JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.
Főcímek

Ön hol lakik? 13 ezer város szénlábnyomát hozták nyilvánosságra

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

Itt a térkép: ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést

Az már világos, hogy elkezdődött

Ön hol lakik? 13 ezer város szénlábnyomát hozták nyilvánosságra

A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.

Ön hol lakik? 13 ezer város szénlábnyomát hozták nyilvánosságra - ClimeNews

A szénlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenység, életmód által. Minél nagyobb az emberi karbonlábnyom, annál nagyobb a hatása az éghajlatváltozásra. A kutatók létrehoztak egy weboldalt, amely részletesen bemutatja a vizsgált városok szénlábnyomát.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek megállapították, hogy globálisan a legnagyobb szénlábnyoma egy kis számú, sűrűn lakott, nagy jövedelmű városnak és azok környékének van: 100 nagyváros felelős globálisan az üvegházhatású-gázkibocsátás 18 százalékáért.

A lista első tíz helyén Szöul, Kanton, New York, Hongkong, Los Angeles, Sanghaj, Szingapúr, Chicago, Jokohama és Rijád áll. A 189 ország vagy városállam közül 98-ban a három legnagyobb és leggazdagabb város a felelős a nemzeti üvegházhatású gázkibocsátás több mint egynegyedéért. A szakemberek azt is kimutatták, hogy a világ első 200 legnagyobb szénlábnyomú városa között 40 – köztük Dakka, Kairó, Lima – olyan országban van, ahol az egy főre jutó szénkibocsátás egyébként alacsony.

A globális népesség mintegy 54 százaléka él városokban és a világ energia-felhasználásának 70 százaléka az ő számlájukra írható. A világ 600 városában koncentrálódik a gazdasági fejlődés többsége, becslések szerint a globális GDP 60 százalékát itt állítják elő – emlékeztetnek a kutatók.

Forrás: MTI

 

Legyen a ClimeNews – Hírportál Támogató Tagja!
A független médiát olvasóink zöme a ClimeNews digitális és ingyenes tartalmaiból is tájékozódik. A klímaváltozás felgyorsult és a kapcsolódó események megsűrűsödtek! Annak érdekében, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon még több információval szolgáljuk ki olvasóinkat, támogasson minket rendszeres vagy egyszeri hozzájárulással! Köszönjük. Lépjen a támogatói oldalunkra.

ClimeNews TÁMOGATÁS

 

 

2018. június 14.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

A naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringő ősi exobolygók feltételezett fejlett civilizációi vajon túlélhették-e volna, ha egy ahhoz hasonló változó környezettel szembesülnek, mint az emberiség napjainkban?

Matematikai bizonyossággal szinte kizárható, hogy egyedül lennénk az univerzumban | Forrás: Origo

Ezt az összetett kérdést kíváncsi matematikusok tették fel,

majd a rendelkezésükre álló adatok felhasználásával bonyolult számítógépes modelleket dolgoztak ki.

Végül ezek alapján bemutatták, hogy a kapott eredmények szerint a Föld lakossága jelenleg három lehetséges irányba halad.

A modellszámítások szerint három alternatíva áll az emberiség jövője előtt | Forrás: Huffingtonpost.com

Ezek az „enyhe leszálló tendencia”, a „fokozatos kihalás”, vagy a „teljes összeomlás”.

Radikális igazságokat tártak fel

A szakemberek szerint a most kidolgozott szimulációk

radikális igazságot tárnak fel az előttünk álló kihívásokkal kapcsolatban, az emberiség által uralt földi korszakról.

A csapatot a New York-i Rochester Egyetem kutatói alkotják, akik többek között népességnövekedési modelleket használtak fel arra, hogy vizsgálják az exobolygók növekedését, terjeszkedését a világegyetemben. Eredetileg ebből indult ki a kutatás, majd később új irányt vett.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsStatisztikai modellek segítségével igyekeztek feltérképezni lehetséges, idegen világok történelmét | Forrás: Space Wallpapers

„Statisztikai modellek segítségével igyekeztek feltérképezni lehetséges, idegen világok történelmét, ezáltal a fejlődő civilizációkat és az ezt követő éghajlatváltozási jelenségeket” – írja a Daily Mail a közelmúltban megjelent tanulmányra hivatkozva.

