JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Minden jel arra utal, hogy a katasztrófa már el is kezdődött

A klímaváltozásra hívja fel a figyelmet a Wild Edens új dokumentumfilm-sorozat

Megmentené a fajok többségét, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódna

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP

Minden jel arra utal, hogy a katasztrófa már el is kezdődött

Bolygónk hamarabb lesz lakhatatlan, mint gondolnánk! Az évszázad végére Földünk jelentős része alkalmatlanná válhat az emberi életre.

Kiszáradt: Folsom-tó, az egyik legnagyobb víztározó az USA-ban 2014-ben

A klímaváltozás egy olyan komplex jelenség, melynek puzzle-darabjait a tudósok mindmáig képtelenek teljesen összerakni. Így, noha az elmúlt évtizedekben számos klímamodell született, az egyik legjelentősebb tényezőt – mely minden bizonnyal megváltoztatja éghajlatunkról alkotott jövőképünket – rendre figyelmen kívül hagyták. Egészen mostanáig.

2016 telén voltak napok, amikor az átlagosnál 16-21 celsius fokkal volt melegebb az Északi-sarkon. A hőmérsékleti anomália természetesen begyorsította az “örökfagy talaja” olvadását. Az un. permafrosztban az elmúlt évmilliók során óriási mennyiségben halmozódott fel szerves anyag, egyes becslések szerint csak a sarki talaj 1800 milliárd tonna oldott szerves szenet rejt, ami ha “kiolvad”, megközelítőleg 205 gigatonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt (nagyrészt metánt) juttatna a légkörbe. A metánról pedig mint tudjuk, a szén-dioxidnál – “elvileg” – 23-szor nagyobb üvegház-hatással bír, így bolygónk átlaghőmérsékletét nagymértékben képes befolyásolni. Erről a problémáról részletesebben is értekeztünk az “Ömleni fog a metán a légkörbe!” című egyik írásban.

A metán CO2-hoz viszonyított 23-szoros üvegházhatása valójában sokkal több…
Amíg a szén-dioxid évszázadokon át megmarad az atmoszférában, addig a metán csupán 1-2 évtizeden keresztül marad aktív, míg széndioxiddá nem bomlik le. (A metán olyan atmoszférikus gázokkal találkozik, mint például az ózon, ami oxidálja a metánt, ekkor általában CO2 és H2O keletkezik.) Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint ebben az időszakban a metán üvegházhatása már 86-szor nagyobb a szén-dioxidénál. Ez az un. “GWP20”, ami a gáz 20 év alatt tapasztalható globális felmelegedési potenciálját jelzi. Azért hallhattuk ezidáig azt, hogy a metán 23, vagy akár 34-szeres üvegházhatással járul hozzá a klímaváltozáshoz, mert – és bár ez minden tudományos alapot mellőz – alapvetően 100 éves hőtartó potenciállal (GWP100) szoktak számolni. Erre reagált többek közt Ilissa Ocko, az EDF (Environmental Defense Fund) klímakutatója is nemrégiben, aki szerint a GWP100-as érték – finoman fogalmazva is – “alábecsüli” a gáz negatív hatásait.

A globális felmelegedés megállításában fő szerep jutott a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodásnak, melynek aláírói azt tűzték ki hosszú távú célul, hogy a globális felmelegedést az iparosodást megelőző szinthez viszonyítva jóval 2 Celsius-fok alatt korlátozzák, és folytassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek a hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius fokra korlátozására irányulnak. Az 1,5 Celsius fokos nem kötelező erejű célt azért fogadták el, hogy ösztönözzék a nagyobb ambíciót, és hangsúlyozzák a leghátrányosabb helyzetű országok aggályait, amelyek már jelenleg is érzékelik az éghajlatváltozás hatásait. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a vállalás nem lesz tartható, erre utal az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) év elején megjelent jelentésvázlata is, mely egyértelműsíti: amennyiben minden a mostani ütemben halad, akkor már jó tíz év múlva átléphetjük a 2 Celsius fokos határt.

A következő évszázad kezdetére pedig minimum 4, maximum 8 fokos emelkedéssel számolhatunk.

