JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk!

Negyvenöt éves a Greenpeace

A világ leghosszabb villámait azonosították

Stephen Hawking szerint még mindig hülyék vagyunk

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk!

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk! - ClimeNewsMagyarország — Tartós, már-már elviselhetetlen hőség, pusztító tornádók és jégesők, a szánkót pedig hamarosan végleg a padlásra száműzhetjük – a neves magyar klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána legfrissebb munkája szerint sokkal gyorsabban szakadnak a nyakunkba a klímaváltozás hatásai, mint azt eddig gondoltuk!

Ideje felkészülni, hogy hétköznapjain­kat alapjaiban változtatja meg a föld felmelegedése: másképp kell építkeznünk, megszerveznünk a munkát, más növények, gyümölcsök teremnek hamarosan a kertekben – figyelmeztetnek a téma szakértői.

Az augusztus 1 fokkal volt melegebb a szokásosnál, és intő jel az is, hogy hiába a szeptember, javában tombol a nyár, mintha csak délen lennénk, 30 fok feletti hőség tesz próbára mindenkit, az ősznek híre-hamva sincs, legfeljebb a naptárban, miközben nyáron szinte többet fáztunk, mint izzadtunk. A február közben 6 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Ki nem emlékezne rá, hogy idén néhány napot leszámítva elmaradt a tél.

A melegedés miatt elolvadnak a sarki jégsapkák, az emelkedő tengervízszint pedig egész városo­kat önt majd el. Eltűnhet Velence, veszélybe kerül Banglades, sőt akár egész Hollandia is – állítja Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem klímakutatója.

A nemzetközileg elismert klímatudós szerint főleg a városlakók életét nehezíti majd meg a változás: az általánossá váló 40-45 fokos hőség ellen légkondicionálóval védekezünk, ami viszont csak tovább melegíti az utcák levegő­jét. 34 fok felett nem lehet fizikai munkát végezni, így nyaranta napközben leállhat az építőipar, és a mezőgazdasági tevékenységek egy része más évszakra vagy pedig éjszakára marad. A tél gyakorlatilag eltűnik. Kapunk helyette gyakori áradásokat, tornádóerejű viharokat, jégverést.

A mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell, ez azt jelenti, hogy át kell állni más, a hőséget jobban bíró terményekre: búza- és kukoricafajokra. Megterem viszont a füge, és lehetséges, hogy narancsültetvények váltják fel az almát. Már most tanulmányozzák a szakemberek például az amaránt hazai termeszthetőségét – sorolja Ürge-Vorsatz Diána az előttünk álló változásokat.

Középtávon a turizmus profitálni fog éghajlatunk megváltozásából. Akik most még a mediterrán tengerpartokon nyaralnak, hozzánk jönnek majd üdülni, mert ott elviselhetetlen lesz a forróság. Előbb-utóbb viszont menekültáradatra is számítani kell ezekből a térségekből, mert a hőség arrafelé nemcsak a nyaralást teszi lehetetlenné, hanem a mindennapi létezést is.

Itthon közben olyan házakra lesz szükségünk, amilyenek délen állnak: vastag falakkal, vályogból, a minél kisebb ablakokra szerelt spalettákkal, amelyek távol tartják a kinti forróságot. Vagy épp a tornácos parasztházak építéséhez kell visszatérnie a következő generációnak, mert a vasbeton toronyházak élhetetlenné válnak.

A legpesszimistább forgatókönyvek szerint pedig ha az emberiség tétlenül nézi mindezt, száz év múlva Magyarországon az olajöbölhöz hasonló klíma uralkodik majd.

De nincs szükség ilyen szélsőséges melegedésre, épp elég bajt hoz ránk, ha elmaradnak a téli fagyok – hívta fel a figyelmet Hanga Zoltán biológus, a fővárosi állatkert szóvivője.

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk! - ClimeNews

Tél előtt a rovarok voltaképp álomba merülnek, közülük csak kevés, a legerősebbek érik meg a tavaszt, a fagy vámot szed közülük. Ha viszont nincs tél, rengeteg kártevő életben marad, és még nagyobb számban pusztítják a termést, ami ellen még több vegyszerrel lehet védekezni. A melegebb éghajlat miatt olyan rovarok is felbukkannak majd, amelyek korábban csak tőlünk délre éltek. Nemcsak megváltoztatják az itteni élővilág összetételét, de pél­dául betegségeket is terjeszthetnek.