„Ezeket a társadalmakat »exo-civilizációknak« nevezték el, és állítják, hogy ha tanulunk az itt tapasztalt hibákból, akkor az segíthet nekünk is felkészülni az éghajlatváltozás drasztikus hatásaira.”
Nem mi vagyunk az elsők?

„A világegyetemben valószínűleg több mint 10 milliárd billió bolygó létezik, és ha az ott kialakult környezet nem ellentétes a lehetséges civilizációk kialakulásával, akkor bizony nem mi vagyunk az elsők” – jelentette ki Adam Frank, a Rochesteri Egyetem fizika és csillagászat professzora, a kutatócsoport tagja.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA kutatók szerint bizonyos, hogy az élet kialakulása szempontjából nem mi vagyunk az elsők az univerzumban | Forrás: Ripan Biswas

„Ez azt is jelenti, hogy minden »exo-civilizációnak« saját történelme van:

egy történet a felemelkedésről és a növekvő igényekről, majd egy lassú és fokozatos enyészetről, végül az összeomlásról.

És a legtöbb, a Földön valaha élt fajhoz hasonlóan (amelyek mára már kihaltak) a legtöbb kialakult civilizáció is mára már bizonyára eltűnt.”

Tudományos tények a modellszámítások mögött

Az emberiség lehetséges sorsának megismeréséhez a matematikusok olyan fejlett számítógépes modelleket alkottak meg, amelyek az „energia-intenzív”, vagyis a sok energiát fogyasztó civilizációk – köztük a mi civilizációnk – és a bolygók közötti kölcsönhatásokat szimulálják.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től | Forrás: MTI

A kutatók több szimulációt is lefuttattak ezek megfigyeléséhez,

ám sajnálatos módon az eredményként kijött mindhárom végkifejlet egyike sem mutat pozitív végeredményt.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA Föld túlnépesedése a közeljövő egyik legkomolyabb kihívása | Forrás: SPL

A számos modellkísérlet messze leggyakoribb eredménye a kihalás volt,

amikor a bolygó lakossága szép lassan felélte energiatartalékait, miközben nőtt a népessége , és ezáltal egy megállíthatatlan spirálba keveredett.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsForrás: hemis.fr/Degas Jean-Pierre

A második legtöbbször modellezett végkimenetel az „enyhe leszálló tendencia”, amely során a civilizáció, bár kihasználta a rendelkezésére álló erőforrásokat, mégis végre tudott hajtani egy úgymond zökkenőmentes átállást, és ezzel megőrizte az egyensúlyt.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA civilizációs válság miatt sajnos, a teljes összeomlás is reális alternatíva lehet | Forrás: AFP/Logan Abassi

A harmadik lehetséges irány pedig a teljes összeomlás, ahol a környezet túlságosan érzékenyen reagál a változásokra, és nem tud megbirkózni egy gyorsan növekvő, erőforrás-éhes civilizációval. Ahogy a bolygó körülményei romlottak, úgy tűnt el egyre szédítőbb sebességgel az emberiség.

Haladéktalanul környezettudatos döntésekre van szükség

A legkedvezőbb eredmény egyértelműen az „enyhe leszálló tendencia”, ami akkor valósult meg, amikor a modellezés során a civilizáció tömeges kihalás nélkül alkalmazkodott a változó bolygóhoz.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA „fokozatos kihalás” során a bolygó túl érzékenyen reagált az emberiség által okozott károkra | Forrás: Photononstop/Philippe Lissac / Godong

A „fokozatos kihalás” során a bolygó túl érzékenyen reagált az emberiség által okozott károkra,

ami az intelligens élet gyors megsemmisüléséhez vezetett.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA modellszámítás harmadik variációja a legrosszabb lehetőség a jövőnkre nézve | Forrás: AFP/Philippe Lopez

A harmadik variáció a legrosszabb eshetőség a Föld és az emberi civilizáció jövőjére nézve: a teljes összeomlás során a bolygó népessége hiába állt át megújuló üzemanyagokra és hozott környezettudatos döntéseket, ez nem volt elégséges védelem ahhoz, hogy a modellek szerint eltörölje a teljes lakosságot.

