JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Kiszivárgott ENSZ-jelentés: a klímának annyi, már 2040-re nagyon meleg lesz

Vajon mit mondana ma John Lennon és Yoko Ono?

Obamát, majd Trumpot is beperelte…

A családtervezés elterjedése még a klímaváltozást is visszafordítja?

Kiszivárgott ENSZ-jelentés: a klímának annyi, már 2040-re nagyon meleg lesz

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy belső jelentéséből, amit a berlini taz publikált.

Kiszivárgott ENSZ-jelentés: a klímának annyi, már 2040-re nagyon meleg lesz - CN

Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését fogja okozni.

Gyakorlatilag elbúcsúzhatunk a párizsi klímaegyezmény legfontosabb céljától, derül ki az ENSZ berkein belül működő Világklímatanács (IPCC) egy belső jelentéséből, amit hétfőn publikált a berlini Die Tageszeitung (taz) című napilap.

„66 százalékos valószínűséggel az elérhető határon kívül van”, hogy a globális felmelegedésnek 2100-ig csak 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés legyen a maximuma

– áll a jelentésben, ami eddig csak klímakutatók között keringett. A jelentés ennek okait is felsorolja: a Föld károsanyag-kibocsátása, az ENSZ-tagállamok (vagyis a világ szinte minden államának) aktuális politikája, valamint az államok energiaszektorbeli befektetései lehetetlenné teszik, hogy egyáltalán lehetővé váljon a határ betartása.

Az 1,5 fokos átlaghőmérséklet-növekedést az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest kell érteni: jelenleg 1 fokkal van melegebb átlagosan a Földön, mint az iparosodás előtt.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben – amelyről Donald Trump elnöksége elején rögtön be is jelentette, hogy az USA ki fog lépni belőle – az ENSZ tagállamai arról döntöttek, hogy a klímaváltozás által megemelkedő globális átlaghőmérséklet-növekedést „jelentősen 2 Celsius-fok alatt” tartják, és „erőfeszítéseket tesznek, hogy a növekedés 1,5 fokos legyen”.

A Világklímatanács a taz által megszerzett és publikált tanulmányt pont utóbbi cél miatt rendelte meg: hogy megvizsgáltassa, van-e még egyáltalán realitása ennek a célnak, és amennyiben van, mit kéne tenni érte. A tanulmányon a világ több száz klímatudósa dolgozik – végső formáját 2018 őszére nyeri el, hogy a decemberi COP24 klímakonferencián az ENSZ tagállamai már figyelembe vehessék döntéseikhez.

Százmilliókat taszít szegénységbe

Az 1,5 Celsius-fokos növekedés főként a szigetországok és a klímaváltozás által fokozottan veszélyeztetett térségek számára – mint amilyen az északi sark és a tengerparti nagyvárosok – volt kiemelten fontos. Párizsban számos szegényebb országot az 1,5 fokos növekedés ígérete győzte meg arról, hogy rábólintson a 2015-ös egyezményre – emlékeztet a taz.

A lap birtokába került 24 oldalas vezetői összefoglaló ráadásul megerősíti ezen térségek félelmeit, külön kitérve rájuk. A dokumentum szerint

már a 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés is elengedő ahhoz, hogy az északi sark jege szeptemberenként rendszeresen elolvadjon.

A jelentés megállapítja, hogy most az ipari forradalom előtti időszakhoz képest 1 fokkal van átlagosan melegebb a bolygón. Amennyiben ez további 0,5 fokkal 1,5 Celsius-fokra nő, az alapvetően változtatná meg az óceánok kémiáját, tönkretenné a korallzátonyokat és a halászati területeket, amelyek millióknak szolgálnak fő élelmiszerforrásként.

A Világklímatanács modellje szerint az 1,5 fokos növekedés „több mint százmillió embert taszítana szegénységbe” azáltal, hogy jelentősen növekednének az élelmiszerárak. Ez főként a bolygó legsebezhetőbb országait érintené – áll a dokumentumban.

