JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Föld órája + | 2017

Hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét?

MotoGP pilótákkal és villanymotorokkal indítanak versenysorozatot

A biciklizés nyereséget, az autózás veszteséget hoz a gazdaságnak

Föld órája + | 2017

Ma este, helyi idő szerint fél kilenc és fél tíz között kialszanak több nagyváros és település mellett Budapest fényei is a Föld órája elnevezésű környezetvédelmi akció keretében.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2007-ben indult kezdeményezése mára a világ legnagyobb önkéntes akciójává nőtte ki magát, amely 2,4 milliárd embert ér el világszerte. Tavaly 178 ország vett részt a mozgalomban, amely az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességére kívánja ráirányítani a figyelmet, illetve azokra a természeti értékekre, amelyek megóvásán az emberiség túlélése múlhat. Az elmúlt tíz évben az éghajlatváltozás még komolyabb mértéket öltött: 2016 a legforróbb év volt az átlaghőmérsékletet tekintve, a jégtakaró a sarkvidéken az eddigi legkisebbre zsugorodott és melegrekord dőlt meg a világ számos pontján.

A hagyományos 60-as logó a Föld Órája akció 60 percét szimbolizálja, amellyel szeretnék felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Idén egy + jellel egészítették ki a hagyományos logót, ezzel is biztatva mindenkit, hogy a 60 perc letelte után, az év többi napján is gondoljon a környezetére.

Az alábbi települések jelezték csatlakozásukat:

Bag, Balaton, Bejcgyertyános, Bezedek, Bonyhád, Borsodnádasd, Budapest, Cigánd, Dozmat, Dunakiliti, Ecséd, Eger, Feked, Gerendás, Gógánfa, Gyöngyös, Győr, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Harkakötöny, Hollóháza, Kazincbarcika, Kincsesbánya, Kistelek, Kisvárda, Martfű, Mogyoród, Mohács, Mórahalom, Mosonszentmiklós, Muhi, Nagyecsed, Nagykovácsi, Nick, Nógrádsipek, Nyírbátor, Nyíregyháza, Ócsa, Öskü, Pálosvörösmart, Patca, Pécel, Pilis, Pitvaros, Pusztaszabolcs, Ràbakecöl, Ruzsa, Sikátor, Siófok, Solt, Somogyhatvan, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tarján, Tata, Tatabánya, Tiszaföldvár, Újkígyós, Uppony, Vértesboglár, Veszprém

Forrás: WWF

2017. március 25.

Hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét?

Kedves Barátunk!

Hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét? - ClimeNews - HírportálA Föld édesvízkészlete nem kifogyhatatlan, körforgásának és tisztaságának megőrzése érdekében azonban nagyobb figyelmet kell szentelnünk környezetünk védelmére is. A világ szinte minden állóvize, folyója szennyezett. Jelenünk és az utánunk érkező generációk sorsa múlhat azon, miképpen gazdálkodunk a Föld vízkészleteivel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét. AZ ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapja dátumaként, melynek célja, hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a természeti kincs. E jeles nap minden évben más és más nézőpontból hívja fel figyelmünket a víz alapvető szerepére. A jövő generációinak is meg kell tanulnia, miért nevezzük kincsnek a tiszta vizet, ezért az idén kiírásra kerülő pályázatok ezen témakör mentén fogalmazódtak meg. Ha nincs tiszta víz, akkor nincs víz. Ha nincs víz, nincs élet. Ilyen egyszerű ez. Éppen ezért 2017-ben a világnap szlogenje a „Szennyvizek? Tiszta vizet!”lett.

Az idén kiírásra kerülő pályázatok a víz tisztításával, valamint a szennyvizek kezelésével kapcsolatos játékos feladatokat tartalmaznak, melyhez a víz visszatérő és új barátainak egyaránt sok sikert és örömöt kíván

a Duna Múzeum csapata

2017-es pályázati anyagainkat itt találod meg.


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


2017. március 22.

MotoGP pilótákkal és villanymotorokkal indítanak versenysorozatot

A MotoGP és a Superbike világbajnokság jogtulajdonosa, a Dorna Sports egy új versenysorozat indítására készül, 2019-ben indítanák az elektromos motorkerékpárok gyorsasági világbajnokságát. Nem ez lenne az első próbálkozás, létezett korábban hasonló például a TTXXGP és a FIM e-Power Championship néven, de azok nem lett sikeresek.

