JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát

Volt egyszer egy bolygó – One Strange Rock

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni?

Az utolsó órában járunk?

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát

A Föld napjához közeledve több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát.

Néhány nappal április 22., a Föld napja előtt világszerte több mint 1 millió ember követeli, hogy a világ legnagyobb vállalatai csökkentsék az egyszerhasználatos műanyagok gyártását. [1]

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát
Egy közelmúltbeli tanulmány rávilágított arra, hogy a világ összes műanyagának 91%-át nem hasznosítják újra. [2] Egy teherautónyi műanyag szemét kerül a tengereinkbe és az óceánjainkba minden egyes percben. [3]

A tengeri élőlények – a tengeri madaraktól a teknősökön át a bálnákig – a műanyag szeméttől megfulladhatnak, vagy úgy beléjük gabalyodhatnak, hogy elpusztulnak tőlük. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) becslése szerint az óceáni műanyagszemét-szennyezés a tengeri élőlények százezreinek haláláért felelős minden évben. [4]

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatátA nemzetközi #BreakFreeFromPlastic mozgalom – amelyben több mint 1100 csoport vesz részt, köztük a Greenpeace is – kezdeményezésére most milliónyian mondtak nemet a műanyagáradatra. Az emberek világszerte petíciókhoz csatlakoztak, és fotókat tettek közzé a közösségi médiában a boltokban, éttermekben található elképesztően pazarló műanyag csomagolásokról, hogy olyan nagyvállalatokat bírjanak rá az eldobható műanyagok termelésének és használatának csökkentésére, és végső soron azok teljes kivezetésére, mint a Coca-Cola, a Pepsi, a Nestlé, az Unilever, a Procter & Gamble, a McDonald’s vagy a Starbucks.

A Greenpeace szerint az egyszerhasználatos műanyagok kapcsán fordulóponthoz érkeztünk. Ideje, hogy minden nagyvállalat, amely törődik a bolygó egészségével, túllépjen a puszta újrahasznosításon. Az eldobható műanyagok továbbra is riasztó mennyiségben ömlenek az óceánjainkba, tavainkba és folyóinkba.

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatátAz egyszerhasználatos műanyagok nem létfontosságúak. A társadalmi ellenérzés is láthatóan egyre növekszik velük szemben, hiszen ha így folytatjuk, a műanyag hulladékokkal tönkretesszük a bolygónk élővilágát. Az állampolgárok ezért azt várják, hogy ahelyett, hogy a cégvezetők kizárólag a haszonmaximalizálásra törekedjenek, tegyenek valódi lépéseket a környezet védelméért, és hagyjanak fel a felesleges műanyag csomagolóanyagok használatával.

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát„Az egyszer használatos eldobható műanyagok visszaszorítása érdekében a magyar kormánytól is intézkedéseket várunk. Gazdasági és jogi eszközöket kell alkalmazni annak érdekében, hogy radikálisan visszaszorítsuk az eldobható műanyag italos palackok használatát, és megszabaduljunk a műanyag zacskóktól” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Jegyzetek:

  1. http://media.greenpeace.org/collection/27MZIFJXOGWVP
  2. http://advances.sciencemag.org/content/3/7/e1700782
  3. http://www3.weforum.org/docs/WEF_The_New_Plastics_Economy.pdf
  4. http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/ioc-oceans/focus-areas/rio-20-ocean/blueprint-for-the-future-we-want/marine-pollution/facts-and-figures-on-marine-pollution/

Forrás: Greenpeace

2018. április 21.

Volt egyszer egy bolygó – One Strange Rock

A Föld Napjához kapcsolódó “Volt egyszer egy bolygó” természetfilm sorozat vasárnap esténként látható a NatGeo TV-n.

Az univerzumban több milliárd bolygó kering, ám van egy közöttük, amelyik más, mint a többi: annyira különleges és gyönyörű, hogy nehéz elhinni, hogy egyáltalán létezik.
Ezt a bolygót valamennyien jól ismerjük, és szinte minden fontosat tudunk róla. Vagy mégse? A sorozat amellett, hogy megismertet a Föld izgalmas történetével, bolygónk legcsodálatosabb, legritkábban járt vidékeire is elkalauzol lélegzetelállító felvételek segítségével.

