JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Svájc lemond az atomenergiáról

Az adósságmentes pénz

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről

A profit a munkaadóhoz kerül

Svájc lemond az atomenergiáról

A vasárnapi népszavazáson a szavazók többsége támogatta a kormánynak azt a tervét, hogy az ország mondjon le az atomerőműveiről, és térjen át a megújuló energiaforrások használatára.

Atomenergia-párti hirdetés Lausanne-ban | Fotó: Fabrice Coffrini / AFP - Svájc lemond az atomenergiáról - ClimeNews - Hírportál

A résztvevők 58,2 százaléka támogatta a javaslatot az államszövetség kormányának közlése szerint. A részvételi arány 42,3 százalékos volt, ami átlagosnak számított az elmúlt két év alatt. A környezetvédők szerint “ez történelmi nap”: Svájc ezzel “belép a XXI. századi energetikába” – írja az MTI.
A kormányzat a japán Fukusima atomerőmű 2011-es katasztrófája után pár héttel már indítványozta az erőművek bezárását. Az energiastratégia 2050 címmel elindított vita középpontjában az állt, hogy az adófizetőknek vajon mennyibe fog kerülni az átállás a megújuló energiára. Az ellenzők szerint családonként, évente 3200 frank lesz ez az összeg, az energiaügyi miniszter szerint azonban ez erősen felfújt adat, egy átlagos családnak valójában csak 40 frankot kell majd fizetnie az eddigi energiaszámlán felül.

Forrás: MTI, index

2017. május 22.

Az adósságmentes pénz

Az adósságmentes pénz esetén nem kell kamatot fizetni, így nem kell újabb és újabb erőforrásokat bevonni a gazdaságba, hogy meg tudjuk fizetni a kamatokat a banki részvényesek felé (a növekedés semmi előnnyel nem jár már a társadalom számára, már csak azért sem, mert a többletjövedelmek a leggazdagabb 1%-hoz jutnak,[1] csak a kamat miatt növekedéskényszerben vagyunk, ami végzetes).

Az adósságmentes pénz - ClimeNews - Hírportál

A pénzteremtés és a kamat egy formában elképzelhető; ha azt csak az állam, ill. áz önkormányzat teheti. Így ugyanis a kamatbevételek nem felhalmozásra, hanem újraelosztásra kerülnek. Nem árt tudni, hogy manapság a pénz többségét nem az állam teremti, hanem a kereskedelmi bankok, kamatterhelt kölcsönök formájában, gyakran spekulációs célokra.[2]

Az automatizáció és komputerizáció miatt az EU-s munkahelyek fele eltűnik 2033-ra.[3] A termelésben tehát egyre kisebb szerepe van az embernek, és egyre nagyobb a robotoknak, szoftvereknek. Mivel már 25%-os munkanélküliségi ráta esetén is destabilizálódik egy társadalom, így teljesen elhibázott stratégia a munkahelyteremtés erőltetése; el kell fogadni, hogy a robotokkal nem tudunk versenyezni, és ehhez kell alakítani az adórendszert. A munkáltatói járulék mintájára bevezetett robotadóból finanszírozni lehet a nyugdíjakat, sőt, akár egyfajta alapjuttatást is (amiben benne van alapvető élelmiszer, némi víz, áram, fűtés, sőt, akár helyi tömegközlekedés – a robotok megtermelik helyettünk, amiket célszerű önkormányzati tulajdonba venni, mert az nem csak akkor termel, ha profitérdeke fűződik hozzá). A jövedelmi plafon elengedhetetlen, ugyanis a túl nagyj jövedelmi különbségek bizonyítottan rontják a közegészséget, azaz a jóllétet.[4]

A profit-alapú termelés is arra ösztönöz, hogy az embereket dolgozóként és fogyasztóként kihasználva átalakítsuk a természeti erőforrásokat pénzzé, miközben egyáltalán nem foglalkozunk az emberi szükségletekkel (csak a fizetőképes kereslettel, amit a reklámok által mesterségesen gerjesztett vágyak hajtanak). A nonprofit-alapú termelés valós alternatíva, a közösségi gazdálkodással kombinálva pedig kifejezetten jól működik, mivel így nem kell piacokat „meghódítani”, csak a helyi közösség szükségleteire koncentrálni. Ehhez nyilván szükséges egy élő helyi közösség.

[1] http://www.businessinsider.com/95-of-income-gains-since-2009-went-to-the-top-1-heres-what-that-really-means-2013-9
[2] http://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[3] http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
[4] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

Sztella Nóra Kántor

2017. május 20.