Egyes szakértői vélemények szerint azonban még ez a jelentés is optimista, ugyanis készítői három lényeges szempontot nem vettek figyelembe (ezekről több forrás, például a futurism.com is beszámol):

Az un. Albedo-hatást: a csökkenő jégfelület kevesebb visszavert és több elnyelt napfénnyel, azaz tovább gyorsuló felmelegedéssel jár.
A felhőképződések problematikáját: napjainkban egyre nagyobb számban keletkeznek felhők, melyek még inkább csapdába ejtik a hőt, ami szintén hozzájárul a hömérséklet emelkedéséhez.
A természetes elnyelők, azon belül is az erdők rohamos pusztulását: az invazív fajok terjedése, az erdőtüzek, a fakitermelés stb. következtében fokozatosan csökken a természet CO2-elnyelő képessége.

A körülmények tehát nagyon is adottak ahhoz, hogy a felmelegedés tovább gyorsuljon, bolygónk történetéből pedig tudjuk, hogy a globális hőmérséklet akár 5 Celsius fokos változáson is áteshet röpke 30 év leforgása alatt. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy ezek az információk nem igazán jutnak el a fejlett társadalmak “átlagemberéhez”. Az informáltabbakat pedig – nagy általánosságban – nem is tölti el az a nyugtalanság, ami a fenyegető “apokalipszis” veszélyeit tekintve bizony elvárható lenne (a józan ítélőképesség birtokában).

Vajon miért?

Ez egyrészt visszavezethető a kutatások bátortalan megfogalmazására. – James Hansen klimatológus például “tudományos szűkszavúságnak” nevezi ezt a jelenséget: szerinte a kutatási eredményeket általában olyan formában publikálják, hogy a minket veszélyeztető fenyegetésre nem, vagy csak alig helyeznek hangsúlyt.
Ennek a “visszafogottságnak” aztán vannak leképeződései is, így például egyes tudósok szerint a klímaváltozás folyamata összességében túl lassú ahhoz, hogy tudomást kelljen venni róla, míg vannak, akik szerint a következmények szinte felfoghatatlanok, ezért azokkal nem is kell foglalkozni.
Az említett struccpolitikát pedig modern korunk vezető pozícióiban lévő technokratái is kellően felerősítik, közülük is elsősorban azok, akik továbbra is abban a téves elképzelésben ringatják magukat, miszerint bármilyen problémára technológiai értelemben választ lehet találni, ezért felesleges az informálás, avagy a pánikkeltés.
És természetesen ott vannak a klímaszkeptikusok is (beleértve egyes olajipari szereplők által lefizetett bértollnokokat), merthogy ki kell mondanunk: a klímaváltozás tagadása napjainkban még mindig számos tudóst érint.

Pedig minden jel arra utal, hogy a katasztrófa már el is kezdődött, benne vagyunk az utolsó órában:

Például az ezidáig mért 5 legmelegebb nyári időszak mind 2002 utánra tehető. Az IPCC arra is figyelmeztet, hogy hamarosan egészségtelen lesz nyáridőben a szabadban tölteni az időt. – Persze ez csak a jéghegy csúcsa. Lássunk most a teljesség igénye nélkül néhány példát a drasztikus hőmérséklet-emelkedés vélt következményeire:

2 Celsius fokos felmelegedést követően a Kárpát-medence klímája teljesen átalakulna: a záporesők helyett özönvízszerű esőzésekre számíthatunk, amiket hosszú aszályos időszakok követnek; a természetes állóvizek idővel eltűnnek; a talaj romlásnak indul, majd a térség idővel elsivatagosodik.
4 Celsius fokos felmelegedés esetén a 2003-as európai hőhullám – ami naponta 2000 ember halálát okozta – lenne az átlagos nyári tendencia.
6 Celsius fokos emelkedésnél a Nemzeti Éghajlati Adatközpont szerint az Egyesült Államokban a Sziklás-hegységtől keletre minden egyes lakost nagyobb hőstressz érne. New York-ban nagyobb hőség lenne, mint most Bahrain városban, mely bolygónk egyik legmelegebb pontja. Bahrain-ban pedig olyan meleg lenne, hogy még az alvó emberek is hőgutát kapnak és meghalnak.
Az ember, mint minden emlős hőt termel, és időközönként le kell hűtenie magát ahhoz, hogy életben maradhasson. Ez 7 Celsius fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén szinte lehetetlenné válna bolygónk nagy részén, kiváltképp az egyenlítőhöz közel fekvő területeken.
A hőmérséklet 11-12 Celsius fokos emelkedésével az emberiség és az állatvilág fele rövid időn belül elpusztulna. – Jelenleg úgy tűnik, hogy erre nem kerülhet sor ebben az évszázadban, azonban ha nem csökkentünk drasztikusan a jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkon, és ha nem találunk ki valamit a permafroszt kiolvadásának megállítására, végül ez is bekövetkezik.