Megváltoztathatjuk-e a sorsunkat?

Egyes szimulációkban a kutatók arra programozták be a kísérleti civilizációkat, hogy váltsanak át a bolygót károsító energiaforrásokról kedvezőbb hatásúakra. Itt elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy ezzel vajon változtathatnak-e végzetükön.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA modellszámítás legmegdöbbentőbb eredménye, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás sem hárítja el automatikusan a fenyegető katasztrófát | Forrás: AFP/LexVan Lieshout

Az eredmény döbbenetes: az új alternatívákat választott civilizációk hamarosan, ám csak ideiglenesen stabilizálódtak. Sajnálatos módon ez csak a legritkább esetben bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy késleltesse az elkerülhetetlent:

a szimulált civilizáció végül szinte mindig kihalt.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA földtörténet nagy kihalási katasztrófáit, amelyben a földet uraló egész állatcsoportok tűntek el mindörökre, könnyen lehet, hogy az emberi faj sem tudja majd elkerülni | Forrás: Wikimedia Commons

Így azt kezdtük el vizsgálni, hogy mi történhetett más civilizációkkal

– mutatott rá a professzor. – „Szerettünk volna ő sorsukon keresztül betekintést nyerni azokba a lehetséges alternatívákba, amelyek velünk is megtörténhetnek.”

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsForrás: AFP/Science Photo Library/Mark Garlick

A csapat a kapott számításait összesítette, majd összevetette a földi fajok statisztikájával, valamint a más exobolygók éghajlatát alkotó általános fizikai és kémiai jellemzőkkel. Az éghajlati törvényszerűségből forgatókönyveket gyártottak, amelyekben egy civilizáció érkezett az adott bolygóra, és elkezdte kiszipolyozni annak erőforrásait.

Az energiaforrások használata segíthet

Végül ez a folyamat minden esetben visszaütött a bolygóra, és elkezdődött a lakhatatlanná válása.
„Ezt az állapotot tükrözi például az ipari forradalom utáni időszak, amely során az emberiség elkezdett fosszilis energiahordozókat égetni” – mondja Frank professzor.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsAz ipari forradalom után, amikor tömegesen kezdtek fosszilis energiahordozókat égetni, gyökeresen megváltozott a helyzet | Forrás: AFP/Oliver Berg

„Ezért is építettünk be a szimulációinkba kétféle rendelkezésre álló energiaforrást: a kapott eredményeink szerint a fosszilis tüzelőanyagok visszafordíthatatlan, romboló hatással voltak a Földre, míg a zöld megoldások, például a napenergia, számottevően alacsonyabb károsítással járt.”

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsForrás: AFP/Janek Skarzynski

A szimulációk során egyes modellekben lehetővé tették a civilizáció számára,

hogy alacsony hatású energiaforrásokra váltson át,

amikor a bolygó „egészsége” romlani kezdett. Ezek az eredmények jóval kedvezőbb végkifejleteket generáltak.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA globális felmelegedés hatásai a túlnépesedéssel együtt óriási rizikófaktort jelentenek a civilizáció jövőjére nézve | Forrás: AFP/Imaginechina/Liu Zhongcan

Ám ahogy a lakosság túlnépesedett, a Föld is lassan lakhatatlanná vált. Mindez magával hozta a népesség számának drasztikus csökkenését is.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNews | Forrás: AFP/Jerome Taylor

A matematikusok számos modellben megfigyelték, hogy a lakosság hetven százaléka kiveszett,

mielőtt a bolygó újra elérhette a kizsákmányolás utáni egyensúlyi állapotot.

