Főcímek

Az emberiségnek szóló második figyelmeztetés

Éghajlat-politika

Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

Az emberiségnek szóló második figyelmeztetés

184 országban több mint 15 000 tudós figyelmeztet a negatív globális környezeti tendenciákra.

184 ország több mint 15 ezer tudósa írta alá azt a dokumentumot, mellyel az emberiség figyelmét akarják felkelteni - számol be az Oregoni Állami Egyetem oldala és azóta számos hírportál és médium.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy nem jó irányban változik bolygónk.

Az emberiségnek szóló második figyelmeztetés - ClimeNews - HírportálA szakértők a lehetséges megoldásokat is bemutatják, melyekkel visszafordíthatjuk a negatív hatásokat. A kutatók úgy vélik, a közvélemény erejére van szükség ahhoz, hogy a döntéshozók megtegyék a szükséges lépéseket.
A szerzők többek közt olyan célokat fogalmaznak meg, mint a vadvilág védelme, a nők oktatásának szélesítése, megújuló energiaforrások használatának növelése, és a növényi alapú étrend népszerűsítése.
Az “emberiségnek szóló levél” egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Az elsőt a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) küldte, mintegy 1700-an írták alá.
A második figyelmeztetés egy nyílt levél az emberiségnek, a publikáció vezető szerzője William Ripple, az Oregoni Állami Egyetem munkatársa. A cikk elkészítéséhez a szakértők kormányszervek, nonprofit szervezetek és szabadúszó kutatók által gyűjtött adatokat elemeztek.
„Néhány ember hajlamos arra, hogy elutasítsa a bizonyítékokat, és úgy higgye, hogy mi csak vészmadarak vagyunk” - mondta Ripple. A szakértő azonban hozzátette, a második figyelmeztetés nem téves riasztás. Egyértelműek a jelek arra, hogy fenntarthatatlan jövő felé tartunk.

A szerzők kiemelték, hogy az előrelépések - például az ózonkárosító anyagok csökkentése - azt mutatják, hogy van esély a pozitív eredmények elérésére. Az elmúlt 25 évben ugyanakkor több negatív trend is jelentkezett. Az egy főre jutó ivóvízkészlet például 26 százalékkal csökkent, a globális szén-dioxid-kibocsátás és az átlaghőmérséklet nőtt, míg az emberi populáció 35 százalékkal emelkedett.

A szakértők szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint 1992-ben volt: szinte minden probléma, amelyet az első levél említett, súlyosbodott azóta.

Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, a tudomány, a média és mások sem tesznek eleget ellene.

Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget katasztrofális veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja a tudósok szerint.

Egyedül az ózonrétegen keletkezett lyuk javult az első üzenet írása óta, ami a levélírók szerint jó példa arra, hogy mi történhet, ha határozottan cselekszünk.

“Hamarosan túl késő lesz, hogy megváltoztassuk a bukás felé vezető út irányát, az időből lassan kifutunk.”

A levél kiemeli a környezeti csapások sorát, a klímaváltozást, az erdőirtást, a fajok tömeges kihalását, az óceánok “halott zónáit”, az ivóvízhez jutás nehézségeit.

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

“Az emberiség nem teszi meg a sürgős lépéseket: nem fékezi meg a populáció növekedését, nem csökkenti az üvegházhatású gázokat, nem ösztönzi a megújuló energiaforrások használatát, nem védelmezi az élőhelyeket, nem állítja meg az állatvilág pusztulását, nem korlátozza az invazív fajokat, hogy megóvja a Föld veszélybe sodort bioszféráját”

– mondta Ripple.

A első figyelmeztetést aláíró tudósok, köztük a világ Nobel-díjasainak többsége amellett érveltek, hogy az emberi tevékenység hatásai valószínűleg “határtalan emberi nyomorúsághoz” vezetnek.

A második figyelmeztetést, melyet nyílt levélként, “véleménycikk” formájában tettek közzé, 184 ország 15 364 tudósa támogatta aláírásával.

