” Nagyon súlyos szavakat használ mint például: Csak egyetlen választásunk marad, hangsúlyozom, egyetlen választás maradt a klimatológusok és kutatók számára, mégpedig az, hogy tegyék az elképzelhetetlent, és használják a lábasjószágot —csordában terelve — a hajdani csordák és és ragadozók helyett, így utánozva a természetet. Nincs más alternatíva az emberiség számára.”

Eredményekkel is alá tudja támasztani az állításait. Persze, mint mindennek Savory elképzeléseinek is meg vannak a kritikusai, de ők azok, akik nem csinálnak semmit a globális felmelegedés megállításával kapcsolatban. Ajánlom mindenkinek a figyelmébe az alábbi TED-es előadást, ami persze tudom, hogy nem fogja megváltani a világot, de komoly lépés az emberiség számára, hogy ez a civilizáció egy minőségi átalakuláson tudjon keresztülmenni s ne valljon kárt, ne pusztítsa el önmagát a hülyébbnél hülyébb utakat és ötleteket követve.

Rampasek László

Jópáran elvesztik az eszüket!

hétfő, február 5th, 2018

Jópáran elvesztik az eszüket! - ClimeNews - Hírportál

Ez a hatása a több ezer éve tartó, szaporodást erőltető, elavult hatalmi propagandának.

A gépek, ill. a gépfegyver feltalálása óta már sem a gazdaság, sem a védelem szempontjából nem szükséges a népesség növelése. Az emberre jóformán csak a fogyasztó és a szennyező szerepe maradt (a nyugdíjak kigazdálkodásához csak meg kell adóztatni a robotok munkáját). Mégis, sokak elméjét még mindig az az elavult idea uralja, hogy “a népességnövekedés jó”, pedig valójában ökológiai katasztrófa.

A tények:
1) Ökolábnyom = Népesség x Egy főre jutó Ökolábnyom (logika)
2) 1970 óta már nem nő a globális egy főre jutó ökolábnyom, csak a népesség, így az emberiség ökolábnyomát a népességnövekedés növeli.[1]
3) A népességnövekedés az összes többi globális problémát súlyosbítja (pl. talajpusztulás, klímaváltozás, migrációs válság, stb.).[2]
4) A népességnövekedés növeli a kényszerfogyasztást (pl. a munkaerőpiaci verseny kellékei).[3]
5) Senkinek sem érdeke a népesség növelése, főleg nem a szegényeknek, mert annyival kevesebb természeti erőforrás jut egy emberre. (logika)
6) Mivel a természeti erőforrások nem gyarapodnak, így az egyenlőtlenségek növekedésének oka a népességnövekedés, a mohóság megnyilvánulásai (pl. kamat, profit) csupán a folyamat eszközei. (logika)
7) Többszáz millió nő nem jut hozzá a családtervezés eszközeihez, valamint a hozzá kapcsolódó tudáshoz és jogokhoz, emiatt a nemzések közel fele, és a születések negyede nem kívánt.[4]
8) Az általános iskola elvégzése további 1-gyel, a középiskola pedig átlagosan 3-mal csökkenti a tervezett gyermekek számát.[5]
9) Ahol a nők hozzájutnak a családtervezés eszközeihez, valamint az ahhoz kapcsolódó tudáshoz és jogokhoz, ott elkezd csökkenni a családméret.[6]
10) Magyarország lakossága így is 135%-ban túlterheli az ország területét,[7] így a fogyás most kifejezetten jól jön. Amelyik rendszer ugyanis nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik – márpedig senki sem szeretné, hogy az ország összeomoljon (mint pl. Szíria). Az átmeneti fogyás tehát áldás, és legalább addig célszerű hagyni fogyni a népességet, amíg 100% alá csökken az ország terhelése (ökolábnyom és biokapacitás aránya).

+1) Mi, magyarok nem tudunk elbújni a globális problémák elől (pl. túlnépesedés, klímaváltozás), így ezek megoldása alapvető magyar érdek is! (logika) Megoldás: családtervezési lehetőségek megteremtése + oktatás

Kántor Sztella Nóra

[1] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[2] http://bigthink.com/…/overpopulation-is-the-root-of-all-evil
[3] Simonyi Gyula (szerk.): „Igazán Szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?” BOCS Alapítvány, 2008. (116.o.)
[4] https://www.guttmacher.org/…/adding-it-up-contraception-mnh…
[5] http://en.unesco.org/…/gem-rep…/files/girls-factsheet-en.pdf
[6] https://www.populationmatters.org/…/ten-per-cent-of-intern…/
[7] http://www.footprintnetwork.org/…/ecological_footprint_nat…/

