JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Olajcégekbe önti a pénzt az unió

A zöldülés a nyereséget növeli

A zöldben van az igazi pénz

Kötelező érvényt kell szerezni a fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ 1968)!

Olajcégekbe önti a pénzt az unió

Az EBRD-vel ellentétben az EKB oda fektet, ahova akar. Szennyező iparágakba is. De ez sem derült volna ki, ha egy aktivista szervezet nem követel adatokat az uniós mennyiségi lazításról. Ugyanis a quantative easing program részeként vásárol az EKB céges kötvényeket az olajiparban.

Olajcégekbe önti a pénzt az unió - ClimeNewsA mennyiségi lazítást (quantitative easing, vagyis QE) az amerikai pénzügyminisztérium és jegybank szerepét betöltő FED találta ki a 2008-as válság idején. Pénzt nyomtatott, abból pedig államkötvényeket vásárolt, így öntve likviditást a bankszektorba és élénkítve a gazdaságot. Az EKB 2014-ben döntötte el, hogy átveszi ezt a metódust. Az EKB céges kötvényeket és államkötvényeket is vásárol. Havi 60 milliárd eurós ráfordítással kezdték a programot, aztán felturbózták havi 80 milliárdra. Most ismét visszaveszik 60-ra. A program várhatóan 2017 végéig is eltart, holott korábban arról szóltak a tervek, hogy márciusban véget ér. Az EKB eddig 46 milliárd eurót fektetett céges kötvényekbe a programrészeként. Elemzők szerint ez az összeg 2017 szeptemberére 125 milliárdra nőhet.

A Corporate Europe Observatory (CEO) nevű aktivistacsoport kampányba kezdett, hogy kikényszerítse az adatközlést az EKB-től: vajon mire is fordítja a QE-pénzeket? A bank belső biztonsági azonosítási számait (ISIN) sikerült megszerezniük, melyből ki lehet következtetni, milyen eszközöket vásárol a bank. A CEO állítása szerint a bank 11 alkalommal vásárolt Shell-kötvényeket, 16 alkalommal Eni-kötvényeket (ez olasz olajcég), 7 ízben Totalt, hatszor Repsol és szintén hatszor OMV-t. Ugyanakkor Brüsszel közismerten azt vállalta, hogy az EU az évszázad közepére 80 százalékkal csökkenti üvegházgáz-emisszióját.

A zöldben van az igazi pénz
A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock szerint többé senki sem hunyhat szemet az éghajlatváltozás pénzpiacokra és céges vagyonokra gyakorolt hatása felett.

Az Olaszországban az ebből a forrásból szerzett eszközök 68 szalékát teszik ki az Eni kötvényei, Spanyolországban 53 százalékot a Repsol kötvényei. Ezek nem elhanyagolható összegek. Az EKB azért teheti ezt meg, mert nem kötelezik az EU tágabb politikai céljainak követésére. Az EBRD-t viszont igen. az nem fektethet a szennyező iparágakba. Az EKB azt közölte, hogy nem árulhatja a kötvényvásárlások összegét, mert azzal torzítaná a piaci viszonyokat. Banki bennfentesek megerősítették a The Guardian brit napilapnak, hogy a vásárlásokat rögzítő ISIN-kódok valósak. Az egyik neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, az EKB-nál a monetáris politika a fontos. Vagyis az ökológiai hatással nem számolnak.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) és az Európai Fejlesztési Banktól (EIB) eltérően az EKB-nek nem kell harmonizálnia tevékenységét az EU tágabb politikai célkitűzéseivel – beleértve az energiapolitikai, környezetvédelmi és klímapolitikai célokat. Ha az EU zéró kibocsátású gazdaságot akar létrehozni, és csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, akkor miért lóg ki ebből a szisztémából az EKB? „2016-ban már nem elfogadható, hogy olyan monetáris politika van érvényben, ami nem illeszkedik hosszú távú politikai célkitűzésekhez” – fogalmazott Simon Zadek, az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete (UNEP) fenntartható pénzügyi rendszert vizsgáló csoportjának társigazgatója.