A szerzők állami hivatalok, civil szervezetek és kutatók adatai alapján figyelmeztettek arra, hogy a környezetet érő hatások valószínűleg “lényegi és visszafordíthatatlan” károkat okoznak a Földnek.

“Azt reméljük, levelünk nyilvános vitákat lobbant lángra a világ klímájáról és a természet védelméről”

– hangsúlyozta Ripple, aki kollégáival új, független szervezetet hozott létre, a Világ Tudósainak Szövetségét (Alliance of World Scientists), hogy hangot adjon aggodalmainak a környezet védelméről és az emberiség sorsáról.

A téma minden ember erkölcsi kötelességét is felveti. Amennyiben meg szeretné ismerni a karbonsemleges klímavédelmi modellt, és azonnal, hathatósan kíván részt venni ilyen projektjeinkben, ne habozzon keressen bátran, írjon. Kapcsolat

Rampasek László

Források: Alliance of World Scientists; INDEPENDENT

 

2017. november 15.

Éghajlat-politika

A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy az éghajlatváltozásnak nem szabad veszélyes méreteket öltenie. Ennek érdekében megállapodás született arról, hogy a globális átlaghőmérsékletet az iparosodást megelőző időszak hőmérsékletéhez képest legfeljebb 2 °C-kal meghaladó szinten kell tartani.

Az EU ezért azon fáradozik, hogy

  • csökkentse tagállamai szennyezőanyag-kibocsátását,
  • határozott fellépésre ösztönözze a többi olyan országot is, amely nagy mennyiségben bocsát szennyező anyagot a levegőbe,
  • kezelje az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeit.


A 2015 decemberi párizsi éghajlat-változási konferencián 195 ország fogadta el a világ első egyetemes cselekvési tervét az éghajlatváltozás kezelésére a globális felmelegedés „jelentősen 2 °C alá” szorításával. Ez a történelmi esemény csak a kezdet – most minden országnak tettekre kell váltania ígéreteit.

Célértékek a környezetbarát növekedés ösztönzésére

Éghajlat-politika - ClimeNews - HírportálHa már most lépéseket teszünk az éghajlatváltozás megfékezésére, azzal hosszú távon életeket menthetünk meg, és pénzügyi veszteségektől kímélhetjük meg magunkat. A tiszta technológiák iránti keresletnövekedés emellett modernizációs folyamatot indít majd Európa gazdaságában, s ezáltal teret ad a környezetkímélő növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

Az EU kötelező erejű energiaügyi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki maga elé 2020-ra annak érdekében, hogy:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása legalább 20%-kal az 1990-es szint alá csökkenjen,
  • a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban 20%-ra emelkedjen,
  • az energiahatékonyság javításával a felhasznált primer energia mennyisége az előrevetített szintekhez képest 20%-kal csökkenjen.

Az EU felajánlotta, hogy a 2020-ra kitűzött uniós kibocsátáscsökkentés mértékét 20%-ról 30%-ra növeli, amennyiben a világ más vezető gazdaságai is hajlandóak méltányos részt vállalni a szennyezőanyag-kibocsátás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésből.

2014 októberében az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy új éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítését tűzik ki maguk elé a 2030-ig terjedő időszakra.  E célértékek között említhetők a következők:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest (legalább) 40%-kal kell csökkenteni,
  • a megújuló energiaforrásokból származó energia arányát legalább 27%-ra kell növelni,
  • az energiahatékonyságot legalább 27%-kal kell javítani.

Hosszú távon azonban még ez sem elég. Ahhoz, hogy az éghajlat-változás ne öltsön veszélyes méreteket, a világ országainak jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük szennyezőanyag-kibocsátásukat. Az EU ezért vállalja, hogy 2050-re kibocsátását 80–95%-kal az 1990-es szint alá csökkenti, amennyiben a fejlett országok kiveszik a részüket a közös erőfeszítésekből.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében[1] a Bizottság részletezi, hogyan érhető el a lehető legköltséghatékonyabban ilyen mértékű csökkentés.

