Főcímek

A régi hársfák csak tették a dolgukat…

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás

10 fokkal melegebb Spanyolországban és a költségvetésünk

A régi hársfák csak tették a dolgukat…

Ahol e sorok írója él, fél éve az önkormányzat körömszakadtáig ragaszkodott 50-60 éves csodálatos hársfák kivágásához, meg úgy általában a fő utca minden fáját kivágták.

Az okok összetettek, nem is lehet feltárni minden mélységét az ügynek, de az eredményre még senki nem mondta, milyen remek. Pedig pótolták a régi fákat, gömbkőrisekkel. Amelyek sosem lesznek akkorák, mint a hársfák, vagy a fenyőfák voltak, és nem fognak annyit árnyékolni, hűteni, és párologtatni sem. A lenti kép mutatja, hogy egyébként mennyit: a nagy fák árnyékoló hatása 15-20 C-ot is hűthet. Ha épp nem vágják ki őket.

A régi hársfák csak tették a dolgukat... - ClimeNews - Hírportál

Igen, a régi nagy fák csak tették a dolgukat, hűtöttek, levegőt szűrtek, amint az alábbi kép is mutatja, ami csak illusztráció és nem ott készült, hanem egy amerikai kisváros utcáján néhány méterre egymástól…. amikor a nevezett faluban pedig 35 fok van és minden busz után porzik az út, az öreg fák nagyon hiányoznak (forrás: Városi Erdész fb-oldal).

A környezetvédelem különben egy tudomány, nem pedig hóbort.

Hetesi Zsolt

2017. június 27.

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban

A forróság: A leghalálosabb időjárás

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - HírportálA hő több embert öl meg az egész világon, mint bármely más időjárás! A forróság miatti autóhalálozások következetes problémát jelentenek…
De nem csak a hő, a forróság, hanem a páratartalom és a szél is befolyásol mindenkit. A hőindex, ami a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát ötvözi, lényegében azt jelzi, hogy milyen érzés lesz, amikor kilép a szabadba valaki. A növekvő hőmérséklet és páratartalom együttes hatása kivételesen veszélyes lehet. Arról van szó, hogy magassab páratartalom esetén az emberi test párolgása megnehezül, lecsökken ami kevesebb hűtést eredményez a testnek.

A globális felmelegedés miatt, idén hatalmas területeken extrém forróság öli az embereket. Már most a nyár eleji hőhullámok meghaladták a 42 °C-ot Európában és az USA-ban az 50 °C-ot.

Figyelembe véve a hőhullámra vonatkozó magas hőmérséklet és páratartalom értékeket, fontos, hogy a hőindex értékek figyelembevételével jobb képet kapjunk a kívülről váró veszélyről.

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - Hírportál

Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - Hírportál
Mindezek mögött az ember alapvető környezettszennyező magatartása áll, ami a fosszilis energiahordozókból nyert villamosenergia felhasználása okoz javarészt. Van még egy nem elhanyagolható veszély, amit szintén a hülye ember okoz saját magának.[1] Ez az úgynevezett hő-kupola ami veszélyes hőhullámokhoz vezethet. A nagy nyomású területhez tartozó, süllyedő levegő lényegében a felszín közelében lévő hőt csapja le. Amikor a hő csapdába esik, akkor fokozottan észnél kell legyünk nemcsak a hőkibocsátás, hanem a levegő minősége miatt is.
Veszélyes hőhullámok, vészhelyzetek szerte a világban - ClimeNews - HírportálEzek a (hőhullám) viszonyok, a légköri inverzióval párosulva lényegében a felszín közelében lévő szilárd szennyeződéseket sűlyesztik le, ahelyett, hogy azok magasabbra emelkednének. Így ez a folyamat az emberekhez közelebb hozza a szennyező anyagokat addig ameddig ez a jelenség tart. Aggasztó az a tény is, hogy ez a veszély kiterjed a szokásosnál szélesebb területekre is már.
Amikor a szennyeződésréteg alacsony az emberek számára, akkor magasabb a légzőszervi problémák vagy más tüdőbetegségek iritációja. Javasolt ilyenkor, hogy korlátozzák a szabadtéri tevékenységüket (például), amikor futnak és játszanak a szabadban, amikor ilyen egészségtelen levegőminőséggel rendelkezünk.