Ráadásul az előző listában nem tértünk ki a felmelegedés egyéb aspektusaira, mely folyamatok már megindultak (szintén a teljesség igénye nélkül):

Élelmezési válság: számos haszonnövény fog teljesen eltűnni a Föld színéről, de a nagyobb tűréshatárral rendelkező növényekre is komoly hatással lesz a felmelegedés, ami a terméshozamokat masszívan fogja csökkenteni (például a gabonára vonatkozó “aranyszabály” az, hogy a hőmérséklet növekedése Celsius fokonként 10%-os terméshozam-csökkenést eredményez).
Ivóvízhiány: az előrejelzések szerint 2025-re a Föld lakóinak 2/3-a vízhiánnyal küzd majd.
Ősi járványok megjelenése: kutatók szerint a jégbe zárt organizmusok egy része életre kelhet a permafroszt felolvadásával, az immunrendszerünk pedig nem áll készen arra, hogy ősi, akár több millió éves betegségekkel szembeszálljon. Konkrét példa erre a malária terjedése, melyhez előnyös közeget biztosít a felmelegedés (a szúnyogok Celsius fokonként 10-szer gyorsabban képesek szaporodni). A világbank becslései szerint a maláriafertőzés 2050-re 5,2 milliárd ember élőhelyét fogja érinteni, így elterjedt betegséggé válhat. A járványkutatók mégis leginkább attól tartanak, hogy az örökfagy kiolvadásának következtében rég feledésbe merült betegségek mutálódott formában fognak újra megjelenni.
Gazdasági összeomlás: Celsius fokonként 1,2%-os GDP csökkenéssel kell számolni.
Háborúk: Marshall Burke és Solomon Hsiang kutatók évekkel ezelőtt számszerűsítették az összefüggéseket a hőmérséklet növekedése és az erőszak között: Fél Celsius fok hőmérséklet növekedés 10-20%-al növeli a fegyveres konfliktusok esélyét, ami a klímamigrációt fogja méginkább beerősíteni, mely – például Afrikában – már most tetten érhető.

Forrás: ecologue, europa.eu, futurism.com; nymag.com

 

2018. május 24.

A klímaváltozásra hívja fel a figyelmet a Wild Edens új dokumentumfilm-sorozat

A klímaváltozás hatásaira hívja fel a figyelmet Wild Edens (Édenek a vadonban) című dokumentumfilm-sorozat, amelynek első epizódját világszerte nyáron tűzi műsorára a National Geographic tévécsatorna.

A klímaváltozásra hívja fel a figyelmet a Wild Edens új dokumentumfilm-sorozat

Ahogy évről évre az emberiség lábnyoma a Földön növekszik, egyre jobban nő annak a veszélye, hogy a vad, gyönyörű tájak eltűnnek bolygónkról. Ezért egy egyedülálló projekt a Wild Edens, amely a Roszatom támogatásával készült, a National Geographic sugároz majd, és betekintést fog nyújtani a világ legszélesebb és legtávolabbi légkörébe.

Filmesek hónapokat töltöttek azzal, hogy alaposan megvizsgálják a világ legritkább és legveszélyeztetettebb fajainak viselkedését, amelyek küzdenek a változó környezethez való alkalmazkodással. Ez a történetük.

Mi a Wild Edens?

A Wild Edens egy ambiciózus projekt, amelynek célja a környezettudatosság növelése, a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás és a globális ökoszisztémával kapcsolatos veszély megismertetése. Az éghajlatváltozás számos faj teljes eltűnéséhez vezethet. Az első Wild Edens film középpontjában a növény-és állatvilág az egyedülálló természetes élőhelyeiről szól Oroszországban. A dokumentumfilmet számos sziklás, nehezen megközelíthető és távoli helyszínen forgatták, köztük az Altai-hegység, a Kamcsatka-félsziget és az Északi-sarkvidék.

