Archive for the ‘Klímavédelem’ Category

Kitűnően vizsgázott az Energiaház Pakson

hétfő, február 27th, 2017

Az Energiaházat a Kozmann György által alapított Aktív Energia Egyesület hozta létre KEOP-forrás felhasználásával. Az alapító elnök nyilatkozata szerint, az eredeti elképzeléseket jóval túlhaladva nemcsak egy környezetvédelmet népszerűsítő látogatóközpontot hoztak létre.

Kitűnően vizsgázott az Energiaház Pakson - ClimeNews

A Forráspont Energiaház egy tudásközpont, amelynek célja, hogy mindenki számára elérhetővé és megismerhetővé tegye az energiahatékony életmódot és hirdesse a fenntarthatóság eszméjét pozitív gyakorlati példákkal és praktikus ötletekkel. Az épület első részében állandó kiállítás, iroda- és kiszolgálóhelyiségek kaptak helyet, a második, fém-üveg konstrukcióban készült épületrész időszakos kiállítások befogadására szolgál és rendezvénytérként funkcionál. Ugyancsak rendezvények lebonyolítására alkalmas a mozgatható burkolattal fedett tornác. A létesítmény parkolójában – napenergia felhasználásával − elektromosautó-töltő pont is található. A feltöltéshez a napenergiát használják, az épület előtt álló, látványnak sem utolsó all-in-one szolár rendszer, a smartflower POP segítségével.

Kitűnően vizsgázott az Energiaház Pakson - ClimeNews2016 szeptember végén adták át a paksi Forráspont Energiaházat, amely a tervező prof. dr. Kistelegdi István szavai szerint dinamikus, adaptív épület. Az időjáráshoz, külső körülményekhez alkalmazkodik, ahogy az ember is, kabátot ölt, ha fázik, leteszi azt, ha melege van. Leglátványosabb az ezt szolgáló, síneken mozgatható hőszigetelő héjszerkezet, amely hol az első, egyébként vályogból készült épületrész, hol a második, üvegfalú egység fölött van, hol pedig önállóan funkcionál fedett, de nyitott teraszként. Miként a tervező hangsúlyozta, munkájuk során modellezték a szellőzés, a hőmérséklet és minden egyéb paraméter változásait. – Izgalmas, innovatív feladat volt az Energiaház megtervezése – fogalmazott Kistelegdi István, aki bevallotta, szabályosan beleszeretett az épületbe, ami sok tekintetben teljesen újszerű: ötvözték benne a tradicionális építőanyagot, a vályogot a legmodernebb megoldásokkal. A vályog, mint mondta, magas hőkapacitású, jó energiahatékonyságú, előnye még a kiváló hő- és páraháztartás-menedzsment. Az épületben padlófűtés, fal- és mennyezethűtés van, hasznosítják a napenergiát és a földhőt, a mesterséges szellőzést keresztáramú lemezes hővisszanyerővel oldják meg, a fűtést-hűtést hőszivattyú segíti négy darab földszondával. A végeredmény egy olyan, passzívház-technológiákat meghaladó építészeti és épületgépészeti megoldásokat felmutató központ, amely a környezettudatos és energiahatékony életmódra, a fenntartható életminőségre fókuszál.

Kozmann György elmondása alapján az idei első télben, igazán jól vizsgázott az épület. Extra alacsony fűtési költség és szén-dioxid kibocsátás mellett funkcionál.  Volt olyan nap, hogy az üveges térben napsütéskor 28°C-ra ment fel a hőmérséklet. A tapasztalatokat felhasználva vágnak neki a 2017-es évnek azért, hogy az épület teljesen be tudja tölteni a célját és széles körben felhívja magára a figyelmet.

R.L.

Életeket ment a tisztább fűtés

szombat, február 11th, 2017

Életeket ment a tisztább fűtés - ClimeNewsHazánkban évi több mint 14.000 ember hal meg idő előtt a légszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint. Gyerekeink életesélyeit átlagosan 6-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 5 éve kimutatta, hogy a kisiskolások 30 %-a szenvedett olyan légúti megbetegedésben, amely közvetlen kapcsolatba volt hozható az elavult lakossági fűtési berendezésekkel, a nem megfelelő minőségű tüzelőanyaggal, a hibás fűtési technikákkal.

Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés, égetés okozta levegőszennyezés. A megoldási lehetőségekről tartott „Tiszta fűtés” címmel 2016. november 22-én nemzetközi konferenciát Budapesten az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy vizsgálatának megállapítása szerint napjainkra a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság széles rétegei fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot égetnek, és ezeknek az égetéseknek az aránya jelentősen növekedett az elmúlt években. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecske-kibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, 2013-ra ez az arány 45 százalékra nőtt. Ezen belül pedig az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért volt felelős a lakossági égetés.

Miskolc, 2011. november 1. - Életeket ment a tisztább fűtés - ClimeNewsA környezeti és egészségi szempontból rendkívül ártalmas tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is. „A szilárd tüzelőanyagokkal történő égetés sokkal többe kerül a társadalomnak, mint amennyit ezeknek az anyagoknak megvásárlói fizetnek. Egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak (amennyiben legálisan veszi a fát) a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, ha viszont az emiatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadjuk, akkor ez az összeg a legszerényebb számítások szerint is 500 ezer forintot tesz ki.
A lignit esetében pedig a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak” – fejtette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a szálló por (PM10 és PM2,5) szennyezettség. Ennek hátterében elsősorban a nagy ipari és energetikai kibocsátók légszennyezés csökkentése áll, mely jogilag és technológiailag jól szabályozott terület. Napjainkban – bár a köztudatban nincs benne – a szállópor szennyezettség kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. Hazánkban a lakossági tüzelő berendezések kibocsátása még nem szabályozott, erre kötelezettségünk az Európai Uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz.

A környezetvédelmi tárca (!) fontos feladatának tekinti a lakossági tüzelési módokkal kapcsolatos tudatformálást, ezért indította a „Fűts okosan” kampányt. A kampány célja megismertetni a szélesebb lakosságot a légszennyező fűtési módok egészségügyi kockázataival, felhívni a figyelmet a helyes fűtési technikákra és a hulladékkal való tüzelés veszélyeire. A kampánynak része a nyomtatott és elektronikus médiában való megjelenés: kisfilm, rádioszpot, plakát, újsághirdetések, riportok formájában.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője szerint a felméréseik azt mutatják, hogy a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.

