JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Klímavédelem’ Category

A Föld ökológiai terhelhetőségének határa

szombat, február 4th, 2017

Kilencből négy területen, főleg a klímát és a fajok kihalását tekintve, az ember már átlépte a Föld terhelhetőségének határát.

Egy 18 tudósból álló nemzetközi kutatócsapat kilenc olyan mutatót vizsgált, amelyek esetében bizonyos határértékek átlépése veszélybe sodorhatja az emberiség jövőjét a Földön. A csapat öt évet töltött a földi életet megalapozó világszintű folyamatok megfigyelésével. Az eredményeik szerint négy mutatóról – a klíma, az állat- és növényfajok kihalásának mértéke, az erdőségek visszaszorulása, a műtrágyahasználat okozta nitrogén- és foszforkibocsátás – megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet túl van a biztonságos szinten.

A Föld ökológiai terhelhetőségének határa - ClimeNewsA Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok úgy fogalmaznak, hogy ezeknek a határértékeknek az átlépése „veszélyzónába sodorja az emberiséget”. „Nem gondolom, hogy máris tönkretettük volna a bolygót, azonban egy sokkal nehezebb világot teremtünk magunknak” – nyilatkozta Sarah Cornell, a Planetary Boundaries (a Föld terhelhetőségének határai) című projekt koordinátora, a tanulmány egyik szerzője. A kilenc vizsgált mutatóból az édesvíz-felhasználás, az óceánok elsavasodása, illetve az ózonréteg elvékonyodásának mértéke még a biztonságos határértékek alatt van. A tudósok szerint leginkább a globális klímaváltozás, és az állat- és növényfajok kihalása miatt kell aggódni, mivel mindkét folyamat „önmagában is komoly veszélyt jelent az emberiség jövőjére nézve”.

A klímát illetően aggodalomra ad okot, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációja már átlépte a 400 ppm-et (milliomod térfogatrészt), jóval meghaladva a még biztonságosnak tekinthető 350 ppm-es határértéket. Az állat- és növényfajok kihalásának tempója a tanulmány írói szerint 10-100-szor gyorsabb a biztonságos szintnél.

A tudósok szerint az emberiség alábecsüli a nitrogén- és foszforszennyezés veszélyét is, pedig ez nemcsak klímára, hanem a fajok sokszínűségére és a vizek minőségére is kihatással van.

A tanulmány a Stockholm Resilience Centre tudományos műhely közreműködésével készült egy 2009-es jelentés folytatásaként. A kutatók január végén a davosi Világgazdasági Fórumon fejtik ki bővebben megállapításaikat.

Forrás: NG

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket

hétfő, január 2nd, 2017

A felelősségteljes befektetési alapok sorra válnak meg olajipari részvényeiktől. A részvényesek és fogyasztók egyaránt nyomást gyakorolnak az olajmultikra, hogy hagyják a földben a fosszilis készleteket. Sok helyen már nem gazdaságos az erőforrások kitermelése.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews
Ahhoz, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest 2 Celsius fokban maximalizáljuk, az emissziócsökkentés csak úgy lehetséges, ha a földben rejlő karbonkészletek nagy részét már nem termelik ki. A lelőhelyeket és olajmezőket birtokló olajmultiknak az ebből eredő kockázatot és bevételkiesést ki kell kalkulálniuk és a részvényesek tudtára kell hozniuk. A vállalat piaci kapitalizációjának és részvényárfolyamának ezt a csökkenő nyereségtermelő képességet tükröznie kell. Ezek az úgynevezett “megrekedt eszközök” (stranded assets). Al Gore 2009-ben nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a cégeknek be kell árazniuk ezeket.

Ehhez jött a fosszilis szektorban az az üzleti kockázat, hogy a klímapolitika újabb pénzügyi terheket jelent az olaj- és gázkitermelő cégeknek (emissziós kvótavásárlási kötelezettség, karbonadó, szigorodó törvények miatt gyakoribb környezetszennyezési bírságok stb.). Ezzel is tisztában kell lenni a befektetőnek, aki az adott cég részvényét megveszi.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews2015-ben az Exxon Mobil olajipari óriás körül dagadt nagyra a botrány, amikor a The Los Angeles Times és az Inside Climate News kiderítette, hogy bő tíz éve a felsővezetés semmibe vette a klímatanácsadói megállapításait, s nem tárta részvényesei elé az üzletvitellel kapcsolatos klímakockázatokat. Ezzel megszegte a tőzsdei cégekre vonatkozó jogszabályokat. Az újságcikkek nyomán New York és Kalifornia főügyésze indított vizsgálatot, s márciusra már 17 tagállambéli kollégáik csatlakoztak a vizsgálathoz.

Az Exxon igyekezett enyhíteni a renoméján esett csorbát: az éves közgyűlésen 2006 óta először fogadtak el részvényesi javaslatot, miszerint klímaszakértő ezentúl beválasztható lesz az igazgatótanácsba. A Riói Olimpia tévéközvetítéseiben pedig megújuló energiás projektjeit reklámozta a vállalat.

Ennek ellenére nem jó az olajmultik renoméja… Két Kaliforniát képviselő kongresszusi tag idén arra szólította fel, a CalPERSt, a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapját, hogy vonuljon ki a fosszilis szektorból és adja el az Exxon Mobilban lévő részvényeit. A CalPERS Amerika egyik legnagyobb alapja a maga 300 milliárd dollárjával.

A Nobel Béke-díjas Al Gore azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapok alapszabályuknál fogva hosszú távú befektetési stratégiát követnek, így pont ezt szegik meg, ha nem számolnak a befektetéseik karbonvetületével, környezetszennyező hatásával. Odáig azonban nem ment el, hogy az alapok vezetőit emiatt büntetőjogi felelősségre vonással kellene jobb belátásra téríteni.

Azzal, hogy Gore bedobta az alapkezelői felelősség eme aspektusát köztudatba, már változást indított el: 2015-ben a CalPERS először rendelt tanulmányt portfóliója karbonlábnyomáról, hogy az egyes cégek, melyekben részvényes, mennyi tonna üvegházgázt bocsátanak ki.

Vannak a kivonulásnak ironikus példái is. A Rockefeller Family Fund idén jelentette be, hogy túlad fosszilis részvényein. Az a dinasztia, mely a Standard Oil vállalatbirodalom felépítésével tett szert mesés vagyonára. 2015 júniusában a norvég Parlament megszavazta, hogy Norvégia 890 milliárd dollárnyi eszközt kezelő szuverén nemzeti tőkealapja -mely a legnagyobb e típusban- ugyancsak elhatározta, hogy nem fektet fosszilis cégekbe. Pont az az ország, mely tulajdonképpen olajpénzen ül, hiszen az állam a tenger alatti lelőhelyekből felhozott olajjal hizlalta fel tartalékait.
A divestment mozgalomról itt olvashat részletesebben.