MotoGP pilótákkal és villanymotorokkal indítanak versenysorozatot - ClimeNews - Hírportál

A Dorna elképzelése szerint egy ötfordulós sorozat lenne, és lényegében márkakupaként futna, két gyártó már jelentkezett beszállítónak. A rajtrácsot a MotoGP-versenyzőkkel töltenék fel – 14 a királykategóriából és a négy leggyorsabb Moto2-es pilóta – vagyis a célközönségnek nem kéne egy új mezőnyt megismernie, hiszen bejáratott nevek mérkőznének. Egy futam 10 körből állna, és várhatóan 200 km/h feletti tempóval is mehetnének az indulók.

A sorozat teljesen szén-dioxid mentes lenne, minden elektromos szükségletet, a bokszutcától a fogadócsarnokig megújuló energiával oldanának meg. A Dorna igyekszik a hozzá került versenysorozatokat úgy fejleszteni, hogy ne maradjanak le a világtól, ennek az első lépése volt a Superbike-ban a Supersport300 kategória bevezetése, és a következő a villanyhajtású motorok saját versenye lesz.
Jelenleg két komolyan vehető elektromos verseny van, ami pontosan jelzi, hol tart a technológia. Az egyik a Pikes Peak a másik a Man TT – viszont egyik sem az a klasszikus, tévékompatibilis versenyformátum, mint ami a Dorna sorozata lenne.

Forrás: Index


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.


2017. március 17.

A biciklizés nyereséget, az autózás veszteséget hoz a gazdaságnak

Koppenhága 2016-ban érte el azt, amit Amszterdam két évtizeddel korábban: több a bicikli van az utcáin, mint az autó. Minden egyes biciklivel megtett kilométer profitot hoz a nemzetgazdaságnak, az autózás viszont veszteséget.

A dán főváros utcáin 2016 végén 265 700 biciklit tekertek a polgárok, míg az autók száma elérte a 252 600-at. A koppenhágai statisztikát javarészt emberek számolták össze, valamint 20 elektronikus szenzor, melyek közül az elsőt a főpolgármesteri hivatalnál helyezték üzembe 2009-ben.

A város bicikliforgalma – a napi utazások száma – 20 év alatt 68 százalékkal nőtt. A 715 ezer fős város és a kormány 2005 óta 115 millió fontnak megfelelő összeget költött a bicikliutak és biciklihidak kiépítésére. A bicikliforgalom azonban valamelyest csökkenni fog, amikor 2019-ben átadják a metróvonal hosszabbított szakaszát.

Számos európai nagyvárosban fejlődött a bicikliforgalom. Londonban 2004 és 2014 között 86 ezerről 64 ezerre csökkent a belvárosba reggel belépő autók száma, míg a bicikliké 14 ezerről 36 ezerre nőtt. Ha a trend ilyen mértékben folytatódik, néhány éven belül a bicikliforgalom túllépheti az autóforgalmat. Ehhez az átalakuláshoz persze az is kellett, hogy számos helyről kitiltották az autókat. Amszterdamban a belvárosi utak 48 százalékát biciklin teszik meg az emberek.

De vannak ellenpéldák is. Pekingben 1986-ban 60 százalékos volt a biciklizők aránya a lakosságban, de 2010-ben már csak 17 százalék. A kínaiak státusz-szimbólumnak tekintik az autókat, és nőtt körükben a versengő kivagyiság: mindenki nagyobb, gyorsabb, márkásabb járművet akar vásárolni.

A biciklizés nyereséget, az autózás veszteséget hoz a gazdaságnak - ClimeNews

Koppenhága közlekedésért és fenntarthatóságért felelős vezetője azt mondta, senkinek sem lehet megtiltani, hogy kocsit használjon. A lakosság biciklizés felé terelésének nagy titka az, hogy jobb alternatívát kell kínálni. Ehhez kiterjedt bicikliút-hálózat szükséges.

Számos kutatás bizonyította a jótékony társadalmi, környezeti és egészségügyi hatásait annak, ha egy közösségben minél több ember biciklizik. Dániában 23 dollárcentnyi nyereséget termel minden egyes biciklivel megtett kilométer a gazdaság számára, míg 16 centnyi veszteséget okoz az autóval megtett kilométer. (A kalkuláció metodikájáról nem tudni semmit, vélhetően az üvegházgáz-externáliák húzzák le az autózás gazdasági hatását.)