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről

A világ TOP cégei már karbonsemleges működésben termelik a pénzt a tulajdonosaiknak és a munkavállalók ott biztonságban érezhetik magukat.

Legalábbis addig a pillanatig biztosan, ameddig a még környezetszennyező vállalatok miatt a klímakatasztrófa bekövetkezik és a túlnépesedés a fenntarthatatlan stabilizált állapotot meg nem szünteti szerte a világban. Erre előre megfogalmazott forgatókönyveket, ha máshonnan nem is, de a katasztrófafilmekből ismerünk, mégis sokan még elengedik a fülük mellett az egyik kézenfekvő megoldást a karbonsemlegesítésre. Emlékeztetőként a Párizsi Klímavédelmi Megállapodás szövege egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart. Tehát a karbonsemlegesség a fenntarthatóság megkerülhetetlen elemévé vált! A következőkben olvasható, hogyan vélekednek a vállalatok, illetve azok felelősen gondolkodó vezetői a karbonsemlegességről. (RL)

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál „A Microsoft elkötelezett aziránt, hogy működésünket karbonsemlegessé tegyük: hogy elérjük a nettó zéró kibocsátást adatközpontjaink, szoftverfejlesztő laborjaink, irodáink, gyáraink, valamint alkalmazottaink üzleti útjai esetén, mindezt 60 országban. A karmonsemlegességgel kapcsolatos célkitűzéseinket annak révén érjük el, hogy nyilvántartást vezetünk egy nemzetközi karbondíj-model alapján, ami költségeket számít fel üzletcsoportjainknak az energiafelhasználásukból fakadó üvegházhatású gázkibocsátás után. A saját működésünkön kívül komoly lehetőséget látunk abban, hogy felgyorsítsuk és támogassuk a karbonsemlegesítést, illetve a fenntartható közösségek kialakítását elősegítő fejlesztéseket, különösen tekintettel a fejlődő országokra. A közösségi projektekbe való beruházás révén hozzájárulunk egy alacsony karbonlábnyomú fenntartható gazdasági fejlődéshez.”

Tamara “TJ” DiCaprio, Sr. Director, Environmental Sustainability, Microsoft Corporation
.

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál“Az Adidas csoportot már régóta ismerik a vezető szerepéről, ha a CSR-ről és környezeti felelősségvállalásról van szó. A Zöld Vállalat Kezdeményezés víziónkkal, ami arról szól, hogy karbonsemleges vállalattá váljunk, elköteleztük magunkat aziránt, hogy folytassuk a karbonlábnyomunk mérését, hogy lecsökkentsük a széndioxid-kibocsátásunkat, és hogy kompenzáljuk az elkerülhetetlen kibocsátásokért.”

Herbert Hainer, CEO adidas Group
.

Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál“A Sony továbbra is lépéseket tesz az „Út a Zéróhoz” környezeti terve alapján, ami a zéró ökológiai lábnyom 2050-re történő elérésére irányul, és a klímaváltozás enyhítése az egyik a négy fontos perspektíva* közül, amit figyelembe veszünk amikor reagálunk a környezeti problémákra.

A legújabb középtávú környezetvédelmi célkitűzéseinkben, a Zöld Menedzsment 2020-ban továbbra is elkötelezzük magunkat a karbonlábnyomunk mérése és kibocsátásunk csökkentése felé, valamint proaktív módon használjuk a megújuló energiát, ahol csak lehet.

A céljaink eléréséhez szükséges a Sony innovációs és kihívásszerető szelleme. A Sony ugyanazt az innovatív szellemet, ami a termékeiben, szolgáltatásaiban és tartalmaiban is megtalálható, azon erőfeszítéseinek dedikálja, hogy elérje a Zöld Menedzsment 2020-ban felsorolt célokat, és tovább haladjon az Úton a Zéróhoz.
*A négy perspektíva név szerint: enyhíteni a klímaváltozást, megőrizni az erőforrásokat, ellenőrizni a vegyi anyagok felhasználását, és elősegíteni a biodiverzitást.”

Sony Corporation

Forrás: Gigacégek a karbonsemleges kérdésről - ClimeNews - Hírportál

2017. május 18.

A profit a munkaadóhoz kerül

A profit a munkaadóhoz kerül, az átlag munkavállaló pedig épp hogy megél minimálbéren (ami sok országban alacsonyabb, mint a létminimum).