Tőkekivonás
Az a taktika, hogy befektetők politikai és erkölcsi megfontolásból kiindulva kivonják tőkéjüket bizonyos vállalatokból, mert nem értenek egyet az üzletvitelükkel, az a Dél-Afrikai Köztársaság feketéket elnyomó politikája elleni tiltakozásként lett ismert. A fogyasztók bojkottálták az Apartheid-rezsimmel bizniszelő multikat, a befektetők pedig túladtak e cégekben szerzett részvényeiken.
A divestment, vagyis a tőkekivonás mozgalma 2013-ban az amerikai egyetemeken lángolt fel újra. Mivel minden amerikai egyetem tetemes megtakarításokat és nyugdíjalapot kezel, diákok tiltakoztak a dékánoknál, hogy miért vannak az egyetemeknek részvényeik olajipari óriásokban, ezektől meg kellene válni.
A Harvard University első embere ellenállt a kérésnek. Az Anglikán Egyház 14 milliárd dollárt kezelő befektetési alapja viszont kivonul a fosszilis ágazatból. Az AXA francia biztosító pedig 560 millió dollárnyi széniparhoz fűződő befektetésétől válik meg.
Forrás: Piac&Profit

Széndioxidot monitorozó műholdat lőtt fel Kína

vasárnap, január 1st, 2017

A világon harmadikként Kína is az üvegházhatású gázok kibocsátását nyomon követő műholdat lőtt fel az űrbe, ez az úgynevezett szénlábnyoma csökkentésére tett legújabb lépése.

Széndioxidot monitorozó műholdat lőtt fel Kína - ClimeNewsKína északi részén az elmúlt héten szinte rekordmértékű volt a légszennyezettség, gyárakat és iskolákat zártak be ideiglenesen, repülőjáratokat halasztottak el, a hatóságok vörös riasztást adtak ki. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint a Long March-2D rakétával lőtték fel a TanSat (CarbonSat) műholdat a Góbi-sivatag északnyugati részén lévő Csiucsüan űrállomásról. Japán és az Egyesült Államok után Kína a világ harmadik országa, amely saját műholddal monitorozza a Föld szén-dioxid-kibocsátását. A 620 kilogrammos TanSat Napszinkron pályára áll, a Földtől mintegy 700 kilométer távolságban és a szén-dioxid koncentrációját, eloszlását és áramlását figyeli a légkörben – mondta el Jin Ceng-San, a TanSat vezető tervezője, a Kínai Tudományos Akadémia mikro műholdakat fejlesztő intézetének munkatársa.

Egy nemzetközi tanulmány nemrég kimutatta, hogy a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának mértéke 2016-ban már három egymást követő évben nem növekedett, köszönhetően a kínai csökkenésnek. A műhold három évig független adatokkal látja el a szakembereket.


Széndioxidot monitorozó műholdat lőtt fel Kína - ClimeNews
Tizenhat naponta küld globális jelentést a légköri szén-dioxidról, legalább 4 ppm-es pontossággal. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja: részecske per millió.) A szakértőknek csaknem hat évre volt szükségük a TanSat és nagy felbontású szén-dioxid-detektora kifejlesztéséhez. Jin Ceng-San elmondása szerint a szén-dioxid légköri jelenlétének akár egy százalékos változását is képes detektálni. A hordozórakéta a TanSat mellett egy nagy felbontású mikro nanoműholdat és két spektrum-mikro nanoműholdat is szállít, amelyek feladata a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás monitorozása. Sok ország igyekszik csökkenteni karbon kibocsátásának mértékét, de annak mérése, hogy pontosan mennyit is bocsátanak ki, bonyolult. A földbázisú monitorozás nem tud elegendő pontosságú adatokat gyűjteni globális szinten, a legjobb megoldás a szén-dioxid mérésére a műhold. Japán és az Egyesült Államok már rendelkezik saját monitorozó műholddal, de ez a kettő messze nem elég az egész világ lefedésére. “Mivel csak ez a két ország rendelkezik karbon monitorozó műholdakkal, nehéz első kézből származó adatokat szerezni” – fogalmazott Csang Peng a kínai meteorológiai műhold központ alelnöke.

Forrás: MTI

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára

kedd, december 20th, 2016

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára - ClimeNewsLas Vegas mostantól többszörösen is a fény városának számít, hiszen a szerencsejátékok világhírű központja teljesen átállt megújuló energiára a határában elterülő 100 megawattos Boulder Solar 1 erőmű elindításával.

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára - ClimeNewsA város vezetősége majdnem egy évtizede dolgozik az átálláson, 2008-ban indították el a projektet. Az épületek tetejét is napelemekkel fedték be, és több mint 30 százalékkal csökkentették az áramhasználatot.
A megújulókba történő befektetésnek hála évente 5 millió dollárral több marad a város kasszájában. Jövő év végétől már a Hoover Dam is a városnak termeli az áramot.
A közel kétmilliós lélekszámú Las Vegas a legnagyobb város az Egyesült Államokban, amely minden áramigényét megújulókból fedezi. A második legnagyobb megújulókkal működő város ,a harmadakkora Vermont, már 2014-ben elérte ezt a célt.

Forrás: Index

Még gyorsan megmenti a klímát a távozó elnök

szerda, december 14th, 2016

Az amerikai Belügyminisztérium a múlt héten véglegesítette a metánemisszióra vonatkozó szabályozást, mielőtt átadja a hatalmat a Trump-adminisztrációnak.

Még gyorsan megmenti a klímát a távozó elnök - ClimeNewsAz amerikai kormány a fennhatósága alá tartozó szövetségi területeken és az őslakosok földjein szabályozhatja a metánkibocsátást. Ez az Obama-kabinet utolsó klímavédelmi jogszabálya, miután a közlekedési szektor és a nehézipar emisszióját már szabályozták a Környezetvédelmi Hatóságon (EPA) keresztül. A Belügyminisztérium Földkezelési Hivatala (BLM) 30 éves szabályokat korszerűsített ezzel, melyek a földgáz-szivárgásokra, -gyulladásokra és -szellőztetésekre is vonatkoznak. A rendelet 11,48 milliárd köbméter földgáz pazarló, gondatlan kibocsátásának veheti elejét évente. Környezetvédő csoportok örömüknek adtak hangot az új szabályozás hallatán, míg az USA egyes nyugati állami feleslegesnek tartják azt. A BLM nevű ipari egyesülés be is perelte a Belügyminisztérium Földkezelési Hivatalát.

Az új szabályok csökkentenék a metánégetést: ez az olajkutak 16 százalékát érintené. Ezek a helyek felelősek a fáklyázás 87 százalékáért. A metán égetése állandó jelleggel folyik az olajfinomítóknál és a kőolaj-kitermelő helyeken. A metán körülbelül huszonötször erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. A The New York Times nemrég egyenesen nyolcvanszoros hatást említett, hozzátéve, hogy ez a kibocsátás utáni első 20 évre érvényes.