Mire figyeljen ilyenkor?

  • Gyakrabban figyelje a meteorológiai jelentéseket, híreket.
  • Soha ne hagyja gyermeket vagy háziállatot zárt járművekben.
  • Maradjon hidratált, igyon sok folyadékot, még akkor is, ha nem érzi szomjasnak magát. Kerülje az italokat koffeinnel vagy alkohollal.
  • Egyen kevesebbet és gyakrabban.
  • Kerülje a szélsőséges hőmérsékleti változásokat. (Légkondícionált helyiségből ki-be…)
  • Viseljen laza, könnyű, világos ruhát. Kerülje el a sötét színeket, mert elnyeli a napsugarakat.
  • Lassítson le, maradjon zárt térben és elkerülje a fáradságos edzést a nap legforróbb részében.
  • Hagyja ott a szabadtéri játékokat és tevékenységeket.
  • Tartson gyakran szünetet, ha szabadban kell dolgoznia.
  • Ellenőrizze a családot, barátait és szomszédait, akiknek nincs légkondicionálója, akik egyedül vannak ebben az időben, vagy olyanokat akik nagyobb valószínűséggel érzik a hőt.
  • Gyakran ellenőrizze az állatokat, nehogy szenvedjenek a hőtől.
  • Nem utolsósorban karbonsemlegesítse magát és a környezetét! Ez tud hathatós eredményt elérni abban, hogy egy minősígi civilizáció megállítsa és túlélje a felmelegedést.

Rampasek László

[1] Azért mondom, hogy a hülye ember, mert már a vízcsapból is a globális felmelegedés veszélyei folynak és hathatósan dekarbonizációs folyamatok nagyon csekély számban történnek.

2017. június 22.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás

A klímaváltozás magyarországi mellékhatásai között a következő évtizedekben még nem szerepelnek a narancsligetek, de nagyobb pollenkoncentráció és több „trópusi” éjszaka annál inkább. Védekezni egyszerűen is lehet.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

Magassarkúban, kis kerekű babakocsival, de még kerékpárral is körülményesebb lesz a közlekedés a városi flaszteren. Nem azért, mintha még az eddiginél is reménytelenebb lenne a hazai burkolatok javítása, hanem azért, mert a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá váló villámárvizek miatt új, de egyúttal zötyögősebb burkolatokra lesz szükség. Az agyonaszfaltozott városokban – ahogyan a múlt keddi budapesti özönvíz is szemléletesen bizonyította – a hirtelen lezúduló égi áldás elenyésző részben tud beszivárogni a földbe, ezért megállíthatatlanul hömpölyög az alacsonyabban fekvő területek felé. Míg a természetes – fűvel, földdel, növényekkel borított – közegben a csapadékmennyiség felét elnyeli a föld, negyven százaléka pedig elpárolog, addig a vízzáró rétegként működő aszfalton át csupán öt százalék szivárog a talajba, több mint a felével a csatornarendszernek és a tűzoltószivattyúknak kell megküzdeniük – láttuk, hogyan.

Ezen muszáj lesz változtatni. A legfrissebb klímamodellek szerint Magyarországon egyrészt a havazást fokozatosan felváltják a téli nagy esőzések, másrészt a nyári és őszi hónapokban megszaporodnak az olyan napok, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a kritikus értéket, a napi 30 millimétert – derül ki Lendér Henrik hidrogeológus tavalyi, A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra[1] című, összefoglaló tanulmányából. 2050-ig a villámárvizek különösen az északi és a nyugati országrész lejtősebb területeit veszélyeztethetik, a század vége felé pedig már az alföldi régióban is egyre többször okoznak fejfájást. A Kárpát-medencében várható változásoknak tavaly óta már jóval pontosabban is utána lehet nézni a Natérben, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben. A nyilvános adatbázist a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozza. Tíz kilométeres pontosságú négyzethálóban több száz térképréteget tartalmaz, így láthatóvá válik, az ország mely térségeit hogyan érintheti a felmelegedés.