A dokumentumfilm a National Geographic csatornán fog megjelenni. Amikor bolygónk történetét felfedezzük, három kabala lesz az útitárs: a kipusztult Dodó madár, a majdnem kihalt Amur leopárd és a jelenleg még nagy számban létező Boreális bagoly.

A Dodo a múltat ​​képviseli: az emberekkel való kölcsönhatás és tevékenységük miatt ez a megnyerő, de végül törékeny lény kipusztult. Szerencsére az Amur leopárd még mindig itt van, de a számuk Oroszország hideg, keleti részén rekord alacsony szintre estek, mielőtt komoly erőfeszítéseket tettek volna annak érdekében, hogy ezt az értéket megmentsék. Az Amur leopárd bolygónk jelenlegi bizonytalan helyzetét képviseli. Végül a Boreális bagoly, sokan vannak, élénk és gyönyörű, azt jelenti, hogy hova juthatunk el, ha meghozzuk a megfelelő döntéseket, még mielőtt túl késő lenne.

Forrás: Wild Edens projekt

2018. május 21.

Megmentené a fajok többségét, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódna

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

Megmentené a fajok többségét, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódna

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok kimutatták, hogy a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott elsődleges cél megvalósulásával, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel elkerülhető lenne a 2 Celsius-fokos melegedés esetében a növényeket és az állatokat fenyegető kockázatok fele és a rovarokat veszélyeztető hatások kétharmada.
Leginkább Dél-Afrikában, Amazóniában, Európában és Ausztráliában élő fajok javát szolgálná a felmelegedés korlátozása 1,5 Celsius-fokra.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a rovarok esetében különösen fontos a kockázatok csökkentése, mivel ők létfontosságúak az ökoszisztémában, a termények és virágok beporzásában játszott szerepük miatt, miközben más állatok, madarak számára az élelmiszerlánc fontos tagjai.
A korábbi hasonló kutatások az iparosodás előtti időkhöz képest 2 Celsius-fokos felmelegedés hatásaira korlátozódtak, és a rovarokat nem is vizsgálták.
A Kelet-Angliai Egyetem és az ausztráliai James Cook Egyetem kutatói mintegy 115 ezer fajt, köztük 31 ezer rovar-, 8000 madár-, 1700 emlős-, 1800 hüllő-, 1000 kétéltű- és 71 ezer növényfajt tanulmányoztak. A maga nemében ez a legnagyobb szabású ilyen kutatás.
“Azt akartuk megtudni, hogy a különböző klímaváltozási előrejelzések miként hatnak egyes térségekre, azok miként válnak klimatikusan alkalmatlanná az ott élő fajok számára. A biodiverzitásra leselkedő kockázatokat úgy mértük, hogy számba vettük azokat a fajokat, amelyek esetében már jelezték, hogy a klímaváltozás miatt földrajzi elterjedésük több mint felét elveszítik” – idézte Rachel Warren professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
“Azt találtuk, hogy ha sikerül az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokra korlátozni a felmelegedést, az hatalmas előnyökkel járna a biodiverzitásra, sokkal több előnnyel, mint a 2 Celsius-fokos korlátozás. A rovarok különösen érzékenyek a klímaváltozásra. 2 Celsius-fok esetében a 31 ezer általunk tanulmányozott faj 18 százaléka elveszítené földrajzi elterjedésének több mint felét. 1,5 Celsius-fok esetén ez 6 százalékra csökkenne” – magyarázta a kutató.
A globális felmelegedés a jelen állás szerint 3 Celsius-fok felé tart, még akkor is, ha az országok teljesítik a szén-dioxid-kibocsátásuk vonatkozásában vállalt nemzetközi kötelezettségüket, ez esetben a rovarok mintegy fele fogja elveszíteni élőhelye felét – tette hozzá Warren.

Forrás: MTI | London, 2018. május 18.

2018. május 20.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP

Május 15-e a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap. Ennek keretében a BOCS Alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet napjaink legsúlyosabb környezeti problémáira.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP - ClimeNews - HírportálAz emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbe. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy része itt marad a Földön a légkörben. Ezt a jelenséget hívják üvegházhatásnak. A fő üvegházhatású gázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), az ózon (O3) és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.