Két éven keresztül, 195 helyszínen forgatták az Oscar-jelölt alkotó, Darren Aronofsky nagyszabású sorozatát. A Volt egyszer egy bolygó műsorvezetője Will Smith. A hollywoodi színész, Will Smith egy 45 országon, 6 kontinensen és a világűrön átívelő utazásra invitálja a nézőket, hogy exkluzív felvételek segítségével bemutassa a Föld rendkívüli történetét. A műsor alkotója az Oscar-jelölt Darren Aronofsky, aki olyan filmeket jegyez, mint a Fekete hattyú, a Noé vagy a Rekviem egy álomért, ám ezúttal egy tízrészes sorozattal állt elő, amely újradefiniálja a tudományos és természetfilmek műfaját.

A sorozat bemutatja, miért és miként vált bolygónk egészen egyedivé és élettel telivé a nagyrészt ismeretlen és rideg kozmikus térben. Smith mellett a műsorhoz ismert űrhajósokat is felkértek, hogy egyedi szemszögből meséljék el a Föld különleges történetét. “Amikor 400 kilométeres magasságban keringsz a Föld körül, teljesen új perspektívából látod a világot” – mondja Nicole Stott egykori űrhajós, aki személyesen tapasztalhatta meg az űrutazások szépségeit és nehézségeit. Az asztronauták nem mindennapi rálátással rendelkeznek bolygónkra, így sajátos megközelítést kínálnak, és személyes emlékeikről is beszámolnak azzal kapcsolatban, hogy milyen Földünk az űrből. A műsor készítésében olyan világhírű asztronauták működtek közre, mint Chris Hadfield, Jeff Hoffman, Mae Jemison, Jerry Linenger, Mike Massimino, Leland Melvin, Nicole Stott és Peggy Whitson.

A National Geographic új műsora, a Volt egyszer egy bolygó sok tekintetben a legek sorozata: a kétéves forgatás során annyi nyersanyag keletkezett, hogy abból egy több éven át tartó mozimaratont lehetne rendezni. A műsort 195 különböző helyszínen vették fel, köztük egészen rendhagyó helyeken: a legnagyobb mélységben található forgatási helyszín az új-mexikói Lechuguilla barlang volt, 489 méterrel a felszín alatt; a másik végletet a Nemzetközi Űrállomás jelentette, mely 370-460 kilométeres magasságban kering a Föld körül. De más szélsőségekkel is találkoztak a filmesek: a világ egyik leghidegebb (Kangiqsujuaq, Kanada) és legforróbb (Danakil mélyföld, Etiópia) pontján is forgattak. Mindemellett a Volt egyszer egy bolygó stábja az első külföldi forgatócsoport, amely engedélyt kapott a thaiföldi Wat Phra Dhammakaya templomnál tartott Mágha Pudzsá (Tabodve hónap teliholdja) fesztivál megörökítésére, és a sorozat készítőinek a híres Actun Tunichil Muknal barlangba is sikerült bejutniuk, ahova hosszú évek óta egyetlen stábnak sem. A barlang különlegessége, hogy maja emberáldozatok kalcitkristályokkal borított maradványaival is találkozhat a látogató.

A sorozat lélegzetelállító utazásra hívja a nézőket – olyan helyekre, ahová csak igazán kevesek juthatnak el -, hogy exkluzív felvételek segítségével bemutassa Földünk múltját, jelenét és jövőjét.

Forrás: NatGeo

2018. április 18.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni?

Kathleen Rogers a Föld Napja Hálózat elnökének üzenete

Kathleen Rogers | Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - HírportálKözel 48 évvel ezelőtt, 1970. április 22-én emberek milliói vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a 150 éves ipari fejlődés negatív hatásai ellen.
Az Egyesült Államokban és a világ minden táján a szmog halálos lett, és bizonyíték volt arra, hogy a szennyezés a gyermekek fejlődési késedelméhez vezetett. A biológiai sokféleség hanyatlásnak indult a növényvédő szerek és más szennyező anyagok nagymértékű felhasználása miatt.
A globális ökológiai tudatosság egyre nőtt, és az amerikai kongresszus és Nixon elnök gyorsan reagált. Ugyanezen év júliusában létrehozták a Környezetvédelmi Ügynökséget és számos környezetvédelmi törvényt, mint például a tiszta víz törvény és a veszélyeztetett fajokról szóló törvény.