A Népességfogyás valójában Áldás

szerda, január 24th, 2018

Elvevők: az olyan kultúrák, amik meggyőződése, hogy a világ az emberért van, és hogy a természeten uralkodnunk kell, mert így korlátlanul szaporodhatunk, ami “jó”

Meghagyók: az olyan kultúrák, amik tisztában vannak azzal, hogy ha az ember korlátlanul szaporodna, és kiirtana minden mást a táplálékán kívül, akkor végül kipusztulna

A népességfogyás valójában Áldás - ClimeNews - Hírportál

Ez a két történet segítséget nyújt annak megértéseben, hogy a baj a világgal nem az emberi természetben keresendő, hanem abban a gőgös mítoszban, miszerint a világ az emberért van, és hogy meg kell hódítanunk a természetet, mert a korlátlan szaporodás “jó”. Ez az, ami miatt azt gondoljuk, hogy ha kevés az étel, akkor csak ki kell irtanunk még egy erdőt, hogy többet termelhessünk. És ez az, ami miatt kultúránk csapdában vergődik, mert képtelen megoldani a paradoxont, miszerint a túlszaporodás végül kipusztít minket (vagy legalábbis nyomorba dönt, mint a Húsvét-sziget lakóit).

Az embert (Ádám) megkísértette az élet (Éva), vagyis a korlátlan szaporodás gondolata. Éva arra csábítja Ádámot, hogy egyen a jó és rossz közötti tudás fájáról, mert azt hiszi, az embereknek is megadja ezt a tudást. Ezért is van az, hogy a történetben az egyik büntetés a nehéz szülés. Az ember a mezőgazdasági forradalom előtt hosszú ideig gondtalanul élt az édenkertben, majd kb. tízezer éve valaki kitalálta, hogy a világ az emberért van, amit meg kell hódítania, hogy korlátlanul szaporodhasson, mert az “jó”, és minden, ami ebben akadályozza, az “rossz” (pl. farkasok, erdők).

A történetet eredetileg a természettel akkoriban még harmóniában élő pásztorkodó törzsek kezdték el mesélni, akik úgy látták, ez az egyetlen magyarázat arra, hogy északi szomszédaik elkezdték megművelni a termékeny félhold földjét, és amikor ennek hatására megszaporodtak, elkezdtek terjeszkedni és pusztítani. A Meghagyók úgy vélték, csak az istenek érthetik a jó és a rossz közötti különbséget, ami alapján hosszú időn át jól működött a világ, és hogy az ember sohasem lesz képes felfogni, miért jó az, hogy egyik nap éhezik az oroszlán, és másnap meghal a gazella. De aztán az Elvevők meghódították szomszédaikat, és átvették tőlük a történetet. Ha az Elvevők szemszögéből lenne elmondva a történet, akkor az ember biztosan nem lett volna eltiltva a jó és a rossz tudásától, hanem szinte “rá lett volna erőltetve”!

Persze az Elvevők sohasem értették igazán a történetet, mert szentül meg voltak győződve arról, hogy a korlátlan szaporodás “jó”, emiatt világuk borzalmainak (gyilkosság, elmebetegség, függőség, civilizációs összeomlás, stb.) kapcsán azt hitték, hogy az emberi természetben van a hiba (noha a korlátlan szaporodás doktrínájának megjelenése előtt hosszú ideig hibátlan volt). Hozzá is csaptak később egy fejezetet, amiben “Isten megáldja” az embert, hogy szaporodjon, és hajtsa uralma alá a természetet, és ez a Biblia legelejére került (valójában ez csak a szaporodást erőltető hatalmi propaganda, aminek a PR-jával a papságot bízták meg). Ezért szerepel benne kétszer a teremtés története; az első fejezet az Elvevők verziója, a második a Meghagyóké (ami igazából csak 2:4-nél kezdődik).[1] Az Elvevőknek eszükbe sem jutott, hogy maga a korlátlan szaporodás és a természetpusztítás ördögi köre a probléma. Ahogy nekünk se, mert ezekre az önpusztító ideálokra épült egész kultúránk. Az iskolákban a mezopotámiai és egyiptomi kultúrákat mondják kultúránk gyökereinek, és ezeket idealizálják – az összes többi rég összeomlott Elvevő “civilizációval” együtt – nem pedig a Meghagyók kultúráját, akik rákos jellegű terjeszkedés és természetrombolás híján nem voltak eleve pusztulásra kárhoztatva.