Mára már a tudományos konszenzus szerint a világméretű felmelegedés legfőképpen emberi okokra vezethető vissza. 2015-ben Párizsban az ENSZ Keretegyezményét aláíró országok elfogadták a Globális Éghajlatváltozási Megállapodást, amely az összes létező, kötelező erejű és nem kötelező érvényű megállapodást egy egységes rendszerbe foglalja. A megállapodás célja az, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a fejlett országokban és a fejlődő országokban olyan szinten kell csökkenteni, amely elősegíti, hogy a világ légkörének hőmérséklete ne emelkedjen több mint 2 Celsius fokkal.

Az biztos, hogy a légköri CO2 mennyiséget már az emberiség jelentősen megemelte; az ipari termelés előtti (1750) 280 ppm-hez képest most (2018) 410 ppm-re (parts per million, milliomodrész).

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP - ClimeNews - Hírportál

A szén-dioxid mennyiségének növekedése pedig elősegíti a hősugárzás csapdába esését a felső légkörben. A csapdába esett hő egy része visszasugárzódik a Föld felszíne és az alsó légkör felé, felmelegítve azt.

Az elmúlt 400 ezer év során történt változások, melyeket az alábbi ábra mutat, időben periodikusnak látszanak. Valóban, itt a hőmérséklet és a CO2-szint változásának közös oka, a Föld pályájának és tengelyferdeségének periodikus változásai, illetve ezek egymásra rakódása. Rövid távon egyensúly jellemezte a légkört: jégkorszakok (az ábrán a gödrök) és jégkorszak közötti ún. interglaciális korok követték egymást, de a CO2 szintje sosem ment 300 milliomodrész fölé.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP - ClimeNews - Hírportál

Azonban elmondható, hogy az ipari forradalom óta a két görbe együtt futását, a két görbe egyensúlyát felborítottuk, mert a CO2-szint az eredeti szintnek majdnem kétszerese. Mivel annyit bizonyosan mondhatunk, hogy a hőmérséklet változást nem mindig az üvegházhatású gázok sűrűségnövekedése indítja el, de mindig gerjeszti, ezért a hőmérséklet növekedése várható.

Friss vizsgálatokban olyan hatásokat is belevettek a számításokba, melyekre az eddigi modellek nem fordítottak nagyobb figyelmet. Eddig alapvetően tengeren lévő jeget, a felhőket és a vízpárát vették tekintetbe, de egy új modell, amit a Bristoli Egyetem kutatói fejlesztettek ki figyelembe veszi a növényzet, és az időszakos hó és jég hatását is. Ennek eredménye szerint a sarkok körüli felmelegedés 10 Celsius fokot is meghaladhatja 400 ppm (milliomodrész) CO2 részarány a légkörben átlépését követően.

Ez utóbbi pedig már megtörtént!

A bristoli kutatók azért kezdték el a modell kibővítését, mert adatokkal rendelkeznek egy 3 millió évvel ezelőtti időszakról a földön, amikor a hőmérséklet és a CO2 részaránya egyaránt magas volt. Azonban amikor a meglévő modellekkel próbálták ezt a 3 millió évvel ezelőtti állapotot leírni, kiderült, hogy a CO2 szintnek kevesebb hőmérséklet-növekedés lesz az eredménye, mint a valóságos. Ezért úgy vélték, valami hiányzik a modellből. A jó egyezést a valós hőmérséklet-növekedéssel akkor kapták, amikor a szárazföldi hó, jég és a növényzet szerepét is figyelembe vették a modellben.

Milyen változásokra is számíthatunk a jövőben?

• A globális átlagos hőmérséklet drasztikusan tovább emelkedik,
• tovább emelkedik a tengerszint 9 és 88 cm között,
• több csapadék a mérsékelt égövi zónában és Délkelet-Ázsiában, ennek következtében ezeken a területeken valószínűen árvizek várhatók,
• kevesebb csapadék Közép-Ázsiában, a mediterrán térségben, Afrika egyes részein, Ausztrália és Új-Zéland területein, ennek következtében ott aszály várható,
• egyre gyakoribb és erősen szélsőséges időjárás: túl magas és alacsony hőmérsékletek, viharok és hurrikánok drasztikus további erősödése,
• az éghajlatváltozással egyes betegségek elterjedése, mint például a malária,
• az Északi-sark és az Antarktisz további felmelegedése, ami a jég eltűnését eredményezi,
• általában az időjárás teljesen felborul, meleg lesz amikor hidegnek kellene lennie és fordítva.