Kibocsátáskereskedelem: a kibocsátás csökkentése a legkisebb ráfordítással

A kibocsátáskereskedelmi rendszer 2005 óta az éghajlatváltozás megfékezését célzó uniós stratégia sarokköve. A rendszer segítségével az ipar fokozatosan és a legkevesebb költséggel csökkenti kibocsátását.

Az energiaigényes ágazatok (pl. a villamosenergia-termelés, valamint az acél- és cementgyártás) kibocsátási kvótáját az EU évről évre csökkenti. A vállalatoknak kibocsátási egységekkel kell ellentételezniük az általuk kibocsátott szén-dioxid minden tonnáját, ami folyamatosan a kibocsátás minimalizálására sarkallja őket. Bizonyos ágazatok meghatározott mennyiségig térítésmentesen jutnak kibocsátási egységekhez, de ma már az a jellemző, hogy a vállalkozásoknak árverésen vagy a szén-dioxid-piacon meg kell azokat vásárolniuk.

Felkészülés az elkerülhetetlenre

Ha mától egyetlen tonna szennyező anyagot sem bocsátanánk ki, a légkörben eddig felhalmozódott gázok még akkor is évtizedekig kedvezőtlen hatással lennének az éghajlatra. Nincs más választásunk: alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz. Számos területen van szükség lépésekre:

  • a megváltozott éghajlati viszonyokhoz igazodva módosítani kell az építési előírásokat,
  • árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni,
  • aszálytűrő növényeket kell nemesíteni.

A Bizottság stratégiát dolgozott ki, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást hivatott ösztönözni és megkönnyíteni az EU egészén belül.

Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál Éghajlat-politika

Éghajlat-politika (541.85 KB)
A kézirat frissítve: 2014. Novemberében
A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.

[1]Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál

Forrás: EU Homepage

2017. november 15.

Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget

Egyetlen év alatt 4 %-kal lett olcsóbb a szélenergia és 9 %-kal a napenergia, azaz ipari méretekben már most sokkal drágább a szén vagy az atom, mint a megújulók – írja a G7 a Lazard tanácsadó cég friss elemzése alapján. A nukleáris és szénerőművek nemhogy a beruházás értékét nem hozzák vissza, de már működtetésük sem termel nyereséget.

Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget

Ipari méretekben már most sokkal olcsóbb a megújuló energia, mint a szén, vagy az atom. Sőt, az erőművek teljes élettartamára vetített költségek alapján az alacsony árak ellenére a gázt is veri a szél és nap, amelyek közül előbbi 4, utóbbi 9 százalékkal lett olcsóbb egyetlen év alatt – derül ki a Lazard tanácsadócég minap publikált elemzéséből. Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a szélerőművek jelenleg 30 és 60 dollár közötti költségszinten tudnak előállítani egy megawattóra energiát, míg az ipari méretű fotovoltaikus termelés esetében ugyanez 46 és 53 dollár között szóródik.

A legolcsóbb hagyományos energiahordozó a földgáz, de itt még úgy is a 42, illetve 78 dollár közötti sávban mozog az egy megawattórára jutó költség, hogy az USA-ban az úgynevezett palaforradalom miatt most rendkívül olcsó a gáz (egy új technológiának köszönhetően néhány évvel ezelőtt hatalmas, korábban nem kitermelhető gázkészletek váltak elérhetővé, ami soha nem látott áresést hozott a piacon).

Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget

Az átlagköltség alakulása elég jól mutatja a trendeket: miközben a már emlegetett megoldások évről évre egyre olcsóbbak lettek a technológiai fejlődésnek, a növekvő termelés miatti méretgazdaságosságnak (minél többet termelnek valamiből, az egy egységre jutó kiadás annál kisebb) és az árak csökkenésének köszönhetően, addig a szén esetében stagnálást mutattak az adatok, a nukleáris energia pedig látványosan drágult. Utóbbi magyarázata minden bizonnyal a 2011-es fukushimai baleset: a cunami okozta katasztrófát követően jelentősen szigorodtak az atomerőművekre vonatkozó szabályok, ami igencsak megdobta az építési ráfordítsokat (a növekedés 2011-et követően indult meg).