Káin és Ábel története is a Meghagyóktól származik; nem véletlen, hogy Káin földműves, és Ábel pásztor. Isten visszautasítja a földművest és áldozatát (mert terjeszkedik és pusztít), aki ezután megöli a pásztort. Ez eredetileg egy önvédelmi célú háborús propaganda volt, amivel a szemiták vezetői arról igyekeztek meggyőzni népüket, hogy Isten az ő oldalukon áll, mert az ő (fenntartható) életmódjukat részesíti előnyben.[2]

Ha ezt sikerült megértenünk és feldolgoznunk, akkor a következő kérdés értelemszerűen az, hogy civilizációnk bukását megelőzendő, hogyan kerülhetnénk újra harmóniába a természettel? Ezt szerencsére anélkül is el lehet érni, hogy visszafejlődnénk a kőkorszak technikai szintjére, mert már feltaláltuk a biogazdálkodást, a permakultúrát, és a fogamzásgátlást! Csak biztosítanunk kell ezeket a szegény országok lakói számára is (a kamat is csapda, mert növekedéskényszert eredményez). A háborúkra és biztonsági kiadásokra költött pénzek töredékéből megvalósítható volna, hogy minden nő számára elérhető legyen a fogamzásgátlás és a középiskola, csak rá kell jönnünk, és el kell fogadnunk, hogy ez az egyik legfontosabb feladatunk – feltéve, ha még 15-20 év múlva is szeretnénk élni, vagy ha vannak gyermekeink, unokáink.

Kántor Sztella Nóra

[1] Bandstra, Barry L. Reading the Old Testament: An Introduction to the Hebrew Bible, p. 37 Wadsworth Publishing Company, 2008
[2] Daniel Quinn, „Izmael”, pp. 72-88 Föld Napja Alapítvány, 1993

Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció”

vasárnap, január 7th, 2018

Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint hamarabb összeomolhat az emberi civilizáció, mint gondolnánk.

Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció” - ClimeNews - Hírportál

Ha minden így marad, a mai generáció nemcsak az időjárás-változást fogja megtapasztalni, de fajok kiha­lásának, a hagyományos értelemben vett mezőgazdálkodás végének és annak is szemtanúja lesz, hogy emberek százmillióinak kell elhagyniuk a jelenlegi lakó­helyüket – mondta el a szakember a Vasárnap Reggel munkatársának.

Egyre riasztóbb előrejelzéseket hallani. Meddig lesz még jó hely a Föld?

Sajnos az emberek nagyobb részének már most sem jó hely. Már most sincs jelentős tömegek számára elég víz, vagy nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani olyan helyeken is, ahol korábban ez nem volt ekkora probléma. Különféle tudományos jelentések szólnak arról, hogy a mostani életvitelünk mellett, ha nem változtat az emberiség az alapvető tevékenységformáin, főleg az energiahasználaton, nagyon gyorsan összeomolhat az emberi civilizáció, hamarabb, mint gondolnánk. A mi nemzedékünk ezt megérheti. Közel vagyunk hozzá, vannak ugyanis olyan rejtett folyamatok is, amelyekre az embernek egy ponton túl már nincs is ráhatása. 1992-ben 15 ezer tudós egy felhívást intézett a világ népeihez és vezetőihez, amelyet most, 2017 novemberében megismételtek. Az 1992-es felhívás a Föld élőrendszerének pusztulására, a katasztrofális éghajlatváltozásra, a fajok kihalására, a Föld javai­nak túlhasználatára figyelmeztetett, és a mostani körlevélben megállapítják, hogy nincs idő halogatni a cselekvést, mert gyakorlatilag minden téren romlott a helyzet.

Mi rejti magában a legnagyobb veszélyt?

Az, ha a felmelegedés olyan mértékűvé válik, hogy a kéreg alatti metántelepek felszabadulhatnak. A szibériai fagyott altalajban – amely nyáron sem enged fel –, illetve a tengerek kontinentális talapzatán jelentős metánlerakatok vannak. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha a fagyott vízmolekulák kosárkájában ülne a metánmolekula. A tengerben pedig metánhidrát található, amely azért nem esik szét vízre és metánra, mert a tengervíz nyomása és az alacsony hőmérséklet egyben tartja. Ha azonban tíz-tizenkét fokra emelkedik a vízben a hőmérséklet, akkor a metán kiszabadul. Napjainkban a levegő metántartalma két milliomodrész, de jelenléténél sokkal nagyobb mértékben felelős az üvegházhatásért. Ha a kötött állapotban – metánhidrát formájában – jelen lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a mostaninál sokkal nagyobb mértékű üvegházhatást fog kiváltani, amelyre már képtelen lesz válaszolni az emberiség, mert nincs hozzá eszköze.