A villámárvizek megfékezésére kézenfekvő és elegáns megoldás lenne a mai burkolatokat az egyre többféle formában gyártott vízáteresztő aszfalttal helyettesíteni, ám ennek most még számos hátránya van. A két-háromszoros áron túl az, hogy az újdonságnak kisebb a teherbírása, ráadásul könnyen eltömítheti a homok vagy akár a téli sózás, emiatt a karbantartása bonyolultabb, ráadásul a lefektetése is jóval hosszadalmasabb. Így aztán éppen a legnagyobb felületeket kitevő közlekedési útvonalakon kevésbé használható. Ehelyett (vagy emellett) a szakértők olyan burkolatokat javasolnak az önkormányzatoknak, amelyek a lehető legnagyobb mértékben áteresztik a csapadékot, következésképpen egyenetlenebbek is: például térköveket, fűvel kombinált betonelemeket, műanyag rácsokat.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

„Oslóban már kötelezik a tulajdonosokat az ingatlanukra zúduló esővíz megtartására, hogy minél kevésbé terheljék a csatornahálózatot” – hoz külföldi példát Pej Zsófia, az Energiaklub önkormányzati szakértője. Az efféle szemlélet (és az időjárási kényszer) a mai városképek látványos változását hozhatja Magyarországon is. A főváros XII. kerületének legújabb építési szabályzata például már előírja, hogy az „újonnan létesülő lapos tetők és a meglévők rekonstrukciója során (…) a tetőfelület 40 négyzetmétert meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani”. Vagy sem: ha ezt statikai, védettségi vagy más szempont akadályozza.

A növényzet visszatérése a városokba nem csupán a villámárvizek elleni küzdelemben fontos, hanem azért is, mert kellemesebbé teszi a forrósodó klímát, és segít helyben tartani az átlagban talán csak kissé csökkenő mennyiségű, ám minden valószínűség szerint a mainál jóval egyenetlenebbül eloszló csapadék lehető legnagyobb részét. Az Energiaklub már most ingyenes alkalmazkodási tanfolyamokat tart az önkormányzatoknak, és össze is állított nekik egy útmutatót, stratégiákat – és esetenként meghökkentően egyszerű ötleteket – ajánlva az alkalmazkodáshoz. Ebből sokkal zöldebb jövőbeli városok képe bontakozik ki, amelyekben a vízgazdálkodás a mainál jóval tudatosabban zajlik. Az esővizet például a csatornahálózat – meg a garázsok és a pincék – helyett nem csupán a talaj és a remélhetőleg jóval dúsabb növényzet „gyűjti” majd. Lesznek nyitott csatornák, tavak, mesterséges föld alatti tárolók is, amelyekből automatizált rendszerek segítségével gazdaságosan és optimálisan lehet csepegtetve öntözni.

A rendszertelenül érkező víz mellett a hőség lesz a következő évtizedek generációinak másik ellensége. A hazai klímamodellek szerint az éves középhőmérséklet várhatóan 1–2,5 Celsius-fokkal emelkedik 2021–2050 között, 2100-ra pedig már 2–5 fokkal. Ráadásul a nyarak akár 6 fokkal is forróbbak lehetnek, elsősorban Délkelet-Magyarországon. Ez azért különösen aggasztó, mert 2050-re a 65 év felettiek aránya az ország nagy részében meghaladja a 30 százalékot, márpedig az idősek nehezebben viselik a hő okozta stresszt. Számítások szerint a következő három évtizedben 150 százalékkal nőhet a meleg okozta halálozások száma – legalábbis ha nem tesznek valamit ez ellen.