Európa változásai >>

Mi a teendő most?

Az éghajlatváltozás már valóság. Még ha az összes emberi eredetű kibocsátást teljesen leállítanák, a változás akkor is folytatódna. A népességrobbanás mielőbbi visszafordítása és a fosszilis energiaforrások kiváltása változtatna csak hatékonyan e problémán. Továbbá a tudatos energiafelhasználás, a tudatos életvitel, s a környezet fokozott védelme tovább segíti ennek a civilizációnak a minőségi megváltozását.

Mit tehetsz Te, milyen lehetőségeid vannak?

A BOCS Alapítvány a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap keretében az alábbi már elérhető lehetőségekre hívja fel a figyelmet, illetve hangsúlyozza, hogy mindenki erőfeszítésére szükség van a fentebb említett 2 Celsius fokos cél eléréséhez. Az előző évben a BOCS létrehozott saját, már megvalósult projektjeiből származó CO2e egységeket, QFPC néven. Ezeket fel lehet használni az üvegházhatást okozó környezeti terhelések kiegyenlítésére és így a segítő adományod 120-szor többet ér, mint az átlagos segélyek.

Támogasd a migrációs válság egyetlen igazi megoldását!

Ajándékozz és védd a klímát és a jövendő generációt!

A fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ, 1968) támogatása a leghatékonyabb klímavédelem!

Ajándékozd meg magad és a családodat személyes karbonsemlegesítéssel.

Karbonsemlegesítsd a saját weboldaladat.

Legyen a vállalkozásod vagy a céged karbonsemleges, vedd fel velünk a kapcsolatot.

 

Simonyi Gyula | Kapcsolat - Támogatás (Donations) - BOCS Alapítvány - BOCS.EU Trends '93 | Carbon Dioxide Information Analysis Center Simonyi Gyula
kuratórium elnöke, matematikus, közgazdász, informatikus, hitoktató, system analyst, fenntarthatóság
kutató és oktató

Forrás: bocs.eu

 

2018. május 15.

Milyen hatás szeretnénk elérni életünkben?

A suliban mindketten olvastuk Paul Hawkentől a Kereskedelem Ökológiáját, ami nagyban meghatározta, hogy milyen hatás szeretnénk elérni életünkben.

Milyen hatás szeretnénk elérni életünkben? - ClimeNews - Hírportál

A könyve bemutatja, hogy az iparnak és a környezetnek nem feltétlenül kell szemben állnia egymással, és azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat, hogy a kettő együttműködhessen. Szerencsések és hálásak vagyunk, hogy Paul a Lyft környezeti tanácsadója.
Amíg Logan a Kaliforniai Santa Barbara Egyetemre járt, Paul írásai inspirálták. Tagja volt a megye tömegközlekedési bizottságának, és a Zöld Kezdeményezés Alap létrehozását vezette, ami az egyetem hosszútávú fenntarthatósági projektjeit finanszírozza, és már több, mint 100 kollégium és egyetem lemásolta.

Amikor John a Cornell Egyetemen tanult, választott egy Zöld Városok nevű várostervezési tárgyat, ami meghatározta a városokról és közlekedésről alkotott nézeteit. Ennek az órának a keretein belül olvasta Paul könyvét. Robert Young, a professzor, aki tartotta az órákat, John közeli barátja és mentorja lett (az esküvőjén is jelen volt), és hatása tetten érhető a Lyft jövőre vonatkozó víziójában is. Professor Young idény hunyt el, és a folyó fenntarthatósági munkánkat, a Lyft Zöld Városok Kezdeményezést az ő emlékének ajánljuk, hogy hatása ezáltal is tovább éljen.