A Lazard szerint a költségek mozgásából egyértelműen az következik, hogy a jövőben is folytatódni fog a nap és szélerőművek térnyerése. A támogatott megújuló fejlesztések mellett a nukleáris és szénerőművek nemhogy a beruházás értékét nem hozzák vissza, de már működtetésük sem termel nyereséget, és lassan ugyanez lesz a helyzet támogatás nélkül is-írta a G7.

Mindez zöld szemmel megnyugtatóan hangzik, de Magyarországon a jövőnkért aggódóak  számára egyre érthetetlenebb, hogy az Orbán-kormány továbbra is készül az elvileg jövőre induló, alapból 3600 milliárdos (a végén akár ennek háromszorosába kijövő) költséggel tervezett Paks 2 bővítésre.  Sőt, már további blokkok építéséről gondolkoznak az illetékesek… Mindezt annak ellenére, hogy a kivitelező Roszatom projektjei másutt, pl. Finnországban komoly biztonsági aggályokat keltettek. Miközben mérvadó magyarországi környezetvédő szervezetek szerint sem megnyugtató módon ment végbe a bővítés környezetvédelmi engedélyének kiadása. A Greenpeace és az Energiaklub fellebbezett a 2016-os döntés ellen, ezt azonban elutasították, ezért az Energiaklub most Strasbourgba viszi az ügyet.

Más kérdés, hogy a háztartási kiserőművek még mindig nem tűnnek igazán versenyképesnek. A háztetőre szerelt berendezések által előállított áram több mint kétszer annyiba kerül, mint bármely ipari technológiával termelt.

Forrás: Greenfo.hu

2017. november 14.

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

A tengerszint emelkedése jelentős területeket tesz lakhatatlanná.

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak - ClimeNewsA Világbank jelentése szerint a dél-csendes-óceáni államok bruttó nemzeti össztermékük tizedét a természeti katasztrófák elleni védelemre fordítják. Ez több mint négyszerese az öt évvel ezelőtti szintnek.
A tanulmány rámutat, az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti a térség országait. A tengerszint emelkedése, az áradások, ciklonok, az egyre hevesebb időjárási jelenségek lakhatatlanná tehetik az alacsonyabban fekvő szigetek külső részét.

– Sajnos néhány országra az átlagosnál nagyobb teher nehezedik. Ezek az államok a klímaváltozás frontvonalában érezhetik magukat; egyre nő az áldozatok száma, és nőnek az anyagi terhek, hiszen képesnek kell lenni segítséget nyújtani a rászorulóknak – mondta Fidzsi gazdasági minisztere, Aiyaz Sayed-Khaiyum.

Az idei ENSZ-klímakonferencián (COP23) a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököl. A jelentős pénzügyi terhek miatt nem ott tartják a rendezvényt, hanem a németországi Bonnban, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Indonézia is megtapasztalta már, milyen a klímaváltozás frontvonalában lenni.

– Egy nagy, rengeteg szigetből álló állam vagyunk. Nem fejlődő, hanem egy közepes méretű gazdasággal rendelkező ország a miénk, némi technológiai és informatikai fejlesztéssel megtámogatva. De a mezőgazdaság is számottevő. Ezért sokkoló adat, hogy a tengerszint emelkedése miatt az indonéz tartományok 29 ezer hektár termőföldet veszítettek már el – osztotta meg a délkelet-ázsiai ország illetékes miniszter-helyettese, Arif Havas-Oegroseno.

A november 6-tól 17-ig tartó konferencián a párizsi klímaegyezmény végrehajtását szabályozó előírásokról tárgyalnak.

Forrás: Euronews

 

 

2017. november 13.