Megragadják a világ összetettségét

„A világ túlságosan érzékeny egy erőforrás-éhes és egyre jobban terjeszkedő civilizációra” – összegezte az eredményeket Adam Frank. – „Az általunk szimulált modellek kétségkívül igazolták, hogy ha az emberiség kiszipolyozza, és ezáltal helyrehozhatatlanul károsítja a bolygót, akkor a megújuló, zöld energiaforrásokra való átállás sem segíthet rajtunk.”

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA globális klímaváltozás ma már bizonyított tény | Forrás: completcolorado.com

Hozzátette, hogy a szimulációk során az összeomlást csupán az késleltethette, hogy ha a modellezett civilizáció lényeges fejlődést mutatott bizonyos területeken.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsBizonyos, hogy az emberi nem története során most áll a legnagyobb kihívás előtt | Forrás: AFP/Loic Venance

„Mivel az egyenletek megragadják a valódi világ összetettségét, ezért meglepő eredményeket is demonstrálhatnak” – mondja. – „Az emberiség nagy kihívás előtt áll.”

Forrás: ORIGO | 2018.06.13.

2018. június 14.

Itt a térkép: ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést

Ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNewsA Notre Dame-i Egyetem kutatói egy olyan mértéket készítettek, amelyről leolvasható, melyik ország milyen eséllyel éli túl a klímaváltozást. Az összeállításban Magyarország is szerepel.

Akár elfogadjuk, akár nem, a klímaváltozás mindannyiunk életére hatással lesz. Hogy mekkora esélyünk van arra, hogy túléljük a folyamatot, az nagyban függ attól is, mely országban élünk. A dolog pedig nem feltétlenül azzal van összefüggésben, hogy földrajzilag hol helyezkedik el az adott ország, sokkal inkább azzal, mennyire van felkészülve a változásra.

A Notre Dame-i Egyetem kutatói két évvel ezelőtt készítették el a globális alkalmazkodási indexet (Notre Dame Global Adaptation Initiative – ND-GAIN), amely azt hivatott megmutatni, melyik országban mennyi esélyünk lenne túlélni a változást. A felmérést online is elérhetővé tették.

Ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNews
Az index kiszámításához olyan adottságokat vettek figyelembe, mint például azt, hogy milyen az adott ország infrastruktúrája, milyen élelmiszer-tartalékokkal rendelkezik, vagy épp milyen a technológiai fejlettsége. Mennyire hajlamos az ország a természeti katasztrófákra vagy a politikai “felfordulásra”, a kormány pedig felkészült-e a klímaváltozásra, vagy esetleg másmilyen ügyek foglalkoztatják.

A kiszámított index alapján a klímaváltozást

  1. a Kongói Demokratikus Köztársaságnak,
  2. a Közép-afrikai Köztársaságnak,
  3. Eritreának,
  4. Csádnak és
  5. Szomáliának

van a legkevesebb esélye “túlélni”.

A lista elején ugyanakkor

  1. Norvégia,
  2. Új-Zéland,
  3. Finnország,
  4. Svédország és
  5. Svájc

állnak. Vagyis ezeket az országokat fogja a “legkevésbé” befolyásolni az éghajlat változása.

Az Egyesült Királyság a listán a 12., az USA a 15., az oroszok a 33., Kína pedig az 59. helyet foglalja el. Magyarország a 36. helyen található.

A felmérés eredményéből az Eco Experts készített térképet. Ezen minél zöldebb egy ország, annál jobb a “túlélési esély”.

Ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNewsEzek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNews

Ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy a fejlett országok jobban felkészültek a klímaváltozásra, mint a szegényebbek, akkor nem téved nagyot. Hiába ezek az országok a legnagyobb szennyezők, a fejlettségük miatt őket érinti a legkevésbé a dolog, hiszen számukra adott a feltétel, hogy a lehető legnagyobb mértékben védjék ki a bajt. Emiatt született meg a Párizsi Klímaegyezmény is, amely arra ösztönzi a gazdag országokat, hogy segítsék a szegény régiókat.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a fejlett országokat ne érintené a klímaváltozás. A kutatók szerint Amerikában például 2100-ig a változás miatt súlyos menekültválságra, természeti katasztrófákra és gazdasági visszaesésre is számítani lehet. Angliában már 2050-ben komoly vízhiányra lehet számítani.