A profit a munkaadóhoz kerül - ClimeNews - Hírportál

A gazdagok elszigetelik magukat a hulladéktól és a szennyezéstől, a szegények viszont nem tudják ezt megtenni, mert túl költséges volna számukra. A bányászat, a fosszilis energiahordozók felhasználása, és a talajpusztulást okozó hagyományos mezőgazdaság mind fogyasztják a természeti tőkét, aminek a pénzben kifejezett értéke a vállalati és banki részvényesekhez kerül.

Az emberek 4/5-e csak veszít a kamaton, mert még ha van is némi megtakarítása, ami után kap egy kevés kamatot, sokkal több közvetett kamatkiadása van, ami bele van építve a termékek áraiba (vállalati hitelek) és az adóba (államhitel).[1] A termelővállalatok igyekeznek ráterhelni a kamatköltségeiket a vevőikre, vagy arra törekednek, hogy önfinanszírozóvá váljanak. Sőt, ha tehetik, inkább a pénzpiacokon próbálnak pénzt keresni, mert az sokkal könnyebb. A GM pl. már a 90-es évek óta már több profitot csinál pénzügyi műveletekből (pl. kamat, spekuláció), mint a termelésből.[2] A spekuláció indokolatlanul felhajtja az árakat, mert olyanok is megjelennek a keresleti oldalon, akiknek igazából nincs is szükségük az adott termékre (ezért olyan magasak az ingatlanárak), a kamat visszafizetéséhez pedig újabb és újabb erőforrásokat kell bevonni a gazdaságba, és részben ez okozza a növekedéskényszert (a másik tényező a népességnövekedés).

[1] http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov13/kennedy.html
[2] Canadian Centre for Policy Alternatives Monitor, October 1995, p. 5.

Sztella Nóra Kántor

2017. május 18.

Obama: Példátlanul nagy menekültválságot okozhat a klímaváltozás

Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.

Változnak a sajátosságai a monszun-időszaknak és a csapadékeloszlásnak, amitől félmilliárd ember megélhetése függ az indiai szubkontinensen. “Ha ezek az időjárási minták megváltoznak, akkor több száz millió ember hirtelen képtelen lesz eltartani magát. Olyanok, akik már egyébként is a létminimum szintjén élnek. Az elvándorlás mértéke, a menekültek száma akkora lenne, amire még nem volt példa az emberiség történetében, akár félmilliárd embert is érinthetne” – mondta Barack Obama.

Obama: Példátlanul nagy menekültválságot okozhat a klímaváltozás - ClimeNews - Hírportál2008 óta évente átlagosan 21,5 millió embert kényszerítenek lakhelyük elhagyására a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, a viharok, a bozóttüzek és a szélsőséges hőmérséklet, az ENSZ Menekültügyi Főbizttosága. (2015-ben például a Komen-ciklon, s az árvíz Indiában és Mianmarban 1,2 millió embert tett hajléktalanná.) Számos régióban már most is nehéz az élelmiszernövények termesztése a sivatagosodás és az aszályok miatt. Az emiatt növekvő élelmiszerárak “politikai instabilitáshoz vezetnek”, mondta Obama, aki rámutatott, hogy az USA-ban már napfényes napokon (vagyis amikor nincs vihar és zivatar) is előfordulnak áradások és gyakoribbak az erdőtüzek.

“Egyetlen ország sem immunis a problémákra”, tette hozzá a volt amerikai elnök, aki szerint a klímaváltozás legkeservesebb hatásainak egy részét mégis a legszegényebb országok népei fogják elszenvedni, akik a legkevésbé vannak felkészülve rá, hogy kezeljék ezt”.

A klímaváltozás okozta negatív hatások kivédését hivatott segíteni az ENSZ égisze alatt létrehozott Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund, GCF), amely évente 100 milliárd dollárt osztana szét e célra 2020-ig.

Menekültek vagy klímavándorok?

A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a néhány éve indult menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.

Obama nem először beszélt a klímaváltozás potenciálisan menekültáradatot okozó hatásáról. Elnökségének utolsó hónapjaiban, amikor utoljára vett részt az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén, már említette ezt a veszélyt. “Ha nem cselekszünk bátran, annak tömeges migráció lesz, tenger által elárasztott városok, hontalanná vált nemzetek, megsemmisült élelmiszerellátás és a kétségbeesésből születő konfliktusok lesz az ára”, mondta akkor az ENSZ-ben. “Az Európába irányuló menekültáramlat nem csak (háborús) konfliktusból ered, hanem olyan helyekről, ahol élelmiszerhiány van, ami még súlyosabbá válik majd, ahogy a klímaváltozás folytatódik” – mondta Obama.