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban

Másfél napig égett ez az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban lévő Texasban. Az égő gumik több száz mérgező szennyező anyagot termelnek, és a füst belélegzése számos egészségkárosodást okozhat.

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban - ClimeNews - Hírportál

Az eset a Texaxban lévő Odesszaban történt, nem messze EL Pasotól a Mexikói határtól. A hely annyira elszigetelt, hogy amikor becslések szerint 100.000 db gumiabroncs vasárnapra tüzet nyitott, a legközelebbi tűzcsap kb. 6,5 km-re volt. Mire a tűzoltók a helyszínen megkezdték volna az érdemi munkát már annyira forró volt a völgy ahol égtek a gumik, hogy oda bemenni szinte lehetetlenség volt.

Nyilvánvaló, hogy az eset nem csak a véletlen műve, hiszen az emberi tényezők szorosan ott vannak a háttérben. A probléma az, hogy már nem a “Hülyeség kora”-ban vagyunk a 20. században. 2017-et írunk az USA-ban is. A cikket ajánljuk figyelmébe az amerikai nagykövetségen dolgozóknak is, hiszen a Föld légköre nem ismer országhatárokat a szennyezéssel kapcsolatban sem.

Forrás: Rhett Jones – GIZMODO

2017. november 11.

Követeljük a karbontranszparencia elvét

Nyílt levél a társadalomhoz!

Követeljük a karbontranszparencia elvét minden vállalattól és intézménytől, mert alapvető emberi jogokat is sért a környezetszennyezés.


Követeljük a karbontranszparencia elvét - ClimeNews - Hírportál
Az emberek évente 39,8 milliárd tonna széndioxidot juttatnak a légkörbe, ami rengeteg problémával jár! Világszerte már több mint ezer nagyvállalat számol a jövőben a karbonkibocsátás megfizetésével. Még olyan területeken is, ahol nincsen kötelező kibocsátási kvótavásárlási kötelezettsége a cégeknek. Ugyanis a fejlődés iránya alapján, a klímamegbolondulás megállítása érdekében, a szennyezőknek fizetniük kell. Minden vállalatnak a teljes karbontranszparencia elvével kell, hogy működjenek, és számoljanak be évről-évre tételesen a környezetszennyezésükről azzal, hogy publikussá teszik a karbonlábnyomukat. Ebből világosan láthatóvá válik, hogy – bármit is kommunikálnak a fenntarthatósági programjukban -, a Földre gyakorolt környezeti terhelésük nagysága mekkora, és mit tettek annak semlegesítéséért.

Ebben a kérdésben sincsen másodlagos állampolgár, mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy részt vegyen a klímavédelmi programokban azáltal, hogy vásárlásai során is keresi a valóban fenntartható vállalatok karbonsemleges termékeit és szolgáltatásait. Gyakori tévhit, hogy a karbonsemlegesség vagy a fenntarthatóság elérése lemondással járna. A leghatékonyabb stratégiák rövidtávon is megtakarítással járnak, illetve saját, és szeretteink hosszútávú érdekeinek érvényesítését eredményezik (pl. biztonság és életminőség javulása). Mindez átmenetet képez egy élhető, emberséges, fenntartható civilizációba, ám ez csak a berögzült környezetpusztító és társadalomromboló viselkedésformák megváltoztatásával lehetséges.
Erre vonatkozóan nagyon sok követhető példa áll rendelkezésre, ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés nem fogja megmenteni a civilizációt az összeomlástól. Ez egy teljes paradigmaváltás igényel, amiben fontos szerepet játszik a megújuló energia, és még sok egyéb, beleértve az áttérést öncélú növekedésmániáról az életminőség javítására[1] (a gazdaság mérete csupán egy korlátozottan releváns, túlértékelt proxija a közegészségnek).[2]

Véleményem szerint, – hivatkozva a Párizsi Klímamegállapodásra, ahol egyértelműen a történelem szemétdombjára küldték a fosszilis energiát – egy felelős gondolkodású (vezető beosztású) ember nem mondhat nemet a karbonsemlegességre. Tehát nyomatékosan megkérem a Magyarországon működő vállalatok és intézmények vezetőit, hogy tegyék közzé a karbonlábnyomuk hiteles mértékét.