A márciusban meghalt Stephen Hawking egyik utolsó figyelmeztetése is az volt: sötét jövő jön, ha nem teszünk valamit.

Forrás: HVG

 

2018. június 13.

Az már világos, hogy elkezdődött

Az már világos kell legyen, hogy elkezdődött a klímakatasztrófa sorozat az egész világon, és ebből ahogy a péntekről – szombatra Magyarországon is áthaladó zivatarlánc okozta katasztrófák is tanúskodnak Európa se marad ki büntetlenül.

Az már világos, hogy elkezdődött - ClimeNews - Hírportál

Annak ellenére, hogy tudom nem leszek népszerű ezzel az – eseményeket összefoglaló – írásommal, nem mehetek el szó nélkül azzal kapcsolatban amit, a szélsőséges időjárási események okoztak az elmúlt pár napban.

  • Alma nagyságú jég potyogott Boszniában és Szlovéniában elképesztő károkat okozva ott. Bízom benne érti mindenki, hogy ha almanagyságú jegek potyognak az égből akkor az szinte felér egy szőnyegbombázással, legalább is a legintenzívebb helyeken!
  • A Severe Weather Europe szerint 312 ezer intenzív villámcsapást észleltek szerte Európában.
  • Szombatra virradó éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt a Vadása tórendszernél, a két tavat elválasztó védműnél több helyen megcsúszott a föld Vas megyében. Emiatt 40 embert kellett kitelepíteni és elhelyezni ideiglenesen a helyi művelődési házban.
  • Péntek este délnyugati irányból Magyarországot elérő vihar jégeső, viharos szél, és felhőszakadás kíséretében sajnos megölt négy embert Dombóváron, köztük két gyereket. Egy negyven méter magas fa dőlt rá az autójukra.

Kép forrása: Bosnia Storm Chasers - 2018.06.08 - ClimeNewsFeltehetjük a kérdést ilyenkor, hogy ez még mindig a figyelmeztető jelek sorozata, vagy már megkezdődött a klímakatasztrófa aminek ez is a része. Ahogy a szélsőséges időjárási események megsűrűsödött és egyre erősebb jellege mutatja – nekem úgy tűnik – már ott tartunk, hogy minden napra jut valami ebből a világban. Mindenesetre a klímaváltozással összefüggésben lévő igen veszélyes, sok esetben tragikus események tartósan velünk vannak egy ideje úgy, hogy az események sorozata sűrűsödik és a szélsőséges időjárási események erősödnek (szél sebessége, csapadék intenzitása, villámlás gyakorisága és erőssége…). A védekezés szinte lehetetlennek tűnik. A meteorológusok pedig össze -vissza beszélnek sokszor az éghajlatváltozás időjárási eseményivel összefüggésben. Hiába az egyetlen jósláson alapuló tudományág a meteorológia ahol elfogadott szóhasználat a lehet, a talán, és a bekövetkezhet. Az emberek, a lakosság életével kapcsolatban,  ez pedig számomra elfogadhatatlan. Megteszem, legalább egy helyen jelenjen meg és ez legyen a ClimeNews, hogy ez az eseménysorozat, ami talán a Katrina hurrikánnal kezdődött 2005-ben és világviszonylatban vizsgálva szinte 2018-ra mindennapossá vált szélsőséges időjárási eseménysorozatot  klímakatasztrófának hívunk!

