JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Apokaliptikus vihar Erdélyben!

Ömleni fog a metán a légkörbe!

Afrika fogja bekebelezni egész Európát?

Tényleg a klímaváltozás fújja a szuperhurrikánokat?

Apokaliptikus vihar Erdélyben!

Tegnap délután Erdélyben halálos áldozatokat is követelő óriási vihar volt. Persze a lenti videókat látni is szörnyű élmény és mégis most kell beszélni arról, hogy a szemünk előtt játszódó a klímaváltozás már tagadhatatlan.

Nem szabad elmenni a hírek előtt szó nélkül és nem csak azért mert a szomszédban történt, – akkor amikor a világon amúgy is több millió ember van életveszélyben a hurrikánok miatt – hanem azért mert itt zajlik a szemünk előtt az a változás, ami mindannyiunk életére kihatással van már most is.

Tudatosulnia kell mindenkiben, hogy ennek a globális felmelegedésnek fele sem tréfa és mindannyian áldozatául eshetünk amennyiben nem teszünk ellene közösen és azonnal.

Apokaliptikus vihar Erdélyben! - ClimeNews - HírportálNem holnap vagy holnapután, azonnal hathatósan csökkentenünk kell a CO2 kibocsátást. Amikor a YouTube-on korábban láthattuk, hogy más földrészeken a viharokban 40 lábas konténerek repdesnek a levegőben a legtöbben nem vették komolyan a veszélyt, de már ennek vége! Európa (sajnos) nagyobb veszélyben van, mind sokan hiszik és ezt a tényt fel kell ismernie mindenkinek. Nem arról beszélek, hogy az óriási károkat az embereknek kell megfizetni, hanem arról, hogy a veszélye annak, ha nem karbonsemlegesítünk nagyobb mértékben mint ahogy gondoljuk, akkor a klímaváltozás győzni fog az emberiség felett. Sajnos a folyamatok gyorsabban zajlanak, mind ahogy a tudósok ezt jelezni tudták a rendelkezésükre álló adatok alapján. Mostanra több adat és modernebb eszközök állnak rendelkezésre az újabb modellek lefuttatásához, de félek, hogy mire ezek az új eredmények napvilágra kerülnek vérfagyasztó képet fest majd.

Csak és kizárólag az emberek tudnak hathatósan tenni a klímamegbolondulás megfékezésében, a tömegek akik választani képesek. Nagy maszlag amivel kábítanak a zöldek, semmit nem ér a nagy játszmában a természet törvényei ellen, ha szelektíven gyűjtöd a szemetet, vagy vegetáriánus leszel, sőt az sem, ha mindenki elektromos autóval járna már holnap, vagy az újrahasznosítás. Ezekkel már nem lehet célba érni időben! Az a vonat elment, nagyon régen… A lényegről nem beszélnek a médiák.  Kimerülnek abban legtöbb esetben, hogy még mindig nem bizonyítható a klímaváltozás oka a károkra. Nem beszélnek a megoldásról, nem biztatják az embereket arra, hogy mit is kellene csinálniuk. Nem beszélnek a karbonsemlegesség szükségességéről, amit választhat bármelyik döntéshozó vagy akár az emberek a vásárlásaikkal. Miért nem beszélnek arról a híradások, hogy ezt meg lehetett volna előzni azzal, ha korábban nem engedik, hogy az európai vállalatok a környezetszennyező technológiájukat exportálják Kínába és ott kieregetve a füstöt visszaszállítsák az árut. Miért nem beszélnek arról a híradások, hogy a népességrobbanás visszaszorítása, messze a leghatékonyabb klímavédelmi projekt és azonnal támogatni kellene a legszélesebb körből.

A válaszon sokat gondolkodtam és nem találtam más magyarázatot csak azt, hogy még mindig a legnagyobb hülyék irányítják a világot! Ez nincsen így rendjén, ezen változtatni kell. Szükség van egy új generációra, egy új vezetői rétegre akik tökösebbek, bátrabbak és ki merik mondani, hogy NEM, mert az nem karbonsemleges. Nem hagyjuk, hogy nyomorba tudatlan nők milliói nem kívánt gyermeket szüljenek, akik milliószámra kénytelenek elvándorolni valami olyan világ felé, ami nem is létezik akkora mire felnőnének…

A fentieket gondolatébresztőnek szántam, a többi videó is a mai valóság! Gondolkodni, gondolkodni, gondolkodni ezen és azonnal cselekedni …

Rampasek László

 

 

2017. szeptember 17.

Ömleni fog a metán a légkörbe!

Ömleni fog a metán a légkörbe! – Megállíthatatlan az állandóan fagyott talajú területek eltűnése. A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint.

Metánban gazdag termokarsztos tavak kialakulása ott, ahol korábban még fagyott volt a talaj. - Hudson Bay, Kanada, 900 kilométerre Grönlandtól.

Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint – és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve – a periglaciális zónák kiterjedése 2050-re drámaian csökkenni fog, 2100-ra pedig szinte teljesen eltűnnek.

Ennek nagy hatása lehet a tájra és a fajok sokszínűségére, ráadásul felerősítheti a visszacsatolást, vagyis a klímaváltozás hatásait erősítő vagy gyengítő folyamatokat.

Mi történik a permafroszt olvadásának következtében?