Életeket ment a tisztább fűtés - ClimeNewsA részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is” – hívta fel a figyelmet Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség „Környezet, Közlekedés és Zaj” Főosztályának korábbi vezetője. „Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.”

Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. Például – hasonlóképpen, mint az az autók esetében történik – a gyári tesztek alapján kimutatott adatok sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására. Ezért is indított közös kampányt „Tiszta fűtés” címmel több civil szervezet az Európai Bizottság LIFE+ programja támogatásával. Egy ilyen kampány szükséges azért is, mert nagyon erős a lakossági tüzelőberendezéseket gyártók lobbija, amely azt állítja, hogy jelenleg nem létezik gazdaságos technológia a szennyezés megszüntetésére. Ezzel szemben például a konferencián több előadás is arról szólt, hogy léteznek kifizetődő módszerek a lakossági tüzelés okozta károk jelentős csökkentésére.

Forrás: greenfo

2020-tól vége a vegyes tüzelésnek?

kedd, február 7th, 2017

Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián.

Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport, a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével megrendezett eseményen. (A városi szmog majdnem olyan rossz, mint a dohányzás.)

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.

2020-tól vége a vegyes tüzelésnek? - ClimeNews

Ég a szemét

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.

Válogatás nélkül öl a légszennyezés
Átlagosan két évvel rövidíti meg a születéskor várható élettartamot és évente körülbelül egymillió ember idő előtti halála írható a szmog számlájára – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)  tanulmánya.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az e miatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak – tette hozzá.

A klímának is rossz

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.

Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség környezet, közlekedés és zaj főosztályának korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.

Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. A gyári tesztek alapján kimutatott adatok – az autókhoz hasonlóan – sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására.

Évente 18 ezren halnak meg a szénerőművek miatt
Egy kutatás szerint Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetők felelőssé a szénbányák és a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.

Forrás: Piac&Profit

A Föld ökológiai terhelhetőségének határa

szombat, február 4th, 2017

Kilencből négy területen, főleg a klímát és a fajok kihalását tekintve, az ember már átlépte a Föld terhelhetőségének határát.

Egy 18 tudósból álló nemzetközi kutatócsapat kilenc olyan mutatót vizsgált, amelyek esetében bizonyos határértékek átlépése veszélybe sodorhatja az emberiség jövőjét a Földön. A csapat öt évet töltött a földi életet megalapozó világszintű folyamatok megfigyelésével. Az eredményeik szerint négy mutatóról – a klíma, az állat- és növényfajok kihalásának mértéke, az erdőségek visszaszorulása, a műtrágyahasználat okozta nitrogén- és foszforkibocsátás – megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet túl van a biztonságos szinten.

A Föld ökológiai terhelhetőségének határa - ClimeNewsA Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok úgy fogalmaznak, hogy ezeknek a határértékeknek az átlépése „veszélyzónába sodorja az emberiséget”. „Nem gondolom, hogy máris tönkretettük volna a bolygót, azonban egy sokkal nehezebb világot teremtünk magunknak” – nyilatkozta Sarah Cornell, a Planetary Boundaries (a Föld terhelhetőségének határai) című projekt koordinátora, a tanulmány egyik szerzője. A kilenc vizsgált mutatóból az édesvíz-felhasználás, az óceánok elsavasodása, illetve az ózonréteg elvékonyodásának mértéke még a biztonságos határértékek alatt van. A tudósok szerint leginkább a globális klímaváltozás, és az állat- és növényfajok kihalása miatt kell aggódni, mivel mindkét folyamat „önmagában is komoly veszélyt jelent az emberiség jövőjére nézve”.

A klímát illetően aggodalomra ad okot, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációja már átlépte a 400 ppm-et (milliomod térfogatrészt), jóval meghaladva a még biztonságosnak tekinthető 350 ppm-es határértéket. Az állat- és növényfajok kihalásának tempója a tanulmány írói szerint 10-100-szor gyorsabb a biztonságos szintnél.

A tudósok szerint az emberiség alábecsüli a nitrogén- és foszforszennyezés veszélyét is, pedig ez nemcsak klímára, hanem a fajok sokszínűségére és a vizek minőségére is kihatással van.

A tanulmány a Stockholm Resilience Centre tudományos műhely közreműködésével készült egy 2009-es jelentés folytatásaként. A kutatók január végén a davosi Világgazdasági Fórumon fejtik ki bővebben megállapításaikat.

Forrás: NG

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket

hétfő, január 2nd, 2017

A felelősségteljes befektetési alapok sorra válnak meg olajipari részvényeiktől. A részvényesek és fogyasztók egyaránt nyomást gyakorolnak az olajmultikra, hogy hagyják a földben a fosszilis készleteket. Sok helyen már nem gazdaságos az erőforrások kitermelése.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews
Ahhoz, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest 2 Celsius fokban maximalizáljuk, az emissziócsökkentés csak úgy lehetséges, ha a földben rejlő karbonkészletek nagy részét már nem termelik ki. A lelőhelyeket és olajmezőket birtokló olajmultiknak az ebből eredő kockázatot és bevételkiesést ki kell kalkulálniuk és a részvényesek tudtára kell hozniuk. A vállalat piaci kapitalizációjának és részvényárfolyamának ezt a csökkenő nyereségtermelő képességet tükröznie kell. Ezek az úgynevezett “megrekedt eszközök” (stranded assets). Al Gore 2009-ben nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a cégeknek be kell árazniuk ezeket.

Ehhez jött a fosszilis szektorban az az üzleti kockázat, hogy a klímapolitika újabb pénzügyi terheket jelent az olaj- és gázkitermelő cégeknek (emissziós kvótavásárlási kötelezettség, karbonadó, szigorodó törvények miatt gyakoribb környezetszennyezési bírságok stb.). Ezzel is tisztában kell lenni a befektetőnek, aki az adott cég részvényét megveszi.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews2015-ben az Exxon Mobil olajipari óriás körül dagadt nagyra a botrány, amikor a The Los Angeles Times és az Inside Climate News kiderítette, hogy bő tíz éve a felsővezetés semmibe vette a klímatanácsadói megállapításait, s nem tárta részvényesei elé az üzletvitellel kapcsolatos klímakockázatokat. Ezzel megszegte a tőzsdei cégekre vonatkozó jogszabályokat. Az újságcikkek nyomán New York és Kalifornia főügyésze indított vizsgálatot, s márciusra már 17 tagállambéli kollégáik csatlakoztak a vizsgálathoz.