Erre jön még, hogy a korábban ritka, ám egyre gyakoribbá váló felhőszakadások, jégverések, erős szélviharok megváltoztatják a tájat. Két éve a Dobogókő környéki erdők belefagytak az ónos esőbe, a fákra rakódott jég súlyát nem bírták az ágak, leszakadtak, sok állat számára lakhatatlan lett a rengeteg. Ha az ilyen jelenségek gyakoribbá válnak, az alapjaiban formálja a környezetet – sorolta Hanga a tragikus következményeket.

Jelzik a bajt a frontok

– Az idei nyár nem a rekordok nyara volt. Legfeljebb abban emelkedett ki a többiből, hogy szinte nem volt egy zavartalan hét, egymást érték a frontok, nem volt igazán meleg.

Brutális vihar mosta el a búcsút

Nem várt mennyiségű csapadék és brutális, orkán erejű szél szakította meg a szombati mezőlaki búcsút.

Az emberek fejvesztve menekültek az orkán erejű széllel és nagy mennyiségű csapadékkal érkező vihar elől.

Ahogy ez jól látható 2016. 09. 17-én készített Márk Vindisch videóján!

Még mennyi hasonló esetnek kell történnie, hogy az emberek hajlandóak legyenek foglalkozni a karbonsemlegesség fogalomkörével?

De ez ne tévesszen meg senkit, ez is a klímaváltozás jele, mint ahogy az előző esztendők többhetes hőségriadói is. A néhány naponta átvonuló újabb frontok ugyanúgy nem normálisak, és figyelmeztetnek a bajra – magyarázta Pintér Ferenc meteorológus.

Atomháborút hozhat az éhínség

Ha víz alá kerülnek egész országrésznyi tengerpartok, pokoli sivataggá válnak a mediterrán térségek, az nem csak az ottaniak problémája lesz, hanem a föld valamennyi lakóját érinti.

Szilágyi Gyula szociológus az atomháborút sem tartja kizártnak a lehetséges következmények között.

– Nem mindenkinek jut majd élelem, tovább nő a szakadék a gazdag és a szegény országok között, amiből komoly háború lesz, és a mai­nál összehasoníthatatlanul nagyobb menekültáradat indul meg. Azt gondolom, a krízis válik uralkodóvá a világtörténelem következő 300 évében – vélekedett a társadalomtudós.

Bálint gazda: van megoldás

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk! - ClimeNewsNem lehet elodázni többé az öntözőrendszerek kiépítését. Magyarországot keresztül-kasul átszelik a folyók, a vizük azonban átfolyik, anélkül, hogy kihasználnánk a bennük rejlő lehetőségeket. A termőföldek csak 4 százalékát öntözik mesterségesen. Ha felmelegedéssel sűrűsödnek az aszályok, vagy nézzük ölbe tett kézzel a természeti erők pusztítását, vagy saját kezünkbe vesszük a sorsunkat, és öntözzük a termőföldeket a folyók vizével – hívta fel a figyelmet Bálint György kertészmérnök.

Bálint gazda szerint így akár még hasznunkra is fordíthatjuk a klímaváltozást, a melegebb éghajlat ugyanis számos haszonnövénynek kedvez, jobban terem a kukorica, több és jobb a gyümölcs és a csemegeszőlő. De víz nélkül biztosan nem.

Együtt sikerülhet

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk! - ClimeNewsSzántó-Holló György szülészorvos otthon is szelektíven válogatja szét a hulladékot, öko-tusfürdőt, mosogatót és egyebeket vásárol és mindenből csak a legszükségesebb mennyiséget használja. Örül a szeptemberi nyárnak, de ő is érzi, hogy ez az időjárás azért hosszú távon semmit jót nem ígér.

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk! - ClimeNewsBárki tehet azért, hogy élhető maradjon a föld, Valami elindult, egyre többször tapasztalom, hogy az emberek például szelektíven gyűjtik a szemetet, de ennél is tudatosabban kéne óvnunk a környezetünket – vélekedett Tóth Gábor (28) gyógytornász.

Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk! - ClimeNews– Igyekszem környezettudatosan vásárolni, nem kérek nejlonszatytrot a boltban, hanem a saját, táskámat használom és odafigyelek arra is,hogy ne menjenek feleslegesen az elektromos berendezések. Valakinek el kell kezdeni, mert a föld már nem bír ennél többet – árulta el Hajdu Gergely (40) pilóta.

Forrás: VEOL

2016. szeptember 19.

Negyvenöt éves a Greenpeace

45 év, számtalan akció és megannyi történet után egyvalami továbbra is állandó a Greenpeace identitásában: az emberek. A velünk együtt küzdő milliók határozzák meg azt, hogy kik vagyunk és náluk van a kulcs egy zöld és békés világ megteremtéséhez.

Negyvenöt éves a GreenpeaceA Greenpeace története egy maroknyi álmodozó, társadalmilag elkötelezett fiatallal kezdődött Vancouver kikötővárosában, Kanada csendes-óceáni partjainál. Egy nagy horderejű, közös cél kovácsolta őket egy csapattá: hogy tiltakozzanak az Egyesült Államok tervezett kísérleti atomrobbantásai ellen a Csendes-óceánon.

Adományokat gyűjtöttek, és a pénzből kibérelték a Phyllis Cormack halászbárkát, amit átkereszteltek Greenpeace-re. A hajóval elvitorláztak Vancouverből egészen az alaszkai Amchitka-szigetekig, hogy jelenlétükkel megakadályozzák a tenger alatti robbantásokat. Az expedíció kudarcba fulladt. A hatóságok megállították őket, a legénységnek így vissza kellett fordulnia.

Ez csak a rövid változata a teljes történetnek, ami egy nagy és hosszú út kezdete volt. A kudarc és a viszontagságok ellenére az aktivisták állhatatos erőfeszítéseinek gyorsan híre ment. A közvélemény értesült a nukleáris kísérletekről, és a társadalmi nyomás rövid idő alatt akkorára nőtt, hogy az amerikai atomkísérleteket 1972-ben leállították.

16/06/2016 Wahlenbergbreen Glacier, Svalbard, Norway Greenpeace holds Történetük bizonyítja, hogy egy közös cél érdekében még egy kisebb csoport összefogása is elegendő lehet ahhoz, hogy nagy mozgalmak bontakozzanak ki. Az effajta együttműködések rávilágítanak azokra a dologra, amelyek összekötik az embereket – a fenti esetben a közös pont az aggodalom volt a minket körülvevő környezetért.

1971 óta a Greenpeace számos győzelmet tudhat maga mögött. Ma, a 45. születésnapunkon ezeket a győzelmeket ünnepeljük, miközben tanulunk is a kudarcainkból.

Zehntausende Menschen sind heute in Berlin - Negyvenöt éves a GreenpeaceKöszönetet mondunk mindazoknak, akik a kezdetektől fogva együttműködtek velünk; azoknak, akik közel egy emberöltő óta dolgoznak fáradhatatlanul azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Az aktivisták és az online aktivisták, a hajók legénységei és a kampányok közreműködői, az önkéntesek, a jogászok, a politikai lobbisták és kutatók nélkül a Greenpeace nem lenne több, mint csupán egy szó. A Greenpeace nevet azok az emberek töltik fel tartalommal, akiket ugyanaz a vízió mozgat: ők a támogatóink, az adományozóink és a szövetségeseink. A Greenpeace abból a több mint 36 000 önkéntes aktivistából áll, akik a világ minden táján energiájukat, idejüket és képességeiket adják a közösségi szervező munkához.

Ezeket az embereket ünnepeljük, ők adják össze azt a pozitív erőt, amellyel az életünket és a bolygónkat veszélyeztető problémákkal szembeszállhatunk. Rendíthetetlenül hinnünk kell abban, hogy közösen megváltoztathatjuk azt, ami ma rossz irányba megy.