Az EKB a céges kötvényvásárlásokat az eurózónában működő nemzeti jegybankokon keresztül végzi, pontosabban ezek kötvényvásárlásait koordinálja. A vásárlásokat gyakran a nemzeti prioritások határozzák meg. A német Bundesbank például előszeretettel vesz értékpapírokat az autóipar szereplőitől (Daimler és BMW: 15-15 alkalommal, Volkswagen: 7 ízben). Az EKB az észt Eesti Energiába is fektetett, amelynek érdekeltségei vannak észak-amerikai olajhomok-kitermelésben utazó cégekben, sőt szerencsejátékban is érdekelt, mert az osztrák kaszinóóriásban, a Novomaticban is vannak részvényei.

A zöldülés a nyereséget növeli
Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, amelyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.

Forrás: Piac&Profit

2017. január 17.

A zöldülés a nyereséget növeli

Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, amelyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.

Közel ötven olyan elemzés látott már napvilágot neves intézményektől, mint az Economist Intelligence Unit, a Deloitte, a Harvard, az MIT Sloan School of Management, az A.T. Kearney vagy a Goldman Sachs, amelyek azt állítják, hogy a cégek zöldülése növeli a nyereséget. Az erőforrások pazarlása együtt jár a pénzpazarlással, s a racionalizálás nemcsak környezetkímélő, hanem a büdzsét is tehermentesíti. A zéró hulladék – zéró emisszió – zéró nem megújuló erőforrás hármasságát célzó cégek rendre jobban teljesítenek, mint pazarló társaik.

Kimutatható nyereség

Kép:Fotolia (Reflection of businessman in office windows) | A zöldülés a nyereséget növeli - ClimeNewsA New York-i Empire State Building 2011-ben felújíttatta hűtési-fűtési rendszerét 13 millió dollárért. Azóta, három év alatt már 7,5 millió dolláros megtakarítást ért el az energiaköltségekben – közölte a Clinton Foundation. Nagyjából hat év alatt visszahozza a beruházás az árát, s ezután még erősebben segíti az épületet üzemeltető cég nyereségességét. 2014-ben 738 volt a LEED-minősítéssel rendelkező termelőüzemek száma a világban, és további 1335 gyár pályázata volt folyamatban a minősítés elnyeréséért. Az új építésű zöld üzemek évente átlagosan 8 százalékos megtakarítást hoztak a működési költségekben. Az új céges épületek 47 százaléka már környezetbarát beruházás, míg 2005-ben ez csak 2 százalék volt. A mai technológiák 30 százalékkal képesek emelni a régi épületek energiahatékonyságát. Az így realizálható költségmegtakarítás révén a beruházások éves belső megtérülési rátája (IRR) 10 éves távon 28,6 százalék – állítja az Industry Week, az A.T. Kearney kalkulációja szerint viszont 20 év alatt csak 8-10 százalék.

A zöld beruházásokon 233 százalék a megtérülés (ROI), de ennél valójában magasabb is lehet, ha a vállalat képes a viselkedésén is változtatni, nem csak a fizikai erőforrások használatán.

A World Wildlife Fund és az angliai Carbon Disclosure Project 2013-ban kiadott elemzése szerint a zöld beruházásokon 233 százalék a megtérülés (ROI), de az nem világos, hogy ezt hány éves távra kalkulálták. Sőt vannak olyan üzleti tanácsadók, akik állítják, hogy ennél valójában magasabb is lehet, ha a vállalat képes a viselkedésén is változtatni, nem csak a fizikai erőforrások használatán.