A trópusinak nevezett éjszakák száma (amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá) az évszázad végére különösen a városokban nő öt-hatszorosára, akár évi 45-re, mert a „hősziget” jelensége miatt a felforrósodott épületek éjszaka sem engedik lehűlni a lakásokat. Ennek ellensúlyozására kevésbé költséges, voltaképpen kézenfekvő ajánlásai vannak az Energiaklubnak: minél több zöld felület, de segít az árnyékolók felszerelése és a világos burkolatok, falfelületek kialakítása is (a tetők és a falak mediterrán módra lehetnek fehérek). Mindezek tehermentesíthetik a mai légkondicionálókat, ami azért is hasznos lenne, mert a kültéri egységek a hőleadással maguk is jócskán hozzájárulnak a hősziget kialakulásához.
Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNewsA hőség elleni küzdelemben sokszor apró ötletek is számítanak. Minimális beruházással a többszörösére növelhető például az utcai közkutak száma a nagyvárosokban. Ezen dolgozik az Ivócsap projekt. Négy építészhallgató elgondolása nyomán 2013 óta egy egyszerű szerkezettel alkalmassá teszik a budapesti tűzcsapokat, hogy inni lehessen belőlük, ugyanakkor eredeti funkciójuk se sérüljön. Sőt még az is számít, hogy mennyi növényt nevelnek az emberek a balkonon, vagy hogy az időseket figyelmeztetik-e, tegyék hűtőbe a gyógyszereiket, mert 25 fok fölött sok készítmény megromolhat – magyarázza Pej Zsófia. Ahogy arra sem árt majd figyelni, hogy heves zivatarok idején ne nyissunk ablakot, mivel az efféle csapadék nem kimossa a légkörből a polleneket, hanem inkább benyomja a fedett terekbe az allergénekkel teli levegőt, ami akár allergiás rohamot is okozhat. Már csak azért is, mert a pollenkoncentráció bizonyosan növekedni fog az enyhe telek, a magasabb hőmérséklet és a szén-dioxidban dúsabb levegő hatására. A parlagfű-koncentrációt például 2050-re a mainak a négyszeresére prognosztizálják.

A mezőgazdaságban súlyos, de kevésbé látványos változásokra számítanak a szakértők. Bár a klíma a mediterrán irányába tolódik, hazai narancs-, datolya- és olajfaültetvények helyett inkább az aszálytűrőbb hagyományos növénykultúrák elterjesztésére és az öntözött területek növelésére van szükség. Valamint a harcra a délről északabbra húzódó, errefelé mindeddig ismeretlen kártevőkkel. Igaz, a szárazabb éghajlat okán egyre kevesebbet kell majd költeni szúnyogirtásra. Kivéve, ha mondjuk éppen akkor van árvíz, amikor kikelnének a szúnyoglárvák.

Forrás: HVG

Lendér Henrik - A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra
[1] Lendér Henrik – A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra

2017. június 19.

10 fokkal melegebb Spanyolországban és a költségvetésünk

Tavaly október 22-én Magyarországra sarkvidéki hideg levegő tört be és különösen a Dunántúlon néhol másfél havi átlagos csapadékmennyiség zúdult le egy nap alatt, addig Spanyolország és Portugália déli részein nyarat megszégyenítő hőhullám alakult ki.

A nagyobb városok közül Malagában 36,4 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, azonban október végén még ezzel a kiugró értékkel is csak dobogós lehetett a hőmérsékleti értékek európai napi versenyében, hiszen a kontinensen a legmelegebbet a tengerparti üdülővárosban, Marbellában mérték, pontosan 37,1 fokot.

10 fokkal melegebb Spanyolországban és a költségvetésünk - ClimeNews

Ma arra kaptam fel a fejem, hogy ugyanott Spanyolországban 10 fokkal melegebb van mint a megszokott, 43 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás hatásai leginkább a Spanyol félszigeten kezdi éreztetni a leginkább magát. Spanyolországban emelkedik leggyorsabban az átlag-hőmérséklet az északi féltekén. 1975 óta, minden 10 évben 0,5 fokkal emelkedett ez az érték. Spanyolország az elmúlt három évtizedben gyorsabb ütemben melegedett, mint az északi félteke többi területe, állapította meg egy, a közelmúltban megjelent tanulmány.