A felmelegedésről szóló előrejelzések pedig egyre riasztóbbak. Egy évtizede még 2100-ra jósoltak egy-két fokos felmelegedést, ma már 2050-re várnak ugyanennyit.

Lehet, hogy még ennyit sem kell várni. Mióta mérések léteznek, az elmúlt év volt a legmelegebb. 1,1 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint az elmúlt 120 évben, tehát már most nagyon közel vagyunk ahhoz a két fokhoz. Eközben 2017-ben több szén-dioxidot bocsátott ki az emberiség, mint ennek előtte bármikor. Nemhogy csökkenne bármi az éghajlati egyezmények hatására, vagy mert megijedtünk, hanem inkább rosszabbodik. Ha realista akarok lenni és azt vesszük figyelembe, hogy nem teszünk semmit, akár már 2030-ra összejöhet az a kétfokos emelkedés. Sőt, vannak olyan vészforgatókönyvek is, amelyek szerint 2050-re akár öt fokkal nőhet az átlag­hőmérséklet. Ez pedig már az a tartomány, amivel az emberi civilizáció nem fog tudni mit kezdeni. Az élővilág is nehezen – kihalási hullám is elképzelhető –, de a társadalom semmiképp.

Felgyorsult a folyamat, változott a prognózis?

Szó sincs róla, nem, és a klíma­kutatók ezt ugyanilyen riasztó módon és erélyesen jelzik már harminc éve. Az emberiség nem akarja meghallani, mert így kényelmes és semmiféle erőfeszítést nem tesz. Egyetértek Gyulai Ivánnal: ha az emberiség gondolkodásmódja az anyagi javakra fog irányulni a jövőben is, és nem egy magasabb rendű, a természetet és az embert is megőrző erkölcsiség jegyében akar eljárni, pusztulásra vagyunk ítélve. Ez persze nem feltétlenül az ember mint faj eltűnését jelenti, de többféle tudományterület képviselői szerint is megroppanhat az ipari alapú civilizáció.

Magyarország szempontjából mi az, amire számítani lehet? Egyszerű nyelvezetre úgy szokás lefordítani, hogy 2050-re olyan lesz az időjárás nálunk, mint Olaszországban.

Nem, ez nem így van. A tengereknek komoly éghajlat-­kiegyenlítő hatásuk van. Nekünk nincs tengerünk, tehát az várható, hogy átlagban melegszenek ugyan az évszakaink, de erőteljesen növekednek a szélsőségek is. A tél megmarad, de enyhébb lesz, viszont későbbi és korábbi komoly fagyok is lehetnek. Gyakori 40-41 fokos hőhullámok lesznek nyáron, több mint amennyit eddig tapasztalhattunk. Ezt egészséges emberek is nehezen viselik. Mondok mást: a mezőgazdaság is alig-alig tud alkalmazkodni: 2014 eléggé csapadékos év volt, azok a gazdák jártak jól, akik gomba­betegségeknek ellenálló gabona­fajtákat vetettek, mert csapadékos időben az egy jellemző betegség. Permetezni kell ellenük, csapadékos időben kétszer is. 2015 száraz év volt, ha valaki ilyenkor ugyanazt a gabonát vetette, nem járt jól. Egymást követő két évben két homlokegyenest eltérő stratégia vált volna be a gabona­termesztésben. Ha a legrosszabb forgatókönyvek válnak be és 4-5 fokos lesz a felmelegedés, az már azt jelentené, hogy Magyarországon lehetetlenné válna a hagyományos értelemben vett és most megszokott földművelés.

Eközben egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy ez csak szélsőséges időjárás, nem az ember okozza, mindig voltak kiugróan forró nyarak és nagyobb telek. Ráadásul nagy hatású politikusok is legitimizálják ezt a témát, gondoljunk csak Donald Trump ezzel kapcsolatos megnyilvánulásaira.

Ez nagyon veszélyes. Igazi komoly természettudóst persze aligha talál azok között, akik az éghajlatváltozás emberi eredetét tagadják. Akik ezt tudományos szinten vizsgálják és értik, azok nem vitatják. Ha összegyűjtjük a Föld légkörére vonatkozó legfontosabb adatokat, ha feljegyezzük az átlaghőmérséklet alakulását, megfigyeljük a sarki jég olvadását és mindezt beleillesztjük egy éghajlati modellbe, akkor az meglehetős pontossággal képes megmondani nekünk, hogy ez emberi eredetű, és azt is, hogy mi várható. Akik tagadják az éghajlatváltozás emberi eredetét, azok nem veszik figyelembe, hogy 1750 óta zajlik valami a Földön, ami előtte nem volt. Tüzelünk: szenet, olajat, gázt. 150 millió évre visszamenően­ nem volt annyi szén-dioxid a légkörben, mint most. Persze, lehet mondani, hogy voltak már hasonló éghajlatváltozások a Földön, csak azok százszor meg ötvenszer lassabb idő­skálán játszódtak le. Lehet ezt tagadni, csak ebben az esetben a tagadás számomra a butaság szinonimája, és olyan emberektől származik, akik soha egy pillantást sem vetettek azokra az adatokra, tanulmányokra, amelyekből világosan kiolvasható mindez.