Greenpeace volunteers raise a wind turbine on the beach at dawn in Durban, South Africa, to send a message of hope for the latest round of UN climate change talks opening here on Monday. Caimpaigners say Durban must be a new dawn for the international negotiations to a gree a fair, ambitious nad legally binding treaty to avert climate chaos. They are demanding that politicians stop listening to the pollouting coroprations and listen to the people who want an end to our dependence on fossil fuels. Africa is on the front line of dangerous climate change, with millions already suffering the impacts through increased drought and extreme weather events, threatening lives abd food security. Picture: Shayne Robinson, GreenpeaceA klímaváltozás bizonyíthatóan napjaink legsúlyosabb globális kihívása. A párizsi klímaegyezmény elfogadása fontos lépés afelé, hogy hatályba lépjenek a benne kitűzött célok. Az eddigieknél ambiciózusabb nemzetközi fellépésre van szükség ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedést, és a 100%-ban megújuló és biztonságos energiaforrások mindenki számára elérhetőek legyenek. A Greenpeace azért dolgozik, hogy elmozduljunk a fosszilis energiahordozókra épülő gazdaságból a tiszta és megújuló energiák felé úgy, hogy ez az emberek számára helyben is előnyös legyen.

Greenpeace activists wearing radiation suits paraded through Jakarta’s Az éghajlatváltozástól nem független az óceánok elsavasodása sem, hisz az óceánoknak a fosszilis tüzelőanyagok miatt túlságosan sok szén-dioxidot (CO2) kell elnyelniük. A tengerek élővilága ezért egyre sebezhetőbbé válik. A Greenpeace ezért küzd minél több tengeri rezervátum létesítéséért és az illegális halászat visszaszorításáért. Együttműködünk továbbá azokkal a szervezetekkel, amelyek komoly erőfeszítésekkel próbálják megakadályozni, hogy az óceánok óriási műanyaghulladék-lerakókká váljanak.

Kulcsfontosságú, hogy megmaradjanak az őserdők és a trópusi esőerdők, amiért különböző közösségekkel és csoportokkal együtt kell küzdenünk. Fontos megóvnunk azt az egyedülálló biológiai sokféleséget, amely csak ezekben az erdőkben található meg, és meg kell becsülnünk azt, hogy ezek az erdők mérsékelni tudják az éghajlatváltozás hatásait.

Negyvenöt éves a GreenpeaceA Greenpeace azért kampányol, hogy úgy tudjuk megtermelni saját ételünket, hogy közben sem magunkban, sem a bolygónkban nem teszünk kárt. Az általunk népszerűsítettt vegyszermentes gazdálkodás hozzájárul a klímaváltozás hatásainak kezeléséhez is. Egy mérgező anyagoktól mentes jövőért dolgozunk, amelyben nem gyártunk káros vegyi anyagokat, és nem szennyezzük velük a környezetet.

Bár a nukleáris kísérletek száma csökkent, továbbra is rendületlenül küzdünk az atomenergia felhasználásának visszaszorításáért. Még mindig vannak atomfegyverekkel rendelkező államok, amelyek fejlesztik és modernizálják is a fegyverarzenáljukat. Olyan ENSZ-egyezményre van szükség, amely végleg betiltja az atomfegyvereket.

A bolygónk egészsége az egyes részek egészségétől függ. Összetett és egymással összefüggő problémákkal állunk szemben, amelyek megoldása gyakran elérhetetlennek tűnik. Csakúgy, mint negyvenöt ével ezelőtt Vancouverben, a megoldás kulcsa ma is az emberek kezében van, akik kihangosítják a környezeti problémákat, és dolgoznak a megoldásokon.

Martin Luther King Jr. mondta: „Az emberi fejlődés nem automatikus, és nem is szükségszerű… Az igazságosság irányába tett minden lépés áldozatot, szenvedést és küzdelmet követel, elhivatott emberek fáradhatatlan erőfeszítését és szenvedélyes munkáját.”

Egyre sürgetőbb a feladat, hogy megvédjük a közösségeinket és a bolygónkat. A közösség erejére minden eddiginél nagyobb szükség van. Az emberekére, akiknek eszköze az erőszakmentes cselekvés. Akik figyelik és felfedik a a környezetet károsító bűncselekményeket, akik felkutatják a környezeti problémákat, felhívják rájuk a figyelmet és megoldásokat szorgalmaznak.

Egyre több ember mer hinni abban, hogy valóra válhat egy zöld és békés világ. Ahogy Arundhati Roy mondja: „Nemcsak lehetséges egy másik világ, de már közelít is felénk. Csendesebb napokon hallom is a lélegzését.”

Boldog születésnapot, Greenpeace!

Készült Jennifer Morgan és Bunny McDiarmid, a Greenpeace igazgatóinak a Huffington Postban megjelent írása alapján.

2016. szeptember 17.