A probléma egyik gyökerét abban látom, hogy az ismert globális felmelegedés elleni küzdelem, a környezetvédelem jóformán csak az adományokból, az emberek jóindulatából, együttérzéséből fakadó pénzügyi forrásokból tartja fenn magát.

Hogy ezt érzékeltessem, a ma elfogadott költségvetésből[1] hagy ragadjak ki néhány példát a teljesség igénye nélkül, az összegek millió forintban értendő.

Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban 128,6
Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés 24,0
Épületenergetikai pályázati program 400,0
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer 515,1 (ez az összeg a párizsi klímacsúcson konkrét vállalás alapján a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás)
Szerepel a költségvetésben a “Támogatják a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást”. Meg kell fejteni, hogy ez mit jelent, nem az én tisztem viszont biztosan tudja aki beírta a szövegbe.

Ugyanakkor Nemzeti agrárkár-enyhítésre 8 600,0 (többnyire klímaváltozásból eredő károkról lehet szó, belvíz, aszály, jég, fagykárok… stb.)
Országgyűlési Őrség Személyi juttatások 3 238,7

Nézzük meg, hogy ki legyen hatalmon játék, milyen számokkal szerepel a 2018-as költségvetésben.
Pártok támogatása összesen 2548,9
Pártalapítványok támogatása 1260,9
Kampányköltségek 6000,0

Végül lássuk mennyibe fáj nekünk az, hogy elhitessék velünk minden rendben van. Többek között a klímaváltozás, a globális felmelegedés, a dearbonizációs folyamatok, a karbonsemlegesítés fontosságának folyamatos hangsúlyozása helyett, valamiből adagolni kell a népnek azt, amitől nem fog megmenekülni ez a civilizáció és ugyan úgy jár mint az előzők.
Tehát Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása 71 262,6 millió forint!

Bizonyítja, hogy kormányszinten le van degradálva ez a téma. Nem kommentálom csak azt érzem, hogy még mindig hülyének nézik a népet, erőlködjön aki élni akar!

Rampasek László

[1]

Letöltés
TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2018. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

 

2017. június 15.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot

Németországban hamarosan egy olyan úttörő szélerőmű áll üzembe, ami a szélenergia egyik legnagyobb kérdésére ad választ: mi történik a szélerőművel, ha nem fúj a szél?

A General Electric (GE) megújuló energia ágazata turbinagyártásról szóló megállapodást kötött a Max Bögl német építőcéggel. A turbinák a világ első kombinált szél- és vízerőművéhez készülnek, ami akkor is képes energiát generálni, amikor a szél nem is fúj.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNewsA „Gaildorf” nevet viselő projekt összesen négy szélturbinából áll, amik a Sváb-Frank erdőségben emelkedő hegyre fognak épülni. A tornyok két szempontból is egyediek lesznek. Egyrészt a világrekordnak számító 178 m-es magasságban állnak majd; másrészt minden torony aljában egy 1,6 millió gallonos víztározó is helyet kap. A négy tornyot összekötő csatorna vezeti le a vizet a völgybe a 16 megawattos generátorhoz, a vízerőműbe. A telepre még egy további 9 millió gallonnyi vizet tároló víztározó is bekerül.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

A GE riport el is magyarázza az erőmű működési elvét: „Amikor elektromosságra van szükség, a víz a hegyen fekvő tározókból elkezd lefelé folyni a vízerőműhöz. Amikor sok a fölös energia, a vízerőmű visszapumpálja a vizet a hegyre, az óriási elemként működő tározókhoz.” A projekt szépsége, hogy a vízenergia tárolása ellensúlyozni tudja a szélenergia kiszámíthatatlanságát.

„A Gaildord projekt hatalmas lépést jelent a megújuló energiák használatakor jelentkező energiakereslet és -kínálat ingadozásának kiegyensúlyozásában” mondja a GE. „A kombinált szél- és vízerőmű a hálózat gyors stabilizálásának egyensúlyozó ereje lesz, olcsó energiát szolgáltatva a német lakosságnak.”