  • Nukleáris hulladékok olvadnak ki és felszínre kerülnek a szunnyadó vírusok és baktériumok. (A tudósok attól tartanak, hogy akár jégkorszaki betegségek is felüthetik a fejüket.)
  • Óriási mértékű metán szabadul fel – üvegházhatása huszonháromszor erősebb a szén-dioxidnál (sőt, egy új kutatás szerint annál 25x nagyobb!)
  • Ördögi kör: Minél több metán szabadul fel, annál nagyobb mértékben nő a hőmérséklet – így méginkább gyorsul az olvadás, azaz még több metán szabadul fel.

“Az eredmények alapján mélyreható változások várhatóak a preiglaciális zónákban, tekintet nélkül a klímaváltozás mértékének csökkentését célzó intézkedésekre” – mondta Juha Aalto szakértő. “Sajnos úgy tűnik, hogy az általunk vizsgált, a fagy által irányított folyamatok közül több már most olyan szélsőséges klímában létezik, amelyben még éppen lehetségesek” – tette hozzá.

“Ezek alapján úgy tűnik, a jövőben várható ezen folyamatok működésében egy átbillenési pont, alapvető változások következnek be a talaj állapotában és a légköri visszacsatolásokban” – fejtette ki a szakértő.

Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem tudósa szerint a projekt során különböző modellek segítségével bemutatták, hogy ebben az évszázadban a geológiai folyamatok és az ökoszisztémák nagy tengerszint feletti magasságban, valamint az északi és déli területeken alapvetően változnak meg a klímaváltozás nyomán.

Becsléseik szerint az általuk vizsgált észak-európai terület periglaciális zónáinak kiterjedése 72 százalékkal csökkenni fog. 2100-ra pedig ilyen zónák csak a magashegyi területeken fognak létezni.

Miska Luoto, a Helsinki Egyetem tudósa kiemelte, hogy mindez jelentős változást okoz az észak-európai növények életében is. Sok ritka faj csak fagyos területeken él meg, így az ilyen különleges adottságú területek eltűnése miatt csökken a fajok sokszínűsége.

A kutatók munkájukat és eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be, melyről a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál közölt cikket.

Termokarsztos tavak: Wikipedia / Szerző: Steve Jurvetson

Forrás: MTI

2017. szeptember 15.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát?

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? Riasztó statisztikák a jövő és a történelem legnagyobb demográfiai katasztrófájáról!

Demográfiai katasztrófa, vagy egy időzített civilizációs atombomba? Afrikáról őszintén.

Afrikából az elkövetkező években hihetetlen mennyiségű embertömeg indulhat meg. Ezzel a fekete bevándorlással már egy ideje riogatják az embereket, átlag európai polgárokat, azt azonban kevesen tudják, hogy sok alapja van ennek a hírnek.

Afrikában ugyanis egy olyan demográfiai katasztrófa van születőben, mely egész Európát elpusztíthatja.

Nem túlzás azt gondolni, hogy komoly fenyegetést jelent Afrika Európára. És most itt őszintén kell beszélni a problémáról. Azt szokták mondani Afrikára, hogy innen ered az élet, tehát bizonyos tekintetben az élet bölcsője. Újabban azonban azt mondogatják, hogy innen fog kiindulni a halál is, a pusztítás, mely bekebelezi Európát, majd a teljes nyugati civilizációt.

Vagyis a világ halála egyfajta végkifejlete lesz annak, ami már most elkezdett lezajlani Afrikában.

A harmadik világként emlegetett kontinens nem véletlen vált olyanná, amilyen. Az írott történelem részletesen tanúskodik arról, hogyan vált gyarmattá, és fosztották teljesen ki a gyarmattartó országok.

Azok a gyarmattartó országok, melyek ma különféle szabadságjogokról, egyenlőségről oktatnak ki minket, miközben próbálják takargatni sötét, gyarmatosító múltjukat. pedig ők nagymértékben járultak hozzá a szépreményű Afrika kontinensének teljese leépüléséhez, és mostani vegetációjához.

Ma az emberek Afrikában túlnyomórészt élhetetlen körülmények között élnek.

És most teljesen őszintén mondva az a legriasztóbb az egészben, hogy hihetetlen mértékben szaporodnak is. Ezzel önmagában nem lenen baj, de az arányokkal, és a mögöttük álló folyamatokkal már annál inkább.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Arról van szó ugyanis, hogy míg í nyugati civilizációk társadalmában a születések száma egyre csökken, addig Afrika lakossága lassan megtöbbszöröződik.

Csak néhány példa a közelmúlt statisztikáiból:

Afrika egyes részein hihetetlenül lecsökkent az emberiség lélekszámának növekedése. Azonban Afrikában egészen más dolgok zajlanak. 3,5-4%-os az éves népességszám növekedés, ami felfoghatatlan és kezelhetetlen is lesz az elkövetkező években.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Hamarosan Nigériában egy milliárd fölött lesz a népesség…

Ez azt jelenti, hogy 7-800 millió ember indulhat majd útnak csak Nigériából, és a többi afrikai tartományról és régióról nem is beszéltünk.

Egy 300 éves periódust végig követve és modellezve arra jutottak a tudósok, hogy míg Európa lakossága csökkent, addig Afrika óriásira hízott azon a világtérképen, ami lélekszámmal arányosítva ábrázolta a kontinenseket.

A kontinensek népességének alakulása is elég drasztikus.

Míg Ázsia népessége bár emelkedik, a 2100-as évekre megállhat, addig Afrika népessége nagyon meredeken emelkedik, és 2100-ra milliárd lélekszámú kontinens is lehet.