A leginkább biciklibarát városok

2011-ben 80, 2013-ban 150 nagyvárost hasonlított össze a Copenhagen­ize Design Company abból a szempontból, mennyire biciklibarát a város. 2015-ben 122 olyan város került fel a toplistára, melyek lakossága elérte a 600 ezer főt. Tokió és Nagoya kikerült a listáról. Visszaszorult a biciklizés Rio de Janeiróban, Berlinben és Montrealban is. München kiesett a listáról, Hamburg éppen hogy bennmaradt az élmezőnyben.

Helyezés 2015-ben Város (Zárójelben a 2013-as helyezés)
1. Koppenhága (2)A biciklizés nyereséget, az autózás veszteséget hoz a gazdaságnak - ClimeNews
2. Amsterdam (1)
3. Utrecht (3)
4. Strasbourg (új)
5. Eindhoven (8)
6. Malmö (9)
7. Nantes (6)
8. Bordeaux (8)
9. Antwerpen (7)
10. Sevilla (4)
11. Barcelona (17)
12. Berlin (16)
13. Ljubljana (új)
14. Buenos Aires (új)
15. Dublin (10)
16. Bécs (új)
17. Párizs (20)
18. Minneapolis (új)
19. Hamburg (15)
20. Montreal (13)

Forrás: The Guardian, The Independent, Wired

2017. március 16.

Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II-nél

Milyen hálózatfejlesztési intézkedések szükségesek 2050-ig akkor, ha megépül Paks II, és milyenek akkor, ha atomerőmű-építés helyett az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket aknázzuk ki? És mennyibe kerül mindez?

A tavalyi évben a német Wuppertal Institut közreműködésével alternatív energetikai forgatókönyveket készítettünk Magyarország számára, amelyben négy szcenáriót modelleztünk. Az eredmények szerint az összes energiafelhasználás akár 50%-a, a termelt áram pedig 80%-a is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is, atomerőmű nélkül is biztonságosan elláthatóak maradnak.

A forgatókönyvek költségszámításait most egy hiánypótló kutatással egészítettük ki. Célunk az volt, hogy tisztábban lássuk: mik azok a hálózatfejlesztési lépések, amelyeket mindenképpen tervez a szakma a következő évtizedekre, és milyen kiegészítő beruházások lennének szükségesek Paks II, vagy több decentralizált megújuló erőmű esetében? A kutatást a szakma egy neves szakértője, a MAVIR korábbi vezérigazgatója, Tari Gábor készítette el az Energiaklub felkérésére.

A tanulmány a hazai villamosenergia-rendszer és a várható fejlesztések áttekintése mellett a modellünk “Atom” és a “Zöld” forgatókönyvének hálózatfejlesztési igényeit vizsgálja meg, külön tárgyalva az átviteli illetve az elosztóhálózat területét.

A számítások azt mutatják, hogy az átviteli hálózat esetében a Paks II megvalósulását tartalmazó “Atom” forgatókönyv esetén lennének magasabbak a költségek. Az elosztóhálózatot pedig a “Zöld” forgatókönyv esetében kellene nagyobb mértékben fejleszteni. A két forgatókönyv összes becsült hálózatfejlesztési költségét összehasonlítva hasonló nagyságrendeket kapunk: a decentralizált energiarendszert megvalósító “Zöld” forgatókönyv esetében kb. 11 milliárd euróba, míg a Paks II-t megvalósító jelenlegi elképzelés alapján kb. 9 milliárd euróba kerülne a hálózatfejlesztés 2050-ig (világoskék sáv a diagramon).

Természetesen a két forgatókönyv megvalósítása a hálózat fejlesztésén kívül számos egyéb költséggel jár, mind a beruházási, mind az üzemeltetési szakaszban. (Ezeket az említett korábbi kutatásunkban számszerűsítettük.)