Egy milliárd ember

A Föld Napja minden évben globális esemény, és úgy gondoljuk, hogy több mint 1 milliárd ember 192 országban vesz részt a világ legnagyobb polgári célú cselekvési napján.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - Hírportál
Ez a politika, és a polgári részvétel napja. Az emberek menetelnek, aláírják a petíciókat, találkoznak választott tisztségviselőikkel, fákat ültetnek, megtisztítják városukat és útjaikat a szeméttől. A vállalatok és a kormányok arra használják, hogy ígéreteket hajtsanak végre, és fenntarthatósági intézkedéseket tesznek közzé. A hit vezetők, ideértve a Ferenc Pápát is, összekötik a Föld Napot az Isten legnagyobb alkotásaival, az emberekkel, a biológiai sokféleséggel, és a bolygóval, amelyen mindannyian élünk.

A Föld Napja Hálózat, a Föld Napja világszerte vezető szervezet bejelentette, hogy a 2018-as Föld Napja arra összpontosít, hogy mobilizálják a világot a műanyagszennyezés megszüntetésére, beleértve az egységes felhasználású műanyagok megszüntetésére irányuló globális erőfeszítések támogatását, valamint a műanyagok ártalmatlanítására vonatkozó globális szabályozást. A Föld Napja Hálózat több millió embert oktat a műanyagok használatával és ártalmatlanításával kapcsolatos egészségre és egyéb kockázatokra, ideértve az óceánok, a víz és a vadon élő állatok szennyezését, valamint az egyre növekvő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a bomló műanyagok komoly globális problémákat okoznak.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - Hírportál
A méregtelenítéstől, és a tengeri élet károsításától kezdve, a műanyagok mindenütt jelenlétére az élelmiszerekben, az emberi hormonok megzavarása, és a súlyos életveszélyes betegségek, és korai pubertás miatt a műanyagok exponenciális növekedése fenyegeti bolygónk túlélését. A Föld Napja Hálózat több éves kampányt épített ki a műanyagszennyezés befejezésére. Céljaink közé tartozik az egyszer használatos műanyagok megszüntetése, a fosszilis tüzelőanyag-alapú anyagok alternatíváinak előmozdítása, a műanyag 100 százalékos újrahasznosításának elősegítése, vállalati és kormányzati elszámoltathatóság, valamint a műanyagokkal kapcsolatos emberi viselkedések megváltoztatása.

A Föld Napja Hálózat műanyagszennyezési kampánya négy fő összetevőből áll:

  • Létrehozva az alulról jövő mozgalmat, hogy támogassa a műanyag-szennyezés szabályozására szolgáló globális keret elfogadását;
  • A polgárok oktatása, mozgósítása és aktiválása világszerte, annak érdekében, hogy a kormányok és a vállalatok ellenőrizzék és szüntessék be a műanyagszennyezést;
  • Az emberek világméretű oktatása a műanyagszennyezéssel kapcsolatos személyes felelősségvállalásra a műanyagok visszautasítására, csökkentésére, újrafelhasználására és újrahasznosítására vonatkozóan;
  • A helyi kormányzati szabályozási és egyéb erőfeszítések előmozdítása a műanyag-szennyezés leküzdésére.

A Föld Napi Hálózat kihasználja a Föld Napjának platformját és a Föld Napjának 50. évfordulója iránti növekvő érdeklődését, mint a globális cselekvés katalizátora.

Forrás: earthday.org

 

 

2018. április 17.

Az utolsó órában járunk?

“Az utóbbi 300 évben történt valami, ami a történelemben korábban soha nem volt, ez pedig az, hogy fosszilis forrásokból tüzelünk… Az kételkedhet abban, hogy ennek emberi eredete van, aki talán egy pillantást se vetett az adatokra.”