Az Exxon igyekezett enyhíteni a renoméján esett csorbát: az éves közgyűlésen 2006 óta először fogadtak el részvényesi javaslatot, miszerint klímaszakértő ezentúl beválasztható lesz az igazgatótanácsba. A Riói Olimpia tévéközvetítéseiben pedig megújuló energiás projektjeit reklámozta a vállalat.

Ennek ellenére nem jó az olajmultik renoméja… Két Kaliforniát képviselő kongresszusi tag idén arra szólította fel, a CalPERSt, a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapját, hogy vonuljon ki a fosszilis szektorból és adja el az Exxon Mobilban lévő részvényeit. A CalPERS Amerika egyik legnagyobb alapja a maga 300 milliárd dollárjával.

A Nobel Béke-díjas Al Gore azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapok alapszabályuknál fogva hosszú távú befektetési stratégiát követnek, így pont ezt szegik meg, ha nem számolnak a befektetéseik karbonvetületével, környezetszennyező hatásával. Odáig azonban nem ment el, hogy az alapok vezetőit emiatt büntetőjogi felelősségre vonással kellene jobb belátásra téríteni.

Azzal, hogy Gore bedobta az alapkezelői felelősség eme aspektusát köztudatba, már változást indított el: 2015-ben a CalPERS először rendelt tanulmányt portfóliója karbonlábnyomáról, hogy az egyes cégek, melyekben részvényes, mennyi tonna üvegházgázt bocsátanak ki.

Vannak a kivonulásnak ironikus példái is. A Rockefeller Family Fund idén jelentette be, hogy túlad fosszilis részvényein. Az a dinasztia, mely a Standard Oil vállalatbirodalom felépítésével tett szert mesés vagyonára. 2015 júniusában a norvég Parlament megszavazta, hogy Norvégia 890 milliárd dollárnyi eszközt kezelő szuverén nemzeti tőkealapja -mely a legnagyobb e típusban- ugyancsak elhatározta, hogy nem fektet fosszilis cégekbe. Pont az az ország, mely tulajdonképpen olajpénzen ül, hiszen az állam a tenger alatti lelőhelyekből felhozott olajjal hizlalta fel tartalékait.
A divestment mozgalomról itt olvashat részletesebben.

Tőkekivonás
Az a taktika, hogy befektetők politikai és erkölcsi megfontolásból kiindulva kivonják tőkéjüket bizonyos vállalatokból, mert nem értenek egyet az üzletvitelükkel, az a Dél-Afrikai Köztársaság feketéket elnyomó politikája elleni tiltakozásként lett ismert. A fogyasztók bojkottálták az Apartheid-rezsimmel bizniszelő multikat, a befektetők pedig túladtak e cégekben szerzett részvényeiken.
A divestment, vagyis a tőkekivonás mozgalma 2013-ban az amerikai egyetemeken lángolt fel újra. Mivel minden amerikai egyetem tetemes megtakarításokat és nyugdíjalapot kezel, diákok tiltakoztak a dékánoknál, hogy miért vannak az egyetemeknek részvényeik olajipari óriásokban, ezektől meg kellene válni.
A Harvard University első embere ellenállt a kérésnek. Az Anglikán Egyház 14 milliárd dollárt kezelő befektetési alapja viszont kivonul a fosszilis ágazatból. Az AXA francia biztosító pedig 560 millió dollárnyi széniparhoz fűződő befektetésétől válik meg.
Forrás: Piac&Profit

Széndioxidot monitorozó műholdat lőtt fel Kína

vasárnap, január 1st, 2017

A világon harmadikként Kína is az üvegházhatású gázok kibocsátását nyomon követő műholdat lőtt fel az űrbe, ez az úgynevezett szénlábnyoma csökkentésére tett legújabb lépése.

Széndioxidot monitorozó műholdat lőtt fel Kína - ClimeNewsKína északi részén az elmúlt héten szinte rekordmértékű volt a légszennyezettség, gyárakat és iskolákat zártak be ideiglenesen, repülőjáratokat halasztottak el, a hatóságok vörös riasztást adtak ki. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint a Long March-2D rakétával lőtték fel a TanSat (CarbonSat) műholdat a Góbi-sivatag északnyugati részén lévő Csiucsüan űrállomásról. Japán és az Egyesült Államok után Kína a világ harmadik országa, amely saját műholddal monitorozza a Föld szén-dioxid-kibocsátását. A 620 kilogrammos TanSat Napszinkron pályára áll, a Földtől mintegy 700 kilométer távolságban és a szén-dioxid koncentrációját, eloszlását és áramlását figyeli a légkörben – mondta el Jin Ceng-San, a TanSat vezető tervezője, a Kínai Tudományos Akadémia mikro műholdakat fejlesztő intézetének munkatársa.

Egy nemzetközi tanulmány nemrég kimutatta, hogy a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának mértéke 2016-ban már három egymást követő évben nem növekedett, köszönhetően a kínai csökkenésnek. A műhold három évig független adatokkal látja el a szakembereket.


Széndioxidot monitorozó műholdat lőtt fel Kína - ClimeNews
Tizenhat naponta küld globális jelentést a légköri szén-dioxidról, legalább 4 ppm-es pontossággal. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja: részecske per millió.) A szakértőknek csaknem hat évre volt szükségük a TanSat és nagy felbontású szén-dioxid-detektora kifejlesztéséhez. Jin Ceng-San elmondása szerint a szén-dioxid légköri jelenlétének akár egy százalékos változását is képes detektálni. A hordozórakéta a TanSat mellett egy nagy felbontású mikro nanoműholdat és két spektrum-mikro nanoműholdat is szállít, amelyek feladata a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás monitorozása. Sok ország igyekszik csökkenteni karbon kibocsátásának mértékét, de annak mérése, hogy pontosan mennyit is bocsátanak ki, bonyolult. A földbázisú monitorozás nem tud elegendő pontosságú adatokat gyűjteni globális szinten, a legjobb megoldás a szén-dioxid mérésére a műhold. Japán és az Egyesült Államok már rendelkezik saját monitorozó műholddal, de ez a kettő messze nem elég az egész világ lefedésére. “Mivel csak ez a két ország rendelkezik karbon monitorozó műholdakkal, nehéz első kézből származó adatokat szerezni” – fogalmazott Csang Peng a kínai meteorológiai műhold központ alelnöke.