A fosszilis ipar résztvevői úgy csökkenthetik emissziójukat, ha földgáz-tárolási beruházásokba fektetnek (a földfelszín alá juttatják a károsanyag-kibocsátást). Az üzemeltetőknek infravörös kamerákat is kell használniuk, hogy detektálják a metánszivárgásokat. Ezek ugyanis szabad szemmel nem láthatók. A Belügyminisztérium adatai szerint 2009 és 2015 között az USA-ban 129,36 köbméter földgáz szivárgott ki a levegőbe a kormányzathoz és a bennszülöttekhez tartozó területeken. Ez 23 millió dollárnyi kárt okozott az államkincstárnak, hiszen a fosszilis természeti kincsek kitermelése után jogdíj jár az államnak. A jogszabály új hatáskört ad a BLM-nek, mely ezentúl növelheti a kitermelésért járó jogdíjat.

Ilyen, amikor egy olajboom véget ér
Az olajhomok-kitermelés hosszú távú játszma: az infrastrukturális befektetések megtérülése 40 év. De az olajár csökkenése miatt gazdaságtalanná vált a kitermelés e módja. Ami rendkívül környezetszennyező is.

Forrás: P&P

Az esős Egyesült Királyságban leverte a napenergia a szenet

hétfő, december 12th, 2016

Mérföldkőhöz ért az Egyesült Királyság napenergia termelése. Az fél évben a napelemek több villamos energiát termeltek, mint a szenes erőművek.

Az esős Egyesült Királyságban leverte a napenergia a szenet - ClimeNewsEzt bizonyítják a Carbon Brief által publikált eredmények, melyek egy klímaváltozással és energiapolitikával foglalkozó weboldalon jelentek meg. Április és szeptember között, míg a napenergiából származó hozam elérte a 6,964 GWh-ot, ami megegyezik az Egyesült Királyság energiaszükségletének 5,2%-val, addig a szén alapú termelés hozama 6,342 GWh volt, ami az energiaszükséglet 4,7%-nak felel csak meg. Az áttörés az energiarendszer két jelentős átalakításának köszönhető. Az első változás a napenergia felhasználás jelentős növeléséhez köthető, ami 2015-ben elérte 12 GW-ot, majdnem kétszeresét az előző év eredményének. A kiemelkedő teljesítmény részben a folyamatban levő projektek gyors kifuttatásának eredményeként alakulhatott ki. A második változást a szén alapú energiatermelés visszaesése okozta.

A piaci árakban és a kormány terveiben bevezetett változtatások a szén használat 2025-ig tartó alkalmazását igyekeztek előmozdítani, ami ahhoz a döntéshez vezetett, hogy inkább leállítsák a széntermelést, mint régi erőművekkel helyettesítsék azt. A változások következtében a 2016-os termelés 65%-kal alacsonyabb lett, mint 2015-ben. A Carbon Brief állítása szerint április 9-én a termelés nullára esett, először 1882 óta. Ettől kezdve a napenergia hasznosítás új eredményeket ért el.

Az esős Egyesült Királyságban leverte a napenergia a szenet - ClimeNews

„ 2016 Április 9-e volt az első nap, amikor napenergiából több villamos áram termelődött, mint szén feldolgozásból. 2016 májusa az első hónap. A júniustól szeptemberig eltelt három hónap pedig a valaha volt legelső negyedév. Most a hatodik hónap elteltével végül már szeptemberrel az első félév.” – írta Dr. Simon Evans. Az elért eredmény nem feltétlen biztató, mivel az Egyesült Királyság napenergia termelésének háromnegyede csak a nyári időszakban termelhető.

Az elmúlt időszakban más eredmények is figyelemre adnak okot. Skóciában egy civil természetvédelmi szervezet, a WWF feltárta, hogy szeptember 24-én és 29-én a szélerőművek 127 és 107-%-át termelték meg a skót energiaszükségletnek. Az Energy UK-re hivatkozva elmondható, hogy a Brit energiaipar kereskedelmi szövetsége az ország legtöbb elektromos áramát, még mindig a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodva állítja elő.
2015-ben a földgáz 30%, a szén 23%, a kőolaj 1%, a nukleáris 21% a megújuló pedig 25%-ot tett ki az energiatermelésből. 5,8 %-a a termelésnek a Francia és Holland összekapcsolódásokon keresztül érkezik.

Forrás: Greenfo

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő?

csütörtök, december 1st, 2016

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? Döbbenetes! A hulladékégetés veszélyes üzem. Nem csupán környezetünket terheli, hanem egészségünkre is ártalmas.

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? - ClimeNews

Itt a fűtésszezon, melynek beálltával sok helyütt tapasztalhatjuk a kéményekből felszálló sötétszürke, fekete füstöt, amelyet esetenként maró szaghatás is kísér. Ez nem más, mint az otthoni hulladékégetésre utaló egyértelmű jel. Hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája szinte mindenkit érint, s nemcsak azért, mert majd minden településen előfordul ilyen eset, hanem azért is, mert a kéményen távozó légszennyező anyagok messzebbre eljutnak, mint gondolnánk. A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező.

Nem mindegy, mivel fűtünk

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? - ClimeNewsManapság nagyon sokan a takarékosság jegyében visszaállították a régi kályháikat, és szénnel, fával, egyéb tüzelésre alkalmasnak vélt anyagokkal – műanyaggal, fahulladékkal fűtenek. Az utóbbiak nagy része a különböző gyanta- és lakkmaradvány mellett favédő anyagokat – biocidokat – is tartalmazhat, amelyekből a nem tökéletes égés során egészségkárosító anyagok szabadulnak fel.

Szén vagy fa: inkább az utóbbi

Mindannyiunk érdeke, hogy otthonunk melegének előállítása kizárólag szabályosan, a kereskedelemben kapható tüzelőanyag felhasználásával történjen meg, ám a szilárd tüzelőanyagok között is nagy különbségek vannak. Amennyiben szén vagy fa között kell választanunk, inkább részesítsük előnyben a fát. A szenek sem egyformák, hiszen egy jó minőségű brikett, koksz, vagy darabos szén által okozott levegőterhelés jelentősen kisebb, mint amit a silány minőségű, magas kéntartalmú barnakőszén, vagy lignit felhasználása okoz.

A tápláléklánc során “bekapjuk” a mérget

A hulladékégetés komoly egészségi kockázatot is jelent. Az égetés során olyan szennyezőanyagok kerülnek a levegőbe, mint a kisméretű szilárd részecskék, kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ám nagyon sok ennél lényegesen toxikusabb vegyület is felszáll. Közéjük tartoznak a különböző szerves vegyületek és a nehézfémek. A dioxin, a furán származékok, valamint a füsttel szétszóródó fémek – például a kadmium, cink, arzén, higany, nikkel, ólom, króm – az égés során keletkező porral leülepednek a talajra, a növényekre, és a tápláléklánc révén bejutnak az emberi szervezetbe.