Nem tartja elegendőnek a párizsi klímaegyezmény vállalásait, ezt a nézetét pedig a zöldek is egyértelműen osztják, hiszen az EU-nál is folyt a lobbizás az emissziócsökkentési értékek növelésére. (A jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump sajnos ennek épp ellenkezőjén dolgozik.)

A kérdés az, hogy mennyire válik szörnyűvé a helyzet? A jelenleg legesélyesebb klíma-szcenáriók szerint a légkörbe kibocsátott üvegházgáz-mennyiség megduplázódik, amitől a globális felmelegedés 1,5 és 5 Celsius fok között alakul. Az utolsó jégkorszak óta az 1800-as évek elejéig, vagyis a füstokádást elkezdő ipari forradalomig a légkör CO2-koncentrációja nagyjából konstans volt, 228 ppm (parts per million), az iparosodás óta azonban mára 400 ppm-re emelkedett.

Ha a Föld légköre a borúlátóbb becslések szerint melegedik fel, “az katasztrofális lenne” bolygónk lakosságára nézve. Ha a leginkább borúlátó becslések igazolódnak be, “annak a lehetséges kihatásai katasztrofálisak lennének, de a skála alacsonyabb végén is zavaróak” lennének jelenlegi életvitelünkre. Ha nem sikerül hathatós klímapolitikával és emissziócsökkentéssel megfékezni az éghajlatváltozást, akkor azok a migrációs problémákat, amiket most látunk, “csak a kezdetét jelentenék azoknak a problémáknak, amiket a klímaváltozás kivált” – fogalmazott az egykori elnök.

Obama azonban jó hírnek tartja, hogy ma már a tudományos körökben nincs vita arról, létezik-e a klímaváltozás, az egyetlen vitás kérdés az, hogy vajon mekkora lesz a felmelegedés mértéke, ahogy azt is  örvendetes fejleménynek véli, hogy a magánszektor már felismerte, hogy a jövő a megújuló energiákban van. “Nem hiszem, hogy a világ bármely része állandó szegénységre és éhezésre van ítélve. Nem hiszem, hogy a bolygónk állandó hőmérséklet emelkedésre van ítélve”.

Forrás: The Independent, Business Insider, The Guardian, Scientific American

Jégtakaró és migráció

Obama elnökségének utolsó évében a Fehér Ház a kanadai kormánnyal közösen fejezte ki aggodalmát az északi-sarki jégtakaró olvadása miatt, mondván az fenyegetést jelent a bennszülött közösségekre és kényszerű elvándorláshoz vezethet.

Tudósok azt jósolják, hogy a 2040-es évekre az északi sark jégtakarója nyaranta legalább néhány napra teljesen elolvad. Már most is vannak olyan nyári hónapok, amikor zavartalanul hajózhatók egyes részei, mert a jégmezők elolvadnak (majd télen újra visszafagynak). De az arányok változnak. A nyáron is megmaradó jégmennyiség 1980 óta 3 millió négyzetkilométerrel csökkent.


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


2017. május 15.

Egyensúlyi állapotú gazdaság

Herman Daly (1938-) közgazdász, az egyensúlyi állapotú gazdaság elméletének megalkotója (steady state economics), valamint az Ecological Economics (ökológiai gazdaságtan) c. folyóirat alapítója és társszerkesztője.

Egyensúlyi állapotú gazdaság - ClimeNews - Hírportál

A gazdasági növekedés egy bizonyos szint fölött (amit hazánk, mint OECD ország már rég elért) nem kívánatos, mert nem járul hozzá a szegénység felszámolásához. A növekmény java része ugyanis a profit és a kamat intézménye révén a leggazdagabbakhoz kerül. A növekedés egyébként sem lehetséges, ugyanis már évtizedek óta azt csináljuk, hogy a természeti tőkét alakítjuk át pénztőkévé (mióta túlléptük a bolygó eltartóképességét). Így viszont idővel elfogynak a nyersanyagok, és összeomlanak a létfenntartó folyamatok, ami a puszta túlélésünket veszélyezteti. A gazdasági növekedésnek tehát semmi előnye nincs az emberiség számára, csupán a kamat jellegéből fakadó kényszer. A kamat megfizetéséhez ugyanis arra kényszerülünk, hogy újabb és újabb erőforrásokat vonjunk be a gazdaságba. Ha viszont a pénzteremtést és a kamatszedést visszaadjuk az állam hatáskörébe, akkor megszűnik a növekedéskényszer, és a kamat az egyenlőtlenség növelésének eszközéből az újraelosztás eszközévé válik.