A világ leghosszabb villámait azonosították

Több mint 321 kilométeres villám alakult ki Oklahomában egy 2007-es viharban, 2012-ben Franciaországban pedig egy 7,74 másodpercig tartó villámlást regisztráltak.

JOHANNESBURG, SOUTH AFRICA - A világ leghosszabb villámait azonosították - ClimeNews

Mindkét esemény felkerült csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO) időjárási szélsőségeket rögzítő listájára.

“Sokkal jobban kell tartanunk a villámoktól, ha 320 kilométert is képesek megtenni” – mondta Randy Cerveny, a WMO szóvivője.

Timothy Lang, a NASA kutatója elmondta, az oklahomai villám az állam keleti határának közelében lévő Tulsából indult ki, nyugatra tartva egészen a nyugat-oklahomai területsávig elért. Csaknem tíz kilométeres magasságban kezdődött és több helyen is földet ért.

Lang szerint ez megváltoztatja a viharok utáni biztonság fogalmát. “A villámlás több ezer mérföld távolságban kezdődhet és megérkezhet oda, ahol vagyunk. Körültekintőnek kell lenni, figyelni, hol érhet földet egy villám, akkor is, ha a vihar már elmúlt” – hangsúlyozta a szakértő.

Villámlás Kaliforniában. (Fotó: Reuters/Gene Blevins) - A világ leghosszabb villámait azonosították - ClimeNewsA meteorológusok általában az úgynevezett 30-30-as szabályt javasolják. Eszerint a villámlás észlelése után el kell kezdeni számolni: ha harmincig eljutva még nem hallatszik a dörgés, akkor lehet újra a szabadban játszani, sportolni. Ha azonban a mennydörgés harminc másodpercnél előbb hallatszik, akkor tető alatt kell maradni és még legalább 30 percig várni.

Cerveny szerint természetesen nem minden viharnak lehetnek olyan rekordméretű villámlásai, mint az oklahomai és a francia esetben: a legtöbb villámlásra érvényes a 30-30-as szabály.

Forrás: hirado.hu

2016. szeptember 17.

Stephen Hawking szerint még mindig hülyék vagyunk

Stephen Hawking szerint még mindig hülyék vagyunk - ClimeNewsA neves tudós továbbra is úgy gondolja, hamarosan kinyírja magát az emberiség, ráadásul egyre több módszere van hozzá.

A neves tévés személyiség, Larry King hat éve egy elég nagy felzúdulást keltő interjút készített Stephen Hawkinggal: a tudós akkor arról beszélt, hogy az emberiség végzete nem más, mint önmaga kapzsisága és hülyesége.

King nemrég megismételte a beszélgetést a Russia Today számára, amelyben leginkább az érdekelte, hat év alatt változott-e valami az emberiség önmegsemmisítő természetével kapcsolatban. Nos, nem örülhetünk túlzottan, Hawking véleménye tömör és letaglózó:

Az biztos, hogy nem lettünk kevésbé kapzsik és hülyék.

A világ legismertebb elméleti fizikusa persze azért bővebben is kifejtette, mire alapozza ezt a lesújtó véleményt. Leginkább a szennyezés és a túlnépesedés aggasztja.

A Föld népessége félmilliárddal növekedett az utolsó interjúnk óta, és nem látni a folyamat végét. Ha ilyen ütemben megy minden tovább, 2100-ra tizenegymilliárdan leszünk. A levegő szennyezésének mértéke az elmúlt öt évben 8 százalékkal emelkedett. A világ városaiban lakók 80 százaléka van kitéve egészségre káros mértékű légszennyezettségnek.

Persze új veszélyek is megjelentek, amikért részben ismét mi magunk vagyunk felelősek. A mesterséges intelligenciáról van szó, a gépek felemelkedéséről, csak ez bizony már nem sci-fi, hanem egy tudós állítja.

A mesterséges intelligenciában ott a lehetőség arra, hogy gyorsabban fejlődjön, mint az emberiség. Jó esetben az MI együtt élhet az emberekkel. De ha a gépek elérik azt a kritikus állapotot, amikor már képesek önmagukat fejleszteni, nem állíthatjuk biztosan, hogy ugyanaz lesz a céljuk, mint a mieink.