A felmelegedés jelenlegi sebességével számolva a globális középhőmérséklet növekedése az 1,5 fokos értéket a 2040-es években fogja elérni

– írják a szerzők. Ez globális következményekkel is járni fog, éspedig: több erős vihar, 10 centiméterrel magasabb tengerszint, a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakaró visszafordíthatatlan olvadásnak indulása, számos növény- és állatfaj kihalása.

Kiszivárgott ENSZ-jelentés: a klímának annyi, már 2040-re nagyon meleg lesz - CN
De tényleg semmi esélyünk?

Matematikai esélyünk van csak arra, hogy mégis betartsuk valahogy 2100-ig a 1,5 fokos limitet. Ehhez radikálisan csökkenteni kell az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségét: a kutatók az erdősítést és a biomassza-erőműveket javasolják. Csakhogy a jelentés szerint

„magas az esélye annak, hogy a szükséges méretű kibocsátás-csökkentés nem végrehajtható”, ennek ugyanis nagyon gyorsan és nagyon nagy méretben kellene megtörténnie.

Az erdősítéshez szükséges területeknek pedig a mezőgazdaság látná kárát – az élelmiszerárak tehát így is, úgy is növekedésnek indulnának.

A tanulmány ezen felül további hátráltató tényezőket említ: a Föld népességének nagyütemű növekedését, valamint a városok, az energiarendszerek és a mezőgazdaság túl lassan haladó korszerűsítését.

A 2100-ig való 1,5 fokos növekedési limitet az ENSZ-tagállamok által Párizsban elfogadott klímatervek se különösen segítik – jegyzik meg a szerzők: még ha mindet meg is valósítják, akkor is túllépjük az 1,5 fokos maximális hőmérséklet-növekedést. Nem is akármennyivel: független intézetek becslései alapján a kutatók úgy számolnak: 2100-ra 3 fokos lehet a felmelegedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest.

De akkor mihez kezdjünk most?

Van pár sürgős követelésként is felfogható ajánlása a klímakutatóknak. Az áramtermelésben a kőszénről és a kőolajról való azonnali leállás, az ökoáram dominanciája, a kőszén-szektor gyors zsugorodása, a szén-dioxid kibocsátás minimalizálása, és az energia, a víz, a fa és a hús alacsonyabb fogyasztása.

Mindebből kiderülhet, hogy a tudósok nem valami optimisták, ám abból a mondatukból, miszerint az 1,5 Celsius-fokos határ megvalósulása előtt álló legnagyobb kihívás a „tervből a megvalósításba való átmenet”, más jelzőkre is ér következtetni.

Forrás: azonnali.hu | Bukovics Martin

2018. január 16.

Vajon mit mondana ma John Lennon és Yoko Ono?

John Lennon és Yoko Ono már az 1970′-es években beszéltek a túlnépesedésről (laikusként), amikor még csak 4 milliárd volt a népesség.

Akkor még talán nem volt ennyire szembeötlőek a túlnépesedés környezeti következményei. De vajon mit mondanának ma, amikor az emberiség létszáma majdnem megduplázódott(!), és az élelmiszerhiány enyhítése csupán egy lett a sok globális probléma közül, ami 7,6 milliárdos létszámú fajunkat érinti? Manapság is vannak kétkedők, ám ehhez tagadniuk kell a tudományos konszenzust. A bizonyítékok ugyanis egyértelműek, és még egy ötéves is belátja, hogy a több ember több fogyasztást, több szennyezést, és több erdőirtást jelent.

Kántor Sztella Nóra

2018. január 15.

Obamát, majd Trumpot is beperelte…

“A legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznünk, az emberi tudatosság megváltoztatása, nem a Föld megmentése. A Földnek nincs szüksége arra, hogy megmentsék, nekünk van.”