Mennyi idő kell még ahhoz, hogy felismerve a világkatasztrófa közelségét azonnal cselekedjen az egész emberiség? Elforduljon a fosszilis energiahordozóktól teljesen és átlépjen egy dekarbonizált világba, a legrövidebb időn belül. Folyamatosan, évente karbonsemlegesítéssel kiegyenlítve a saját karbonlábnyomát, azzal támogatva a legrövidebb időn belüli átállást és a karbonmentes technológiákra való teljes átállást az iparban, a mezőgazdaságban, és az otthonainkban egyaránt. A karbonsemlegesítésnek (carbon offset) van Magyarországon szakértő szervezete, megfelelő bázissal a háta mögött ez pedig a BOCS Alapítvány. Ismert szervezet a kormány és a legtöbb döntéshozó számára, és itt működik mindenki orra előtt, később nem mondhatja senki, hogy nem tudott róla.

Rampasek László

 

 

Legyen a ClimeNews – Hírportál Támogató Tagja!
A független médiát olvasóink zöme a ClimeNews digitális és ingyenes tartalmaiból is tájékozódik. A klímaváltozás felgyorsult és a kapcsolódó események megsűrűsödtek! Annak érdekében, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon még több információval szolgáljuk ki olvasóinkat, támogasson minket rendszeres vagy egyszeri hozzájárulással! Köszönjük. Lépjen a támogatói oldalunkra.

ClimeNews TÁMOGATÁS

2018. június 10.

Több mint 60 ország küzd már a műanyagszennyezés visszaszorításáért

Világszerte több mint 60 ország tesz már intézkedéseket a műanyaghulladékok egyre súlyosbodó problémájának kezelése érdekében – derül ki a témában készített eddigi legnagyobb, az indiai Újdelhiben kedden bemutatott ENSZ-tanulmányból.

Több mint 60 ország küzd már a műanyagszennyezés visszaszorításáért

A világszervezet Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint a Galápagos-szigeteken például betiltják az eldobható nejlonzacskókat, Sri Lankán a polisztirolhab használatát, míg Kínában egyre nagyobb teret hódítanak a biológiailag lebomló zacskók.
A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyagzacskókat és jelentősen csökkent a csatornadugulások száma. Kínában hárommilliárd nejlonzacskót használtak el évente 2008 előtt. Mostanra 60-80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban, ám a piacokon továbbra is jelen vannak.
Vietnamban adót vetettek ki rájuk, ám ennek ellenére is széles körben használják őket. A helyi kormány épp ezért azt fontolgatja, hogy ötszörösére növeli a zacskókra kivetett adót.
Írországban az adó hatására 90 százalékkal csökkent a műanyagzacskók használata.
Kenyában a tehenek átlagosan 2,5 zacskót esznek meg életükben. A kelet-afrikai országból mára teljesen száműzték a nejlonszatyrokat, és pénzbírság, valamint négy év börtönbüntetés jár gyártásukért, importjukért és használatukért is – olvasható a BBC News honlapján.
A bevezetett intézkedések ugyanakkor vegyes eredményeket hoztak. Kamerunban például tilos a műanyagzacskók használata és a háztartásoknak minden kilogrammnyi begyűjtött műanyaghulladék után fizetnek, ám a műanyagzacskókat továbbra is becsempészik az országba.
A jelentés szerint a világon eddig előállított kilencmilliárd tonna műanyagnak csak mintegy kilenc százalékát hasznosították újra, és 12 százalékát égették el. A fennmaradó 79 százalék szeméttelepeken, az óceánokban és a folyókban halmozódott fel, ahol évezredekre van szükség a teljes lebomlásukhoz. *
A legnagyobb gondot az egyszer használatos termékek okozzák, mint a műanyagzacskók, szívószálak, evőeszközök. A Föld országaiban évente 5 ezer milliárd műanyagzacskót használunk el, és ha semmi sem változik, az évszázad közepére már 12 milliárd tonna műanyaghulladék árasztja el a világot – figyelmeztet az UNEP-jelentés.
A tengerben lebegő hulladék évi 1,3 milliárd dollár kárt okoz a halászatnak, a hajózásnak és a turizmusnak Ázsia Csendes-óceánnal határos térségében. A műanyagzacskók szerte a világon eldugaszolják a városi vízelvezetőket és ezzel árvíz- és járványveszélyt okoznak, vagy a haszonállatok gyomrába kerülnek.
A szakemberek a műanyag 35 lehetséges biológiai helyettesítő-anyagát sorolták fel a tanulmányban. Ezek közé tartozik a kukorica tartalékfehérjéje, a zein, a nyúlszőr, a tengeri hínár, a gombafélékből készülő hab, a QMilch nevű anyag, amely magas koncentrációjú kazein tejfehérjéből készül, valamint az ananászlevélből előállított pinatex.
A törvényalkotók egy része azonban aggódik a biológiai alternatívák körüli túlzott felhajtás miatt is. Ennek oka, hogy annak idején a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kezdeti optimizmus is hamar szertefoszlott, miután esőerdőket kezdtek kiirtani, hogy pálmaolajat termeljenek az autók működtetéséhez.
Az adókivetés és a korlátozás – amennyiben jól megtervezettek és sikerül is betartatni őket – a műanyaghulladék-termelés megfékezésének leghatékonyabb módjai közé tartoznak – vélik a jelentés készítői.
A szakemberek szerint emellett sokkal szélesebb körű összefogásra lenne szükség, például a vállalatok bevonására, beleértve a műanyagtermelőket is, akiket kötelezni lehetne arra, hogy bizonyos módszerekkel nagyobb mértékű újrahasznosításra ösztönözzenek.