Afrika fogja bekebelezni egész Európát? - ClimeNews - Hírportál

Óriási gondban van tehát Európa, mely hamarosan atombomba módjára fog eszkalálódni, és az emberi világtörténelem legnagyobb demográfiai katasztrófájaként fog bevonulni a történelembe.

A kérdés már csak az, hogy mit tesz ez ellen Európa, és az egész világ?

Forrás: avilagtitkai.com

A BOCS Alapítvány már évtizedek óta mondja, s a szaporodás-erőltetéssel agy- és szívmosottak közt persona non-grata is lett emiatt. 7 éve angolul, németül és magyarul adtak ki egy kötetet: a fogamzásgátlás emberi jogának érvényesítése messze a leghatékonyabb segítése a szegényeknek. Ráadásul ez a legfőbb közös érdeke a szegényeknek és gazdagoknak egyaránt. Afrika.BOCS.eu

 

 

2017. szeptember 14.

Tényleg a klímaváltozás fújja a szuperhurrikánokat?

Harvey alig öntözte meg az évezred özönvízével Houstont, máris érkezett Irma, hogy egész szigetországokat taroljon le, majd több millió embert üldözzön el Floridából – és a nyomában már ott van José, az újabb négyes erősségű hurrikán. Ez így normális, korábban is volt már ilyen, vagy a klímaváltozás hatására minden korábbinál pusztítóbbak lettek a trópusi ciklonok? A válasz kicsit összetett, úgyhogy összefoglaljuk, amit a legújabb apokalipszisjelenetek kapcsán most mondani lehet az emberiség kilátásairól.

Tényleg a klímaváltozás fújja a szuperhurrikánokat? - ClimeNews

Mennyire erősek a mostani hurrikánok?

Nem véletlenül telepítettek ki 6 millió embert Floridából az Irma miatt. A karibi szigeteket letaroló hurrikánt a Saffir–Simpson skálán a legmagasabb, ötös fokozatba sorolták. Ez a szélerősséget méri, az ötös fokozat 150 mérföldes felszíni szélerősségnél kezdődik, de az Irma a 185 mérföldet is elérte, ami miatt már azt is felvetették, hogy az ilyen erejű ciklonok kedvéért egy újabb, hatodik kategóriát is be kellene vezetni.

Ezzel holtversenyben ő lett a második legerősebb hurrikán az Atlanti-óceán fölött, csak egy 1980-as, a 190 mérföldet elérő Allen előzte meg. Az Irma ráadásul 37 órán keresztül tartotta a csúcssebességet, a mérések kezdete óta még egyetlen hurrikán nem bírta ilyen sokáig ilyen erővel. Irma több mint három napig tombolt ötös kategóriájú szuperhurrikánként. A két héttel ezelőtti, ugyanezen a skálán négyes erejű Harvey a járulékos hatásaiban emelkedett ki: olyan özönvizet (több mint 1200 mm csapadék néhány nap alatt) zúdított Houstonra, ami miatt az évezred esőjének nevezték – igaz, az ilyen figyelemfelhívó címkék az utóbbi időben kicsit elinflálódtak: az elmúlt két évben ez konkrétan a negyedik évezred esője Amerikában.

Sose volt még ennyire durva?

De, utoljára 12-13 éve. 2004-ben öt nagy erejű hurrikán csapott le az Egyesült Államokra, közülük négy ugyanúgy Floridára, mint most az Irma. A rá következő évben aztán jött a New Orleanst elöntő Katrina, de rajta kívül négy másik hurrikán is lecsapott akkor az amerikai partvidékre. A nagyjából hitelesnek tekintett mérések kezdete, vagyis a negyvenes évek óta ez a 2005-ös a rekordév: annyi nagy viharrendszer jött, hogy a megjelölésükre elfogytak a betűk az angol ABC-ből, és a görög betűkhöz kellett nyúlni. Azóta viszont szokatlanul nyugodt évek jöttek, az USA-t például egyetlen ilyen igazán erős (a skálán legalább hármas besorolású) hurrikán sem találta el – egészen mostanáig.

Mentőalakulatok dolgoznak az elárasztott New Orleans-ban a Katrina után | Fotó: James Nielsen / AFP

És milyen az idei szezon?

Még csak a közepén vagyunk, úgyhogy véglegeset nem mondhatunk róla. Az észak-atlanti térségben augusztustól novemberig tart a csúcs, ilyenkor keletkezik a legtöbb nagy hurrikán. 2017-ben idáig hat hurrikán volt, és közülük három is nagyon erős – ezzel máris megvan az éves átlag (6,4 hurrikán, közülük 2,7 legalább hármas erejű), és még messze a vége. Pedig néhány hónapja az illetékes amerikai szervezet, a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) még nyugodalmasabb évadra számított. Ezt az előrejelzését augusztus elején módosította: eszerint idén nagy eséllyel a „normális feletti hurrikánszezon” várható, ami akár „szélsőségesen aktív” lehet.

De mire föl ez a nagy aktivitás?

Bár a hurrikánok előrejelzése már középtávon is nagyon nehéz, abban vannak minták, hogy milyen feltételek kedveznek a kialakulásuknak. Az egyik ilyen az El Niño, pontosabban az El Niño hiánya: azokban az években, amikor a Csendes-óceán normális áramlási rendszere megfordul, ott több hurrikán lesz, az Atlanti-óceán felett viszont kevesebb. Idén ez végül mégsem következett be, nincs érdemi El Niño – ez pedig az Atlantikumban több trópusi ciklussal jár – ahogy azt most tapasztaljuk is. De nem csak ez számít.