Éppen a minap figyelmeztetett arra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencia után, hogy évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt. Ez háromszor annyi földönfutó ember, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt menekülők száma.

Sok intézet foglalkozik ezzel. Furcsa kettősség, hogy a nyugati döntéshozói elit nem vesz komolyan egy olyan jelenséget, amellyel egyébként a kutatóintézetei, védelmi minisztériumai foglalkoznak: az éghajlat, rossz körülmények miatt­ menekülők várható sokaságát. Az éghajlatváltozás Afrikában érinti a legnagyobb népességet. Az aktuális népességrobbanás a Száhel-övezetben zajlik. Ennek döntő következménye, hogy nem lesz elegendő víz és élelem, mert az éghajlat egyre szárazabb, egyre magasabb lesz a páratartalom, a sivatag pedig terjeszkedik. A Földet nagyon gyorsan ki lehet meríteni. Ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor onnan több százmillió ember menekülni fog, elviselhető, alkalmas éghajlat és gazdasági körülmények felé indul, amilyen Európában van.

Amióta ennyit foglalkozik ezzel a témával, másként él?

Sosem volt jellemző a családunkban a pazarlás, engem eleve így neveltek, de talán még tudatosabb vagyok ebben, mint a kisparaszti elődeim. A mi családunk egy évben kétszer annyi szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit beletesz, mert olyan talajmegújító gazdálkodást folytatunk, van ugyanis egy kis családi gazdaságunk. Energiatakarékos autóval járok, de ha csak lehet, a tömegközlekedést választom, a házunk szigetelt, megújuló energiával fűtünk, takarékosan használjuk az áramot, napelem van a tetőn, ami élelmiszert tudunk, azt magunk állítjuk elő, szelektíven gyűjtünk hulladékot, minden évben legalább 10-15 gyümölcsfát ültetek. Ezzel a mi kibocsátásunk a harmada lenne az átlagos magyar kibocsátásnak – még a talajmegújító gazdálkodás kivonó hatása nélkül is –, és mindezek nagyobb részét bárki megteheti. Nem nagy áldozat, semmiféle megrázkódtatással nem jár, a környezettudatosság lényege az, hogy át tudom-e hangolni a gondolkodásomat, és tudok-e változtatni a magatartásomon. Ha a világban mindenki így viszonyulna hozzá, azzal harmadára esne a kibocsátás, ami a nyolcvanas évek szintje lenne.

Sokan biztosan azt gondolják, hogy de mire megyek én egyedül? Egy átlagember tehet valamit a klímaváltozás ellen?

Magyarországon a lakosság egy főre jutó kibocsátása a világ első harmadába esik, tehát lenne miből megfogni, és eredménye is lehetne az erőfeszítéseknek. Az átlagember nagyrészt a takarékoskodás fegyverével tud hatni ezekre a folyamatokra. De az a baj, hogy ebben a sok kicsi tényleg nem megy sokra. A sok nagy mehetne valamire. Ha ezt mindenki csinálná a nyugati világban, már azzal felére eshetne a szén-­dioxid-kibocsátás. Ha korszerűbb hűtőket, klímákat gyártanánk, ha a mezőgazdálkodás mindenütt átállna a talajmegújító gazdálkodásra, negatívba is lehetne fordítani a légköri kibocsátás mértékét.

Ezzel mire juthatnánk?

Tíz év teljes kibocsátását tudnánk így kivonni, és nyernénk öt-tíz évet gondolkodni, hogy mi a legjobb technológia, amire át tudnánk állni. De borúlátó vagyok ebben a tekintetben. Az ember a rövid távú, gyors nyereségre van kihegyezve evolúciós szempontból is, emehhez pedig hosszú távú tervezés kellene, és lassan lenne eredmény. Ráadásul a fejlődő világban most kezd robbanni a globalizáció és a fogyasztás.