Rampasek László
ClimeNews alapítója

[1]https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2016/jul/15/clean-energy-wont-save-us-economic-system-can
[2]https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

 

2017. november 10.

A globális felmelegedés miatt rekordmértékű az erdőpusztulás

Erdőtüzek miatt tavaly rekordmértékűre nőtt a globális erdőpusztulás. Brazíliában, Portugáliában és Indonéziában égtek a legnagyobb területek. Az amazonasi esőerdőből háromszor nagyobb terület pusztult el 2016-ban, mint egy évvel korábban.

Összesen akkora terület semmisült meg, ami megfelel Új-Zéland területének, vagyis nagyjából […] Olvasson Tovább…

2017. november 7.

Többen halnak meg környezetszennyezés miatt, mint háborúban

Több ember hal meg évente a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, gyilkosságban, maláriában, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százalékát veszik el ezek a halálesetek. A kemikáliák közel felét nem is tesztelték azt illetően, […] Olvasson Tovább…

2017. november 6.

A fenntartható fejlődés

Az alapvető probléma, hogy akár az angol kifejezést, akár annak magyar fordítását nézzük, a fejlődés (development) szó helyébe hajlamosak vagyunk növekedést érteni, vagyis minőség javulás helyett mennyiségben való gyarapodásra gondolni.
A minőségi javulás pedig átmenet egy mennyiségi civilizációból egy minőségi […] Olvasson Tovább…

2017. november 3.

A hajózás visszássága az európai folyókon

Körülbelül 7 évvel ezelőtt jutott eszembe ez a kérdés, amikor egy folyami Hotelhajón siklottunk, mint Vendéglátós „Rabszolgák” Franciaország legszebb folyóján és környezetében a Rohn-on, Lyon-tól Marseille-ig, ami igazából a mostani időkben fogalmazódott meg bennem és értettem meg ténylegesen.
Egy rövidebb […] Olvasson Tovább…

2017. október 31.

Úgy megszaggatta a vihar a 7,5 milliárdos MTK stadiont, mintha bagóért készült volna

“A 7,5 milliárd forintos beruházásból megújult, 2016-ban átadott Hungária körúti MTK stadiont a vasárnapi vihar úgy megviselte, hogy az aktuális MTK-Mosonmagyaróvár NB 2-es meccs alatt nemcsak rendesen állt a víz az egyébként fedett pályán, de a tetőt is megkezdte […] Olvasson Tovább…

2017. október 30.

A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás

Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30 százalékkal több búzát takarított be idén az előző évhez képest. Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban még viszont ennél is erőteljesebben, több mint 30 százalékkal […] Olvasson Tovább…

2017. október 28.

Ideje cselekedni, mert feléljük a Föld “természeti tőkéjét”

A Föld “természeti tőkéjének” felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében.
Áder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, […] Olvasson Tovább…

2017. október 27.

Hogyan változtatják meg a bálnák az éghajlatot

A természet, aminek mi, emberek ugyanúgy a részei vagyunk, hihetetlenül csodálatos módon lett megteremtve, amiben minden lénynek megvan a maga nagyon fontos szerepe. Bármelyiknek a hátrányban vagy előnyben részesítése egy tökéletesen finom egyensúlyt borít fel.
Köszönjük az alábbi videó magyar […] Olvasson Tovább…

2017. október 27.

A GREENLOVE webáruház is a felelős vállalkozások között!

Egyre több a felelős vállalkozás Magyarországon is. Olyan cégek vezetői teszik le a voksukat a klímamegbolondulás megállítása mellet, mint a Greenlove Kft.

A cég kertészeti, vegyszermentes háztartási termékeket, kozmetikumokat árul internetes áruházában. A látogatók által generált statisztikai adatok alapján kiszámoltatta […] Olvasson Tovább…

2017. október 19.