Mi még?

Az, hogy túl meleg a tenger: a Mexikói-öbölben, ahol a Harvey is kialakult, 31 fokos volt. Ez a víz felszíni hőmérséklete, ami itt máskor is tud fürdővízszerű langymeleg lenni, de most a sok éves átlagnál is legalább egy, de inkább másfél fokkal több, egyes kisebb területeken pedig 4 fokkal is meghaladta azt.

Miért érdekli a szelet, hogy jó-e a víz?

Ehhez egy kicsit bele kell menni abba, hogy hogyan keletkeznek általában a trópusi ciklonok. Lényegében három dolog kell hozzá: nagy páratartalom, meleg (a mondás szerint minimum 26-27 fokos) tengervíz, valamint a Föld forgásából eredő Coriolis-erő. Utóbbi hozza forgásba a felszálló meleg levegőt, ezért van az, hogy az Egyenlítőnél (mivel ott a Coriolis-erő nem érvényesül) nincsenek trópusi ciklonok. Az igazi hurrikánövezet a a 8. és a 20. szélességi körök között van mindkét féltekén.

Az észak-atlanti térségben főleg az afrikai eredetű passzátszelek gerjesztik a folyamatot: a meleg levegőt felhajtva keletről nyugatra mozgó nagy viharrendszereket hoznak létre, ezekből alakulhatnak ki a hurrikánok. Az alacsony légnyomású, meleg levegőjű pont körül keringő légtömegekben ilyenkor öngerjesztő folyamatok indulhatnak be: a felhőképződéssel energia szabadul fel, ami miatt tovább nő a hőmérséklet és még gyorsabb lesz a felfelé áramlás, további kondenzációt és energiatöbbletet okozva. Ehhez a pozitív visszacsatoláshoz szükség van a tengerből felszálló párára (ezért gyengülnek meg a szárazföld fölé érve a hurrikánok), vagyis a víz hőmérséklete kulcsfontosságú: a hurrikánok tulajdonképpen az óceánból nyerik a hőenergiájukat, amit szélerővé alakítanak át.

Tudjuk egyáltalán, hogy régen mekkora hurrikánok voltak?

Inkább csak a legutolsó 40 évről. Miközben a klímatörténet részletes eredményekkel rendelkezik sok ezer évvel ezelőtti, akár gyorsan végbemenő változásokról is, a hurrikánokról csak a hetvenes évek óta vannak megbízható adatok. A II. világháború előtti nagy viharokról főleg a hurrikánokba bekerülő hajók mérőeszközei tudósítanak, ezek azonban már csak azért is hiányosak, mert a legbrutálisabb viharokat a hajók nem élték túl. A későbbi időszakból főleg repülőgépek szolgáltatták az adatokat, de azok igazából csak azóta megbízhatóak, hogy rendszeres műholdas mérések is vannak. A hurrikántörténetben, ha van ilyen altudomány, így sok a módszertani-mérési bizonytalanság, és csak a legutóbbi néhány évtized kapcsán lehet megalapozottabban beszélni esetleges folyamatokról – ez azonban lehet, hogy nem elég hosszú időszak ahhoz, hogy komoly trendeket olvassunk ki belőle.

A Harvey Texasban pusztított Fotó: Adrees Latif / REUTERS

Jó, de mégis, több lett a hurrikán, vagy nem?

Az Atlanti-óceán fölött igen, a Csendes-óceán fölött (ezeket már tájfunnak hívjuk, de ugyanolyan trópusi ciklonról van szó) kevesebb, összességében azonban nagyjából konstans mennyiségű hurrikán van: egy átlagos évben nagyjából 80 trópusi ciklon keletkezik a világon, ezeknek pedig a harmada éri el a hurrikán fokozatot. Van ugyanakkor egy évtizedes ciklusossága a dolognak: a hetvenes és a kilencvenes évek között viszonylag kevesebb hurrikán volt, azóta pedig több – de hogy ez minek tulajdonítható, történelmi véletlennek, netán korábban is rendszeresek voltak az ilyen ciklusok, csak ezeket még nem mértük, vagy pedig egy lineáris folyamatról van szó, ami a klímaváltozással is összefüggésben állhat, az vitatott.

Akkor van egyáltalán bármi alapja ennek a hurrikánparának?

Simán lehet, csak éppen nem a hurrikánok összmennyisége aggasztó elsősorban. Hanem az erejük. A már többször hivatkozott skálán legalább hármas kategóriába sorolt hurrikánból a hetvenes és a nyolcvanas években 16, illetve 17 volt, a kilencvenes évektől azonban egyre több: 27, a kétezresekben már 36 (ez az évtizedes történelmi rekord), a 2010-es években pedig egyelőre 22, de ugye ezekből még hátra van két és fél év.

De Amerikában például jó ideje nem is voltak durva hurrikánok, nem?

Oké, ez a két hurrikán egymás után most tényleg durva volt, de egy rossz év nem jelent semmit, hiszen 2005-től mostanáig a szuperhurrikánok elkerülték az Egyesült Államokat – hangsúlyozzák most a klímaváltozás-szkeptikusok. Ez valóban így volt (a Sandy, bármilyen nagy kataklizmát okozott is, az ötös skálán alig egyes fokozatúnak számított, a szél ugyanis nem volt olyan erős), de egy modell szerint tényleg egyszerűen szerencse dolga volt: eszerint minden évben 40 százalék esély van arra, hogy az Egyesült Államokra lecsap egy legalább hármas erősségű hurrikán; hogy az ezredforduló után erre kilenc egymást követő évben sem került sor, olyan véletlen, amire statisztikailag 177 évente kerül sor.