Megéri racionalizálni

Egyre több üzleti jelentés támasztja alá, megéri zöldülni. Az atlantai Interface szőnyeggyár az első között volt a világon 1994-ben, amikor vezetője, Ray Anderson elhatározta, hogy fenntarthatóbbá teszi a termelést. Programjával 2011-re 433 millió dollárt takarított meg. Mint kiderült, a gyártás során pocsékba ment alapanyag értéke elérte az éves árbevétel 10 százalékát, 70 millió dollárt. 82 százalékkal csökkentették a gyártásból eredő emissziót, 77 százalékkal a hulladékképződést, 75 százalékkal a vízhasználatot, 60 százalékkal az üzemanyag-fogyasztást, miközben az éves profit tíz év leforgása alatt a duplájára nőtt.

Amikor a Marks & Spencer 2007-ben bejelentette fenntarthatósági tervét, a kalkulációk arról szóltak, hogy üzleti tevékenységének zöldítése csak viszi majd a pénzt az első öt évben, évente 200 millió fontot, de a 2011–2012-es jelentésből kiderült, hogy évi 105 milliós megtakarítással járt.

A Dupont vegyipari óriás 2000-ben határozta el, hogy 65 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását. 2007-re évi 2,2 milliárdos megtakarítást ért el így. Az AT&T telkocég évi 86 millió dolláros megtakarítást realizált hatékonyabb energiafogyasztással, az IBM 2009 óta évi 370 milliót, a GlaxoSmithKline gyógyszergyár 3 év alatt 6,3 milliót. De spórol a Tesco is évente 239 millió dollárt energiatakarékossággal, a Walmart áruházlánc évente 200 millió dollárt takarít meg csak a gépjármű-üzemanyagfogyasztáson. A Nike konténeres nemzetközi szállítmányozása optimalizálásával 8,2 millió dollárt takarított meg 2009-ben.

1300 megkérdezett kisvállalkozásnak 79 százaléka vallotta, hogy versenyelőnyt jelent nekik, ha zöld termékeket és szolgáltatásokat kínálnak.

A fogyasztók is tudatosabbak

A zöldülés a nyereséget növeli - ClimeNewsA Green America 2013-as felmérésében részt vevő vezérigazgatók 71 százaléka állította, hogy figyelembe veszi döntéseiben az ökológiai szempontokat. Az 1300 megkérdezett kisvállalkozásnak 79 százaléka vallotta, hogy versenyelőnyt jelent nekik, ha zöld termékeket és szolgáltatásokat kínálnak. Hiszen a fenntarthatóság fontosságát a vásárlók is látják. Amerikában egy 2010-es felmérés szerint a fogyasztók 20 százaléka hajlandó többet fizetni olyan termékért, amelynek kedvezményezettje nemcsak ő maga, hanem a környezet és a társadalom is. A Green America vizsgálatában a fogyasztók 67 százaléka gondolkodott így. Az új szempontrendszer tehát elérte a kritikus tömeget, legalábbis az USA-ban. A lakossági szemléletváltásra reagált a vállalati szektor is. (A fenntartható csomagolás például mérhető előnyt jelent.)

A Daily Finance 2012-es jelentése úgy találta, hogy a legfenntarthatóbb vállalatok – az IBM, a HP, a Johnson & Johnson – azért léptek termelésük zöldítésének útjára, mert nagyobb fogyasztói elvárásokkal és a közvélemény nyomásával kellett szembenézniük. Az a márka, amely vonzó akar lenni a ma fogyasztóinak, és releváns akar maradni a jövőben is, zöld márkaként pozicionálja magát.

A társadalom egészének jóléte is üzleti szemponttá vált. Egyes bizniszguruk szerint a céges társadalmi felelősségvállalás is kifizetődő, nemcsak a termelés zöldítése. A CSR kedvezményezettjei alapvetően három rétegre bonthatók: a bioszférára, az alkalmazottakra, akiknek jó létét szem előtt tartja a cég, s ezzel lojalitást vált ki belőlük, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekre, amelyeket beemelnek a beszállítók, az alvállalkozók közé.

Kolonc helyett iránytű a fenntarthatóság
A felelős üzleti működés lassacskán a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó.