Műanyag itt, műanyag ott, műanyag mindenütt

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? - ClimeNewsManapság szinte áttekinthetetlenül sokféle műanyagot használunk. Műanyag van a ruháinkban, a bútorainkban, a műszaki cikkeinkben, műanyaggal festjük, tapétázzuk falainkat, és műanyaggal csomagolunk. A műanyag termékek – flakonok, háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai termékek, gyerekjátékok – égetésekor a szén-monoxid és dioxin mellett vinil-klorid, klórozott furánok és sósav gáz képződhet. Poliuretán égetésekor sárga füstfelhők jönnek létre, amik hidrogén-cianidot és foszgént tartalmaznak.

A fehérített papír – pizzás dobozok, mélyhűtött ételek dobozai – égetésekor halogénezett szénhidrogének jutnak a légkörbe. Papír és karton égetésekor a feliratok toxikus fém tartalma szennyezi a környezeti levegőt, régi farostlemez hulladékok elégetése során arzén és króm kibocsátással kell számolni.

Egy kupac avar 6 órás égetése = 250 busz 24 órás folyamatos közlekedése

A kerti hulladék elégetése során is szennyező részecskékkel telik meg a levegő. Egy átlagos kerti tűz, amelyben vegyesen égetnek avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Általában a kerti hulladékkal a mérgező vegyszermaradvány is elég, és nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyező anyagok listáját. ( Forrás )

Chelan, 2015. augusztus 24. Tûzoltók dolgoznak a Washington állambeli Chelanben 2015. augusztus 23-án, miután erdőtűz pusztított a környéken. (MTI/AP/Elaine Thompson) Fotó: MTI
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égetésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során. Az avar égetésekor nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, aeroszol részecskék, nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének kerülnek a levegőbe.

A hulladékégetés szabályait hazánk minden településén szabályozzák az önkormányzatok. E tiltásoktól és figyelmeztetésektől függetlenül azonban – éppen a fentiekben leírt veszélyek ismeretében – valóban mindenki közös ügye környezetünk védelme.

Forrás: Sokszínű Vidék

COP22 napról napra

hétfő, november 21st, 2016


Egységes fellépés az ipari érdekekkel szemben. Az ENSZ 22. klímakonferenciáján világosan leszögezték: a párizsi egyezményben foglaltak csak úgy teljesíthetők, ha a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius fokban maximálják. A nemzetközi közösség számára az a feladat, hogy a megállapodásban foglaltak gyakorlatba ültetéséről egyetértés szülessen.

.


Fókuszban Afrika és Amerika. Új kezdeményezéssel állt elő a marokkói kormány a Marrákesben zajló klímakonferencián. A cél az afrikai mezőgazdaság támogatása, olyan eljárások meghonosítása, amelyek révén alkalmazkodni lehet a globális felmelegedéshez. A klímaváltozás által világszerte leginkább fenyegetett tíz ország közül hat Afrikában található. A legsúlyosabb veszedelem az aszály.

.


A klímakonferenciák történetében most először szenteltek egy napot a vízvédelemnek, ezt a napot cselekvésnapnak hirdették meg, hogy felhívják a figyelmet arra, a párizsi egyezménynek fontos részét kell képezze a téma.
Az élelmezésbiztonság, az emberi egészség, az ipari termelékenység, a bilógiai sokszínűség szempontjából a víz – főleg az ivóvíz – kiemelt jelentőséggel bír.

.


Középpontban a párizsi klímaegyezmény. A klímakonferenciát a párizsi csúcs elnöke, Ségolène Royal francia környezetvédelmi miniszter és Salaheddine Mezouar marokkó külügyminiszter nyitotta meg.
A tanácskozáson a technológiákról és a pénzügyekről is tárgyalunk. Eljött az ideje annak, hogy megvalósítsuk, amiről az elmúlt 20 évben beszéltünk. A fő témák között lesz a szélenergia és a hatékony energiafelhasználás a mezőgazdaságban. Ezek mind-mind befolyásolják az emberek életét, különösen a déli országokban. Olyan konkrétumokra van szükség, melyek javítanak a jelenlegi helyzeten, az élelmiszer-biztonságon és a vízkészleten, hiszen az elsivatagosodás ellen is küzdenünk kell. Ez minden déli ország számára problémát okoz – mondta Said Mouline, a COP22 főszervezője.

.


Az olvadó jégtakarókkal nem lehet tárgyalni, ahogy az emelkedő tengerszinttel sem. Segolene Royal, francia környezetvédelmi miniszter a Tramppal kapcsolatos félelmekre úgy reagált, hogy a párizsi egyezményből három plusz egy évig nem lehet kilépni, ami ad némi időt. A marakeshi COP22 konferencián résztvevők a párizsi klímacsúcson tett vállalásaik végrehajtási szabályairól, és a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokról is tárgyalnak.

Forrás: euronews

COP22 – Marrakeshben a párizsi klímamegállapodás részleteiről tárgyalnak

vasárnap, november 13th, 2016

A rendezvény november 7-től 18-ig tart a marokkói Marrakeshben. Az ENSZ 22. klímakonferenciája, amelyen a résztvevők a párizsi klímacsúcson tett vállalásaik részletszabályait dolgozzák ki.

COP22 - Marrakeshben a párizsi klímamegállapodás részleteiről tárgyalnakMiközben a világ lélegzete megállt egy pillanatra Donald Tramp elnökké választása kapcsán az USA-ban, az élet nem állt meg. Zajlik a klímaválság csökkentésére vonatkozó munka a COP22 konferencián. A konferencia első hete egy úgynevezett előkészítő szakasz, amit azután a miniszteri szintű szakasz követ november 15-től 17-ig. Ezeken a napokon indulnak majd meg a párizsi megállapodáshoz kapcsolódó klímafinanszírozási tárgyalások, amelyeken már nemcsak a végrehajtási szabályokról, hanem a megvalósításhoz szükséges pénzügyi források biztosításáról is lesznek egyeztetések – ismertette.
A WWF Magyarország az MTI-vel közölte: a tárgyalásokon az éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítását segítő szabályrendszereket dolgozzák ki. Manuel Pulgar-Vidal, a WWF nemzetközi éghajlatváltozási és energetikai igazgatója a közlemény szerint kiemelte: a marrakeshi konferencia arról szól, miképpen lehet ösztönözni a kormányokat, vállalatokat, városokat és más szereplőket, hogy a jelenlegieknél is ambiciózusabb vállalásokat tegyenek és azokat képesek legyenek megvalósítani. Az érintetteknek úgy kell felállniuk a tárgyalóasztaloktól, hogy tisztában legyenek a szabályokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel, amelyek segítségével meg lehet állítani az éghajlatváltozást – tette hozzá.
Kiemelték: 2018-ban lesz majd először látható, hogy Párizs valóban megváltoztatja-e a klímaváltozás menetét. A következő két évben mindenképpen javítani kell az államok által kitűzött célokon, hogy az országok ledolgozzák a tényleges vállalások és az éghajlatváltozás megállításához szükséges kibocsátás-csökkentés közötti különbséget, mert csak így tartható a globális felmelegedés a biztonságos, 1,5 Celsius fokos határérték alatt – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