Még valami rossz hír?

Ezek a mai hurrikánok nem csak erősebbek, de hamarabb is erősödnek meg. Míg 25 éve egy észak-atlanti hurrikánnak átlagosan 60 órára volt szüksége, hogy elérje a (178 km/h-nál kezdődő) 3-as kategóriát, ma már 40 óra alatt felgyorsul erre a sebességre.

Ez azért is fontos, mert arra szintén vannak adatok, hogy a gyorsan megerősödő viharokból nagyobb eséllyel alakulnak ki nagyon erős hurrikánok, mint a lassabban kifejlődőkből. És mivel nagyobb hőmérsékletnél több nedvességet szív fel a levegő, a szárazföldre érve nagyobb esély van arra is, hogy özönvízszerű eső jöjjön – mint az most a Harvey-val is történt.

És a tengerszint-emelkedés?

A szélerősség és a hurrikánná erősödés sebessége egy dolog, a tényleges pusztító potenciál másik. Ez nem csak azon múlik, hogy a hurrikán sűrűn lakott területeket kap-e telibe; a nagy pusztítást gyakran a vihardagály hozza. Ez az a jelenség, amikor a szél a szárazföldre torlaszolja fel a tengervizet, emiatt lett a Katrina is annyira brutális New Orleans-ban, és emiatt volt olyan a Sandy is New Yorkban, annak ellenére, hogy az a hivatalos besorolás szerint még csak nem is volt hurrikánnak tekinthető. A megemelkedő tengervíz értelemszerűen még nagyobb bajt csinál, ha a tengerszint már nyugalmi helyzetben is magasabb, és a gleccserolvadások miatt most ugye éppen ez a helyzet. Ez így önmagában inkább a jövőre nézve aggasztó, nem a világtenger 1900 óta mért 17 centiméteres megemelkedése miatt, de az már akut probléma, hogy egyes adatok szerint a vihardagályok ereje különösen érzékeny a hőmérséklet-változásokra: egy kutatás szerint a Katrináéhoz hasonló vihardagályokra kétszer akkora esély van a meleg években, mint a hűvösebbekben.

Saint Martin az Irma pusztítása után | Fotó: Handout / REUTERS

De miért erősebbek a hurrikánok?

Sok tényezőn múlik, de a legfontosabb az óceán melegedése. Ez a diagram azt mutatja, hogy a tengerek hőmérséklet-emelkedése hogy függ össze a trópusi ciklonok számával (mint arról már volt szó, lényegében sehogy), az alatta lévő pedig ezek erejét veti össze a melegedéssel. Ha melegszik az óceánok hőmérséklete, hosszú távon több szupererős vihar lesz.

De mennyivel melegebb a tenger?

A hetvenes évekhez képest úgy 0,7 fokkal. Globális éves átlagban ennyivel emelkedett a felszíni vízhőmérséklet. Ez nem kevés: az elmúlt fél évszázad globális felmelegedésének a 9/10-ét nyelte el a világóceán, nagyrészt annak is a felső rétege.

Amellett, hogy a változó tengerhőmérséklet a nagy áramlásokat, és ezzel az egész globális klímát meghatározza, a csapadékképződésre is direkt hatása van: a nagyobb hőmérséklet intenzívebb párolgást, ergo nedvesebb légkört eredményez. És emiatt a bevett modellek szerint a trópusi ciklonok is súlyosabbak lesznek – sokak szerint ezt tapasztaljuk meg most.

Szóval elméletileg minden tiszta?

Nem éppen. A hurrikánok például többet erősödtek az elmúlt húsz évben, mint ami a modellszámításokból következne. A kalkulációk eltérnek, van olyan, amelyik úgy számol, hogy a tengervíz hőmérsékletének egy foknyi emelkedése 16 százalékkal teszi intenzívebbé a hurrikánokat, mások szerint az eddigi melegedésnek csak egy csomóval kellene növelnie a legnagyobb szélsebességet – ez pedig olyan nagyságrend, ami ma még a mérési hibahatáron belül van. Kutatási szempontból azonban a fő probléma, hogy a modellekben jelzettnél valójában jóval gyorsabban erősödnek a hurrikánok.

Akkor rosszak a modellek?

Az is lehet. A megfigyelések mindenesetre az elmúlt húsz évben intenzívebb erősödésről szólnak, mint ami az elméleti kalkulációkból következne. Ennek több oka is lehet. Ott van például az örök mérési hiba (itt megint főleg a történelmi adatok bizonytalansága merülhet fel), de a történelmi véletlen is: a trendvonalnak még nem volt elég ideje, hogy a természetes folyamatok normális változékonyságán felül emelkedjen – vagyis a meglévő adatok alapján még nem bizonyítható, hogy az elmúlt két évtized több hurrikánja nem csak történelmi véletlen-e, ahogy a 2005 utáni „hurrikánaszály” is jelzi, hogy pár jó vagy rossz évből nem nagyon lehet még következtetéseket levonni. És igen, az is lehet, hogy a hurrikánok tényleg érzékenyebben reagálnak a tengerek felmelegedésére és más klimatikus változásokra, mint amivel idáig számoltak.

Mégis a klímaváltozás okozza?