Forrás: MTI

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára

kedd, december 20th, 2016

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára - ClimeNewsLas Vegas mostantól többszörösen is a fény városának számít, hiszen a szerencsejátékok világhírű központja teljesen átállt megújuló energiára a határában elterülő 100 megawattos Boulder Solar 1 erőmű elindításával.

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára - ClimeNewsA város vezetősége majdnem egy évtizede dolgozik az átálláson, 2008-ban indították el a projektet. Az épületek tetejét is napelemekkel fedték be, és több mint 30 százalékkal csökkentették az áramhasználatot.
A megújulókba történő befektetésnek hála évente 5 millió dollárral több marad a város kasszájában. Jövő év végétől már a Hoover Dam is a városnak termeli az áramot.
A közel kétmilliós lélekszámú Las Vegas a legnagyobb város az Egyesült Államokban, amely minden áramigényét megújulókból fedezi. A második legnagyobb megújulókkal működő város ,a harmadakkora Vermont, már 2014-ben elérte ezt a célt.

Forrás: Index

Még gyorsan megmenti a klímát a távozó elnök

szerda, december 14th, 2016

Az amerikai Belügyminisztérium a múlt héten véglegesítette a metánemisszióra vonatkozó szabályozást, mielőtt átadja a hatalmat a Trump-adminisztrációnak.

Még gyorsan megmenti a klímát a távozó elnök - ClimeNewsAz amerikai kormány a fennhatósága alá tartozó szövetségi területeken és az őslakosok földjein szabályozhatja a metánkibocsátást. Ez az Obama-kabinet utolsó klímavédelmi jogszabálya, miután a közlekedési szektor és a nehézipar emisszióját már szabályozták a Környezetvédelmi Hatóságon (EPA) keresztül. A Belügyminisztérium Földkezelési Hivatala (BLM) 30 éves szabályokat korszerűsített ezzel, melyek a földgáz-szivárgásokra, -gyulladásokra és -szellőztetésekre is vonatkoznak. A rendelet 11,48 milliárd köbméter földgáz pazarló, gondatlan kibocsátásának veheti elejét évente. Környezetvédő csoportok örömüknek adtak hangot az új szabályozás hallatán, míg az USA egyes nyugati állami feleslegesnek tartják azt. A BLM nevű ipari egyesülés be is perelte a Belügyminisztérium Földkezelési Hivatalát.

Az új szabályok csökkentenék a metánégetést: ez az olajkutak 16 százalékát érintené. Ezek a helyek felelősek a fáklyázás 87 százalékáért. A metán égetése állandó jelleggel folyik az olajfinomítóknál és a kőolaj-kitermelő helyeken. A metán körülbelül huszonötször erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. A The New York Times nemrég egyenesen nyolcvanszoros hatást említett, hozzátéve, hogy ez a kibocsátás utáni első 20 évre érvényes.

A fosszilis ipar résztvevői úgy csökkenthetik emissziójukat, ha földgáz-tárolási beruházásokba fektetnek (a földfelszín alá juttatják a károsanyag-kibocsátást). Az üzemeltetőknek infravörös kamerákat is kell használniuk, hogy detektálják a metánszivárgásokat. Ezek ugyanis szabad szemmel nem láthatók. A Belügyminisztérium adatai szerint 2009 és 2015 között az USA-ban 129,36 köbméter földgáz szivárgott ki a levegőbe a kormányzathoz és a bennszülöttekhez tartozó területeken. Ez 23 millió dollárnyi kárt okozott az államkincstárnak, hiszen a fosszilis természeti kincsek kitermelése után jogdíj jár az államnak. A jogszabály új hatáskört ad a BLM-nek, mely ezentúl növelheti a kitermelésért járó jogdíjat.

Ilyen, amikor egy olajboom véget ér
Az olajhomok-kitermelés hosszú távú játszma: az infrastrukturális befektetések megtérülése 40 év. De az olajár csökkenése miatt gazdaságtalanná vált a kitermelés e módja. Ami rendkívül környezetszennyező is.

Forrás: P&P

Az esős Egyesült Királyságban leverte a napenergia a szenet

hétfő, december 12th, 2016

Mérföldkőhöz ért az Egyesült Királyság napenergia termelése. Az fél évben a napelemek több villamos energiát termeltek, mint a szenes erőművek.

Az esős Egyesült Királyságban leverte a napenergia a szenet - ClimeNewsEzt bizonyítják a Carbon Brief által publikált eredmények, melyek egy klímaváltozással és energiapolitikával foglalkozó weboldalon jelentek meg. Április és szeptember között, míg a napenergiából származó hozam elérte a 6,964 GWh-ot, ami megegyezik az Egyesült Királyság energiaszükségletének 5,2%-val, addig a szén alapú termelés hozama 6,342 GWh volt, ami az energiaszükséglet 4,7%-nak felel csak meg. Az áttörés az energiarendszer két jelentős átalakításának köszönhető. Az első változás a napenergia felhasználás jelentős növeléséhez köthető, ami 2015-ben elérte 12 GW-ot, majdnem kétszeresét az előző év eredményének. A kiemelkedő teljesítmény részben a folyamatban levő projektek gyors kifuttatásának eredményeként alakulhatott ki. A második változást a szén alapú energiatermelés visszaesése okozta.

A piaci árakban és a kormány terveiben bevezetett változtatások a szén használat 2025-ig tartó alkalmazását igyekeztek előmozdítani, ami ahhoz a döntéshez vezetett, hogy inkább leállítsák a széntermelést, mint régi erőművekkel helyettesítsék azt. A változások következtében a 2016-os termelés 65%-kal alacsonyabb lett, mint 2015-ben. A Carbon Brief állítása szerint április 9-én a termelés nullára esett, először 1882 óta. Ettől kezdve a napenergia hasznosítás új eredményeket ért el.