A két forgatókönyv összes várható költségét mutatja be a lenti diagram. Jól látható, hogy a magasabb hálózatfejlesztési költségek ellenére a “Zöld” forgatókönyv jelenti az olcsóbb alternatívát Magyarországnak 2050-ig. Az “Atom” forgatókönyv ugyanis elsősorban magas üzemanyagköltségei miatt összesen 132 milliárd eurós, a “Zöld” forgatókönyv pedig az energiahatékonyságnak és a megújulóknak köszönhetően 108 milliárd eurós összköltséggel valósulhatna meg és működhetne 2016 és 2050 között.

Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II-nél - ClimeNews

Mindezek alapján kijelenthetjük: a zöld alternatíva megvalósítása nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb lenne Magyarország számára egy új atomerőművön alapuló energiarendszernél.

Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II-nél - ClimeNewsForrás: ENERGIAKLUB

2017. március 16.

Világszinten kb. 160%-ban terheljük a bolygót

Világszinten kb. 160%-ban terheljük a bolygót, ami azt jelenti, hogy feléljük a tartalékokat, és ha nem csökkentjük időben 100% alá, akkor a világgazdaság összeomlik, és minden ország, amelyik a nemzetközi kereskedelemtől függ. Hogy mennyi időnk van megoldani ezt a problémát? Az MIT számításai alapján alig 15 évünk.[1]

A legmagasabb egy főre jutó ökolábnyom Luxemburgé (15,8), a legalacsonyabb pedig Eritreáé (0,4). A világátlag alatti egy főre jutó biokapacitással rendelkező országok egyértelműen túlnépesedettnek számítanak. A világ országainak 80%-a túlterheli saját területét (ökolábnyoma nagyobb, mint biokapacitása). India és Nigéria kétszeresen terheli túl saját területét, Algéria, Egyiptom és Kína pedig majdnem négyszeresen. Németország és az USA több, mint kétszeresen túlterhelik saját területüket, Nagy-Britannia majdnem négyszeresen, Japán több, mint hétszeresen, Izrael pedig több, mint tizenötszörösen. Hazánk kb. 30%-kal (ilyen szempontból épp kapóra jön, hogy most enyhén fogy a népesség).

Világszinten kb. 160%-ban terheljük a bolygót - ClimeNews

Az USA egy főre jutó ökológiai lábnyoma majdnem 7x akkora, mint Indiáé, de alig 2,5x nagyobb, mint Kínáé. Magyarország egy főre jutó ökológiai lábnyoma majdnem 2,5x nagyobb, mint Indiáé, viszont kisebb, mint Kínáé (ez annak tudható be, hogy Kínában jelentősebb az ipari termelés, valamint energiamixének nagyobb hányadát adja a szén). Kína népessége alapvetően azért nő még mindig, mert egyre hosszabb ideig élnek az emberek. A jövőben leginkább Algériából, Nigériából, Egyiptomból, Etiópiából és Kenyából számíthatunk népvándorlásra, hacsak nem gondoskodunk arról, hogy az ott élő szegény nők hozzájussanak a fogamzásgátlókhoz és a középszintű oktatáshoz.

A térképen jelölt országok: Kanada és USA egy főre jutó ökolábnyoma csökken, Mexikóé nő. Brazíliáé stagnál, Argentínáé enyhén csökken, Chiléé nő. Svédország és Németország egy főre jutó ökolábnyoma stagnál, hazánké ingadozik, Oroszországé stagnál. Nigéria egy főre jutó ökolábnyoma ingadozik, Egyiptomé nő, a Dél-Afrikai Köztársaságé stagnál. Kína, India és Indonézia ökolábnyoma rendkívül gyorsan nő, Japáné és Ausztráliáé pedig stagnál.

Érdemes hozzátenni, hogy Oroszország népességcsökkenéséhez hozzájárul az is, hogy jelenleg komoly közegészségügyi problémákkal küzd (alkoholizmus, dohányzás, AIDS, multirezisztens TBC-törzsek, erőszakos bűncselekmények). Míg Japán erdei gyarapodnak, Brazília és Indonézia őserdői pusztulnak, és világszerte 100x gyorsabban pusztulnak a talajok, mint ahogyan meg tudnának újulni (ez részben a túlnépesedésnek köszönhető, részben pedig annak, hogy az agrárszektorban is verseny van, emiatt a legtöbben talajrabló gazdálkodást folytatnak).[2]

Sztella Nóra Kántor

Az ökolábnyomra és biokapacitásra vonatkozó adatok forrása:
http://www.footprintnetwork.org/content/documents/ecological_footprint_nations/
[1] MSSI-ResearchPaper-4_Turner_2014.pdf
[2] https://www.sciencemag.org/news/sifter/humans-have-destroyed-third-earth-s-farmland-40-years

2017. március 15.