COP22 - Marrakeshben a párizsi klímamegállapodás részleteiről tárgyalnak
Donald Tramp -ra visszatérve, a klímavédelmi akcióiról ismert Al Gore most “olajágat nyújtott” neki, s azt ígérte a megválasztott elnöknek: minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be a globális felmelegedés katasztrofális következményeinek elhárítása érdekében vívott küzdelemben. Gore – aki a globális éghajlatváltozás elleni tevékenységéért 2007-ben Nobel-békedíjat kapott – egy általa alapított klímavédelmi civil szervezet honlapján tette közzé levelét. Emlékeztetve arra, hogy Trump azt ígérte, valamennyi amerikai elnöke akar lenni, leszögezte: reméli, hogy a megválasztott elnök együtt dolgozik majd azokkal, akik úgy hiszik, hogy “a klímaváltozás a legnagyobb veszély, amellyel az amerikai nemzetnek szembe kell néznie”. A The Washington Post Al Gore felajánlkozásával kapcsolatban rámutat: Donald Trump szkeptikus a klímaváltozással kapcsolatban, s korábban többször is “kitalációnak” minősítette azt.
Trump a választási kampányában azt ígérte, hogy eltörli Obama elnöknek a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére kidolgozott Klímavédelmi Akciótervét és felmondja Washington részvételét a párizsi klímavédelmi egyezményben. Egyúttal kilátásába helyezte azt is, hogy sok helyen újranyittatja a szénbányákat.
A hatalomátadást bonyolító ideiglenes bizottság honlapján az olvasható, hogy Trump “szilárdan elkötelezett csodálatos természeti erőforrásaink és természeti környezetünk megőrzése mellett.”

Az Egyesült államok elnöke az amerikai nép embere és azt fogja csinálni amit az amerikaiak akarnak. A helyzet az, hogy amikor a klímakérdéssel komolyan el kezd foglalkozni az új elnök szembesülni fog a valóssággal, ami szembe jön majd vele. A tények pedig makacs dolgok. Rájön majd arra, amit az ENSZ főtitkára Ban Ki Mun mondott, hogy a Földet úgy kell elképzelni a világmindenségben mint egy nagy hajót és ha ez a hajó elsüllyed mind odaveszünk vele.

Rampasek László
Források: MTI; WWF; CNN

Mától hatályos a párizsi klímaegyezmény

péntek, november 4th, 2016

Mától hatályos a párizsi klímaegyezmény - ClimeNewsÉletbe lépett a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezmény, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. Az államok jelenlegi vállalásai azonban a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének. Itt az ideje, hogy minden ország, köztük hazánk is komolyan vegye szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújulók támogatásával garantálja, hogy a párizsi célok teljesüljenek.

A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, egy éven belül életbe lépő párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatásúgáz-kibocsátások teljes semlegesítését. [1]

Kevés a mozgástér: a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 °C-ot, [2] és a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. [3] Ha így haladunk, az évszázad végére 3,4 fokkal lehet melegebb a Föld klímája, ami globális katasztrófát jelentene. [4]

A párizsi klímaegyezmény életbelépése ugyanakkor egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett. Az átállás már meg is kezdődött. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátások már két éve csökkennek az országban. [5] 2014-ben a termelt villamosenergia több mint negyedét már tiszta energiaforrások szolgáltatták. [6]  A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint 2050-re pedig lehetséges a 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra. [7]

Ehhez azonban a jelenleginél jóval ambiciózusabb nemzeti stratégiákra van szükség. A jövő héten induló marrákesi klímatárgyalás alkalmat ad arra, hogy a kormányok képviselői bebizonyítsák, hajlandóak azonnal cselekedni.

Ennek érdekében Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését. Hazánk megújulókra vonatkozó nemzeti vállalása a legalacsonyabbak között van az Európai Unión belül. [8] 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) mindössze 14,65%-át fedezné az ország megújuló forrásokból. Ennek a célszámnak a teljesítése is még hátra van: 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya csupán 9,5% volt. [9] Szükség van a napenergia arányának növelésére, mely jelenleg mindössze 0,5%-a a hazai megújulóenergia-termelésnek, [10] valamint a szélenergia térnyerésére is. A szélerőművekre vonatkozó szabályozások közelmúltbeli módosításaival azonban a magyar kormány csak további akadályokat gördített a szélerőművek építése elé. [11] [12]

„A hazai erőltetett atomenergia-fejlesztés sem jelent megoldást az éghajlati válság leküzdésére. Az atomenergia drága, környezetszennyező, és hátráltatja a megújulók fejlődését. [13] Miközben a megújulókkal gyorsan és költséghatékonyan tudnánk átállni a környezetbarát és biztonságos energiatermelésre. Ezzel Magyarország követné a világtrendeket is, megújulókból ugyanis már most több energiát állít elő a világ, mint atomenergiából” [14] – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Jegyzetek:

[1] A párizsi megállapodás teljes szövege, valamint az elfogadásról született döntés: http://unfccc.int/paris_agreement/items/9485.php; Phoenix from the Ashes  — An Analysis of the Paris Agreement to the United Nations Framework Convention on Climate Change, by Wuppertal: http://wupperinst.org/uploads/tx_wupperinst/Paris_Results.pdf
[2] A globális hőmérséklet-emelkedés meghaladta az 1 Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest: http://www.columbia.edu/~jeh1/mailings/2016/20160120_Temperature2015.pdf
[3] Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP): https://www.carbonbrief.org/only-three-years-save-1-5c-climate-target-says-unep
[4] A jelenlegi nemzeti vállalások mellett várható globális hőmérséklet-emelkedés: http://climateactiontracker.org/global.html; http://web.unep.org/emissionsgap/
[5] Kína 13. ötéves terve erősebb éghajlatvédelmi intézkedéseket vetít előre:
http://www.greenpeace.org/eastasia/press/releases/climate-energy/2016/Chinas-13th-Five-Year-Plan-hints-at-stronger-climate-ambition—Greenpeace/
[6] Eurostat: http://ec.europa.eu/eurostat/web/energy/data/shares
[7] A Greenpeace Energia[Forradalom] forgatókönyve, mely leírja, hogyan tudnánk 2050-ig 100%-ban átállni megújulókra globálisan: http://www.greenpeace.org/international/en/publications/Campaign-reports/Climate-Reports/Energy-Revolution-2015/