Az esős Egyesült Királyságban leverte a napenergia a szenet - ClimeNews

„ 2016 Április 9-e volt az első nap, amikor napenergiából több villamos áram termelődött, mint szén feldolgozásból. 2016 májusa az első hónap. A júniustól szeptemberig eltelt három hónap pedig a valaha volt legelső negyedév. Most a hatodik hónap elteltével végül már szeptemberrel az első félév.” – írta Dr. Simon Evans. Az elért eredmény nem feltétlen biztató, mivel az Egyesült Királyság napenergia termelésének háromnegyede csak a nyári időszakban termelhető.

Az elmúlt időszakban más eredmények is figyelemre adnak okot. Skóciában egy civil természetvédelmi szervezet, a WWF feltárta, hogy szeptember 24-én és 29-én a szélerőművek 127 és 107-%-át termelték meg a skót energiaszükségletnek. Az Energy UK-re hivatkozva elmondható, hogy a Brit energiaipar kereskedelmi szövetsége az ország legtöbb elektromos áramát, még mindig a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodva állítja elő.
2015-ben a földgáz 30%, a szén 23%, a kőolaj 1%, a nukleáris 21% a megújuló pedig 25%-ot tett ki az energiatermelésből. 5,8 %-a a termelésnek a Francia és Holland összekapcsolódásokon keresztül érkezik.

Forrás: Greenfo

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő?

csütörtök, december 1st, 2016

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? Döbbenetes! A hulladékégetés veszélyes üzem. Nem csupán környezetünket terheli, hanem egészségünkre is ártalmas.

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? - ClimeNews

Itt a fűtésszezon, melynek beálltával sok helyütt tapasztalhatjuk a kéményekből felszálló sötétszürke, fekete füstöt, amelyet esetenként maró szaghatás is kísér. Ez nem más, mint az otthoni hulladékégetésre utaló egyértelmű jel. Hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája szinte mindenkit érint, s nemcsak azért, mert majd minden településen előfordul ilyen eset, hanem azért is, mert a kéményen távozó légszennyező anyagok messzebbre eljutnak, mint gondolnánk. A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező.

Nem mindegy, mivel fűtünk

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? - ClimeNewsManapság nagyon sokan a takarékosság jegyében visszaállították a régi kályháikat, és szénnel, fával, egyéb tüzelésre alkalmasnak vélt anyagokkal – műanyaggal, fahulladékkal fűtenek. Az utóbbiak nagy része a különböző gyanta- és lakkmaradvány mellett favédő anyagokat – biocidokat – is tartalmazhat, amelyekből a nem tökéletes égés során egészségkárosító anyagok szabadulnak fel.

Szén vagy fa: inkább az utóbbi

Mindannyiunk érdeke, hogy otthonunk melegének előállítása kizárólag szabályosan, a kereskedelemben kapható tüzelőanyag felhasználásával történjen meg, ám a szilárd tüzelőanyagok között is nagy különbségek vannak. Amennyiben szén vagy fa között kell választanunk, inkább részesítsük előnyben a fát. A szenek sem egyformák, hiszen egy jó minőségű brikett, koksz, vagy darabos szén által okozott levegőterhelés jelentősen kisebb, mint amit a silány minőségű, magas kéntartalmú barnakőszén, vagy lignit felhasználása okoz.

A tápláléklánc során “bekapjuk” a mérget

A hulladékégetés komoly egészségi kockázatot is jelent. Az égetés során olyan szennyezőanyagok kerülnek a levegőbe, mint a kisméretű szilárd részecskék, kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ám nagyon sok ennél lényegesen toxikusabb vegyület is felszáll. Közéjük tartoznak a különböző szerves vegyületek és a nehézfémek. A dioxin, a furán származékok, valamint a füsttel szétszóródó fémek – például a kadmium, cink, arzén, higany, nikkel, ólom, króm – az égés során keletkező porral leülepednek a talajra, a növényekre, és a tápláléklánc révén bejutnak az emberi szervezetbe.

Műanyag itt, műanyag ott, műanyag mindenütt

Tudjátok, hogy egy kupac avar 6 órás égetése mivel egyenlő? - ClimeNewsManapság szinte áttekinthetetlenül sokféle műanyagot használunk. Műanyag van a ruháinkban, a bútorainkban, a műszaki cikkeinkben, műanyaggal festjük, tapétázzuk falainkat, és műanyaggal csomagolunk. A műanyag termékek – flakonok, háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai termékek, gyerekjátékok – égetésekor a szén-monoxid és dioxin mellett vinil-klorid, klórozott furánok és sósav gáz képződhet. Poliuretán égetésekor sárga füstfelhők jönnek létre, amik hidrogén-cianidot és foszgént tartalmaznak.

A fehérített papír – pizzás dobozok, mélyhűtött ételek dobozai – égetésekor halogénezett szénhidrogének jutnak a légkörbe. Papír és karton égetésekor a feliratok toxikus fém tartalma szennyezi a környezeti levegőt, régi farostlemez hulladékok elégetése során arzén és króm kibocsátással kell számolni.

Egy kupac avar 6 órás égetése = 250 busz 24 órás folyamatos közlekedése

A kerti hulladék elégetése során is szennyező részecskékkel telik meg a levegő. Egy átlagos kerti tűz, amelyben vegyesen égetnek avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Általában a kerti hulladékkal a mérgező vegyszermaradvány is elég, és nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyező anyagok listáját. ( Forrás )

Chelan, 2015. augusztus 24. Tûzoltók dolgoznak a Washington állambeli Chelanben 2015. augusztus 23-án, miután erdőtűz pusztított a környéken. (MTI/AP/Elaine Thompson) Fotó: MTI
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égetésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során. Az avar égetésekor nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, aeroszol részecskék, nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének kerülnek a levegőbe.

A hulladékégetés szabályait hazánk minden településén szabályozzák az önkormányzatok. E tiltásoktól és figyelmeztetésektől függetlenül azonban – éppen a fentiekben leírt veszélyek ismeretében – valóban mindenki közös ügye környezetünk védelme.

Forrás: Sokszínű Vidék

COP22 napról napra

hétfő, november 21st, 2016


Egységes fellépés az ipari érdekekkel szemben. Az ENSZ 22. klímakonferenciáján világosan leszögezték: a párizsi egyezményben foglaltak csak úgy teljesíthetők, ha a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius fokban maximálják. A nemzetközi közösség számára az a feladat, hogy a megállapodásban foglaltak gyakorlatba ültetéséről egyetértés szülessen.