*A Hülyeség kora! (a szerk.)

Forrás: MTI | Újdelhi, 2018. június 5.

 

 

2018. június 5.

Röviden a népességnövekedésről

Röviden a népességnövekedésről - ClimeNews - Hírportál
Nem csak a vallásos emberek vannak eltévedve a népességnövekedés kérdésével kapcsolatban. Amikor ez a téma előkerül a többség az abortusz kérdését azonnal előveszi és a legnegatívabb szövegkörnyezetbe helyezve, sokszor előítéletektől sem mentesen nyilatkoznak róla. Az abortusz tűzoltás és semmi köze a népességrobbanás megállításához, senki nem akarja mint megoldást. A képen szereplő állítások egytől-egyig helytállóak és a legfőképpen kislányok felszabadítása, oktatása, jogaik és a fogamzásgátláshoz szükséges eszközök biztosítása gyökeresen változtatná meg az emberiség sorsát. Az az út ahol most tudásban, gondolkodásban halad az emberiség a környezetvédelmi forradalom helyett, Road to hell …

Az út a pokolba

Dugóban álltam az autópályán
Megláttam egy nőt
Az út oldalán
Olyan arccal, amiről tudtam, olyan mint az enyém
Visszatükröződött az ablakomon
Nos, odasétált az ablakomhoz
És nagyon lassan lehajolt
A félelem nyomása alatt megbénultam azon nyomban
Azt mondta “Fiam, mit keresel itt
Az érted való aggódás a sírba vitt.”
Azt mondtam: „Anya, eljöttem a bőség völgyébe,
Hogy eladjam magam.”
Azt mondta “Fiam, ez az út a pokolba visz”

Az életeden át vezető utadon
A szegénységből a gazdagság felé
A pokolba vezető útra tértél

Nos, a folyó mellett állok
De nem folyik benne víz
Forr minden méregtől, amit csak ismersz
És az utcalámpák alatt vagyok
De az öröm fénye, mit ismerek
Messze tűnt az árnyékok között
És az erőszaktól való perverz félelem
Kényszerű mosolyt csal minden arcra
És a józan ész már húzza a vészharangokat
Ez nem egy technikai hiba
Ó nem, ez az út a pokolba

Minden út hitellel van eltömve
És te semmit nem tehetsz
Mindenütt csak papírdarabok
Melyek elszállnak tőled
Figyelj világ, nézd meg jól
Mi folyik itt lenn
Gyorsan meg kell tanulnod ezt a leckét
És jól meg kell tanulni
Ez nem egy felfelé vezető autópálya
Ó nem, ez az út…
Ez az út…
Ez az út…
A pokolba Visz

Dalszerzők: Christopher Anton Rea – 1989
The Road To Hell dalszöveg © Warner/Chappell Music, Inc
Fordítás: magyar-dalszoveg.hu

Rampasek László

Röviden a népességnövekedésről - ClimeNews - Hírportál

2018. június 3.