[8] A megújuló energiák részesedésére vonatkozó 2020-as célszámok az EU-tagállamokban: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_en.pdf
[9] A megújuló energiák részaránya a teljes energiatermelést tekintve az EU-s tagállamokban (2016. júniusi adatok) https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/CountryDatasheets_June2016.xlsx
[10] A napenergia részaránya a magyarországi megújulóenergia-termelésben: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Primary_production_of_renewable_energy,_2004_and_2014_YB16.png
[11] Magyarországon 2006 óta nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, az utolsó szélkereket 2011-ben adtak át. http://www.mszit.hu/dokumentumok/szeleromuvek-magyarorszagon/

[12] „Duplán bebiztosította magát a kormány a haladással szemben”: http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/duplan_bebiztositotta_magat_a_kormany_a_haladassal_szemben.237644.html
[13] Paks II kiszorító hatását a Greenpeace megbízásából készült Candole-tanulmány 5.6 fejezete mutatja be (37. o.). A Paks II projekttel a magyar állam hatalmas tőkét fektetne be a piacon, amivel a piaci szereplők befektetéseit szükségtelenné vagy nem jövedelmezővé tenné. Továbbá annak érdekében, hogy a kormány megfelelő áron tudja értékesíteni a drágán termelt atomenergiát, akadályokat gördíthet a megújulók terjedése elé, mint azt több hazai és nemzetközi példa is mutatja (lásd a napelemadót, a széltender leállítását stb.). https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II
[14] https://www.eia.gov/forecasts/ieo/exec_summ.cfm

Forrás: Greenpeace

Özönvíz előtt – Sokak számára sokként hatott Leonardo DiCaprio új filmje!

hétfő, október 31st, 2016

Az Oscar-díjas színész megrázó dokumentumfilmet készített a klímaváltozásról, amely világszerte bemutatásra került a National Geographic Channelen!

Már több mint egy évtizede hallani a klímaváltozásról, szó szerint a vízcsapból is ez folyik és mintha mégsem történne semmi! Ez joggal keseríti el a még gondolkodni képes embereket. Olyanokat akik aggódnak a jövővel kapcsolatban, mert képesek globálisan átlátni az összefüggéseket egy olyan világban, ahol az emberek figyelmét sikerült hülyeségekkel teljesen lekötni vagy elterelni lényegtelen dolgokra. Ez ihlette Leonardo Di Caprio-t is, hogy miközben forgatta a 2015-ös, Oscar-díjas Visszatérő című filmet – ami az ember és a természet harcáról szól, központi témája a fajok kiirtása, kultúrák kipusztítása, a természet kizsákmányolása – elkészítse az Özönvíz előtt című dokumentumfilmet Fisher Stevens-szel közreműködve a klímaváltozás problémájáról.

A dokumentumfilmet a RatPac, az Appian Way (Az utolsó órán is dolgozó stúdiót DiCaprio alapította) és az Insurgent Docs gyártotta. Rendezője az Oscar-díjas (Az öböl 2009.) már említett dokumentumfilmes, Fisher Stevens, írója pedig a szintén dokumentumfilmekre specializálódott Mark Monroe. Természetesen Martin Scorsese sem maradhatott ki a buliból, aki executive producerként volt jelen, de meg kell említeni Brett Ratner és James Tracker (RatPac) nevét is.

Sokak számára sokként hatott Leonardo DiCaprio új filmje! - ClimeNewsMilyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Az Oscar-díjas színész interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-Moon és Ferenc pápa, Elon Musk – valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten…

Az Egyesült Államokban sajnos vannak olyan politikai erők, ahol az éghajlatváltozás szót kiejteni sem szabad és kőkemény pénzeket fektetnek abba, hogy a globális felmelegedés tagadását elterjesszék. Ezek után senki ne lepődjön meg azon, hogy a környezetvédelmi bizottság elnöke a klímaváltozás legelszántabb tagadója. A megelőzés, a kilátások és a várható eredmények mellett a film megmutatja az ellenpéldákat is, vannak olyan országok, melyek már elindultak a fenntartható jövő felé.

Di Caprio ott volt a 2015-ös párizsi klímakonferencián is, ahol megszületett és azóta ratifikálták, kötelező érvényűvé tették a világ összes országára vonatkozóan az éghajlat változási keretegyezményt. New Yorkban az ENSZ békenagyköveteként szólalt fel. Ahogy mondta, a cél nem az, hogy megijessze és unásig ismételt statisztikákkal bombázza az embereket, hanem cselekvésre szólít fel és környezettudatos gondolkodásra ösztönöz.

A színész lelkesedése és optimizmusa meggyőző, tiszteletet érdemel, hogy világhírét erre a nemes célra használja fel. Nem a népszerűség hajhászásáról van szó, nem hirtelen fellángolásról, múló hóbortról. A hároméves utazása alatt sok mindent látott, hallott és tapasztalt, melyek megerősítették abban, amiért elindult, amiért harcol. Ő egy aggódó ember akinek ez a plusz nem hiszem, hogy hiányzott az életéből, ezért megérdemli, hogy figyeljünk rá és eljuttassuk a film linkjét minél több barátunkhoz, ha már ez ingyen a rendelkezésünkre áll.

A filmet világszerte, 171 országban 45 nyelven a National Geographic Channel mutatta be, hazánkban 2016. október 30-án volt látható. A filmről korábban itt írtunk…

Nézze meg magyar nyelven a NatGeoTV-n !

Eredetiben, angolul pedig itt!

A klímaváltozás olyan probléma amely mindannyiunkra hatással van. Ezért kéri DiCaprio, hogy tekintsék meg a filmet és terjesszék az üzenetét minél szélesebb körben!

Rampasek László

 

WMO: nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja

szerda, október 26th, 2016

Tavaly mutatott először 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó értéket a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja egész éven keresztül – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint nemzedékeken keresztül küszöbérték felett maradnak a mutatók.

WMO: nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációjaA Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum szerint az év bizonyos hónapjaiban és a Föld bizonyos részein a szén-dioxid-koncentráció már korábban is elérte a szimbolikus 400 ppm-es szintet, de soha sem globális szinten egy egész éven át. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja.)
A WMO honlapján olvasható közleményükben azt írják a szakemberek, hogy az üvegházhatású gázokat leghosszabb ideje megfigyelő hawaii Mauna Loa-állomás előrejelzései szerint a légköri szén-dioxid-koncentráció idén is és még nemzedékeken keresztül küszöbérték felett fog maradni.
A légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség is közrejátszott, amely tavaly kezdődött, de még idén is éreztette hatását. Az El Nino szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.
Ezek a természetes elnyelők jelenleg a kibocsátott szén-dioxid nagyjából felét képesek kivonni a légkörből, ám fennáll a kockázata annak, hogy telítődnek, ami növelné a légkörben maradó szén-dioxid-mennyiséget.
A szakemberek szerint 1990 és 2015 között 37 százalékkal nőtt a hővisszatartás (sugárzásos fűtés), az olyan ipari, mezőgazdasági és háztartási tevékenységekből származó üvegházhatású gázok miatt, mint a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára felidézte a tavaly decemberi párizsi klímacsúcsot, amelynek résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon.
“Az igazi probléma a szén-dioxid, amely a légkörben évezredeken, az óceánokban még tovább képes megmaradni. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nélkül, nem tudjuk kordában tartani a klímaváltozást és 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet-emelkedést”- húzta alá Taalas.