.


Fókuszban Afrika és Amerika. Új kezdeményezéssel állt elő a marokkói kormány a Marrákesben zajló klímakonferencián. A cél az afrikai mezőgazdaság támogatása, olyan eljárások meghonosítása, amelyek révén alkalmazkodni lehet a globális felmelegedéshez. A klímaváltozás által világszerte leginkább fenyegetett tíz ország közül hat Afrikában található. A legsúlyosabb veszedelem az aszály.

.


A klímakonferenciák történetében most először szenteltek egy napot a vízvédelemnek, ezt a napot cselekvésnapnak hirdették meg, hogy felhívják a figyelmet arra, a párizsi egyezménynek fontos részét kell képezze a téma.
Az élelmezésbiztonság, az emberi egészség, az ipari termelékenység, a bilógiai sokszínűség szempontjából a víz – főleg az ivóvíz – kiemelt jelentőséggel bír.

.


Középpontban a párizsi klímaegyezmény. A klímakonferenciát a párizsi csúcs elnöke, Ségolène Royal francia környezetvédelmi miniszter és Salaheddine Mezouar marokkó külügyminiszter nyitotta meg.
A tanácskozáson a technológiákról és a pénzügyekről is tárgyalunk. Eljött az ideje annak, hogy megvalósítsuk, amiről az elmúlt 20 évben beszéltünk. A fő témák között lesz a szélenergia és a hatékony energiafelhasználás a mezőgazdaságban. Ezek mind-mind befolyásolják az emberek életét, különösen a déli országokban. Olyan konkrétumokra van szükség, melyek javítanak a jelenlegi helyzeten, az élelmiszer-biztonságon és a vízkészleten, hiszen az elsivatagosodás ellen is küzdenünk kell. Ez minden déli ország számára problémát okoz – mondta Said Mouline, a COP22 főszervezője.

.


Az olvadó jégtakarókkal nem lehet tárgyalni, ahogy az emelkedő tengerszinttel sem. Segolene Royal, francia környezetvédelmi miniszter a Tramppal kapcsolatos félelmekre úgy reagált, hogy a párizsi egyezményből három plusz egy évig nem lehet kilépni, ami ad némi időt. A marakeshi COP22 konferencián résztvevők a párizsi klímacsúcson tett vállalásaik végrehajtási szabályairól, és a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokról is tárgyalnak.

Forrás: euronews

COP22 – Marrakeshben a párizsi klímamegállapodás részleteiről tárgyalnak

vasárnap, november 13th, 2016

A rendezvény november 7-től 18-ig tart a marokkói Marrakeshben. Az ENSZ 22. klímakonferenciája, amelyen a résztvevők a párizsi klímacsúcson tett vállalásaik részletszabályait dolgozzák ki.

COP22 - Marrakeshben a párizsi klímamegállapodás részleteiről tárgyalnakMiközben a világ lélegzete megállt egy pillanatra Donald Tramp elnökké választása kapcsán az USA-ban, az élet nem állt meg. Zajlik a klímaválság csökkentésére vonatkozó munka a COP22 konferencián. A konferencia első hete egy úgynevezett előkészítő szakasz, amit azután a miniszteri szintű szakasz követ november 15-től 17-ig. Ezeken a napokon indulnak majd meg a párizsi megállapodáshoz kapcsolódó klímafinanszírozási tárgyalások, amelyeken már nemcsak a végrehajtási szabályokról, hanem a megvalósításhoz szükséges pénzügyi források biztosításáról is lesznek egyeztetések – ismertette.
A WWF Magyarország az MTI-vel közölte: a tárgyalásokon az éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítását segítő szabályrendszereket dolgozzák ki. Manuel Pulgar-Vidal, a WWF nemzetközi éghajlatváltozási és energetikai igazgatója a közlemény szerint kiemelte: a marrakeshi konferencia arról szól, miképpen lehet ösztönözni a kormányokat, vállalatokat, városokat és más szereplőket, hogy a jelenlegieknél is ambiciózusabb vállalásokat tegyenek és azokat képesek legyenek megvalósítani. Az érintetteknek úgy kell felállniuk a tárgyalóasztaloktól, hogy tisztában legyenek a szabályokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel, amelyek segítségével meg lehet állítani az éghajlatváltozást – tette hozzá.
Kiemelték: 2018-ban lesz majd először látható, hogy Párizs valóban megváltoztatja-e a klímaváltozás menetét. A következő két évben mindenképpen javítani kell az államok által kitűzött célokon, hogy az országok ledolgozzák a tényleges vállalások és az éghajlatváltozás megállításához szükséges kibocsátás-csökkentés közötti különbséget, mert csak így tartható a globális felmelegedés a biztonságos, 1,5 Celsius fokos határérték alatt – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

COP22 - Marrakeshben a párizsi klímamegállapodás részleteiről tárgyalnak
Donald Tramp -ra visszatérve, a klímavédelmi akcióiról ismert Al Gore most “olajágat nyújtott” neki, s azt ígérte a megválasztott elnöknek: minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be a globális felmelegedés katasztrofális következményeinek elhárítása érdekében vívott küzdelemben. Gore – aki a globális éghajlatváltozás elleni tevékenységéért 2007-ben Nobel-békedíjat kapott – egy általa alapított klímavédelmi civil szervezet honlapján tette közzé levelét. Emlékeztetve arra, hogy Trump azt ígérte, valamennyi amerikai elnöke akar lenni, leszögezte: reméli, hogy a megválasztott elnök együtt dolgozik majd azokkal, akik úgy hiszik, hogy “a klímaváltozás a legnagyobb veszély, amellyel az amerikai nemzetnek szembe kell néznie”. A The Washington Post Al Gore felajánlkozásával kapcsolatban rámutat: Donald Trump szkeptikus a klímaváltozással kapcsolatban, s korábban többször is “kitalációnak” minősítette azt.
Trump a választási kampányában azt ígérte, hogy eltörli Obama elnöknek a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére kidolgozott Klímavédelmi Akciótervét és felmondja Washington részvételét a párizsi klímavédelmi egyezményben. Egyúttal kilátásába helyezte azt is, hogy sok helyen újranyittatja a szénbányákat.
A hatalomátadást bonyolító ideiglenes bizottság honlapján az olvasható, hogy Trump “szilárdan elkötelezett csodálatos természeti erőforrásaink és természeti környezetünk megőrzése mellett.”