Morális kapitalizmus

Howard Schultz, a Starbucks vezérigazgatója vallja, hogy a cég alaptevékenységéhez nem kapcsolódó CSR-kezdeményezések közvetlenül járultak hozzá ahhoz, hogy a Starbucks nyereséges maradjon. A nemcsak a fogyasztókkal és beszállítókkal, hanem a céghez anyagilag nem kötődő emberekkel történő fair bánásmód szerinte kulcs a sikerhez. Azt vallja: a cég értékét a cég értékrendszere szabja meg.

De valóban pénzre fordítható-e a good will, a jó reputáció? Az Economist Intelligence Unit 2008-ben végzett felmérésében a válaszadó menedzserek 74 százaléka vélekedett úgy, hogy a CSR vagy corporate citizenship segít növelni a cég profitrátáját. Mégis a CSR és a profit összefüggését már nehezebben tudják bizonyítani számadatokkal az elemzők, mint a zöld biznisz nyereségességét. Kevés az értelmezhető adat, és ritkaságszámba megy az egyértelmű konklúzióval rendelkező kutatás. 2004-ben egy metaelemzés, ami 52 tanulmányt összegzett (ezek összesen 33 878 konkrét esetet tartalmaztak), arra a következtetésre jutott, hogy a CSR „potenciális előnyt” jelent a profitnövelésre nézve. Nem túl határozott szóhasználat.

Inkább olyan eseteknél mutatható ki a társadalmi értékteremtés profitnövelő ereje, amikor egy etikus vagy ökobarát áru (például fair trade tea vagy víztakarékos mosószer) előállításába bevontak egy szegényközösséget, amivel javult az életminőségük és lakóhelyük állapota is, s eközben a termék sikeres lett a piacon, növelve a vállalat forgalmát. De hogy a Starbucks társadalomtudatos programjai – például az, hogy támogatják az alkalmazottaik továbbtanulását – állnának a kávéházlánc növekvő bevétele és profitja mögött, kérdéses. A korreláció kimutatásával adósak maradtak a közgazdászok. A Göteborgi Egyetem kutatója, Cristiana Manescu 2010-ben írt elemzésében úgy látta, a CSR általában nem csökkenti a nyereségességet, de abban a kevés esetben, amikor bizonyíthatónak látta a közvetlen pozitív korrelációt, meglehetősen csekély volt a profitnövelő hatása. Schultz erre nyilván a Starbucks részvényárfolyamát és 85,3 milliárd dolláros piaci kapitalizációját hozná ellenpéldaként. De hogy a részvény árából mennyiért felelős a CSR és az abból eredő jó reputáció, és mennyiért a jó termék/szolgáltatás, azt már alighanem ő maga sem tudná megmondani.

Forrás: Piac&Profit

2017. január 17.

A zöldben van az igazi pénz

A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock szerint többé senki sem hunyhat szemet az éghajlatváltozás pénzpiacokra és céges vagyonokra gyakorolt hatása felett.

Az oslói CICERO (Center for International and Environmental Research) klimatológusai szövetkeztek a Világbankkal, a világ legnagyobb befektetési alapjával, a BlackRockkal és más befektetőkkel, hogy konkretizálják a globális felmelegedés pénzügyi kockázatait. (Már a hitelezésbe is beleszól a klímaváltozás.) A cél az, hogy a legbefolyásosabb befektetőket képbe hozzák azokról a lehetséges anyagi károkról, melyeket az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események (árvíz, aszály, hurrikán, stb.) és a tengerszint-emelkedés jelentenek infrastruktúráknak, iparágaknak, befektetéseknek.