Forrás: Genf, 2016. október 24., hétfő (MTI)

G20 – Történelmi gesztust tett Obama és Hszi Csin-ping

vasárnap, szeptember 4th, 2016

Az Egyesült Államok és Kína a G20 csúcstalálkozó előestéjén történelmi klímavédelmi gesztust tett, egyszerre ratifikálták a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi megállapodást. A lépés jelentőségét az adja, hogy a két állam együttesen a globális felmelegedést okozó káros anyagok kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felelős.

G20 - Történelmi gesztust tett Obama és Hszi Csin-ping - ClimeNewsBarack Obama amerikai elnök szombaton érkezett meg Hangcsouba, ahol ma kezdődtek meg a tárgyalások a világ legfejlettebb és feltörekvő államainak vezetői között. Obama tegnap Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott megbeszéléseket. Pekingben a parlament szombaton ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, az amerikai elnök ezt saját hatáskörben megtehette. Az amerikai és a kínai politikus közösen adta át a ratifikációs okmányokat Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, aki szintén részt vesz a Huszak találkozóján a majd tízmilliós kínai metropolisban. „A klímaváltozás elleni harc nem olyan küzdelem, amelyet egy állam – legyen bármilyen hatalmas – egyedül folytathat. Egy napon erre a lépésre úgy emlékeznek majd, mint fordulópontra a globális felmelegedés elleni küzdelemben” – mondta az ünnepélyes ceremónián Barack Obama. „A klímaváltozásra adott válaszunk nagy hatással lesz népeink és az egész emberiség jövőjére” – hangsúlyozta Hszi Csin-ping. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig arra emlékeztetett: „Az elmúlt években az Egyesült Államok és Kína a klímaváltozás elleni közös fellépést a kétoldalú kapcsolatok egyik alappillérévé tette.”

A párizsi klíma-megállapodást 179 állam és az Európai Unió írta alá, ám az Egyesült Államok és Kína mostani, közös döntése előtt csupán 23 ország ratifikálta, s ezek az államok a világ összes károsanyag-kibocsátásának alig 1 százalékát adták. A történelmi klímamegállapodásban az aláírók egyébként azt vállalták, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését az iparosodási előtti szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartják, törekedve arra, hogy ha lehetséges, akkor a 1,5 Celsius fokot se haladja meg az emelkedés. Az egyezmény akkor lép életbe, ha legalább 55 állam ratifikálja, amelyek együttesen a globális felmelegedést okozó anyagok kibocsátásának 55 százalékáért felelősek.

Diplomáciai súrlódások
Obama és Hszi Csin-ping mintegy három óra hosszat tárgyalt egymással, s még egy kerti sétát is tettek. Az amerikai elnök a tanácskozás után elmondta, hogy „nagyon őszinte” megbeszéléseket folytattak, s nem tagadta, hogy számos kérdésben eltértek az álláspontjaik. A kínai biztonsági emberek már a repülőtéren megpróbálták a fehér házi sajtóstábot elszigetelni az elnöktől, s csak nagy nehézségek árán engedték meg, hogy két újságíró a kerti sétának tanúja lehessen.
Már az érkezéskor történt egy incidens, az elnöki különgéphez ugyanis nem állították oda a lépcsőt, így Obama nem tudott a vörös szőnyegen lesétálni, csak egy oldalsó lejáraton. A kínai vendéglátók még az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, Susan Rice-t és helyettesét sem akarták az elnök közelébe engedni. A vitatkozás a sajtóval lökdősődésig fajult, olyannyira, hogy a jelentések szerint egy kínai illetékes kiabálni kezdett: „Ez a mi országunk, ez a mi repülőterünk!” Rice utóbb az incidensről udvariasan csak annyit mondott: „Olyasmiket tettek, amire nem számítottunk.”

Forrás: NSZ

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást

szombat, szeptember 3rd, 2016

Kína – a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója – szombaton bejelentette, hogy törvényhozása ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást. Ez a lépés nagy lendületet ad azoknak az erőfeszítéseknek, hogy a dokumentum még az év vége előtt hatályba lépjen.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNews

Az állandó bizottság egyhetes záró ülésén a kínai Országos Népi Kongresszus megszavazta, hogy fogadják el “a javaslatot ara vonatkozóan, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg a párizsi megállapodást”, jelentette a Xinhua állami hírügynökség.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNewsA bejelentés időpontjában folyamatosan érkeznek a világ 20 legnagyobb gazdaságának vezetői – a G20-ak – a vasárnap és hétfőn tartandó csúcstalálkozójukra. Itt várhatóan Barack Obama csatlakozik a kínai vezető Xi Jinpinghoz és bejelenti, hogy a saját országa is hivatalosan részt vesz az éghajlati megállapodásban megfogalmazottak megvalósításában. A két ország felelős a világ széndioxid-kibocsátásának 38 százalékáért.

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNewsA tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogattak.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Kína előtt eddig 23 ország ratifikálta a dokumentumot, köztük Magyarország, Európában elsőként.

A klímavédelmi dokumentumokban leírtak nem érnének semmit, ha a G20-ak azonnal nem tennének konkrét lépéseket és hathatós változtatásokat a gazdaságuk és a növekedési elképzeléseikkel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban, pedig nyomást kell helyezniük a többi országra is, hogy a  földi létre fenyegető klímaváltozással kapcsolatban tegyék meg a már számtalanszor megfogalmazott teendőket azonnal.

| Legfontosabb elemei a Párizs klímatalálkozó potenciális egyezségének

A Kínai parlament ratifikálta a párizsi klímamegállapodást - ClimeNews

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK: 

A megállapodás hosszú távú célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest “jóval” két Celsius-fok alatt maradjon. Emellett “törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. A cél érdekében a kormányok vállalták, hogy “amilyen rövid időn belül csak lehet”, megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. A megállapodás szerint továbbá valamikor 2050 után – egy közelebbről meg nem határozott időpontra – az emberi tevékenység okozta kibocsátásokat olyan szintre kell csökkenteni, amelyet az óceánok és az erdők még képesek felszívni.

KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK: 

A hosszú távú cél elérése érdekében az ENSZ-tagországok megegyeztek abban, hogy ötévenként nemzeti célkitűzéseket határoznak meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. A megállapodás aláírásáig több mint 180 ország tett máris felajánlást az első, 2020-ban kezdődő ciklusra. Számszerűsített kibocsátási célokat várhatóan csak fejlett országok fognak megadni, de a fejlődő országokat is “bátorítják”, hogy tegyenek hasonlóan, az ő kibocsátási értékeik ugyanis várhatóan változni fognak gazdasági fejlődésükkel párhuzamosan. Amíg konkrét vállalásokat nem tesznek, addig az az elvárás velük szemben, hogy tartsák kordában a kibocsátásaikat.