Könnyen lehet, de hogy ezt mennyire állíthatjuk biztosan, vitatott. Abban a kiszivárogtatott jelentésben, amit 13 amerikai kormányzati szervezet szakértői állítottak össze (és Trumpék bosszúságára egyértelműen kiálltak benne amellett, hogy a klímaváltozást az emberi környezetpusztítás okozza), erről az áll, hogy „közepes bizonyossággal állítható, hogy az emberi tevékenység hozzájárult az észak-atlanti megnövekedett hurrikán-tevékenységhez a hetvenes évek óta”.

És az Irmát akkor ki fújta ide?

Miközben abban azért a kutatók nagy része egyetért, hogy a klímaváltozás potenciálisan ront a helyzeten, a közkedvelt hasonlat szerint egy adott időjárási szélsőségről ugyanúgy nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a klímaváltozás okozta-e, mint ahogy a sportban sem lehet konkrétan megmondani, hogy pont ezt az elfutást most a dopping csinálta, vagy csak most jött ki a lépés. A klímarendszerünk mindenesetre olyan tempóban írja át a rekordokat, „mint egy szteroidokon lévő baseballjátékos”.

Miami 2017. szeptember 11-én | Fotó: The Washington Post

Hogy a hurrikánok okozta pusztításban mennyi az ember felelőssége, így pontosan nem mondható meg – bár mostanában egyre inkább próbálkoznak ilyesmivel is, Kevin Trenberth klimatológus például a Harvey esetében úgy 30 százaléknyi emberi hozzáadott-értékkel kalkulál.

De mit szól ehhez a politika?

Bár egy-egy konkrét természeti katasztrófát legfeljebb valószínűségi alapon lehet összefüggésbe hozni a tágabb környezeti folyamatokkal, a katasztrófáknak így is nagy szimbolikus értéke van: a közfigyelmet kihasználva most sok klímakutató próbálja ráirányítani a figyelmet a klímaváltozás következményeire – akár olyan médiaérzékeny fogásokkal, mint a csapadéktérkép átszínezése, vagy egy minden eddiginél durvább hurrikánfokozat létrehozása.

A párizsi egyezményből kilépő Trump alatt pozícióba került „klímaszkeptikus” republikánus keménymag közben kissé átlátszó álfelháborodással azt tolja, hogy még csak felvetni is illetlenség a klímaváltozás hatását: a mentőakciók idején a viharok okait taglalni „nagyon, nagyon érzéketlen dolog” Florida népével szemben – mondta az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA élére kinevezett Scott Pruitt. Ezzel Miami republikánus polgármestere sem ért egyet: Tomás Regalado szerint

pontosan ez az az idő, amikor beszélni kell a klímaváltozásról. Itt az idő, amikor az elnöknek, az EPA-nak és mindenkinek, aki döntési pozícióban van, a klímaváltozásról kell beszélnie.

Persze ventilátorokkal is meg lehet próbálni elfújni az egészet, hátha sikerül.

Forrás: Index | Kolozsi Ádám

 

 

2017. szeptember 13.

Harvey után nehezebb lesz kételkedni a klímaváltozásban

„Történelmi”, „soha nem látott”, „példa nélküli”: csak pár jelző, amivel az elmúlt napokban klímakutatók és tudósok illették a Harvey hurrikánt, és az esőzést, amit Houston városára zúdított.

Az elmúlt napokban nem csak Texast sújtotta természeti katasztrófa: legkevesebb 1200 ember veszítette életét az áradásokban Dél-Ázsiában, India, Nepál és Banglades után a pusztító viharok most Pakisztán felé tartanak, Nigerben pedig több ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából a súlyos áradások miatt.

Van azonban egy lényeges különbség ezek között az esetek között: dél-ázsiai vagy afrikai országok vezetői ma már nem kételkednek abban, hogy a klímaváltozás egy létező jelenség, ami nagyon súlyos fenyegetést jelent. Az Egyesült Államokban viszont még mindig nem ez a helyzet.

Fotó: ERICH SCHLEGEL/AFP | Harvey után nehezebb lesz kételkedni a klímaváltozásban - ClimeNews

Hiába sújtották komoly természeti csapások az elmúlt években az Egyesült Államokat, kezdve a kaliforniai szárazságtól 2013 nagyon súlyos telén át a Sandy hurrikánig, a tavaly megválasztott Donald Trump ismerten klímaszkeptikus, és kormánya körül is nyüzsögnek az ember okozta klímaváltozás tényében kételkedő figurák. Ez a hozzáállás megjelenik Trump eddigi intézkedéseiben is: beiktatása óta sorra nyeste vissza az előző ciklusok környezetvédelmi lépéseit, illetve bejelentette, hogy kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből.

Harvey tragédiája után most sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy ez a hurrikán fordulópontot jelenthet, és többé a Trump-kormány sem tehet úgy, mintha ez egy nem létező probléma volna.

A vita arról, hogy milyen kapcsolat van a hurrikánok és a klímaváltozás között, 12 évvel ezelőtt már lezajlott egyszer, amikor a Katrina tarolta le New Orleans jelentős részét. Fontos különbség, hogy az azóta eltelt évtizedben jelentősen nőtt az elemzésekhez szükséges számítógépes kapacitás és sokkal több adat is áll rendelkezésre, amivel dolgozni lehet.