A show neve: Vidám fogyasztás – Mindhalálig !

.
A rossz hír hozóját utálják, pedig a rossz hírem az, hogy kénytelenek leszünk hamarosan szembesülni a magunk okozta bajokkal, és nem is gondolnánk, hogy milyen rövid időtávon belül! Ha ilyen üzemben használjuk el a bolygó erőforrásait és tesszük tönkre […] Olvasson Tovább…

2018. június 3.

Túlnépesedés | Népességrobbanás – Migráció | Környezetszennyezés

Minden ember szeme előtt ott van egy, a civilizációnkat leginkább érintő, égető probléma csak nem vesszük észre. Ez pedig a már az amúgy is túlnépesedett Földön a jelenleg is tartó népességrobbanás!
A ma ismert legfőképpen környezeti problémáink gyökere a népességrobbanás. […] Olvasson Tovább…

2018. június 1.

Beperelték az EU-t klímavédelmi politikájának”elégtelensége” miatt

Sajtóértesülések szerint mintegy harminc család keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amivel azt kívánják elérni, hogy az Európai Unió javítson “elégtelen” klímavédelmi politikáján és csökkentse nagyobb mértékben szén-dioxid-kibocsátását.
A pert kezdeményező családok keresetükben azt hangsúlyozták, hogy a szárazság, a […] Olvasson Tovább…

2018. május 30.

Minden jel arra utal, hogy a katasztrófa már el is kezdődött

Bolygónk hamarabb lesz lakhatatlan, mint gondolnánk! Az évszázad végére Földünk jelentős része alkalmatlanná válhat az emberi életre.

A klímaváltozás egy olyan komplex jelenség, melynek puzzle-darabjait a tudósok mindmáig képtelenek teljesen összerakni. Így, noha az elmúlt évtizedekben számos klímamodell született, az […] Olvasson Tovább…

2018. május 24.

A klímaváltozásra hívja fel a figyelmet a Wild Edens új dokumentumfilm-sorozat

A klímaváltozás hatásaira hívja fel a figyelmet Wild Edens (Édenek a vadonban) című dokumentumfilm-sorozat, amelynek első epizódját világszerte nyáron tűzi műsorára a National Geographic tévécsatorna.

Ahogy évről évre az emberiség lábnyoma a Földön növekszik, egyre jobban nő annak a veszélye, […] Olvasson Tovább…

2018. május 21.

Megmentené a fajok többségét, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódna

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok kimutatták, […] Olvasson Tovább…

2018. május 20.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP

Május 15-e a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap. Ennek keretében a BOCS Alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet napjaink legsúlyosabb környezeti problémáira.
Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbe. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a […] Olvasson Tovább…

2018. május 15.

Milyen hatás szeretnénk elérni életünkben?

A suliban mindketten olvastuk Paul Hawkentől a Kereskedelem Ökológiáját, ami nagyban meghatározta, hogy milyen hatás szeretnénk elérni életünkben.

A könyve bemutatja, hogy az iparnak és a környezetnek nem feltétlenül kell szemben állnia egymással, és azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a megfelelő […] Olvasson Tovább…

2018. május 8.

Kell-e napellenző a Föld lehűtésére?

Milyen ára lenne a Föld lehűtésére vonatkozó más elképzeléseknek? Gondolkodjunk egy kicsit az előadó mondandójából fakadó kétségekről.
Ebben a távlati változásokat előrevetítő beszédében, Danny Hillis arra sarkall bennünket, hogy kreatív tudományos megoldásokkal közelítsük meg a globális feladatokat, mint amilyen a […] Olvasson Tovább…

2018. május 8.