A fenti idézet Hetesi Zsolt szájából hangzott el, és Őt nem kell már bemutatni a legtöbb ClimeNews-t olvasónak. Személy szerint nagyon örülök neki, hogy ez a kérdés egyre gyakrabban előkerül a televízióban, és eljut a hiteles információ sokakhoz. Ebben próbálunk segíteni itt, és segíthet bárki, ha megosztja a szeretteivel. Az elhangzott beszélgetés segít megérteni a karbonsemlegesítés fontosságát, és rávilágít arra, hogy mennyire szokatlanul és másként kell gondolkozni a probléma megoldásán.

Rampasek László

 

2018. április 13.

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé!

Amíg más vállalatok törekszenek a dekarbonizációs folyamatok keretében a karbonlábnyomuk teljes eltüntetésére, addig a Nestlé hülyének nézi az embereket, a tudatos vásárlók kivételével.

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

A Nestlé Magyarországon elkezdett kommunikálni arról, hogy a fenntarthatóság jegyében folytatja a műanyag felhasználás problémával kapcsolatos teendőit. Belenyúlt abba, ami egyébként globálisan nem éri el a teljes probléma 3%-át! Na azért tart itt a világ, mert ebből a vállalásból is látszik (persze kicsivel több mintha nem csinálna semmit), hogy nem jutott el a vállalat vezetésének tudatáig, hogy az utolsó percekben vagyunk a teljes összeomlástól. Amit tesz a világmegmentő csomagjában az kb. annyi, mint amikor a Titanikra felpakolták a mentőcsónakokat, hogy biztos elég lesz. Mégpedig ezzel a kommunikációval:

“A Nestlé kiemelten fontos feladatának tekinti környezeti lábnyoma folyamatos csökkentését, hogy a környezetet megóvja a jövő generációi számára – áll a vállalat Origohoz eljuttatott közleményében. Ezért nagy figyelmet fordít a csomagolóanyagok környezetre gyakorolt hatásának minimalizálására. Most bejelentett vállalása is ezt szolgálja: a vállalat arra törekszik, hogy 2025-re kizárólag újrahasznosítható vagy újrafelhasználható csomagolóanyagot használjon.

A Nestlé víziója szerint, semmilyen csomagolóanyag nem végezheti hulladéklerakóban vagy szemétként, így a műanyagok sem.
Globális probléma ellen közös fellépés.
Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója, a bejelentés kapcsán elmondta:

“Jelenleg a műanyaghulladékok jelentik a világ egyik legnagyobb fenntarthatósági problémáját, a megoldás pedig közös fellépést igényel.” Olyan technológiákat dolgozunk ki, amelyekkel egyre nagyobb mértékben mozdíthatjuk elő a hulladék csökkentését és újrahasznosítását – tette hozzá.

A vállalatvezető kijelentette, a Nestlé célja, hogy 2025-re kizárólag újrahasznosítható vagy újrafelhasználható csomagolóanyagokat használjon.”

Talán onnan kellene kezdeni, hogy azonnal állítsa le a víz palackozását, mert a hozzá való palackhoz négyszer annyi víz kell, mint a benne lévő ásványvíz mennyisége! Továbbá a csoki üzlet ott kezdődik, hogy valaki elülteti a kakaóbab cserjét és mesterségesen megtermékenyíti a tehenet, hogy legyen tej a csokihoz. Mindegyik táblában egy jó pohár tej van, (bizonyára mindenki ismeri a reklámot) és a tejnek is, a reklámnak is óriási a karbonlábnyoma ami nem baj, gondolhatja a Nestlé. Átnéztem a cég weboldalán található fenntarthatósági információkat, és amit meg lehet róluk találni nemzetközi vonatkozásban is. Egy 2017-es vállalást is tartalmazó információs oldal szerint Magyarországon 100%-ban megújulóból származó villamosenergiát használ a Nestlé. Nem néztem utána, de érdekes lenne, ha itt sem stimmelne a kommunikációjuk.
A magyar weboldalukon található információk csak 2013-ig tartalmaznak konkrét adatokat és 2015-ig vállalásokat a mai napon.