A Lyft-fuvarok karbonsemlegesítése

Hatalmas felelősséget érzünk azzal a hatással kapcsolatban, amit a Lyft fog gyakorolni a bolygóra. Egy évvel ezelőtt a Lyft csatlakozott a Michael Bloomberg által vezetett We are Still In („még mindig benne vagyunk”) nevezetű mozgalomhoz, hogy kimutassuk az elkötelezettségünket a párizsi klímamegállapodás iránt. Röviddel ezután elköteleztük magunkat számos klímavédelmi cél iránt, hogy biztosítsuk a platformunk pozitív hatásának maximalizálását. Márciusban már 50 millió fuvart bonyolítottunk le. Ahogy növekedünk, egyre nagyobb a felelősségünk, hogy anyagi erőforrásokat szenteljünk a víziónknak és értékeinknek.
A jövőben minden jármű tiszta energiával fog üzemelni. Ám a klímaváltozás nem vár. Már jelenleg is zajlik, és világosan látható és azonnali veszélyt jelent a világunkra, és mindenkire aki benne él. A tettek nem várathatnak magukra.
Ezen a héten izgalommal jelentjük be a következő akciónkat, hogy azonnal kiváltsuk a karbonkibocsátásunkat az összes globális fuvarból származó kibocsátást. Ez egy folyamatos elköteleződés, ami azt jelenti, hogy mostantól minden egyes Lyft fuvar karbonsemleges lesz. Mától kezdve ha úgy döntesz, hogy a Lyft-et választod, akkor hozzájárulsz a klímaváltozás enyhítéséhez.
Ez egy több millió dolláros befektetés már az első évben is, ami a Lyft-et az egyik top önkéntes karbonsemlegesítővé teszi a világon. Az első évben azt várjuk, hogy több, mint egymillió tonna széndioxid-kibocsátást semlegesítünk, ami felér több tízmillió fa ültetésével, vagy több százezer autó forgalomból való kivonásával. A Lyft ilyen irányú befektetése és hatása a vállalattal együtt fog növekedni.
A Lyft-fuvarok most már karbonsemlegesek a kibocsátás-enyhítő törekvése közvetlen támogatása révén, beleértve az autógyártási folyamatokból származó kibocsátás csökkentését, a megújuló energiaprogramokat, az erdőtelepítési projekteket, és a szeméttelepek metánkibocsátását felfogó rendszerek kiépítését. A partnerünk, a 3Degrees ügyel a regisztrációkra és a független ellenőrzésre az összes projekt esetén, megfelelve a szigorú harmadik fél sztenderdeknek. Ezen projektek az USA-ban valósulnak meg, a többségük a legnagyobb piacaink közelében.

A jövő

A kemény valóság az, hogy a közlekedés az egyik legnagyobb forrása az üvegházhatású gázok kibocsátásának (világszinten kb. 15%-ot tesz ki – a ford.)[1] Mint a közlekedési szektor növekvő része, felelősnek érezzük magunkat abban, hogy a megoldás része legyünk. Abban a különleges, szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a világ fenntarthatóvá válásának egyik hajtóereje lehetünk, és ezt nem vesszük félvállról.
Ez a lépés nem a teljes megoldás, de egy valódi lépés afelé. Azáltal, hogy jelentős pénzügyi erőforrásokat dedikálunk a karbonsemlegesítésre, erős motivációt építünk bele az üzletpolitikánkba a fuvarok megosztására, valamint a fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek lecserélésére. Minél több a ugyanis a megosztott fuvar és tiszta jármű a platform keretén belül, annál kevesebb kibocsátás semlegesítését kell megfizetnünk.
A Lyft küldetése az emberek életének javítása a világ legjobb közlekedési módja révén, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy növeljük a pozitív hatásunkat a világra. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy folytassuk Young professzor víziójának megvalósítását a fenntarthatóságon alapuló városokról, a méltányosságról és a jóllétről, valamint értékeljük a segítségedet, hogy ez lehetővé váljon.

Először a Medium-ban jelent meg, 2018 Április 19-én.
[1] https://www.epa.gov/ghgemissions/global-greenhouse-gas-emissions-data
Fordítás: Kántor Sztella Nóra

2018. május 8.

Kell-e napellenző a Föld lehűtésére?

Milyen ára lenne a Föld lehűtésére vonatkozó más elképzeléseknek? Gondolkodjunk egy kicsit az előadó mondandójából fakadó kétségekről.

Ebben a távlati változásokat előrevetítő beszédében, Danny Hillis arra sarkall bennünket, hogy kreatív tudományos megoldásokkal közelítsük meg a globális feladatokat, mint amilyen a klímaváltozás. Érvel az éghajlatmérnökség mellett, és nyitott hozzáállással vázol vitatott megoldásokat.