Az interjú során Hawking csak egy olyan témát említett, ami csodálattal töltötte el, de sajnos ez pont nem az emberiséggel, vagy a Földdel kapcsolatos. Szerinte az egyik legfontosabb felfedezés, hogy az Univerzum ahelyett, hogy a korábbi teóriák szerint elkezdene összezsugorodni, tovább tágul. Elfogtunk egy videót is, amelyben részletek hangzanak el a beszélgetésből – a végén Hawking a sötét anyagról beszél… az elején meg sötét emberekről.

Margóra: Sajnos folyamatosan megy a néphülyítés, hogy miként lehet a klímaváltozást megállítani azzal, hogy nem pazarolsz annyit, nem szemetelsz, szelektíven gyűjtöd a hulladékot, energiatakarékos izzót használsz, válasszuk a helyit stb…
Legfőképpen a kapzsiság miatt pont a lényegről nem mer beszélni senki, mert az tabunak számít és pénzbe kerül. Ez pedig két dolog ami igazán eredményt érne el.
1./A legnagyobb széndioxid kibocsátó és a legnagyobb környezetszennyező is egyben a világon, maga az ember!

Tehát ha felelőtlenül szaporodik a Földön (jelenleg máshol nem tud), akkor rövid időn belül – ez néhány évtized már csak maximum – pusztulásra van ítélve. Hogy érthetőbb legyek teljes kipusztulás lesz a sorsa.
Tény, hogy az ökológiai lábnyom számítás szerint a felsorolt energiacsökkentési és pazarlás elleni meg egyéb “jótanácsok” sem érnek tizedannyit se, mint egyetlen baleset-teherbeesés megelőzése. Főleg a 3. világban ahol a tudatlanság miatt az emberek nem sexelnek örömszerzés céllal, hanem csak nemzenek mind az állatok. E jeles tett legnagyobb képviselői a muszlimok és az iskolázatlan közösségek a világban, ahol a föld eltartóképessége és a klímaváltozás miatt az elvándorlások az “új-hazába” már elkezdődött.

2./Személyes karbonsemlegesítés

Ez is tabu téma, pedig csak nevetnem kell rajta… A magyarok egy főre jutó karbonlábnyoma a jelenlegi adatok szerint évente 6 db karbonkredit megvásárlásával nullázható lenne. Ez pl. a www. carbononline.co -nál 108 Euró/év/fő kiadást jelentene. Arra gondoljon mindenki, hogy mennyi pénzt költ el évente felesleges dolgokra, ami nem szolgálja az emberiség fennmaradását mielőtt azon tűnődne, hogy ez sok vagy kevés.
Önbecsapás helyett mindenkinek támogatnia kell a fenti két dolgot, a saját maga fenntarthatóságához szükséges alapok megteremtése érdekében.

Rampasek László

Forrás: 24HU

2016. szeptember 6.

Turbinalapátokat a hegyek tetejére – A Kínaiak megoldják…

Sokat gondolkoztam azon, hogy a magas hegyek tetejére vajon miként szállítják, a sokszor 70 m magas szélerőmű alkatrészeit? Hogyan jut oda a turbinalapát?

Turbinalapátokat a hegyek tetejére - A Kínaiak megoldják... - ClimeNews

Turbinalapátokat a hegyek tetejére - A Kínaiak megoldják... - ClimeNewsA turbinarész nem jelenthet problémát, hiszen a gondolát felteszik egy kamionra és kész. Viszont a sokszor 12 tonnás és kb. 50 m hosszú turbinalapátokat hogyan juttatják a több esetben 3000 m-nél is magasabb helyszínekre? A következő videóból kiderül, hogy erre épített speciális kamionokkal oldják ezt meg Kínában. Azon is gondolkodom, hogy mi lehet a probléma Magyarországon? Miért nem látunk mostanában speciális szerelvényeket a szélerőművek lapátjainak szállítása közben? Mi lehet ennek a valódi oka? Túl könnyű feladat lenne? Vagy tényleg olyan nehéz bevenni Paksnál azt a kanyart? Talán majd a következő cikkemben (ha rájövök) megírom azt is.

Rampasek László

 

2016. szeptember 5.

Rekord karbonlábnyomot hagyott a Riói Olimpia

Ritka ambiciózus kibocsátás-csökkentést vállalt Brazília a tavalyi párizsi klímacsúcson. A riói olimpiával járó rekord karbonlábnyom ellensúlyozása eltörpül ahhoz képest, amire a következő tíz évben vállalkoztak.