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

Itt azért szépen látszik, hogy folyamatosan nő a CO2 kibocsátásuk!

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

Ez a megfogalmazás jelenti a “nesze semmi, fogd meg jól” kategóriát. Mindenesetre jól hangzik!

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

Itt azért kiolvasható, hogy már 2013-ban is foglalkoztatta őket ez a szörnyű probléma, és mintha megállt volna az idő azóta. Nyilván mert a csoki és a műanyagvíz azért fogyott rendesen…

Hát nagyon szomorú lettem.

Aminek egy ilyen kaliberű cégnél rendben kellene lennie 2018-ra az a következő minimum elvárás, félre téve, hogy milyen humbuk ISO akárhányas minősítési tanúsítvánnyal rendelkezik.

1./ karbonlábnyom csökkentési terv
2./ 2005-től évenkénti karbonlábnyom számítási jegyzőkönyv, független 3. szervezettel auditálva globálisan, lokálisan, gyárakra lebontva
3./ karbonsemlegesítésekre vonatkozó hiteles igazolások évenként lebontva

Mindezek nyilvánosan és elektronikusan letölthető változatban is. Hol van ez? Persze ez vonatkozik minden cégre önkéntesen, kötelező előírások nélkül. Hiszen a vízcsapból is az folyik, hogy a klímamegbolondulás oka az emberi tevékenység. A legnagyobb legfőképpen környezeti probléma gyökere a népességrobbanás! Persze ez jó a Nestlének mert úgy gondolhatják, hogy még több csoki fog fogyni. Csupán azért nem teszik a környezetszennyezés mértékének csökkentését a megfelelő ütemben, mert a csokit és a műanyagvizet veszik az emberek, legfőképpen a nem tudatos vásárlók.

Kimerem jelenteni, hogy ez a vállalat közel sem fenntartható jelenleg és a dolgozóik is jobban örülnének neki, ha tudnák, hogy ez nem így van. Már csak azért is, mert a Nestlé nem követendő példaként már másodszor jelenik meg a ClimeNews – Hírportálon!

Mindenesetre folytatom a harcot és nem eszünk Nestlé csokit, ameddig nem pótolják a leírtakat úgy, hogy a dokumentumokból kiderüljön mikor lesznek a termékeik belátható idő alatt karbonsemlegesek.

Rampasek László

2018. április 10.

A népességrobbanás okairól és következményeiről

A belső-ázsiai, közel-keleti és afrikai népességnövekedés szinte felfoghatatlan az elöregedő Európa lakosságának.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - Hírportál

Az Európát sújtó migrációs válság legfontosabb oka a muszlim világ Belső-Ásziától a Közel-Keleten át egészen a Maghrebig (Észak-Afrikáig), vagyis Afganisztántól Marokkóig terjedő övezetét jellemző társadalmi és gazdasági feszültség.

Ennek a válságnak volt a drámai megjelenési formája az „arab tavasz”, a szíriai polgárháború (szunnita—síita ellentét), az Iszlám Állam megjelenése, a kirobbanó migrációs hullám, valamint a „soha véget nem érő” afganisztáni háború. Számtalanszor beszéltünk róla, hogy mindezek az események nem magát a betegséget jelentik, hanem annak csak a tünetei. Európa szempontjából az egyik legdrámaibb tanulság, hogy

mi még a tüneteket sem tudjuk kezelni, nemhogy a betegséget gyógyítani.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - HírportálA fent említett fejlemények hátterében elsősorban az a drámai demográfiai robbanás áll, amely alapjaiban változtatta meg a három vizsgált régió képét. Az ENSZ (Department of Economic and Social Affairs, Population Division) adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált régiók (Belső-Ázsia, Közel-Kelet és a Maghreb (Észak-Afrika) muszlim államainak) népessége az elmúlt hét évtizedben az 1955-ös 193.416.897 főről 2018-ra 879.038.864 főre nőtt.