Sztella Nóra Kántor

2017. május 14.

Több mint 70 magyar fejlesztés Európa klímakutató műholdján

Több mint 70 magyar tervezésű és gyártású eszközzel bocsátották fel a Sentinel 2B műholdat a Francia Guyana-i Kourou-ból, magyar idő szerint 2017. március 7-én, hajnali 2 óra 49 perckor. A műholdsorozat felvételei pontosabb képet adnak a felszínborításról, a talajnedvességről, […] Olvasson Tovább…

2017. május 13.

A méltányos vagy becsületes kereskedelem

A méltányos vagy becsületes kereskedelem (angolul fair trade) olyan irányított kereskedelem, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a harmadik világbeli termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért.

A legszegényebb országok kistermelői érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van (noha többnyire nincs […] Olvasson Tovább…

2017. május 13.

Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változási megállapodást

Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változási megállapodást az alaszkai sarkvidéki nemzetek csütörtökön tartott találkozóján, de azt mondta, hogy Donald Trump elnök nem volt hajlandó eldönteni, hogy elhagyja vagy gyengíti az Egyesült […] Olvasson Tovább…

2017. május 12.

Nyílt levél a magyar UNICEF-nek

Tisztelt Vezetőség!

Ezúton szeretném megkérni Önöket arra, hogy a családtervezés lehetőségeinek elérhetővé tételét vegyék föl programjaik közé, különös tekintettel Észak-, Kelet-, és Nyugat-Afrikára, Indiára, és Pakisztánra, mivel ezek a leggyorsabban növekvő népességű, már túlterhelt biokapacitású térségek, ill. országok.
Tekintettel arra, hogy […] Olvasson Tovább…

2017. május 12.

App méri, hogy etikus-e a fogyasztásunk

A pénzünkkel szavazunk nap mint nap: olyan vállalatoktól vásárolunk, amelyek igyekeznek csökkenteni környezeti tehertételüket? Egy amerikai app megmondja, és minden vásárlásunkat osztályozza. Big Data a tudatos fogyasztás szolgálatában.
Éppen tankoltunk a benzinkútnál? Azt az üzemanyagot valahol kitermelték egy olajmezőn, olajfinomítóban […] Olvasson Tovább…

2017. május 10.

Mire jó a mocsár és az ártér?

Az egyik legnagyobb ostobaság, amit a folyókkal, árterekkel és mocsarakkal kapcsolatban el tudunk követni, az az ár minél gyorsabb átvezetése az országon (igen, a nagy Széchenyi folyószabályozó akciója is egy dilettáns ötlet volt), ahelyett, hogy hagynánk elönteni azokat a […] Olvasson Tovább…

2017. május 10.

Több mint száz év után először egy napig szén nélkül működött Britannia

Április végén jelentette a BBC, hogy Nagy-Britannia az 1880-as évek, vagyis az ipari forradalom óta először egy teljes napig szénnel termelt áram nélkül működött.
A brit elektromosáram-ellátó hálózatot és az elosztó rendszereket működtető National Grid szerint “vízválasztó”, hogy Nagy-Britannia 24 […] Olvasson Tovább…

2017. május 9.

Csodák nincsenek, csúcsok vannak

Ismét megerősítést nyert, hogy a legjobb eredményt hosszútávfutásban az erő egyenletes beosztásával lehet elérni. A versenyt saját felkészültségükhöz képest túlságosan gyors tempóban kezdők igen korán a középmezőnyben illetve a lista végén találták magukat.

A 3. nap végére egy-két kivételtől eltekintve […] Olvasson Tovább…

2017. május 8.

Kiszámolják helyettünk, megéri-e napelemet tenni a tetőre

Az E-ON és a Google közös szolgáltatást indított Németországban, amelynek keretében Európa legnagyobb gazdaságában is elérhető lett a Sunroof program. Az alkalmazás kiszámolja a fogyasztóknak, hogy megéri-e nekik napelemet szereltetniük a háztetőre.

A felhasználóknak semmit sem kell tennie, csak megadja […] Olvasson Tovább…

2017. május 8.