Abban a legtöbb megszólaló klímakutató egyetért, hogy még mindig nincs elég információnk ahhoz, hogy a Harvey kialakulását egyértelműen a klímaváltozás rovására írjuk: egyetlen hurrikán eredetének feltárása olyan feladat, amire jelenleg nem képesek még a kutatók. Azt is lehet tudni, hogy a Mexikói-öböl környékén az évnek ebben a szakaszában előfordulnak hurrikánok, azaz önmagában egy hurrikán megjelenése még nem túl nagy szenzáció.

Az viszont már egy egészen más kérdés, hogy miért bizonyult a Harvey ennyire pusztítónak. És itt a klímakutatók már sokkal határozottabban állítják, hogy a globális felmelegedésnek köze volt ehhez.

Egyrészt a Mexikói-öbölben ez az év sokkal forróbb volt az átlagosnál, a valaha mért legmelegebb telet regisztrálták idén, a legmelegebb vízhőmérséklettel együtt. A Quartznak nyilatkozó klimatológusok szerint a melegedő tengerek és a trópusi ciklonok száma között már van tudományosan igazolt összefüggés, a hurrikánok esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel kialakulásukhoz további feltételek, például egyedi széláramlatok megléte is szükséges.

Azt viszont lehet tudni, hogy a melegedő óceánok pusztítóbbá teszik a Harvey-szerű viharokat: minél melegebb a Mexikói-öböl vize, annál inkább nő az óceán feletti légtömeg páratartalma, ami több csapadékot jelent. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala már tavaly augusztusban arra figyelmeztetett, hogy Texasban egyre hevesebb esőzésekre és áradásokra kell számítani a következő évtizedekben. A Harveyt kísérő özönvíz megmutatta, hogy ijesztően pontos volt az előrejelzésük.

Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy Houston környékén az elmúlt évtizedekben komolyan megnőtt a tenger vízszintje, ami a viharhullámokat teszi pusztítóbbá: sokkal nagyobb víztömeg zúdult a partokra.

Szintén súlyosbító tényező volt, hogy a Harvey rettentő gyorsan alakult ki, majd erősödött fel 4-es erősségű szuperviharrá. Kutatók szerint a hurrikánok erejének fokozódása egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható, az óceán felszíni hője erősíti fel a viharokat. Ez egy kifejezetten aggasztó tendencia, hiszen a gyorsan felerősödő viharokat értelemszerűen jóval nehezebb előrejelezni.

Fotó: THOMAS B. SHEA/AFP | Harvey után nehezebb lesz kételkedni a klímaváltozásban - ClimeNews

Szintén egyedi volt a Harveyben, hogy folyamatosan erősödött, míg partot nem ért. Ez egyáltalán nem tipikus: a hurrikánokat a meleg óceánból érkező hőutánpótlás táplálja, de ahogy az erős szél felkavarja a víztömeget, erősödésével párhuzamosan idővel mélyebbről hidegebb vizet is magába szív, ami aztán gyengíteni kezdi a vihart.

A Harvey esetében viszont nem ez történt. Kevin Trenberth klímakutató elmondása szerint ugyan a hurrikán akár 100 és 200 méter mélyről is szívott fel magába vizet, de még ez a víz is meleg volt, azaz nem gyengítette, hanem tovább erősítette a vihart.

Trenberth szerint a Harvey simán erős vihar lehetett volna a klímaváltozás és az emberi tényező nélkül is, de ezek olyan pluszt jelentettek, melyek számottevően megnövelték az erejét.

Az egyik legismertebb amerikai klímakutató, Michael Mann pedig kiemelte azt is, hogy más hurrikánokhoz képest a Harvey a partokat elérve nem haladt tovább befelé, hanem egy ideig leragadt Houston fölött, ami miatt jóval több eső zúdult a városra. A szokatlan megakadásért a gyenge uralkodó szelek felelősek, amit egyes kutatók szintén a klímaváltozás számlájára írnak, de ezzel kapcsolatban még komoly szakmai viták zajlanak.

Hogy ezek a felsorolt tényezők hogyan értek össze aztán egyetlen szuperviharban, azt elég jól szemlélteti az amerikai meteorológiai intézet, az NWS vasárnapi Twitter-posztja, amiben arról írtak, hogy példanélküli jelenséggel van dolguk, aminek következményeit meg se lehet előre mondani, mert túl van mindenen, amit eddig tapasztaltak:

AZ NWS-nek pár nappal később új színeket kellett bevezetnie a csapadékmennyiség ábrázolására, mert olyan sok eső hullott Houstonra, hogy a korábbi skálájukkal már nem tudták ábrázolni.

Egyelőre még csak felmérni se lehet, hogy a Harvey mekkora pusztítást végzett Texasban, miközben az Atlanti-óceánon már megjelent az Irma nevű trópusi vihar, ami napokon belül hurrikánná változhat. Klímakutatók évek óta figyelmeztettek arra, hogy a globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási jelenségek mindenhol a világban. Az idei nyár eseményeit elnézve egyre nehezebb kihívás kételkedni ebben.

Forrás: Horváth Bence !!444!!!

2017. szeptember 9.

Elképesztő környezetszennyezés a kriptovaluták mögött!

Általában a kriptovaluták létrehozása és a velük végzett műveletek mögött hatalmas mennyiségű számítási feladatok húzódnak.

Ezeket a feladatokat – erre optamalizált processzorokkal rendelkező – számítógépekből összeláncolt informatikai parkok végzik. Sok esetben több ezer számítógép együttes erőforrás kapacitása ellenőrzi, hogy a globális tranzakciók rendben vannak-e. Fenntarthatósági oldalról kezd olyan lenni, mint az olajkorszak vége időszak, legfőképpen az alábbiak miatt.