Ez az átlagos 454 %-os (!) népességnövekedés felkészületlenül érte a régió országait. Ez a demográfiai stresszhatás az egyik fontos, ha nem a legfontosabb oka azoknak a társadalmi feszültségeknek, amelyek a 2012-től kezdődő időszakban a fent említett eseményekhez vezettek.

Ezzel azonban a folyamat nem ér véget. Az amúgy is feszültségekkel teli és kivándorlók millióit útnak indító három régióban a népességnövekedés nem ér véget. Az ENSZ (Department of Economic and Social Affairs, Population Division), hangsúlyozom az ENSZ szakembereinek előrejelzése (közepes változat) szerint a három régió népessége 2020 és 2050 között 1.282.578.210 főre fog nőni.

Ez a 403.539.346 fős növekedés

tovább fogja súlyosbítani a három muszlim régió és sajnos Európa gondjait.

Európa már most sem lenne képes a három régió (nem beszélve a szubszaharai Afrika migránsairól) összes útra kelő bevándorlóját befogadni. Ez a népesség fog – ha a szubszaharai Afrika népességnövekedését is számításba vesszük – 2050-re egy EU méretű népességgel, 500 millió fővel tovább nőni. Ez a további robbanásszerű népességnövekedés elviselhetetlen terhet fog jelenteni az érintett régiók (Belső-Ázsia, Közel-Kelet és a Maghreb) muszlim államai számára és további kivándorlási hullámokat fog útnak indítani.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - HírportálA vizsgált régió egyik legnagyobb és hála égnek legstabilabb államának, Pakisztánnak a népessége 1980-ban még csak 78.068.144 fő volt, ami 2018-ra 200.813.818 főre nőtt. Népessége évente 1.93%-kal nő. Ez a növekedés 2015-ben 3,764,066 fő, 2016-ban 3,822,963 fő, 2017-ben pedig 3,812,479 fő volt. Ez az éves, megközelítőleg 4 millió fős népességnövekedés azt jelenti, hogy Pakisztán népessége két és fél évente annyival nő, mint hazánk lakossága, 10 év alatt pedig mint négy Magyarország.

Ez a belső-ázsiai, közel-keleti és afrikai népességnövekedés szinte felfoghatatlan az elöregedő Európa lakosságának.

Az is felfoghatatlan, hogy Afganisztánban az átlagéletkor 17,6 év! Pakisztánban 22,6 év, Irakban 19,5 év, Szíriában 21,5 év, Szudánban 19,0 év; Egyiptomban pedig 24,8 év. Magyarországon 42 év. Ezek a fiatal társadalmak ezért annyira dinamikusak és mobilisak. Az átlagéletkor csak azokban az országokban éri el a még mindig nagyon alacsonynak számító 30 évet, ahol a népességrobbanás már korábban elérte a kritikus csúcsot (Iránban 30,1 év; Szaud-Arábiában 30,2 év; Törökországban 30,2 év; Algériában 27,8 év; Marokkóban pedig 28,3 év).

Amíg Európában a gyermekvállalási átlagéletkor közeledik a 30 évhez, addig ez az átlagéletkor a vizsgált régiókban a kulturális determináltság következtében sokkal, de sokkal, legalább egy évtizeddel alacsonyabb. Amíg Európában az a kérdés, hogy egy évszázadba, 100 évbe belefér-e 3 generáció, addig ezekben a régiókban az a kérdés, hogy 4 vagy esetleg 5 generáció fér-e bele 100 évbe. Azt is tudni kell, hogy Európával szemben, ahol több a nő mint a férfi, a vizsgált régiókban ez pont fordítva van, és számos olyan statisztika (ENSZ, Világbank) is elérhető, amely szerint az Afganisztántól Marokkóig terjedő övezet országai a világ vizsgált kettőszázegynéhány országa rangsorában a szélsőértékeken találhatók: itt jut a legkevesebb nő az adott férfinépességre.

Ha Európa a 2020 és 2050 közötti időszakban befogadna évente mondjuk 2 millió migránst, akkor a 60 millió új bevándorló és a már itt élők leszármazottai véglegesen és végletesen megváltoztatnák Európa és a nemzetállamok etnikai, kulturális, vallási és politikai berendezkedését. A 60 millió ember kivándorlása a vizsgált régiókból azonban valószínűleg alig enyhítené az ezekre a régiókra nehezedő nyomást (még mindig maradna egy 343 milliós növekmény!) és nem oldana meg semmit.