Az Egyesült államok elnöke az amerikai nép embere és azt fogja csinálni amit az amerikaiak akarnak. A helyzet az, hogy amikor a klímakérdéssel komolyan el kezd foglalkozni az új elnök szembesülni fog a valóssággal, ami szembe jön majd vele. A tények pedig makacs dolgok. Rájön majd arra, amit az ENSZ főtitkára Ban Ki Mun mondott, hogy a Földet úgy kell elképzelni a világmindenségben mint egy nagy hajót és ha ez a hajó elsüllyed mind odaveszünk vele.

Rampasek László
Források: MTI; WWF; CNN

Mától hatályos a párizsi klímaegyezmény

péntek, november 4th, 2016

Mától hatályos a párizsi klímaegyezmény - ClimeNewsÉletbe lépett a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezmény, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. Az államok jelenlegi vállalásai azonban a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének. Itt az ideje, hogy minden ország, köztük hazánk is komolyan vegye szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújulók támogatásával garantálja, hogy a párizsi célok teljesüljenek.

A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, egy éven belül életbe lépő párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatásúgáz-kibocsátások teljes semlegesítését. [1]

Kevés a mozgástér: a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 °C-ot, [2] és a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. [3] Ha így haladunk, az évszázad végére 3,4 fokkal lehet melegebb a Föld klímája, ami globális katasztrófát jelentene. [4]

A párizsi klímaegyezmény életbelépése ugyanakkor egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett. Az átállás már meg is kezdődött. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátások már két éve csökkennek az országban. [5] 2014-ben a termelt villamosenergia több mint negyedét már tiszta energiaforrások szolgáltatták. [6]  A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint 2050-re pedig lehetséges a 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra. [7]

Ehhez azonban a jelenleginél jóval ambiciózusabb nemzeti stratégiákra van szükség. A jövő héten induló marrákesi klímatárgyalás alkalmat ad arra, hogy a kormányok képviselői bebizonyítsák, hajlandóak azonnal cselekedni.

Ennek érdekében Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését. Hazánk megújulókra vonatkozó nemzeti vállalása a legalacsonyabbak között van az Európai Unión belül. [8] 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) mindössze 14,65%-át fedezné az ország megújuló forrásokból. Ennek a célszámnak a teljesítése is még hátra van: 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya csupán 9,5% volt. [9] Szükség van a napenergia arányának növelésére, mely jelenleg mindössze 0,5%-a a hazai megújulóenergia-termelésnek, [10] valamint a szélenergia térnyerésére is. A szélerőművekre vonatkozó szabályozások közelmúltbeli módosításaival azonban a magyar kormány csak további akadályokat gördített a szélerőművek építése elé. [11] [12]

„A hazai erőltetett atomenergia-fejlesztés sem jelent megoldást az éghajlati válság leküzdésére. Az atomenergia drága, környezetszennyező, és hátráltatja a megújulók fejlődését. [13] Miközben a megújulókkal gyorsan és költséghatékonyan tudnánk átállni a környezetbarát és biztonságos energiatermelésre. Ezzel Magyarország követné a világtrendeket is, megújulókból ugyanis már most több energiát állít elő a világ, mint atomenergiából” [14] – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Jegyzetek:

[1] A párizsi megállapodás teljes szövege, valamint az elfogadásról született döntés: http://unfccc.int/paris_agreement/items/9485.php; Phoenix from the Ashes  — An Analysis of the Paris Agreement to the United Nations Framework Convention on Climate Change, by Wuppertal: http://wupperinst.org/uploads/tx_wupperinst/Paris_Results.pdf
[2] A globális hőmérséklet-emelkedés meghaladta az 1 Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest: http://www.columbia.edu/~jeh1/mailings/2016/20160120_Temperature2015.pdf
[3] Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP): https://www.carbonbrief.org/only-three-years-save-1-5c-climate-target-says-unep
[4] A jelenlegi nemzeti vállalások mellett várható globális hőmérséklet-emelkedés: http://climateactiontracker.org/global.html; http://web.unep.org/emissionsgap/
[5] Kína 13. ötéves terve erősebb éghajlatvédelmi intézkedéseket vetít előre:
http://www.greenpeace.org/eastasia/press/releases/climate-energy/2016/Chinas-13th-Five-Year-Plan-hints-at-stronger-climate-ambition—Greenpeace/
[6] Eurostat: http://ec.europa.eu/eurostat/web/energy/data/shares
[7] A Greenpeace Energia[Forradalom] forgatókönyve, mely leírja, hogyan tudnánk 2050-ig 100%-ban átállni megújulókra globálisan: http://www.greenpeace.org/international/en/publications/Campaign-reports/Climate-Reports/Energy-Revolution-2015/

[8] A megújuló energiák részesedésére vonatkozó 2020-as célszámok az EU-tagállamokban: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_en.pdf
[9] A megújuló energiák részaránya a teljes energiatermelést tekintve az EU-s tagállamokban (2016. júniusi adatok) https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/CountryDatasheets_June2016.xlsx
[10] A napenergia részaránya a magyarországi megújulóenergia-termelésben: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Primary_production_of_renewable_energy,_2004_and_2014_YB16.png
[11] Magyarországon 2006 óta nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, az utolsó szélkereket 2011-ben adtak át. http://www.mszit.hu/dokumentumok/szeleromuvek-magyarorszagon/

[12] „Duplán bebiztosította magát a kormány a haladással szemben”: http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/duplan_bebiztositotta_magat_a_kormany_a_haladassal_szemben.237644.html
[13] Paks II kiszorító hatását a Greenpeace megbízásából készült Candole-tanulmány 5.6 fejezete mutatja be (37. o.). A Paks II projekttel a magyar állam hatalmas tőkét fektetne be a piacon, amivel a piaci szereplők befektetéseit szükségtelenné vagy nem jövedelmezővé tenné. Továbbá annak érdekében, hogy a kormány megfelelő áron tudja értékesíteni a drágán termelt atomenergiát, akadályokat gördíthet a megújulók terjedése elé, mint azt több hazai és nemzetközi példa is mutatja (lásd a napelemadót, a széltender leállítását stb.). https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II
[14] https://www.eia.gov/forecasts/ieo/exec_summ.cfm

Forrás: Greenpeace

Özönvíz előtt – Sokak számára sokként hatott Leonardo DiCaprio új filmje!

hétfő, október 31st, 2016

Az Oscar-díjas színész megrázó dokumentumfilmet készített a klímaváltozásról, amely világszerte bemutatásra került a National Geographic Channelen!