FELÜLVIZSGÁLAT:

A kezdeti célkitűzések nem elegendőek ahhoz, hogy a hosszú távú hőmérsékleti célok teljesüljenek. Ezért a megállapodás szövege szerint a kormányokat felkérik arra, hogy a következő négy évben vizsgálják felül célkitűzéseiket. Ez nem kötelezi ugyan az országokat arra, hogy fokozottabban csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsátását, de a remények szerint ez is lehetővé fog válni azáltal, hogy a megújuló energiaforrások idővel jobban elérhetőek és hatékonyabbak lesznek.

ÁTLÁTHATÓSÁG:

A megállapodás nem ír elő büntetést a célkitűzéseiket nem teljesítő országokkal szemben. Ugyanakkor átláthatósági szabályokat fektet le, amelyek célja ösztönözni az országokat, hogy valóban azt tegyék, amire ígéretet tesznek. Ez volt az egyik olyan pont a megállapodásban, amelyben a legnehezebben jutottak közös nevezőre. Kína a fejlődő országokra vonatkozóan enyhébb előírásokat kért. A szöveg, amelyben végül megállapodtak, úgy szól, hogy minden országnak rendszeresen jelentést kell tennie kibocsátásainak mértékéről és a csökkentésükre tett erőfeszítésekről. Némi rugalmasságot is lehetővé tesz azonban az egyezmény azon fejlődő országok tekintetében, amelyeknek “erre szükségük van”.

FINANSZÍROZÁS:

A megállapodás szerint a gazdag országoknak továbbra is pénzügyi támogatást kell felajánlaniuk a szegény országok számára kibocsátásuk csökkentéséhez és ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez. Más országokat is bátorítanak arra, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a támogatáshoz. Ez utóbbi megfogalmazás lehetővé teszi, hogy a későbbiekben olyan fejlődő gazdaságok is részt vegyenek a finanszírozásban, mint Kína. Az egyezmény szövegében konkrét összeg nem szerepel, de korábban a fejlett országok összesen 100 milliárd dollár pénzügyi támogatást ajánlottak fel klímafinanszírozásra 2020-ig.

KÁROK ÉS VESZTESÉGEK:

A tengerszint emelkedése miatt veszélyeztetett kis szigetországok sikerét jelenti, hogy az egyezménybe bekerült egy olyan szakasz is, amely elismeri a klímaváltozással összefüggésbe hozott természeti katasztrófák okozta károkat és veszteségeket. Az Egyesült Államok hosszú ideig ellenezte, hogy a téma belekerüljön a megállapodásba, attól tartva, hogy az a szélsőséges időjárás okozta károk miatti kártérítési keresetekre adhatna alapot. A témát végül belevették a megállapodásba, de egy külön lábjegyzetben kikötötték azt is, hogy a károk és veszteségek említése nem jelent felelősségre vonhatóságot és kártérítési igények elismerését.

 

A Nat Geo fogja bemutatni DiCaprio különleges dokumentumfilmjét

kedd, augusztus 9th, 2016

A Nat Geo fogja bemutatni DiCaprio különleges dokumentumfilmjét - ClimeNewsLeo a globális felmelegedés problémájáról készített nagyszabású produkciót, amely világszerte ősszel fog a tévéképernyőkre kerülni.

A Nat Geo fogja bemutatni DiCaprio különleges dokumentumfilmjét - ClimeNewsA National Geographic Channel világszerte műsorára tűzi az Oscar-díjas színész és környezetvédelmi aktivista, Leonardo DiCaprio filmjét, aki alkotásában arra keres választ, hogy a társadalom miként mentheti meg az eltűnés szélére került fajokat, ökoszisztémákat és őslakos közösségeket. Az emberi tevékenység ugyanis ma már a Föld legtávolabbi, legritkábban lakott tájain is súlyos károkat okoz, és felborította bolygónk klimatikus egyensúlyát. Az alkotás látványos felvételekkel támasztja alá az említett folyamatokat, és a gyakorlatban is megvalósítható módszereket kínál, melyek segíthetik Földünk megmentését.

A Nat Geo fogja bemutatni DiCaprio különleges dokumentumfilmjét - ClimeNewsA filmet Leo az Oscar-díjas dokumentumfilmes Fisher Stevens, Brett Ratner és James Packer producerek közreműködésével készítette, az executive producer Martin Scorsese volt. A produkcióban az ENSZ békenagyköveti tisztségét is betöltő DiCaprio híres közéleti személyiségekkel és aktivistákkal beszélget arról, miként lehetne “kizöldíteni”, azaz fenntartható módon átalakítani napjaink gazdasági rendszereit. Interjúalanyai többek között: Barack Obama, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Bill Clinton, az Egyesült Államok volt elnöke, Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára, Ferenc pápa, valamint a NASA vezető kutatói.

A National Geographic hosszú ideje küldetésének tartja az emberek környezeti szemléletformálását. Napjainkban, a klímaváltozás jelentette súlyos és tagadhatatlan válság közepén, felelősségünk az emberek cselekvésre sarkallása. Meg vagyok győződve róla, hogy a Nat Geo globális brandje DiCaprio környezetvédelmi elkötelezettségével és Fisher lenyűgöző történetmesélésével párosulva minden korábbinál élesebb reflektorfénybe tudja állítani a klímaváltozás ügyét.

– mondta Courteney Monroe, a National Geographic Global Networks vezérigazgatója.

A Nat Geo fogja bemutatni DiCaprio különleges dokumentumfilmjét - ClimeNewsA klímaváltozás a bolygónkat fenyegető legnagyobb veszély. Össze kell fognunk, és a hangunkat megsokszorozva a döntéshozóktól lépéseket követelni az ügyben. A túlélésünk függ ettől.

– jelentette ki Leonardo DiCaprio.

Többé nem hunyhatjuk be a szemünket a jelenséggel kapcsolatban, remélvén, hogy majd csak megoldódik magától a dolog. Abban bízom, hogy a film ébresztőként szolgál majd, és rádöbbenti a nézőket, hogy a vesztünkbe rohanunk, ha nem cselekszünk. És mivel a bemutatóra az amerikai elnökválasztási kampány idején kerül sor, azt remélem, az alkotásunknak köszönhetően az emberek nemcsak a globális klímaváltozás megállításának a fontosságára, de a voksuk súlyára is ráébrednek majd.

– tette hozzá Fisher Stevens.


A National Geographic Channel tervei szerint a film mozibemutatójára 2016 októberében kerül sor New Yorkban és Los Angelesben, majd az alkotást a tévécsatorna világszerte 171 országban fogja műsorára tűzni. Hazánkban október 30-án, 21 órakor lesz látható.

Forrás: National Geographic Channel (Keresztesi Ferenc)