Ha megvizsgáljuk a fenntartható fejlődés problémakörével és a környezeti változásokkal foglalkozó kutatóintézetek tanulmányait (pl. World Resources Institute), a legjobb esetben is arra a következtetésre juthatunk, hogy 2050-re a vizsgált régiók (Afganisztántól Marokkóig, beleértve Dél-Európa államait is!) drámai édesvízkészlet csökkenést fognak elszenvedni, amely tovább növeli a demográfiai stresszhatástól sújtott muszlim régiók gondjait és újabb, még nagyobb kivándorlási hullámokat indít majd útnak.

Ezek után egy pillanatig sem csodálkozhatunk azon, ha az ENSZ – mely tagállamainak 75 %-a migrációs szempontból kibocsátó ország – a saját hivatalai adatsorainak ismeretében és attól megrettenve az egyik legkönnyebb és legkézenfekvőbb megoldást választja:

a demográfiai stresszhatást, a drámai népességnövekedést szerintük szét kell teríteni a világon.

Ehhez a gazdasági és politikai célhoz próbál erkölcsi és jogi alapokat teremteni.

A népességrobbanás okairól és következményeiről - ClimeNews - HírportálEzzel szemben sokkal hatékonyabb, ugyanakkor munkásabb megoldás lenne, ha a világ fejlett régiói pénzt és energiát fektetnének a válságövezetek élhetőbbé tételébe. Németországnak évente több mint 20 milliárd eurójába kerül a menekültek/migránsok eltartása/’integrációja’. Európa többi fejlett állama is rengeteg pénzt költ erre a célra. Ezekből az összegekből szilárd meggyőződésem szerint meg lehetne oldani a válságövezetek gondjait. Akár véglegesen is. Támogatni kellene Pakisztán, Irán, Irak, Szíria, Jemen, Szudán, Egyiptom, Líbia, Algéria és Marokkó államait (nem beszélve a szubszaharai Afrika államairól), hogy hatékonyabb vízgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekkel, valamint munkahelyteremtő beruházásokkal fejleszteni tudják a növekvő népességük eltartásához szükséges erőforrásokat. Ha nem indulnak meg ezek a fejlesztések, migráció ide vagy migráció oda, ezekre az államokra is olyan belső nyomás fog nehezedni, amely könnyen szétfeszítheti a kereteiket.

Ezek után ki kell mondanunk, hogy aki ma Európában a bevándorlást megoldásnak tartja, az vagy nincs az ENSZ adatainak birtokában, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja azokat. Esetleg teljesen más Európában gondolkodik.

Teljesen világos, hogy a korlátlan befogadó filozófia nem a megoldás filozófiája,

és a hátterében egészen más gondolatok rejtőznek.

Jól tudjuk a világtörténelemből, hogy a változásoknak mindig volt egy ideológiai máza, amely arra volt hivatott, hogy elfedje a valós okokat. Az üzenet, a kód mindig erkölcsi, a valós indok azonban mindig politikai és gazdasági.

Ha a világ bizonyos körei nem kihasználni, hanem megoldani akarnák a problémát, sokkal közelebb kerülhetnénk a megoldáshoz. Ha ezek a szereplők nem a pénzügyi és/vagy politikai haszonszerzési lehetőséget látnák a migráció jelenségében, sokkal tisztább lehetne a kép. Amint Európa népe megtalálja a választ a legősibb és legfontosabb kérdésre: cui prodest (kinek az érdeke?), abban a pillanatban megtalálhatja a megoldást is.

(Nyitókép: a világ országainak népességnövekedési összehasonlítása)

Dr. Dezső Tamás egyetemi tanár, az ELTE Bölcsészettudományi Kar volt dékánjának írása

Forrás: mandiner

 

2018. április 8.