A riói olimpia nyitóünnepségén – bár a program titkos volt, a tematika fontos eleme a fenntarthatóság, […] Olvasson Tovább…

2016. szeptember 4.

G20 – Történelmi gesztust tett Obama és Hszi Csin-ping

Az Egyesült Államok és Kína a G20 csúcstalálkozó előestéjén történelmi klímavédelmi gesztust tett, egyszerre ratifikálták a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi megállapodást. A lépés jelentőségét az adja, hogy a két állam együttesen a globális felmelegedést okozó káros anyagok kibocsátásának mintegy […] Olvasson Tovább…

2016. szeptember 4.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást

Kína – a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója – szombaton bejelentette, hogy törvényhozása ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást. Ez a lépés nagy lendületet ad azoknak az erőfeszítéseknek, hogy a dokumentum még az év vége előtt hatályba lépjen.

Az állandó […] Olvasson Tovább…

2016. szeptember 3.

Hetesi Zsolt – Valóban van még időnk?

A párizsi klímacsúcson született megállapodás üzenete inkább politikai, mint éghajlatvédelmi. Természetesen már az is lényeges, ne menjünk el mellette szó nélkül, hogy a legtöbb ország vezetése fontosnak érzi a globális klímavédelem ügyét – véli dr. Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem […] Olvasson Tovább…

2016. szeptember 1.

Ürge-Vorsatz Diána – Fontos mérföldkő a klímapolitikában

Bárki, aki józan ésszel tekint a decemberi klímacsúcson született megállapodásra, világtörténelmi jelentőségű eseménynek látja. Még sosem fordult elő a klímapolitikában, hogy csaknem kétszáz ország konszenzusra jutott volna a klímaváltozás elleni küzdelemben – véli Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Nobel-békedíjjal elismert IPCC tudósa, […] Olvasson Tovább…

2016. szeptember 1.

Ki a zöldebb? Versenyeznek a farmergyártók

8500 liter víz kell ahhoz, hogy megtermesszenek annyi gyapotot, ami egy farmernadrág legyártásához szükséges. A gyapot a legtöbb növényvédő szert igénylő fajták közé tartozik. A farmer ökolábnyomába bele kell még számítani mindazt a folyószennyezést, amit a ruhagyárakból kiáramló ipari […] Olvasson Tovább…

2016. augusztus 31.

Meghátrál a FALCO: Lesz mérőműszer és szűrőberendezés is

– Győztünk! – reagált dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője, miután az általa kezdeményezett petíció hatására a FALCO Zrt. bejelentette, idén szeptember 30-ig eleget tesz a folyamatos mérési követeléseknek, 2017. szeptember 30-ig pedig felszerelik az UTWS szűrőberendezést is. Hosszú […] Olvasson Tovább…

2016. augusztus 30.

Allergiapoklot hoz klímaváltozás

Fokozott szénanáthás tünetek fordulhatnak elő a klímaváltozás miatt, és 2050-ig a parlagfű pollenjére allergiások száma 33 millióról 77 millióra növekedhet Európában – közölte a bécsi orvostudományi egyetem kutatócsoportja.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás magasabb pollenkoncentrációhoz és a parlagfűszezon meghosszabbodásához járulhat […] Olvasson Tovább…

2016. augusztus 30.

MENNYI IDŐ SZÜKSÉGES A REAGÁLÁSHOZ

REAKCIÓ IDŐ: MENNYI IDŐ SZÜKSÉGES A REAGÁLÁSHOZ – Dana Meadows és Alan AtKisson
A rendszer-dinamikusok tudják, hogy a rendszer viselkedésének legkritikusabb meghatározója a reakció idő – az az idő, mely ahhoz szükséges, hogy a rendszer egy problémára válaszoljon. Az ehhez […] Olvasson Tovább…

2016. augusztus 29.

Telekom – Karbonsemleges működés 2015-ben

Karbonsemleges működés 2015-ben – Idén is kiadta fenntarthatósági jelentését a Telekom
A Magyar Telekom kiadta a 2015-ös évet összegző fenntarthatósági jelentését, amely beszámol a harmadik 5 éves fenntarthatósági stratégia eredményeiről (2011-2015). Ezek közé tartozik a karbonsemleges működés elérése, a fenntarthatóság […] Olvasson Tovább…

2016. augusztus 20.