Elképesztő környezetszennyezés a kriptovaluták mögött! - ClimeNews

Nincs mód a coinokat-bányászó hálózat teljes energiahasználatának kiszámítására, ám ez nem mindenkit tartott vissza attól, hogy megpróbálja. Még 2013 áprilisában különféle sajtóhíradások azt közölték, hogy például a bitcoin naponta 131,000 megawattórát fogyasztott, aminek napi költsége 19,7 millió dollár volt. Hónapokkal később Guy Lane, egy ausztrál környezetvédő kutató előállt a BitCarbon módszerével a bitcoin karbonlábnyomának kiszámítására. Azon feltételezésére alapozva, miszerint egy bitcoin-bányász a bitcoin értékének átlagosan 90 százalékát elektromos áramra költi, Lane kiszámolta, hogy egy 1000 dolláros bitcoin-árfolyam évente 8,2 millió széndioxid-kibocsátást eredményezne, ami megfelel Németország éves kibocsátásának. Ha a bitcoin árfolyama valaha elérné az 1 millió dollárt – ami egyesek szerint elképzelhető, amennyiben a bitcoin válna az uralkodó fizetési móddá a világon – a hálózatának karbonlábnyoma 8,2 milliárd gigatonna lenne, ami az emberiség jelenlegi teljes kibocsátásának 20%-a.

Sajnos az iparág húzódik Kínába, azon belül is oda ahol a legolcsóbb a villamosenergia. Viszont az ottani energiamixnek a legnagyobb részét még a mai napon is a legolcsóbb szénből termelt energia fedezi.
Persze ez nem fenntartható, de ezzel senki nem törődik… A digitális valutákba való befektetés “csak egy játék” és játszani szabad.

Rampasek László

 

 

2017. szeptember 3.

Az emberiség sorsa – Prince Ea

Sokan próbálják hárítani a felelősséget magukról, amikor környezetszennyezésről és klímaváltozásról beszélünk. Mindig a nagyvállalatokat, az ipart hibáztatják, de valójában a nagyvállalatok a mi igényeinket szolgálják ki, mi vásárolunk és fogyasztunk.
A mi autóinkkal vannak zsúfolásig tele az utak, a városok. […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 29.

A zöld kötvény a legújabb átverés? – Greenwashing

Az az ország, amely keresztbe tesz az uniós vagy globális ökológiai egyezményeknek, és aztán zöld kötvényt bocsát ki, nem tekinthető nettó környezetvédőnek. Ha zöld kötvényt bocsát ki a kormánya, azzal greenwashingot követ el, vagyis zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen.

A […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 27.

Al Gore szerint a Trump-adminisztráció az olajlobbi markában van

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.
A 69 éves, Nobel Béke díjas politikus és üzletember szerint a klímaváltozásról szóló tények még mindig kellemetlen igazságoknak számítanak az […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 14.

Elterjedhet a világban a dízelautók kitiltása a nagyvárosokból

Az elektromos autók kerülhetnek ki győztesek a dízelautóbotrányból. Amióta a Volkswagen 2015 szeptemberében beismerte, hogy csalt a kibocsátási teszteken, hirtelen megnőtt a társadalmi tudatosság a dízelautók nitrogénoxid-emissziója körül, ami légúti megbetegedéseket okozhat. Több világvárosban is terveznek a münchenihez és […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 8.

A szkeptikusoknak teljesen mindegy

Persze hiábavalóság a szkeptikusoknak bármilyen tényt az értelmük elé tárni, de nem csak szkeptikusokból áll a világ. A különböző valóságos adatsorokból megjelenítve a következőkben látható ismét egy demonstráció arra vonatkozólag, hogy mindenki jobban el tudja képzelni mi zajlik a […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 5.

Vizuálisan a hőmérsékleti anomáliákat

Hogyan változott az egyes országokban a hőmérséklet a múlt században? Ez az adatmegjelenítés jól mutatja a hőmérsékleti anomáliákat – a hosszú távú átlagtól való eltérést – országonként 1900 és 2016 között.

Figyelmébe ajánlom mindenkinek ezen tényeket, ami remélem sok embernek […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 4.

A migráció terhe alatt összeroppanó Olaszországban

A migráció terhe alatt éppen most összeroppanó Olaszországban működik egy Defend Europe nevű civil szervezet, amelynek tagjai változtatni szeretnének a helyzeten, valamint véget akarnak vetni az illegális bevándorlásnak, az embercsempészetnek és jelenlétükkel folyamatos kontroll alatt szeretnék tartani a Földközi-tengert.
A […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 4.

Migránsválság kezelése és megoldása

Migránsválság kezelése és megoldása ökológiai szempontok figyelembevételével.

A zölddel jelölt országok még nem terhelték túl saját területüket,[1] így ezek ökológiai szempontból alkalmasak a menekültek/migránsok befogadására. A többi ország nem. Persze lehet, csak így még jobban túlterhelnék a biokapacitásukat, és ezáltal […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 3.

Idén 6 nappal korábban lövünk túl!

Ez egyáltalán nem vicces dolog és az sem, hogy délután van és egy hírcsatornán kívül – ott is csak reklámcéllal megemlítik a dolgot – a témában teljes a csend!
Ebben az évben, ma augusztus 2-án elhasználtuk a Föld energiaforrásainak azt […] Olvasson Tovább…

2017. augusztus 2.