A zöldben van az igazi pénz - ClimeNewsMivel a befektetőket a lehetséges hozam érdekli, a klímaváltozást többé nem lehet elválasztani ettől és ignorálni – vélik. A BlackRock a jogi környezet változását is kiemelten fontosnak tartja ebből a szempontból.
“A klímaváltozás ellen küzdő törvényi szabályozások új hulláma érkezik, a kockázatokat még nem mérték fel, de hamarosan hatni kezdenek.”  E mondat egyértelműen arra utal, hogy a világ kormányai aláírták a jogilag kötelező érvényű globális klímamegállapodást, amely korlátozza és csökkenti az ÜHG-kibocsátást, a kormányok pedig ennek érdekében beárazzák az emissziót, amitől növekszik a nagy szennyező iparágak működési költsége, s általában mindenféle üzleti tevékenység költségvonzata, mely emisszióval jár.

DiCaprio leszámolt a fosszilis energiával
Leonardo DiCaprio is azon befektetők között van, akik mintegy 17 ezer milliárd font értékben kivonják tőkéjüket a fosszilis energiahordozók piacáról. A Divest-Invest kampányalap számára készített jelentés szerint több mint 400 intézmény és 2000 magánbefektető tett ígéretet arra, hogy a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiába és tiszta technológiákba fektet. A lépés mellett kormányok, nyugdíjalapok, jótékonysági intézmények, egyházi szervezetek, városi önkormányzatok és egyetemek is kiálltak.

“A befektetők többé nem ignorálhatják a klímaváltozást”, szögezte le Philip Hildebrand, az alap alelnöke és Deborah Winshel társadalmi hatású befektetésekért (impact investing) felelős menedzser. “Egyesek megkérdőjelezhetik a tudományos okait, de mindannyiunknak szembe kell néznünk a klímával kapcsolatos szabályozások és technológiai innovációk hullámával. Valljuk, hogy minden befektetőnek klímatudatosan kell invesztálnia.”

A jelenleg érvényben lévő emissziócsökkentő szabályozások nem lesznek képesek 3 Celsius fokban megállítani a klímaváltozást 2100-ig – vélik a szakemberek. Mivel az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá válnak a szélsőséges természeti és időjárási jelenségek, az ezekből eredő károk, illetve az ellenük való védekezés miatt eszközölt infrastrukturális beruházások egyre több pénzt fognak elvinni mind a kormányok, mind a cégek büdzséiből.

A BlackRock az alábbi grafikonnal érzékeltette az USA-ban történt természeti katasztrófák számának változását és a belőlük eredő költségek alakulását:

A zöldben van az igazi pénz - ClimeNews | Forrás grafikonok: BlackRock

Az alap szakértői szerint a világ több ezer millió dollárral van lemaradva az igényekhez képest, vagyis sokkal több tőke kellene a zöld beruházásokra, hogy a világgazdaságot alacsony karbontartalmú működési pályára lehessen állítani.

A BlackRock munkatársai szerint elképzelhető, hogy a zöld befektetéseknél és az emissziócsökkentő beruházásoknál a befektetők magas hozamot realizálhatnak, olyat, amire a 2007-es válság óta csak nagyon ritkán van lehetőség.

A zöldben van az igazi pénz - ClimeNews | Forrás grafikonok: BlackRock

De önmagában is egy vállalat “zöld” volta, ökológiai tudatosságának mértéke jó mérce arra, hogy a befektető meg tudja ítélni, érdemes-e befektetni az adott cégbe. Ha ugyanis a cég nem igyekszik zöldíteni energiafogyasztását, karbonsemlegessé tenni épületeit, energiafogyasztását és termelését, akkor a hosszú távú életképessége és ezáltal a profittermelő képessége is limitált – vélik a világ legnagyobb befektetési alapjának szakértői.

A BlackRock munkatársai már azt látják, hogy a különbség a kétfajta -az ökotudatos és a klímaignoráló- társaságok közötti különbség már most meglátszik: “Azok a vállalkozások, melyek terveikben számításba veszik ezeket a klímakockázatokat láthatólag jobban teljesítenek azoknál, melyek nem.”

Forrás: Business Insider, BlackRock

2017. január 17.

Kötelező érvényt kell szerezni a fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ 1968)!