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

Önmagában a szélerőmű 13,6 megawatt energiát fog nyújtani, míg a vízerőmű 16 megawattot tud generálni. A tervek szerint a turbinákat 2017 végén helyezik üzembe, a teljes projekt pedig 2018 végére fejeződik be. „Nagyon izgatottak vagyunk, hogy a Max Bögllel dolgozhatunk együtt ezen az iparági pilotprojekten,” mondta Anne McEntee, a GE szárazföldi szélenergia üzletágának vezetője. „Elkötelezettek vagyunk az innovatív, megújuló energiát alkalmazó technológiák felkutatása iránt, amik képesek Európa- és világszerte is a hálózati rugalmasság növelésére”. Ahogy a GE jelentése említi, az innovatív erőmű Németországot annak elérésében is segíti, hogy 2030-ra az energiatermelésének 45%-a megújulókból származzon.

Forrás: ecowatch.com

4 millió szélerőmű elég lenne a világnak

A Global Wind Energy Council vezetője kiszámolta, hogy hány szélerőműre lenne szükség a világ teljes jelenlegi energiafogyasztásának fedezésére. Újabb pofon az atomlobbinak.

A Business Week által közölt számítás 21 ezer terawattórára teszi a szükséges éves igényt, és ezt osztja el 0,005256 terawattórával, vagyis egy 2 MW névleges teljesítményű szélturbina átlagos éves teljesítményével (és 30 százalékos kihasználtságot is figyelembe véve, hiszen nem fúj a szél mindig és mindenhol).

Az eredmény: 3 millió 995 ezer 434 darab.

Íme a kombinált szél-vízerőmű, mely szélcsendben is termel áramot - ClimeNews

Ennyi turbina tudná megtermelni a szükséges áramot, ami a számítás szerint körülbelül akkora területen férne el, mint Spanyolország. Vagyis durván 5 és félszer nagyobb területet kellene („csak”) szélerőművel betelepíteni, mint Magyarország, és máris meg lenne oldva a probléma. A szükséges terület azonban jóval csökkenthető, ha a szélerőmű-lapátok hatékonyságát növelik.

Forrás: HVG

2017. június 12.

A gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet

Szerencsére egy bizonyos szint fölött (amit hazánk már rég elért) a gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet, csak a jövedelmi egyenlőségek csökkentése (pl. jövedelmi plafon, vagyonadó, robotadó, minimálbér-emelés, közmunkabér-emelés, alapjuttatás, stb. révén).[1]

A gazdasági növekedés már úgysem javítja a jóllétet - ClimeNews

Az OECD országok további gazdasági növekedése tehát társadalmilag indokolatlan, a szegény országokkal szemben etikátlan, ökológiai szempontól pedig kifejezetten öngyilkosság. Románia 2013-ban élérte el a fenntarthatóságot, amihez hozzájárult a népességfogyás is – ebben is megelőzött minket. Mi pedig továbbra is görcsösen erőltetjük a szaporodást, aminek az az eredménye, hogy az alacsony jövedelműek körében a legnagyobb a gyermekek száma.[2]

Mivel túlléptük a Föld eltartóképességét, így világszerte fogy a természeti tőke, mint pl. az ivóvíz, a talajok, az erdők, a halak, stb. Ennek tekintetében kifejezetten előnyös a fogyás! Az elöregedés egy szükséges, átmeneti állapot, ami a korábbi túlnépesedés következménye.

Egy saját területét túlterhelő országnak (mint pl. USA, Anglia, Magyarország, Németország, stb.) nem célszerű befogadnia bevándorlókat, mert azzal csak sietteti az összeomlást, ami a bevándorlóknak is rossz. A legetikusabb és leghasznosabb, amit ezek az országok tehetnek, az az, hogy az 1994-es kairói egyezmény szellemében megfelelően a nemzetközi fejlesztés keretében támogatják a családtervezési lehetőségek megteremtését az érintett országokban, ill. a menekülttáborokban.

Kanada, Norvégia, Svédország, Oroszország, és a Balti államok ökológiai szempontból alkalmasak arra, hogy bevándorlókat fogadjanak (az eltérő kultúrából, és a kölcsönös gyűlöletből fakadó társadalmi feszültségek idővel várhatóan gyengülni fognak, feltéve ha nem hagynak senkit nyomorogni, és továbbra sem terhelik túl az ország területét).