20 millióan halhatnak éhen júliusig

Hazudnak a válság okairól az ilyen cikkek tömegei. A válság oka a túlnépesedés, annak oka pedig az, hogy a teherbeesések fele baleset, amit az anyák nem akartak.
Az oksági láncolatban az e mögötti ok a lányok és nők százmillióinak tenyészállat-sorban […] Olvasson Tovább…

2017. március 14.

Nemzetbiztonsági kockázat

Jared Diamond „Összeomlás” c. alapos elemzésében arra jut, hogy a civilizációk összeomlásának öt oka közül az egyik a kereskedelmi partnerek elvesztése.

A másik négy a környezeti kár, a klímaváltozás (akár regionális), a külső támadás, valamint a változásokra adott elégtelen válasz […] Olvasson Tovább…

2017. március 14.

A klímaváltozás változatlanul zajlik

1998-ban, Bécsben tartották meg az első nemzetközi energiahatékonysági konferenciát. Azóta minden év március 6-án igyekeznek felhívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire fontos az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználása, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazása. Sajnos a folyamatok azt mutatják, […] Olvasson Tovább…

2017. március 13.

Környezetterhelés = Népesség x Fogyasztás x Hatékonyság

A fejlett országok egy főre jutó ökológiai lábnyoma kb. 2-6x nagyobb, mint a szegény országokban élőké, ám míg előbbiekben már stagnál vagy épp csökken a népesség, utóbbiakban nő. Mi többet fogyasztunk, ők viszont annyival többen vannak… az eredmény ugyanaz.

Közép-Afrikában […] Olvasson Tovább…

2017. március 13.

Kalifornia bíróságon védi meg Obama zöld politikáját

Az USA-ból való kiválást sürgető mozgalom aligha fogja sikerre vinni tervét, de a kaliforniai törvényhozók valamiben már függetlenítették magukat Trump irányvonalától: a környezetvédelmi jogszabályok szigorúságában.
A több éven át tartó aszály -amit csapadékosabb hónapok törtek meg a közelmúltban- ráirányította a […] Olvasson Tovább…

2017. március 12.

Kisherceg Életsratégia

Az ember értéke nem az, amit elfogyaszt vagy birtokol, hanem amit megél, átél, alkot, nyújt, fejlődik.
Forrás: BOCS Civilizációtervezés

Megjegyzés: A szennyezésre csak azért van „szükségünk”, mert tökéletesen szennyezésmentes termelési folyamat nem létezik. Persze ha csak annyit szennyeznénk, amennyit a a […] Olvasson Tovább…

2017. március 12.

Fukusima, egy szomorú hely

Novemberben személyesen látogattam el a radioaktivitással szennyezett japán atomerőmű térségébe. A saját szememmel szerettem volna látni, mi történt a cunami által elpusztított, majd az atomerőmű katasztrófája után élhetetlenné vált régióban.
Kísértetvárosokat látogattam meg egy Geiger-Müller sugárzásmérővel felszerelkezve, ahol még mindig […] Olvasson Tovább…

2017. március 11.

Csak tudatosan és hulladékmentesen

A csomagolásmentes vásárlás lényegében azt jelenti, hogy mindig újrahasznosítható vagy visszaváltható göngyölegben tárolt terméket vásárolsz, vagy a saját dobozodat, üvegedet, (újrapapír) bevásárlószatyrodat, stb. viszed a boltba vagy piacra, és tudatosan olyan helyeket keresel, ahol ezek használatát engedélyezik.
A hulladékmentes mozgalom […] Olvasson Tovább…

2017. március 10.

Radioaktivak az állatok Csehországban

Vaddisznókat és más állatokat vizsgáltak 2014 és 2016 között, 47 százalékuk radioaktív a csernobili katasztrófa miatt. A fertőzést viszont mostanában kaphatták el.
A cseh állatorvosi hivatal közlése szerint magas a vaddisznók húsában a Cézium–137-es izotóptartalom. A radioaktivitás forrása nem a […] Olvasson Tovább…

2017. március 10.