A CIA főnöke már az ezredfordulón megmondta, hogy e század legsúlyosabb biztonsági kockázata a népességrobbanás. A fogamzásgátlás emberi jogáról mégse szól az oktatás, média, politika, gazdaság, hadsereg, egyházak, de a közgondolkodás, sőt a békemozgalom is tele van téveszmékkel és pszichés tabukkal e téren.

A jövő nemzedék minden tagjának joga, hogy mindkét szülője által kívánt, mégpedig önmagáért (s nem valami érdekből) kívánt gyermekként foganjon meg, aki felnőve elmondhatja: szeretőbb s felkészültebb szülőket, jobb kort s melegebb otthont nem is kívánhattam volna.” (bocs.eu)

Érvényt kell szerezni a fogamzásgátlás emberi jogának - (ENSZ 1968)A következő népességrobbanás elkerülése legalább annyira fontos feladata és felelőssége a nemzeteknek mint a további globális felmelegedés megakadályozására tett erőfeszítések. Ugyanis a legnagyobb széndioxid kibocsátó maga az ember! Még több ember – még többet eszik, még több élelmiszerre van szüksége, több embernek – több energiára van szüksége… Most lett igazán fontos, hogy a világ vezetői mennyire gondolják át azt, hogy a pénzügyi lehetőségeiket mire fordítják. A megoldás egyszerű a népességrobbanás megakadályozására, nem kell ezen agyalni, nincs ezen mit egyeztetni a Vatikánban 🙂 Kötelező érvényt kell szerezni mindenhol a világban a fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ 1968)! Vagy már késő? Rajtunk civileken van a sor? Csak az Önkéntes vállalások tömeges elterjedésére lehet számítani?

R.L.

2017. január 12.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket

A felelősségteljes befektetési alapok sorra válnak meg olajipari részvényeiktől. A részvényesek és fogyasztók egyaránt nyomást gyakorolnak az olajmultikra, hogy hagyják a földben a fosszilis készleteket. Sok helyen már nem gazdaságos az erőforrások kitermelése.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews
Ahhoz, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest 2 Celsius fokban maximalizáljuk, az emissziócsökkentés csak úgy lehetséges, ha a földben rejlő karbonkészletek nagy részét már nem termelik ki. A lelőhelyeket és olajmezőket birtokló olajmultiknak az ebből eredő kockázatot és bevételkiesést ki kell kalkulálniuk és a részvényesek tudtára kell hozniuk. A vállalat piaci kapitalizációjának és részvényárfolyamának ezt a csökkenő nyereségtermelő képességet tükröznie kell. Ezek az úgynevezett “megrekedt eszközök” (stranded assets). Al Gore 2009-ben nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a cégeknek be kell árazniuk ezeket.

Ehhez jött a fosszilis szektorban az az üzleti kockázat, hogy a klímapolitika újabb pénzügyi terheket jelent az olaj- és gázkitermelő cégeknek (emissziós kvótavásárlási kötelezettség, karbonadó, szigorodó törvények miatt gyakoribb környezetszennyezési bírságok stb.). Ezzel is tisztában kell lenni a befektetőnek, aki az adott cég részvényét megveszi.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews2015-ben az Exxon Mobil olajipari óriás körül dagadt nagyra a botrány, amikor a The Los Angeles Times és az Inside Climate News kiderítette, hogy bő tíz éve a felsővezetés semmibe vette a klímatanácsadói megállapításait, s nem tárta részvényesei elé az üzletvitellel kapcsolatos klímakockázatokat. Ezzel megszegte a tőzsdei cégekre vonatkozó jogszabályokat. Az újságcikkek nyomán New York és Kalifornia főügyésze indított vizsgálatot, s márciusra már 17 tagállambéli kollégáik csatlakoztak a vizsgálathoz.