A napenergia hasznosítás forradalma

A napaenergia hasznosítás forradalma zajlik az egész világon és nem csak Afrikába. Nem véletlenül. Hiszen a fotonok eljutnak mindenhová, nem kell nekik hálózatot kialakítani.
Jómagam úgy is el tudom képzelni az életemet, hogy első körben az otthoni energiatakarékos eszközeim töltését […] Olvasson Tovább…

2018. április 8.

Franciaország EU-s minimum karbonárért és a karbonvámokért

Macron azt nyilatkozta, ha elfogadják, az EU-s minimum karbonárat, szociálpolitikai intézkedésekkel egészítenék ki azokban a régiókban, ahol munkahelyek tűnnének el.

Párizs EU-s szinten fog kardoskodni a minimum karbonár bevezetéséért, kiegészítve a karbonvámmal az EU külső határainál az olyan országokkal szemben, […] Olvasson Tovább…

2018. április 6.

Mi a gond a vízzel?

Mivel a mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó,[1] a népességnövekedés szoros kapcsolatban van a víz-krízis súlyosbodásával. Emiatt a családtervezési lehetőségek megteremtése rendkívül pozitív hatással van a vízzel kapcsolatos válságok hosszútávú megoldására, illetve megelőzésére.
A hidroponikus növénytermesztés takarékosan bánik a vízzel, ám hátránya, […] Olvasson Tovább…

2018. március 22.

Beszélnünk kell a népességnövekedésről

Jöttünk, láttunk, hódítottunk, túlnépesedtünk
Geológiai értelemben egy szempillantás alatt globális népességünk egy-két milliónyi vadászó-halászó-gyűjtögetőről elképesztő 7,6 milliárdra nőtt, és most környezeti szempontból mi vagyunk a legintenzívebb lény, ami valaha élt a bolygón. Az emberi népek gyakran túlterhelték saját területüket, emiatt […] Olvasson Tovább…

2018. március 16.

Allan Savory – Az elképzelhetetlent kell csinálni

A tévedések sürgős helyreigazításainak korát kell éljük annak érdekében, hogy az emberiség fennmaradjon!
Ezek közül a felismerések közül az első helyen a népességrobbanás szükségszerű megállítása áll, a szaporodást erőltetők megfékezése. A következő felismerés a karbonsemlegesítés azonnali bevezetése mindenhol, a dekarbonizáció […] Olvasson Tovább…

2018. március 12.

Hogyan tegyük rendbe a világot?

Hogyan tegyük rendbe a világot? Ki mit mond erről?
Egy biztos, a dolog rendkívül összetett, és rendszerszintű gondolkodást igényel. Mindenesetre itt lesz néhány fontos kezdeményezés, ami a maga nemében rendkívüli, ám ne feledjük, minderre együtt van szükség, ha meg akarjuk […] Olvasson Tovább…

2018. március 12.

Tovább szedi áldozatait az ítéletidő

Nyolcra nőtt az Egyesült Államok északkeleti partvidékét sújtó ítéletidő halálos áldozatainak a száma; a heves esőzések és havazások kíséretében tomboló orkán erejű szél szombaton már második napja okozott súlyos fennakadásokat a közúti, vasúti és légi forgalomban, több százezer ember […] Olvasson Tovább…

2018. március 6.

Tudjuk az igazat a klímaváltozásról?

Ahogy az emberektől hallom általában a klímaváltozásról kapcsolatos vélekedéseiket, két dolog állandóan visszaüt.
Az egyik, hogy régen is voltak ilyen időjárási anomáliák… Régebben is voltak nagy telek és forró nyarak, mondják sokan. Persze az emberek mentségére legyen szólva, hogy az […] Olvasson Tovább…

2018. március 1.

Felelősen a Téli Olimpia semlegesítéséért

A PyeongChang Téli Olimpia és Paralimpia szervezőbizottsága célul tűzte ki az olimpia karbonlábnyomának minimalizálását, illetve az elkerülhetetlen kibocsátások ellentételezését. A cél a zéró nettó kibocsátás – ezt úgy hívják, hogy „karbonfelelős játékok” (Carbon Responsible Games), amivel szeretnének trendet teremteni.

Még […] Olvasson Tovább…

2018. február 16.