Obamát, majd Trumpot is beperelte... - ClimeNews - Hírportál
Xiuhtezcatl Martinez
, az azték fiatal aktivista az Earth Guardians (a Föld védelmezői) csoport vezetőjeként korábban Obamát, majd Trumpot is beperelte, amiért az éghajlatváltozás ellen nem tesz lépéseket az amerikai kormány. A per jelenleg is folyamatban van, amiben a kormány mellett az olajtársaságok is vádlottak. A bíróság a kormány kérése ellenére sem vetette el az ügyet.

Az azték fiatalembernek az ENSZ 2015. jún. 29-i konferenciáján tartott beszédét itt nézhetitek meg:

Engem csak az zavar, hogy azóta eltelt majdnem 3 év és nem látom igazán jelét a változtatásnak, változásnak.

RL – Forrás: sevaster.hu

 

2018. január 14.

A családtervezés elterjedése még a klímaváltozást is visszafordítja?

A családtervezés elterjedése még a klímaváltozást is visszafordítja? - ClimeNews
Egy, a klímaváltozás visszafordítására irányuló átfogó tervvel kapcsolatos elemzés a családtervezést és a lányok oktatását a top 10 működőképes megoldások között azonosította (a 80-ból).

A kettő együtt 2050-ig 120 gigatonnával csökkentené az ÜHG-kibocsátásokat – többel, mint a szárazföldi és tengeri szélfarmok együtt.

A családtervezés elterjedése még a klímaváltozást is visszafordítja? - ClimeNewsVilágszerte sok száz millió nő kétségbeesetten szeretné megtervezni, hogy hány gyereke legyen, és mikor, de nincs hozzá eszköze, tudása, vagy joga. A családtervezési lehetőségek megteremtése ezt a tragikus helyzetet oldja meg. A lányok oktatása pedig lehetővé teszi, hogy a nők rendelkezzenek saját sorsuk felett, és mérhetően csökkenti a tervezett gyermekek számát.
.
/Ennek a témának a legnagyobb magyarországi képviselője a bárki részéről támogatható BOCS Alapítvány az általa fejlesztett QFPC karbonegységek eszközével. Ezzel karbonsemlegesítheti magát vállalat vagy magánszemély is. -szerk./

Forrás:
https://www.populationmatters.org/report-population-key-controlling-climate-change

2018. január 11.

Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció”

Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint hamarabb összeomolhat az emberi civilizáció, mint gondolnánk.

Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció” - ClimeNews - Hírportál

Ha minden így marad, a mai generáció nemcsak az időjárás-változást fogja megtapasztalni, de fajok kiha­lásának, a hagyományos értelemben vett mezőgazdálkodás végének és annak is szemtanúja lesz, hogy emberek százmillióinak kell elhagyniuk a jelenlegi lakó­helyüket – mondta el a szakember a Vasárnap Reggel munkatársának.

Egyre riasztóbb előrejelzéseket hallani. Meddig lesz még jó hely a Föld?

Sajnos az emberek nagyobb részének már most sem jó hely. Már most sincs jelentős tömegek számára elég víz, vagy nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani olyan helyeken is, ahol korábban ez nem volt ekkora probléma. Különféle tudományos jelentések szólnak arról, hogy a mostani életvitelünk mellett, ha nem változtat az emberiség az alapvető tevékenységformáin, főleg az energiahasználaton, nagyon gyorsan összeomolhat az emberi civilizáció, hamarabb, mint gondolnánk. A mi nemzedékünk ezt megérheti. Közel vagyunk hozzá, vannak ugyanis olyan rejtett folyamatok is, amelyekre az embernek egy ponton túl már nincs is ráhatása. 1992-ben 15 ezer tudós egy felhívást intézett a világ népeihez és vezetőihez, amelyet most, 2017 novemberében megismételtek. Az 1992-es felhívás a Föld élőrendszerének pusztulására, a katasztrofális éghajlatváltozásra, a fajok kihalására, a Föld javai­nak túlhasználatára figyelmeztetett, és a mostani körlevélben megállapítják, hogy nincs idő halogatni a cselekvést, mert gyakorlatilag minden téren romlott a helyzet.

Mi rejti magában a legnagyobb veszélyt?