Az Exxon igyekezett enyhíteni a renoméján esett csorbát: az éves közgyűlésen 2006 óta először fogadtak el részvényesi javaslatot, miszerint klímaszakértő ezentúl beválasztható lesz az igazgatótanácsba. A Riói Olimpia tévéközvetítéseiben pedig megújuló energiás projektjeit reklámozta a vállalat.

Ennek ellenére nem jó az olajmultik renoméja… Két Kaliforniát képviselő kongresszusi tag idén arra szólította fel, a CalPERSt, a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapját, hogy vonuljon ki a fosszilis szektorból és adja el az Exxon Mobilban lévő részvényeit. A CalPERS Amerika egyik legnagyobb alapja a maga 300 milliárd dollárjával.

A Nobel Béke-díjas Al Gore azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapok alapszabályuknál fogva hosszú távú befektetési stratégiát követnek, így pont ezt szegik meg, ha nem számolnak a befektetéseik karbonvetületével, környezetszennyező hatásával. Odáig azonban nem ment el, hogy az alapok vezetőit emiatt büntetőjogi felelősségre vonással kellene jobb belátásra téríteni.

Azzal, hogy Gore bedobta az alapkezelői felelősség eme aspektusát köztudatba, már változást indított el: 2015-ben a CalPERS először rendelt tanulmányt portfóliója karbonlábnyomáról, hogy az egyes cégek, melyekben részvényes, mennyi tonna üvegházgázt bocsátanak ki.

Vannak a kivonulásnak ironikus példái is. A Rockefeller Family Fund idén jelentette be, hogy túlad fosszilis részvényein. Az a dinasztia, mely a Standard Oil vállalatbirodalom felépítésével tett szert mesés vagyonára. 2015 júniusában a norvég Parlament megszavazta, hogy Norvégia 890 milliárd dollárnyi eszközt kezelő szuverén nemzeti tőkealapja -mely a legnagyobb e típusban- ugyancsak elhatározta, hogy nem fektet fosszilis cégekbe. Pont az az ország, mely tulajdonképpen olajpénzen ül, hiszen az állam a tenger alatti lelőhelyekből felhozott olajjal hizlalta fel tartalékait.
A divestment mozgalomról itt olvashat részletesebben.

Tőkekivonás
Az a taktika, hogy befektetők politikai és erkölcsi megfontolásból kiindulva kivonják tőkéjüket bizonyos vállalatokból, mert nem értenek egyet az üzletvitelükkel, az a Dél-Afrikai Köztársaság feketéket elnyomó politikája elleni tiltakozásként lett ismert. A fogyasztók bojkottálták az Apartheid-rezsimmel bizniszelő multikat, a befektetők pedig túladtak e cégekben szerzett részvényeiken.
A divestment, vagyis a tőkekivonás mozgalma 2013-ban az amerikai egyetemeken lángolt fel újra. Mivel minden amerikai egyetem tetemes megtakarításokat és nyugdíjalapot kezel, diákok tiltakoztak a dékánoknál, hogy miért vannak az egyetemeknek részvényeik olajipari óriásokban, ezektől meg kellene válni.
A Harvard University első embere ellenállt a kérésnek. Az Anglikán Egyház 14 milliárd dollárt kezelő befektetési alapja viszont kivonul a fosszilis ágazatból. Az AXA francia biztosító pedig 560 millió dollárnyi széniparhoz fűződő befektetésétől válik meg.
Forrás: Piac&Profit

2017. január 2.

Széndioxidot monitorozó műholdat lőtt fel Kína

A világon harmadikként Kína is az üvegházhatású gázok kibocsátását nyomon követő műholdat lőtt fel az űrbe, ez az úgynevezett szénlábnyoma csökkentésére tett legújabb lépése.
Kína északi részén az elmúlt héten szinte rekordmértékű volt a légszennyezettség, gyárakat és iskolákat zártak be […] Olvasson Tovább…

2017. január 1.