Névjegy:

Hetesi Zsolt
1979-ben született Dombóváron.
2003-ban szerzett diplomát fizika–csillagászat szakon.
2008-ban doktorált részecs­ke­fizikából és csillagászatból. 2005 óta foglalkozik környezeti-energetikai és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal. Tudományos főmunkatársként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozik, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport egyik vezetője, óraadó tanár az ELTE-n.

Borítókép: Hetesi Zsolt / Vasárnap Reggel /

Karbonsemleges Boldog Új Évet!

vasárnap, december 31st, 2017


Karbonsemleges Boldog Új Évet! - ClimeNews - Hírportál
2018-ra itt van az ideje annak, hogy az emberekkel nyíltan és őszintén beszéljen mindenki a jövővel kapcsolatban.  Kívánni minden jót, sok szerencsét, boldogságot az új évre... azt lehet, ráfér mostantól mindannyiunkra. Mert egyáltalán nincsen jól, semmi sem, hiszen a klímaváltozással a nyakunkon - a baloldali ábrán látható üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátó országai - név szerint Kína, az USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Dél Korea, Kanada, Szaud Arábia, Irán továbbra is mellőzik a látható csökkentést annak érdekében, hogy a most Új Évet ünneplő tömegnek bármi esélye maradjon arra, hogy egy szebb jövő birtokosaivá válhassanak. Számomra az új évre átlépő óra sajnos azt szimbolizálja, hogy lassan minden rendelkezésre álló időből kifogytunk. Az óévben több mint 300 természeti katasztrófa sújtotta az emberiséget, ami minden eddigi rekordot megdöntött.
Jómagam azt kívánom az új esztendőre, hogy - egy kis időt adva még - ezektől a katasztrófáktól kíméljen meg bennünket a természet ereje, és a lehető legtöbb ember a földkerekségen ébredjen rá, legyen felismerése arra, hogy a karbon árát meg kell fizetni, amennyiben azt nem az életünkkel akarjuk megtenni.

Rampasek László

 

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve

csütörtök, december 14th, 2017

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve, amíg a népességrobbanás tart.

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve - ClimeNews - Hírportál

A zöld életmódra való áttérés a legtöbbek számára óriási költségeket és/vagy a kényelemről való lemondást jelenti. Ez lényegét tekintve csupán alkalmazkodás a túlnépesedéshez. Ha azt hisszük, hogy a technika majd megoldja a környezet-túlterhelés problémáját anélkül, hogy megoldanánk a túlnépesedést, akkor csak áltatjuk magunkat. A technika már rég alulmaradt a túlnépesedéssel folytatott versenyfutásában. Az egy főre jutó gabonamennyiség ugyanis 1984 óta csökken,[1] és legalább 2030-ig folytatódni is fog a csökkenés.[2] A jelenlegi trendek mellett pedig nagyjából akkor következik be a globális ökológiai-társadalmi-gazdasági összeomlás.[3]

Más szóval, a népességnövekedés elkerülhetetlenül egyre nagyobb nyomort, és végül összeomlást okoz. Mindezt úgy, hogy igazából senkinek sem érdeke a népességnövekedés, és a nemzések fele nem is kívánt (csak a szegény nők nélkülözik a fogamzásgátlás eszközeit, tudását, és jogát). A túlnépesedés következményei többek között az élelmiszerek magas világpiaci ára, alacsony munkabérek, outsourcing, túllegeltetés, elsivatagosodás, erdőirtás, migránsválság, klímaváltozás, stb.

A problémák megoldása azzal kezdődik, hogy felismerjük, mindenkinek az az érdeke, ha nem nő a népesség. A leghasznosabb technológia, amit sürgősen el kell terjesztenünk a világon, az a fogamzásgátlás (mind a túlfogyasztó-, mind pedig a túlnépesedett országok szegényei körében). Ezt remekül kiegészíti az iskoláztatás, a női egyenjogúság biztosítása, valamint a tömeges faültetés és a karbonsemlegesség elterjesztése a világban.

[1] Donella H. Meadows „Időökológia * Világpolgár” BOCS Alapítvány, 2006. 15.o.
[2] http://digitalcommons.unl.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1128&context=nasapub
[3] http://www.theguardian.com/…/limits-to-growth-was-right-new…

A képen szereplő állítások forrása:
Simonyi Gyula (szerk.), „Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?” BOCS Alapítvány, 2008

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

hétfő, november 13th, 2017

A tengerszint emelkedése jelentős területeket tesz lakhatatlanná.