Az, ha a felmelegedés olyan mértékűvé válik, hogy a kéreg alatti metántelepek felszabadulhatnak. A szibériai fagyott altalajban – amely nyáron sem enged fel –, illetve a tengerek kontinentális talapzatán jelentős metánlerakatok vannak. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha a fagyott vízmolekulák kosárkájában ülne a metánmolekula. A tengerben pedig metánhidrát található, amely azért nem esik szét vízre és metánra, mert a tengervíz nyomása és az alacsony hőmérséklet egyben tartja. Ha azonban tíz-tizenkét fokra emelkedik a vízben a hőmérséklet, akkor a metán kiszabadul. Napjainkban a levegő metántartalma két milliomodrész, de jelenléténél sokkal nagyobb mértékben felelős az üvegházhatásért. Ha a kötött állapotban – metánhidrát formájában – jelen lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a mostaninál sokkal nagyobb mértékű üvegházhatást fog kiváltani, amelyre már képtelen lesz válaszolni az emberiség, mert nincs hozzá eszköze.

A felmelegedésről szóló előrejelzések pedig egyre riasztóbbak. Egy évtizede még 2100-ra jósoltak egy-két fokos felmelegedést, ma már 2050-re várnak ugyanennyit.

Lehet, hogy még ennyit sem kell várni. Mióta mérések léteznek, az elmúlt év volt a legmelegebb. 1,1 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint az elmúlt 120 évben, tehát már most nagyon közel vagyunk ahhoz a két fokhoz. Eközben 2017-ben több szén-dioxidot bocsátott ki az emberiség, mint ennek előtte bármikor. Nemhogy csökkenne bármi az éghajlati egyezmények hatására, vagy mert megijedtünk, hanem inkább rosszabbodik. Ha realista akarok lenni és azt vesszük figyelembe, hogy nem teszünk semmit, akár már 2030-ra összejöhet az a kétfokos emelkedés. Sőt, vannak olyan vészforgatókönyvek is, amelyek szerint 2050-re akár öt fokkal nőhet az átlag­hőmérséklet. Ez pedig már az a tartomány, amivel az emberi civilizáció nem fog tudni mit kezdeni. Az élővilág is nehezen – kihalási hullám is elképzelhető –, de a társadalom semmiképp.

Felgyorsult a folyamat, változott a prognózis?

Szó sincs róla, nem, és a klíma­kutatók ezt ugyanilyen riasztó módon és erélyesen jelzik már harminc éve. Az emberiség nem akarja meghallani, mert így kényelmes és semmiféle erőfeszítést nem tesz. Egyetértek Gyulai Ivánnal: ha az emberiség gondolkodásmódja az anyagi javakra fog irányulni a jövőben is, és nem egy magasabb rendű, a természetet és az embert is megőrző erkölcsiség jegyében akar eljárni, pusztulásra vagyunk ítélve. Ez persze nem feltétlenül az ember mint faj eltűnését jelenti, de többféle tudományterület képviselői szerint is megroppanhat az ipari alapú civilizáció.

Magyarország szempontjából mi az, amire számítani lehet? Egyszerű nyelvezetre úgy szokás lefordítani, hogy 2050-re olyan lesz az időjárás nálunk, mint Olaszországban.

Nem, ez nem így van. A tengereknek komoly éghajlat-­kiegyenlítő hatásuk van. Nekünk nincs tengerünk, tehát az várható, hogy átlagban melegszenek ugyan az évszakaink, de erőteljesen növekednek a szélsőségek is. A tél megmarad, de enyhébb lesz, viszont későbbi és korábbi komoly fagyok is lehetnek. Gyakori 40-41 fokos hőhullámok lesznek nyáron, több mint amennyit eddig tapasztalhattunk. Ezt egészséges emberek is nehezen viselik. Mondok mást: a mezőgazdaság is alig-alig tud alkalmazkodni: 2014 eléggé csapadékos év volt, azok a gazdák jártak jól, akik gomba­betegségeknek ellenálló gabona­fajtákat vetettek, mert csapadékos időben az egy jellemző betegség. Permetezni kell ellenük, csapadékos időben kétszer is. 2015 száraz év volt, ha valaki ilyenkor ugyanazt a gabonát vetette, nem járt jól. Egymást követő két évben két homlokegyenest eltérő stratégia vált volna be a gabona­termesztésben. Ha a legrosszabb forgatókönyvek válnak be és 4-5 fokos lesz a felmelegedés, az már azt jelentené, hogy Magyarországon lehetetlenné válna a hagyományos értelemben vett és most megszokott földművelés.