A ​menekültipar

Semelyik oldal nem foglalkozik a katasztrófa okával: hogy hetente kb. egymillió olyan gyerek születik, akit az anyja nem akart.
Pedig az itt röpködő összegek töredékéből meg lehetne oldani, hogy mindenkinek legyen lehetősége a fogamzásgátlásra.
Fizetné a spirált egy szegény afrikai […] Olvasson Tovább…

2016. december 25.

Úgy mentené meg a világot a tőzsdeguru, ahogy milliárdos lett

Még két hónapja van, hogy beküldje tervát a világ megmentésére, és ezzel nyerjen másfél milliárd forintnyi svéd koronát. Ennyi a fődíja ugyanis annak a Világ kihívásai (Global challanges) nevű díjnak, amit egy magyar származású svéd milliárdos írt ki.

Laszlo Szombatfalvy […] Olvasson Tovább…

2016. december 25.

Sokkal olcsóbb lehet az áram

Áttörést hozott 2016 az energiaiparban: a napenergia-fejlesztések immáron olcsóbbak, mint a szélenergia-beruházások, nem is beszélve a szén- és gázerőművek létesítéséről. A tendencia elsősorban a feltörekvő országokban jelentkezik, de gyorsan átterjedhet a fejlett világra is.
A világ energiapiaca óriási átalakuláson megy […] Olvasson Tovább…

2016. december 23.

Luxussal fedik el a szennyet az óceánjárók

A magyarok nagy része legfeljebb az Álomhajó című német giccssorozatból ismerheti a hatalmas óceánjáró üdülőhajókat (bár sok honfitársunk húzza az igát a gyomrukban éjt nappallá téve). Ha megpróbáljuk félrehessegetni az úszó szállodákat körüllengő rózsaszín ködöt, előtűnik a bűzös valóság. […] Olvasson Tovább…

2016. december 23.

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára

Las Vegas mostantól többszörösen is a fény városának számít, hiszen a szerencsejátékok világhírű központja teljesen átállt megújuló energiára a határában elterülő 100 megawattos Boulder Solar 1 erőmű elindításával.
A város vezetősége majdnem egy évtizede dolgozik az átálláson, 2008-ban indították el […] Olvasson Tovább…

2016. december 20.

Te is ellenőrizheted, hogy van-e ilyen szennyezés a lakóhelyed környékén!

Mérgezett örökségünk – Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon
A kolontári vörösiszap-katasztrófa, majd a budapesti Illatos úti hordók körüli botrány óta minduntalan felmerül a kérdés, hogy hány ilyen elszennyezett terület, időzített vegyi bomba van még az országban. Mivel erre a […] Olvasson Tovább…

2016. december 15.

Még gyorsan megmenti a klímát a távozó elnök

Az amerikai Belügyminisztérium a múlt héten véglegesítette a metánemisszióra vonatkozó szabályozást, mielőtt átadja a hatalmat a Trump-adminisztrációnak.
Az amerikai kormány a fennhatósága alá tartozó szövetségi területeken és az őslakosok földjein szabályozhatja a metánkibocsátást. Ez az Obama-kabinet utolsó klímavédelmi jogszabálya, miután […] Olvasson Tovább…

2016. december 14.

Maradhat a bizonytalanság az olajpiacon az IEA szerint

Az olajpiac a szélsőséges áringadozások egy új korszaka előtt áll, a következő évtizedre ugyanis nagyon bizonytalanok a kereslet-kínálati kilátások – mondta el Varró László a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Budapest Energy Summit konferencián az IEA World […] Olvasson Tovább…

2016. december 13.

Dél-Amerika 2020 után tisztán zöldenergiára állhat át

Tizenöt éven belül elérhető lenne, hogy Dél-Amerika teljes egészében zöldenergiából fedezze felhasználását, fele részben solar panel-ek termeléséből – áll egy nemrég publikált jelentésben.

A Lappeenranta University of Technology-nál úgy vélik, hogy Dél-Amerikának különlegesen jó lehetőségei vannak a megújulóenergia-termelésben. Patagónia globálisan […] Olvasson Tovább…

2016. december 13.