Már több mint egy évtizede hallani a klímaváltozásról, szó szerint a vízcsapból is ez folyik és mintha mégsem történne semmi! Ez joggal keseríti el a még gondolkodni képes embereket. Olyanokat akik aggódnak a jövővel kapcsolatban, mert képesek globálisan átlátni az összefüggéseket egy olyan világban, ahol az emberek figyelmét sikerült hülyeségekkel teljesen lekötni vagy elterelni lényegtelen dolgokra. Ez ihlette Leonardo Di Caprio-t is, hogy miközben forgatta a 2015-ös, Oscar-díjas Visszatérő című filmet – ami az ember és a természet harcáról szól, központi témája a fajok kiirtása, kultúrák kipusztítása, a természet kizsákmányolása – elkészítse az Özönvíz előtt című dokumentumfilmet Fisher Stevens-szel közreműködve a klímaváltozás problémájáról.

A dokumentumfilmet a RatPac, az Appian Way (Az utolsó órán is dolgozó stúdiót DiCaprio alapította) és az Insurgent Docs gyártotta. Rendezője az Oscar-díjas (Az öböl 2009.) már említett dokumentumfilmes, Fisher Stevens, írója pedig a szintén dokumentumfilmekre specializálódott Mark Monroe. Természetesen Martin Scorsese sem maradhatott ki a buliból, aki executive producerként volt jelen, de meg kell említeni Brett Ratner és James Tracker (RatPac) nevét is.

Sokak számára sokként hatott Leonardo DiCaprio új filmje! - ClimeNewsMilyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Az Oscar-díjas színész interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-Moon és Ferenc pápa, Elon Musk – valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten…

Az Egyesült Államokban sajnos vannak olyan politikai erők, ahol az éghajlatváltozás szót kiejteni sem szabad és kőkemény pénzeket fektetnek abba, hogy a globális felmelegedés tagadását elterjesszék. Ezek után senki ne lepődjön meg azon, hogy a környezetvédelmi bizottság elnöke a klímaváltozás legelszántabb tagadója. A megelőzés, a kilátások és a várható eredmények mellett a film megmutatja az ellenpéldákat is, vannak olyan országok, melyek már elindultak a fenntartható jövő felé.

Di Caprio ott volt a 2015-ös párizsi klímakonferencián is, ahol megszületett és azóta ratifikálták, kötelező érvényűvé tették a világ összes országára vonatkozóan az éghajlat változási keretegyezményt. New Yorkban az ENSZ békenagyköveteként szólalt fel. Ahogy mondta, a cél nem az, hogy megijessze és unásig ismételt statisztikákkal bombázza az embereket, hanem cselekvésre szólít fel és környezettudatos gondolkodásra ösztönöz.

A színész lelkesedése és optimizmusa meggyőző, tiszteletet érdemel, hogy világhírét erre a nemes célra használja fel. Nem a népszerűség hajhászásáról van szó, nem hirtelen fellángolásról, múló hóbortról. A hároméves utazása alatt sok mindent látott, hallott és tapasztalt, melyek megerősítették abban, amiért elindult, amiért harcol. Ő egy aggódó ember akinek ez a plusz nem hiszem, hogy hiányzott az életéből, ezért megérdemli, hogy figyeljünk rá és eljuttassuk a film linkjét minél több barátunkhoz, ha már ez ingyen a rendelkezésünkre áll.

A filmet világszerte, 171 országban 45 nyelven a National Geographic Channel mutatta be, hazánkban 2016. október 30-án volt látható. A filmről korábban itt írtunk…

Nézze meg magyar nyelven a NatGeoTV-n !

Eredetiben, angolul pedig itt!

A klímaváltozás olyan probléma amely mindannyiunkra hatással van. Ezért kéri DiCaprio, hogy tekintsék meg a filmet és terjesszék az üzenetét minél szélesebb körben!

Rampasek László

 

WMO: nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja

szerda, október 26th, 2016

Tavaly mutatott először 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó értéket a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja egész éven keresztül – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint nemzedékeken keresztül küszöbérték felett maradnak a mutatók.

WMO: nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációjaA Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum szerint az év bizonyos hónapjaiban és a Föld bizonyos részein a szén-dioxid-koncentráció már korábban is elérte a szimbolikus 400 ppm-es szintet, de soha sem globális szinten egy egész éven át. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja.)
A WMO honlapján olvasható közleményükben azt írják a szakemberek, hogy az üvegházhatású gázokat leghosszabb ideje megfigyelő hawaii Mauna Loa-állomás előrejelzései szerint a légköri szén-dioxid-koncentráció idén is és még nemzedékeken keresztül küszöbérték felett fog maradni.
A légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség is közrejátszott, amely tavaly kezdődött, de még idén is éreztette hatását. Az El Nino szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.
Ezek a természetes elnyelők jelenleg a kibocsátott szén-dioxid nagyjából felét képesek kivonni a légkörből, ám fennáll a kockázata annak, hogy telítődnek, ami növelné a légkörben maradó szén-dioxid-mennyiséget.
A szakemberek szerint 1990 és 2015 között 37 százalékkal nőtt a hővisszatartás (sugárzásos fűtés), az olyan ipari, mezőgazdasági és háztartási tevékenységekből származó üvegházhatású gázok miatt, mint a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára felidézte a tavaly decemberi párizsi klímacsúcsot, amelynek résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon.
“Az igazi probléma a szén-dioxid, amely a légkörben évezredeken, az óceánokban még tovább képes megmaradni. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nélkül, nem tudjuk kordában tartani a klímaváltozást és 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet-emelkedést”- húzta alá Taalas.

Forrás: Genf, 2016. október 24., hétfő (MTI)