Eközben egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy ez csak szélsőséges időjárás, nem az ember okozza, mindig voltak kiugróan forró nyarak és nagyobb telek. Ráadásul nagy hatású politikusok is legitimizálják ezt a témát, gondoljunk csak Donald Trump ezzel kapcsolatos megnyilvánulásaira.

Ez nagyon veszélyes. Igazi komoly természettudóst persze aligha talál azok között, akik az éghajlatváltozás emberi eredetét tagadják. Akik ezt tudományos szinten vizsgálják és értik, azok nem vitatják. Ha összegyűjtjük a Föld légkörére vonatkozó legfontosabb adatokat, ha feljegyezzük az átlaghőmérséklet alakulását, megfigyeljük a sarki jég olvadását és mindezt beleillesztjük egy éghajlati modellbe, akkor az meglehetős pontossággal képes megmondani nekünk, hogy ez emberi eredetű, és azt is, hogy mi várható. Akik tagadják az éghajlatváltozás emberi eredetét, azok nem veszik figyelembe, hogy 1750 óta zajlik valami a Földön, ami előtte nem volt. Tüzelünk: szenet, olajat, gázt. 150 millió évre visszamenően­ nem volt annyi szén-dioxid a légkörben, mint most. Persze, lehet mondani, hogy voltak már hasonló éghajlatváltozások a Földön, csak azok százszor meg ötvenszer lassabb idő­skálán játszódtak le. Lehet ezt tagadni, csak ebben az esetben a tagadás számomra a butaság szinonimája, és olyan emberektől származik, akik soha egy pillantást sem vetettek azokra az adatokra, tanulmányokra, amelyekből világosan kiolvasható mindez.

Éppen a minap figyelmeztetett arra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencia után, hogy évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt. Ez háromszor annyi földönfutó ember, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt menekülők száma.

Sok intézet foglalkozik ezzel. Furcsa kettősség, hogy a nyugati döntéshozói elit nem vesz komolyan egy olyan jelenséget, amellyel egyébként a kutatóintézetei, védelmi minisztériumai foglalkoznak: az éghajlat, rossz körülmények miatt­ menekülők várható sokaságát. Az éghajlatváltozás Afrikában érinti a legnagyobb népességet. Az aktuális népességrobbanás a Száhel-övezetben zajlik. Ennek döntő következménye, hogy nem lesz elegendő víz és élelem, mert az éghajlat egyre szárazabb, egyre magasabb lesz a páratartalom, a sivatag pedig terjeszkedik. A Földet nagyon gyorsan ki lehet meríteni. Ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor onnan több százmillió ember menekülni fog, elviselhető, alkalmas éghajlat és gazdasági körülmények felé indul, amilyen Európában van.

Amióta ennyit foglalkozik ezzel a témával, másként él?

Sosem volt jellemző a családunkban a pazarlás, engem eleve így neveltek, de talán még tudatosabb vagyok ebben, mint a kisparaszti elődeim. A mi családunk egy évben kétszer annyi szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit beletesz, mert olyan talajmegújító gazdálkodást folytatunk, van ugyanis egy kis családi gazdaságunk. Energiatakarékos autóval járok, de ha csak lehet, a tömegközlekedést választom, a házunk szigetelt, megújuló energiával fűtünk, takarékosan használjuk az áramot, napelem van a tetőn, ami élelmiszert tudunk, azt magunk állítjuk elő, szelektíven gyűjtünk hulladékot, minden évben legalább 10-15 gyümölcsfát ültetek. Ezzel a mi kibocsátásunk a harmada lenne az átlagos magyar kibocsátásnak – még a talajmegújító gazdálkodás kivonó hatása nélkül is –, és mindezek nagyobb részét bárki megteheti. Nem nagy áldozat, semmiféle megrázkódtatással nem jár, a környezettudatosság lényege az, hogy át tudom-e hangolni a gondolkodásomat, és tudok-e változtatni a magatartásomon. Ha a világban mindenki így viszonyulna hozzá, azzal harmadára esne a kibocsátás, ami a nyolcvanas évek szintje lenne.