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak - ClimeNewsA Világbank jelentése szerint a dél-csendes-óceáni államok bruttó nemzeti össztermékük tizedét a természeti katasztrófák elleni védelemre fordítják. Ez több mint négyszerese az öt évvel ezelőtti szintnek.
A tanulmány rámutat, az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti a térség országait. A tengerszint emelkedése, az áradások, ciklonok, az egyre hevesebb időjárási jelenségek lakhatatlanná tehetik az alacsonyabban fekvő szigetek külső részét.

– Sajnos néhány országra az átlagosnál nagyobb teher nehezedik. Ezek az államok a klímaváltozás frontvonalában érezhetik magukat; egyre nő az áldozatok száma, és nőnek az anyagi terhek, hiszen képesnek kell lenni segítséget nyújtani a rászorulóknak – mondta Fidzsi gazdasági minisztere, Aiyaz Sayed-Khaiyum.

Az idei ENSZ-klímakonferencián (COP23) a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököl. A jelentős pénzügyi terhek miatt nem ott tartják a rendezvényt, hanem a németországi Bonnban, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Indonézia is megtapasztalta már, milyen a klímaváltozás frontvonalában lenni.

– Egy nagy, rengeteg szigetből álló állam vagyunk. Nem fejlődő, hanem egy közepes méretű gazdasággal rendelkező ország a miénk, némi technológiai és informatikai fejlesztéssel megtámogatva. De a mezőgazdaság is számottevő. Ezért sokkoló adat, hogy a tengerszint emelkedése miatt az indonéz tartományok 29 ezer hektár termőföldet veszítettek már el – osztotta meg a délkelet-ázsiai ország illetékes miniszter-helyettese, Arif Havas-Oegroseno.

A november 6-tól 17-ig tartó konferencián a párizsi klímaegyezmény végrehajtását szabályozó előírásokról tárgyalnak.

Forrás: Euronews


 

Követeljük a karbontranszparencia elvét

péntek, november 10th, 2017

Nyílt levél a társadalomhoz!

Követeljük a karbontranszparencia elvét minden vállalattól és intézménytől, mert alapvető emberi jogokat is sért a környezetszennyezés.


Követeljük a karbontranszparencia elvét - ClimeNews - Hírportál
Az emberek évente 39,8 milliárd tonna széndioxidot juttatnak a légkörbe, ami rengeteg problémával jár! Világszerte már több mint ezer nagyvállalat számol a jövőben a karbonkibocsátás megfizetésével. Még olyan területeken is, ahol nincsen kötelező kibocsátási kvótavásárlási kötelezettsége a cégeknek. Ugyanis a fejlődés iránya alapján, a klímamegbolondulás megállítása érdekében, a szennyezőknek fizetniük kell. Minden vállalatnak a teljes karbontranszparencia elvével kell, hogy működjenek, és számoljanak be évről-évre tételesen a környezetszennyezésükről azzal, hogy publikussá teszik a karbonlábnyomukat. Ebből világosan láthatóvá válik, hogy – bármit is kommunikálnak a fenntarthatósági programjukban -, a Földre gyakorolt környezeti terhelésük nagysága mekkora, és mit tettek annak semlegesítéséért.

Ebben a kérdésben sincsen másodlagos állampolgár, mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy részt vegyen a klímavédelmi programokban azáltal, hogy vásárlásai során is keresi a valóban fenntartható vállalatok karbonsemleges termékeit és szolgáltatásait. Gyakori tévhit, hogy a karbonsemlegesség vagy a fenntarthatóság elérése lemondással járna. A leghatékonyabb stratégiák rövidtávon is megtakarítással járnak, illetve saját, és szeretteink hosszútávú érdekeinek érvényesítését eredményezik (pl. biztonság és életminőség javulása). Mindez átmenetet képez egy élhető, emberséges, fenntartható civilizációba, ám ez csak a berögzült környezetpusztító és társadalomromboló viselkedésformák megváltoztatásával lehetséges.
Erre vonatkozóan nagyon sok követhető példa áll rendelkezésre, ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés nem fogja megmenteni a civilizációt az összeomlástól. Ez egy teljes paradigmaváltás igényel, amiben fontos szerepet játszik a megújuló energia, és még sok egyéb, beleértve az áttérést öncélú növekedésmániáról az életminőség javítására[1] (a gazdaság mérete csupán egy korlátozottan releváns, túlértékelt proxija a közegészségnek).[2]

Véleményem szerint, – hivatkozva a Párizsi Klímamegállapodásra, ahol egyértelműen a történelem szemétdombjára küldték a fosszilis energiát – egy felelős gondolkodású (vezető beosztású) ember nem mondhat nemet a karbonsemlegességre. Tehát nyomatékosan megkérem a Magyarországon működő vállalatok és intézmények vezetőit, hogy tegyék közzé a karbonlábnyomuk hiteles mértékét.