Persze az is igaz ehhez a témához kapcsolódóan, hogy sokan nem szeretnek beszélni az esetleges könnyebb útról, mert akkor a fosszilis felhasználást nem cserélnék le. Valljuk be, ha ez nem történne meg, a cégek látván egy időhúzási lehetőséget a karbonsemlegesség elodázására, még nagyobb katasztrófához vezetne.

RL

 

2018. május 8.

Magyar Telekom Csoport: Három év karbonlábnyom nélkül

Újabb, immáron harmadik karbonsemleges évét zárta a múlt év végén, a Magyar Telekom Csoport. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató sikerrel csökkentette szén-dioxid kibocsátását, miközben a fennmaradó karbonkibocsátását zöld projektek támogatásával ellentételezte.
Energiahatékonysági beruházásainak köszönhetően a vállalatcsoport hét év alatt […] Olvasson Tovább…

2018. május 6.

Nem akarunk többen lenni

Az, hogy mindenkinek jusson elég étel, magában foglalja azt is, hogy nem akarunk többen lenni, mint amennyit biztonsággal el tudnak tartani a bolygó véges erőforrásai, beleértve a termőterületeket.
Már így is maximálisan kihasználjuk azokat, olajzabáló gépekkel műveljük, műtrágyázzuk, és […] Olvasson Tovább…

2018. május 4.

Az éghajlatváltozás minden képzeletet felülmúló dinamikája

A 2015. December 12-én elfogatott Párizsi Klímamegállapodás (COP21) rögzítette az Emberiség túlélését jó esélyekkel biztosító 1,5°C-os globális átlaghőmérséklet emelkedést, mint maximum megengedhető értéket. Azonban ez NEM TARTALMAZOTT konkrét cselekvési terveket, kibocsátáslimiteket, kötelezettségeket, szankciókat, csupán a vágyott technikai számot rögzítette […] Olvasson Tovább…

2018. április 25.

Karbonsemleges lett a budapesti repülőtér

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér környezettudatos fejlesztéseinek köszönhetően megtisztelő elismerést kapott a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától – derül ki a Budapest Airport közleményéből.

A kelet-közép-európai országok között elsőként a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér karbonsemleges minősítést kapott a Repülőterek Nemzetközi […] Olvasson Tovább…

2018. április 24.

Mike Bloomberg támogatást nyújt az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának

Mike Bloomberg támogatást nyújt az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának az Egyesült Államok Párizs elkötelezettsége miatt.
Az Egyesült Nemzetek főtitkárának éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottja, Mike Bloomberg hozzájárult az ENSZ Éghajlatváltozási Titkársága működésének támogatásához, ideértve annak munkáját, hogy segítse az országokat a 2015-ös Párizsi […] Olvasson Tovább…

2018. április 23.

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát

A Föld napjához közeledve több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát.
Néhány nappal április 22., a Föld napja előtt világszerte több mint 1 millió ember követeli, hogy a világ legnagyobb vállalatai csökkentsék az egyszerhasználatos […] Olvasson Tovább…

2018. április 21.

Volt egyszer egy bolygó – One Strange Rock

A Föld Napjához kapcsolódó “Volt egyszer egy bolygó” természetfilm sorozat vasárnap esténként látható a NatGeo TV-n.
Az univerzumban több milliárd bolygó kering, ám van egy közöttük, amelyik más, mint a többi: annyira különleges és gyönyörű, hogy nehéz elhinni, hogy egyáltalán […] Olvasson Tovább…

2018. április 18.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni?

Kathleen Rogers a Föld Napja Hálózat elnökének üzenete
Közel 48 évvel ezelőtt, 1970. április 22-én emberek milliói vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a 150 éves ipari fejlődés negatív hatásai ellen.
Az Egyesült Államokban és a világ minden táján a szmog halálos […] Olvasson Tovább…

2018. április 17.

Az utolsó órában járunk?

“Az utóbbi 300 évben történt valami, ami a történelemben korábban soha nem volt, ez pedig az, hogy fosszilis forrásokból tüzelünk… Az kételkedhet abban, hogy ennek emberi eredete van, aki talán egy pillantást se vetett az adatokra.”
A fenti idézet Hetesi […] Olvasson Tovább…

2018. április 13.