Sokan biztosan azt gondolják, hogy de mire megyek én egyedül? Egy átlagember tehet valamit a klímaváltozás ellen?

Magyarországon a lakosság egy főre jutó kibocsátása a világ első harmadába esik, tehát lenne miből megfogni, és eredménye is lehetne az erőfeszítéseknek. Az átlagember nagyrészt a takarékoskodás fegyverével tud hatni ezekre a folyamatokra. De az a baj, hogy ebben a sok kicsi tényleg nem megy sokra. A sok nagy mehetne valamire. Ha ezt mindenki csinálná a nyugati világban, már azzal felére eshetne a szén-­dioxid-kibocsátás. Ha korszerűbb hűtőket, klímákat gyártanánk, ha a mezőgazdálkodás mindenütt átállna a talajmegújító gazdálkodásra, negatívba is lehetne fordítani a légköri kibocsátás mértékét.

Ezzel mire juthatnánk?

Tíz év teljes kibocsátását tudnánk így kivonni, és nyernénk öt-tíz évet gondolkodni, hogy mi a legjobb technológia, amire át tudnánk állni. De borúlátó vagyok ebben a tekintetben. Az ember a rövid távú, gyors nyereségre van kihegyezve evolúciós szempontból is, emehhez pedig hosszú távú tervezés kellene, és lassan lenne eredmény. Ráadásul a fejlődő világban most kezd robbanni a globalizáció és a fogyasztás.

Névjegy:

Hetesi Zsolt
1979-ben született Dombóváron.
2003-ban szerzett diplomát fizika–csillagászat szakon.
2008-ban doktorált részecs­ke­fizikából és csillagászatból. 2005 óta foglalkozik környezeti-energetikai és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal. Tudományos főmunkatársként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozik, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport egyik vezetője, óraadó tanár az ELTE-n.

Borítókép: Hetesi Zsolt / Vasárnap Reggel /

2018. január 7.

Már 2017 volt a Föld második legmelegebb éve

Dobogós lett 2017 a legmelegebb évek rangsorában, a második helyre került a rekordmeleg 2016 után úgy, hogy tavaly már nem melegítette az óceánt az El Nino. Ez is jelzi, hogy a rekordok eleve nem az El Nino, hanem a klímaváltozás számlájára írhatók.

Már 2017 volt a Föld második legmelegebb éve - ClimeNews - Hírportál

2017 volt a második legmelegebb év a Földön – közölte az Európai Unió Copernicus szolgálata a világ meteorológiai szervezetei közül elsőként.

Már 2017 volt a Föld második legmelegebb éve - ClimeNews - HírportálA klímaváltozást vizsgáló Copernicus adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 1,2 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlagnál, ezzel pedig a 2016-os rekordmeleg év után az eddigi második lett, megelőzve azt a 2015-öt, amelynek őszi időjárására már hatással volt az erős El Nino.
Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberben kiadott előrejelzésével, amelyben már dobogósként említette 2017-et, alátámasztva ezzel azt a hosszú távú folyamatot, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható, és amit túlfogyasztásunk okoz.
2017-ben is sikerült rekordokat dönteni, márciusban ugyanis először fordult elő, hogy az El Nino hatása nélkül több mint 1 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet a korábbi évek átlagánál. A 2016-os rekordmeleget ugyanis az El Nino okozta, ezért a Copernicus szerint ennek hatása nélkül minden bizonnyal 2017 lett volna a legmelegebb év, ami leginkább arra utalhat, hogy a rekordok eleve nem az El Nino, hanem a klímaváltozás számlájára írhatók.

Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban, Dél-Európát pedig hosszú szárazság sújtotta, ami több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten pedig kiterjedt bozóttüzeket okozott.

A WMO nagyjából két hét múlva teszi közzé tanulmányát a tavalyi hőmérsékleti értékekről, jelentésük brit, amerikai és japán adatokat is alapul vesz.

Forrás: MTI/fotó NOAA/grafika FNA

2018. január 7.

A kőolaj legnagyobb bűne!

Nincs afelől kétségem, hogy minden problémánk, különösen környezeti problémáink alapvető forrása… a népességnövekedés. Nem is tudok elképzelni olyan problémát, aminek megoldása ne volna egyszerűbb, ha kevesebb ember volna.
/Sir David Attenborough/

Még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön […] Olvasson Tovább…

2018. január 6.

Al Gore a túlnépesedésről

A családtervezés (fogamzásgátlás) 1968 óta emberi jognak számít, ám ezt sok emberjogi aktivista és környezetvédő nem tudja.

Ahogy azt sem, hogy úgy nő a világnépesség, hogy a nemzések közel fele, és a megszületett gyermekek negyede nem kívánt. Al Gore már […] Olvasson Tovább…

2018. január 4.

Jó lett volna hallgatni Teller Ede figyelmeztetésére

Teller Ede már 60 éve a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztetett… Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon – írja újonnan napvilágot látott […] Olvasson Tovább…

2018. január 3.

Az egész Földre kiterjedő vészriadót fújt újévi beszédében az ENSZ-főtitkár

Antonio Guterres emlékeztetett: amikor egy éve hivatalba lépett, még arra szólított fel, hogy 2017 legyen a béke éve. “Sajnos ennek ellenkezője következett be” – mondta.

A konfliktusok elmélyültek, és újabb veszélyek merültek fel. A hidegháború vége óta nem látott mértékűvé […] Olvasson Tovább…

2018. január 1.

Karbonsemleges Boldog Új Évet!

2018-ra itt van az ideje annak, hogy az emberekkel nyíltan és őszintén beszéljen mindenki a jövővel kapcsolatban.  Kívánni minden jót, sok szerencsét, boldogságot az új évre… […] Olvasson Tovább…

2017. december 31.

A Föld ökológiai egyensúlyát veszélyeztetheti a bitcoin

Egy novemberi, science fictionről szóló beszélgetés során jegyezte meg az egyik résztvevő, hogy a sci-fi azért van válságban, mert manapság egy sci-fiben élünk.

Repülő autók ugyan nincsenek, de az automata, elektromos autóktól már csak tesztfázisok választanak el minket, a virtuális […] Olvasson Tovább…

2017. december 23.

Macron megkongatta a vészharangot a klímaváltozás ügyében

Emmanuel Macron francia államfő szerint a világ vesztésre áll a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni harcban.

„Nem haladunk elég gyorsan, és ez tragédia” – fogalmazott az MTI jelentése szerint a francia államfő a párizsi klímamegállapodás második évfordulóján kedden az […] Olvasson Tovább…

2017. december 18.

Ellenezzük, mégis égetünk

Kutatás a lakossági hulladékégetésről
Valamilyen gyakorisággal a magyar lakosság harmada éget hulladékot. Ezt mutatta ki az az országos reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére.
A legtöbben kerti hulladékot égetnek […] Olvasson Tovább…

2017. december 15.

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve

A zöld mozgalmak kudarcra vannak ítélve, amíg a népességrobbanás tart.

A zöld életmódra való áttérés a legtöbbek számára óriási költségeket és/vagy a kényelemről való lemondást jelenti. Ez lényegét tekintve csupán alkalmazkodás a túlnépesedéshez. Ha azt hisszük, hogy a technika majd […] Olvasson Tovább…

2017. december 14.