Sztella Nóra Kántor

[1] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu

[2] http://abcug.hu/a-kozmunkasok-mindenkinel-tobbet-szulnek/

2017. június 10.

Tanácskozás az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről

A Fidzsi-szigeteken szokásos üdvözlő szertartással nyílt meg az ENSZ Óceán-konferenciája New Yorkban. A világszervezet közgyűlése öt napon át tanácskozik az óceánok – velük összefüggésben a földi élet – megmentéséről.
Ha minden jól megy, a tagállamoknak sikerül megfogalmazniuk egy akciótervet az […] Olvasson Tovább…

2017. június 6.

A Trump körüli valóság

Al Gore még tavaly bemutatott néhány érdekes tényt az egyik előadása alkalmával, ami rávilágít arra amit most Trump tesz a szénbányák betiltásának feloldásával illetve azzal, hogy megpróbálja kivezetni az USA-t a Párizsi Klímamegállapodásból.
Vegyük ezeket sorra és úgy gondolom, hogy […] Olvasson Tovább…

2017. június 2.

A pénz nagyon csalóka

A pénz nagyon csalóka, mert minél több van nekünk, annál több termékhez (jószághoz) jutunk hozzá, de minél több pénz és jószág van összességében (minél nagyobb a gazdaság), annál kevesebb a természeti erőforrás, amiből a jövőben javakat lehetne gyártani.

Ráadásul közben […] Olvasson Tovább…

2017. június 2.

Greenpeace: a klímaváltozásból nem lehet kilépni

A klímaváltozásból nem lehet kilépni – írta közleményében a Greenpeace azután, hogy az Egyesült Államok elnöke közölte: országa kilép a történelmi jelentőségű párizsi klímamegállapodásból.
A legnagyobb szén-dioxid kibocsátók (2015) [millió tonna]

„A párizsi megállapodás sorsát azonban nem pecsételi meg az USA […] Olvasson Tovább…

2017. június 1.

Túl a növekedés határán

A növekedés ma már nem csak haszontalan, de kifejezetten káros, mert túlélésünket veszélyezteti.
A gazdasági növekedés bizonyítottan nem küzi le a nyomort, és ez mára mind a gazdag, mind a szegény országokban nyilvánvalóvá vált.[1][2] A nyomort úgy lehet a leghatásosabban […] Olvasson Tovább…

2017. május 31.

Demó a klímaváltozás hatásairól ma!

Főleg a főváros és környékén élők kaptak egy kis ízelítőt a klímaváltozás okozta hatásokból a mai nap, a jelentős csapadékmennyiség nem igazán megszokott…

A tartós nagyon hideg tél, jelentősen nagyobb fűtésszámlák, hetekkel kitolva a fűtésszezont. Ezzel indult az év és […] Olvasson Tovább…

2017. május 23.

Paks II a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti

Bírósághoz fordul a Greenpeace és az Energiaklub, mert Paks II a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti

Paks II nemrég jogerőre emelkedett környezetvédelmi engedélye felelőtlen: a projekt a környezetet és a lakosságot is veszélyeztetheti. A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub […] Olvasson Tovább…

2017. május 22.

Svájc lemond az atomenergiáról

A vasárnapi népszavazáson a szavazók többsége támogatta a kormánynak azt a tervét, hogy az ország mondjon le az atomerőműveiről, és térjen át a megújuló energiaforrások használatára.

A résztvevők 58,2 százaléka támogatta a javaslatot az államszövetség kormányának közlése szerint. A részvételi […] Olvasson Tovább…

2017. május 22.

Az adósságmentes pénz

Az adósságmentes pénz esetén nem kell kamatot fizetni, így nem kell újabb és újabb erőforrásokat bevonni a gazdaságba, hogy meg tudjuk fizetni a kamatokat a banki részvényesek felé (a növekedés semmi előnnyel nem jár már a társadalom számára, már […] Olvasson Tovább…

2017. május 20.