Rampasek László
ClimeNews alapítója

[1]https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2016/jul/15/clean-energy-wont-save-us-economic-system-can
[2]https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

 

A fenntartható fejlődés

péntek, november 3rd, 2017

Az alapvető probléma, hogy akár az angol kifejezést, akár annak magyar fordítását nézzük, a fejlődés (development) szó helyébe hajlamosak vagyunk növekedést érteni, vagyis minőség javulás helyett mennyiségben való gyarapodásra gondolni.

A minőségi javulás pedig átmenet egy mennyiségi civilizációból egy minőségi civilizációba. Ez két dolgot jelet a számomra, legyen minden karbonsemleges és mindenkinek támogatni kell a népességrobbanás megakadályozását, ugyanis az embertömegek a legnagyobb környezetszennyezők és a bioszféra legnagyobb kizsákmányolói. Ennek a két ügynek a megvalósítása hozza az összes járulékos összetevő javulását, amiről külön külön álmodnak az emberek. Fordítva ez nem igaz!

 A fenntartható fejlődés két megközelítése. | A fenntartható fejlődés - ClimeNews - HírportálA fenntartható fejlődés fogalma a nyolcvanas évek elején született meg. 1981-ben adták ki Lester R. Brown[vid.] művét „Fenntartható társadalom építése” címmel, melyben letűnt civilizációk bukásának feltételezhető okait mutatta be, majd az ezek analógiájára vizsgálta jelen társadalmunk (Brown 1981). Véleménye szerint a gazdaság fejlődésével párhuzamosan fokozódik a természeti rendszerekre és erőforrásokra nehezedő nyomás. Miközben a gazdasági világ alapja a folytonos növekedés, az alapjául szolgáló ökológiai rendszer nem növekszik, ez egyre feszültebb viszonyt eredményez, amely oda vezet, hogy a társadalmunk, a majákhoz hasonlóan, eltűnik. Ennek elkerülésére javasolja, hogy a társadalom, illetve a gazdaság olyan fejlődési pályára álljon, mely fenntartható. Annak bizonyítására, hogy a negatív tendencia megfordítható, több társadalmi megmozdulást is bemutat. A mű jelentősége, hogy a társadalom, gazdaság és környezet hármasát egymástól elválaszthatatlannak tekinti. A borítóján szerepel egy (bizonytalan eredetű) idézet: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön” (We have not inherited the Earth from our fathers, we are borrowing it from our children.). Ez a szólás az, amivel leggyakrabban találkozunk, amikor a fenntartható fejlődést közérthető (kissé hatásvadász) módon magyarázzák.
A fenntartható fejlődés kifejezés politikai karrierje 1984-ben kezdődött, ekkor kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett (Faragó 2002). (A bizottság huszonkét tagja között volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben, „Közös jövőnk” címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.

A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Brundtland Report 1987). A fenntartható fejlődés a jelentés tanúságtétele szerint három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni. A bizottság által meghatározott definíciót is sokszor hangoztatják, viszont arról a két pontosításról, ami a meghatározás után közvetlenül szerepel, keveset hallani. Ezekben egyrészt kifejtik, hogy a szükséglet alatt elsősorban a világ szegényeinek alapvető szükségleteit értik (ez elsősorban a Maslow-féle piramis alsó két fokát – létfenntartás és biztonság szükségletei – jelenti), másrészt kitérnek arra, hogy az adott technológiai és társadalmi berendezkedésnek megfelelően kell meghatározni a korlátozásokat, hogy a környezet a jövő generációinak is azonos módon elégíthessék ki szükségleteiket. Azt azonban nem egyértelműsíti a definíció, a jelen és a jövő szükségletek alatt mit kell érteni. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata sem pontosít: “A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata 2000). Többen (pl. Bartus 2006, Daly 1990a, Vass 2003) ugyanakkor a fenntartható fejlődés fogalmának gyakorlatba ültetésének lehetetlenségét hangsúlyozza.

A Brundtland Bizottság definíciója attól kezdve, hogy napvilágot látott, vitát kavart. Többen igyekeztek a meghatározást pontosítani, mérőszámokat hozzárendelni. A fenntartható fejlődést gyakran tekintik egyfajta „szent grálnak”, amely lehetővé teszi a további gazdasági növekedést, a társadalmi problémák megoldásában történő előrelépést és a környezetvédelem együttes megvalósulását kompromisszumok nélkül (Dryzek, 1997).

Felhasználva: Fenntartható gazdaság
Somogyi, Viola
Dániel, Zoltán András
Rédey, Ákos

Rampasek László